Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-23 / 69. szám

Időjárás és betegség Beszélgetés a meteorobiulógia orvosi jelentőségéről A napokban ülést tartott a Magyar Biológiai Tarsaság szegedi osztálya. A tanács­kozás napirendjén egy kü­lönösnevű tudományág, a me­teorobiológia problémái sze­r-peltek, Ml rejlik e nagy­közönség számóra szokatlan és ismeretlen elnevezés mö­gött? Mennyire új és mivel foglalkozik ez a tudomány­ág? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel dr. Óból Ferenc egyetemi tanárt, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének igazga­tóját. Ezeréves megfigyelések — A meteorobiológia — mon­dotta a professzor — tulaj­donképpen nem új tudo­mányág. Azok a megfigyelé­sek, amelyeken alapszik, na­gyon régi időkre nyúlnak vissza: az első ilyen adatok ezer évesek. Régen feltűnt, hogy bizonyos kóros tünetek, betefeségek az időjárás vál­tozásaival párhuzamosan cso­portosan, halmozottan jelen­nek meg, illetve enyhülnek vagy súlyosbodnak. Régen megfigyelt jelenség az ls, hogy nemcsak az Időjárás, hanem az évszakok változá­sa lényegében hasonló Jelen­ségeket okoz. Sőt azt is elég régen észrevették, hogy bi­zonyos betegségek földünk különböző részein vagy ten­gerszintfeletti magasságok­ban ismeretlenek. Jellegze­tes példája ennek, hogy pél­dául a brazíliai Santosban, amely tengerparti város, rit­kák és enyhe lefolyásúak a skarlátmegbetegedések. A közvetlen közelében fekvő Sao Paolóben azonban, amely jóval magasabban terül el. ez a megbetegedés igen erős és sok áldozatot is követel. Egy mugiar útforö — De bármennyire Is ré­giek ezek a megtigyelések, bizonyos, hogy az időjárási tényezők részletes tudomá­nyos kutatása századunkban kezdődött meg. Azóta szapo­rodtak meg az errevonatko­zó tudományos közlések. 1909-ben a müncheni Miller közölt adatokat a fájdalmak és az időjárásváltozások ösz­szefüggéseiröl. A többi kö­zött azt írta, hogy a fájdal­mak megelőzik a meteoroló­giai • jeleket, de megszűnnek bizonyítják, hogy a meleg front hatása, különösen ha nagy a levegő nedvessége, páratartalma, kedvezőtle­nebb az emberre, mint a hi­deg fronttá. A hideg front például támogatja a szülés megindulását, a meleg gyen­gíti. Emiatt fordul elő, hogy a szülések is igen gyakran halmozódva, csoportosan tör­ténnek. Máskor viszont vi­szonylag ritkák. A frontát­vonulások idején általában gyakori a fáradtság, a levert­ség, csökken a munkakedv, fokozódik az ingerlékenység, csökken az étvágy stb. — Az évi halálozás meg­az első esőcseppek leesése- osZiását vizsgálva az tapasz, kor. 1931-ben Feige és Fre- talható - amint éppen Be­und js reumás_ fájdalmak és lák Sándor kimutatta-. hogy az Időjárás változásai között talált összefüggéseket. E problémáknak két legna­gyobb tekintélyű tudósa a nemrég elhunyt frankfurti gyermekgyógyász, De Rud­der és hazánkban Bélák Sán­dor professzor, aki mint a budapesti egyetem tanára keltette fel az érdeklődést a fiatal kutatókban a meteoro­pathológia iránt. Hideg és meleg front — Milyen hatással van a betegségekre az időjárásvál­tozás? — Ezek a hatások nagyon sokrétűek. A reumás fájdal­mak erősödése ilyen alkal­makkor közismert. Hason­ló a helyzet a migrénes fej­fájással is. Az azonban mór kevésbé köztudott, hogy na­gyon sok intézetben az olyan operációk időpontját, ame­lyek nem sürgősek, az idő­járásjelentésektől függően határozzák meg. Éppen azok­nak a megfigyeléseknek az alapján, amelyek kimutatták, hogy bizonyos betegségeknél a hideg és meleg frontna­pok zavarokat okoznak. — A frontátvonulások ál­talában nyugtalanítóak. A tudományos tapasztalatok azt Űj fegyver a kémelhárításban és a válóperes ügyekben Az orvosok már néhány beadni, s a gyanúsítottat éve használják az ún. „rádió­pirulát" bizonyos gyomorbe­tegségek megállapítására. Üjabban a kémelhárításban is alkalmazzák ezeket A pirulában egy parányi tranzisztort és oszcillátort helyeznek el, amely a test melegétől működik és jele­ket ad le. Ebből következtet­nek a beteg állapotára. Olyan kicsi, hogy észre­vétlenül a gyanúsítottnak, jelen esetbein a kémnek éte­lébe lehet csempészni. Ami­kor a gyomorba jut, 48 órán keresztül jelzéseket ad le, ame lyeket mefelelő ké­szülékké] 100 méteres kör­zetben lehet fogni. A kéinelhárító emberei egy gomblj-ukba elhelyezett kicsiny fel vevők észülékkel felfegyverkezve könnyűezer­rel nyomába szegődhetnek és a leadott jelek alapján mindig tudják, hol tartózko­dik a gyanúsított A rádiópirulákat a diagnó­zis megállapításán kívül már régen használják Ameriká­ban a Szövetségi Nyomozó Iroda ügynökei, s minden valószínűség szerint mát* nagyhatalmak elhárítói is. Ujabban Amerikában a magándetektívek is igénybe veszik. Igen jól felhasznál­ható, ha a bíróság előtt kell bizonyítani a férj vagy fele­ség házasságtörését. Elengcd­dó a rádiópirulát a gyanúsí­tottak ételébe csempészni, s türelmesen várni, míg mind­két pirula, illetve tranzisz­tor egvhelyről ad jelentést. A rádiópirulák előállítását 5 évvel ezelőtt kezdték meg Angliában, ma már az USA­ban, Németországban ós Ja­pánban szabadon kaphatók a szaküzletekben. Az angliai gyár szóvivője a közelmúlt­ban elmondta, ma még egv pirula 15 fontba kerül, de rövidesen 5 fontért is tud­ják szállítani. Mind a kém­elháritók. mind a magánde­tektívek ezután sokkal gaz­daságosabban végezhetik munkájukat Minden két napban csak egy pirulát kell egyetlen ügynök is 6zemmel tarthatja, holott eddig egész különítményt kellett moz­gósítani. (Sz L>) 10 fokos hőmérséklet alatt a meleg front napjaiban nö­vekszik a halálozások szá­ma. A hőmérséklet csökke­nése esetén kisebb a halálo­zás. Az évszakok változása ezt módosítja: nyáron keve­sebben halnak meg, mint té­len. Kísérlftek a gyógyítás szolgálatúban — E tudományág nagy je­lentőségű kísérleteket foly­tat. A kísérletek lényege: mesterségesen létrehozni olyan körülményeket, ame­lyekben az időjárás egy vagy több tényezőjének hatása a beteg emberi szervezetre közvetlen közelről tanulmá­nyozható. Ilyen úgynevezett klímatermek azonban a ter­mészetben is megtalálhatók. A jósvaíői Béke barlang pél­dául ilyen; ismeretes, hogy jó hatással van az asztmás betegségekre. De ha azt vesz­szük, még a gőzfürdő is ide­tartozik. Ez mesterséges va­lami ugyan, de nem orvosi célokból jött létre. Az a ténv azonban, hogy a gőzfürdő hőmérséklet és a levegő pá­ratartalma tekintetében eltér a külső környezettől, lehető­vé teszi, hogy gyógyítás cél­jaira is felhasználják. Sőt az inhalálás, a kamillatea forró párájának belégzése is idetartozik. — A tudomány számára az időjárás befolyásolása egyelőre még a távoli jövő kérdése. De ha majd meg­valósul, nemcsak a mezőgaz­daság, hanem az orvostudo­mány is hasznát veszi: a gyógyítás szolgálatába állít­hatja. Filmszalagon húsz év A Magyar Filmgyártó Vállalat 2-es számú műter­mében befejezték az „Itt­hon" és a ..Húsz évesek lesztek' című dokumentum­filmek felvételeit. Mönich László rendező „Itthon" cí­mű színes dokumentumfilm­je a mai Magyarország éle­téről, napjaink embereiről készült, s megörökítette azo­kat az ipari és kulturális létesítményeket, amelyeket az elmúlt 20 évben épített a felszabadult ország lakos­sága. Embereken és embe­ri sorsokon keresztül mutat­ja be a film a 20 év ered­ményeit Mindkét dokumentumfil­met a hazánk felszabadu­lásának 20. évfordulója al­kalmából rendezendő ün­nepségsorozatokon mutatják be az ország filmszínházai. Felszabadulási emlékkiállítás a Textilipari Technikumban Hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára nagyszabá­sú kiállítást rendeznek a Textilipari Technikum diák­jai. A fő és állandó kiállítási terem — az iskola első eme­letén — a len- és kender­ipar 20 éves fejlődését il­lusztrálja. A falakon körben hatalmas tablók, fényképek gyártási áganként mutatják a műszaki fejlődést, a régi és a mai munkásélet különb­ségét. A szobában köröskö­rül ízlésesen elhelyezve a különböző gépek modelljei és a tanulók által készített : zebbnél szebb termékek lát­hatók. önműködő keresztcsé­vélöfej kikapcsolási szerke­zete, száritógép, motringszá­rító, motringfestő gép, „cér­názógép", ami még működik is. S a különböző gyártáster­mékek: pozdorjalapok, és A képzőművészeti pályázat eredménye A Fővárosi Tanács V. B. Kiss Sándornak ítélték. Az hazánk felszabadulásának 20. éremkategória egyenként évfordulója alkalmából hir- 4000—4000 forintos harmadik detett képzőművészeti pályá- díjait Kiss Nagy András és zatának díjait most adta át Brldogfai Farkas Sándor Hantos János, a V. B. el- munkái nyerték. Valamennyi nökhelyettese. A pályázatra 132 művész összesen 240 alkotást kül­dött be. Az életkép-festmények kö­zül Vecsési Sándor „Húsz­évesek" 'c. olajfestményének 15 0C0 forintos második dí­jat, Kokas Ignác „Darugyári hegesztő" című olajképének 10 000 forintos harmadik dí­jat ítélt a zsűri. A tájkép­festmények közül az első di­jat, s a vele járó 12 000 fo­rintot Miháltz Pál „Bécsi­kapu környéke" című alko­tása nyerte, 8000 forintos második díjat Szurcsik Já­nos „Erzsébethíd"-ja, egyen­ként 5000—5000 forinttal já­ró harmadik díjat pedig Scholz Erik „Múzeumkert" és Szentgyörgyi Kornél „Bu­dapest" című munkája ka­pott. A grafikák csoportjá­ban első díjat nyert Elekfv Jenő „Újjáépülő Várpalota'" című alkotása. Az érempá­lyázat második díját, s ve­le 6000—6000 forintot „Fel­szabadulás" című, mindkét oldalon kidolgozott érmei­kért Hadarassy Valternek és alkotást, s a pályázaton sze­repelt néhány — színvona­lasnak tartott — munkát megvásárolták a főváros új­kori képzőművészeti gyűjte­ménye részére. (MTI) szebbnél szebb kivitelben szövetek láthatók. A terem közepén az asz­talon található a különböző színes szakmai prospektusok, folyóiratok mellett a ven­dégkönyv, s a kiállítás „for­gatókönyve", amit maguk a tanulók készítettek. Beck Tamásné, a II/B-sek osztályfőnöke, a kiállítás szervezője elmondta, hogy szeptember óta gyűjtik az anyagot. Céljuk az volt. hogy nazánk fejlődését — a Tex­tilipari Technikumhoz stílu­sosan — a len- és kender­ipar fejlődését illusztrálva mutassák be, s így ezzel is megszerettessék a szakmát a gyerekekkel. Az egyik tabló az iskolát és Magyar­ország hasonló jellegű in­tézményeit mutatja. A kiállítás színes, tartal­mas és érdekes anyagárak gyűjtése közben leveleket küldtek az ország minden ré­szébe, a különböző gyárak­hoz, üzemekhez. Mindenütt készségesen támogatták őket, sőt még gépkocsikat is ad­tak a modellek, anyagok, gépek, tablóképek szállítá­sához. A diákok munkája, lelkesedése pótolta a többit. Az állandó kiállítás mel­lett a folyosó fő falán a technikum többi osztálya — hetenként váltva egymást — tablókkal, grafikonokkal, ké­pekkel mulatja be hf.zr "k húszéves fejlődését J. CsaicaitrityaUií tcamtak Szegeden tőbb vendéglátóipar! helyiségben, ahol feketekávét lehet kapni, az utóbbi időben mind gyakrabban látok csavartnyakú fe­ketekávés kanala­kat Amikor az első alkalommal találkoztam ilyen kanállal, rövid töprengés után a legelfogadha­tóbbnak azt talál­tam, hogy a ven­déglátó vállalat ez úton kívánja megőrizni a kana­lait, gondolva ar­ra, hogy nincs az az elferdült lélek, aki egy ilyen ki­tekertnyakú kana­lat tenne el em­lékbe. Ezzel az indokkal megbé­külve, nem gon­doltam többé a furcsa kanalakra. Olyanok, • amilye­nek, fő, hogy le­hessen kavarni velük... A minap ismét találkoztam hat csavartnyakú fe­ketekávés kanál­lal. A Szegedi Szálloda és Ven­déglátó Vállalat V. sz. Cukrászdá­jában sorakoztak a pulton, ' egy-egy féketéscsésze tár­saságában. Az egyiket majdnem dugóhúzónak néz­tem. — Így jelölik...? — kérdeztem cin­kosán ráhunyorít­va a felszolgáló­nőre. — Oh ..„ nem kérem — világo­sította fel szűk elmémet —, mi nem jelöljük a kanalakat. A ked­ves vendégek csa­varnak rajta, min­dég... <b) A ZSOMBÓI csárdában A csárda talán még ma is megvan. Dorozs­mán túl a majsai országúton, az erdő szélén. Betyárok szórakozóhelye volt a régmúlt világban; legkivált Rózsa Sándor bandájának. Nagyapám fiatal korában jó néhány öreg em­bert ismert, akik java életüket abban a bizo­nyos betyárvilágban töltötték. A betyárvilág el­múltával, a mindent megszépítő távolság vissz­fényében legendák születtek és keltek szájról­szájra. Disznótorokon. lakodalmakon, névna­pokon vagy a zsombói csárdában, poharazgatás közben csakhamar ezekre került a sor. A 900-as évek eleién nagyapám benézett a zsombói csárdába egy pohár jó borra. A csár­dában a vén csapláros egyedül volt. Csakhamar megindult a beszé'getés a „régi jó világ"-ról. — Abban az időben nem kongott így az ivó. Volt úgy, hogy 20 betyár mulatott itt együtt. Sütögették a pisztolyaikat. Nézze, a mennyezet gerendájában még most is megjátszanak a nyomok. Abban az időben valóban más volt a vidék. Dorozsrriától Halasig csupa erdő, bucka és le­gelő. Tanya alig akadt kettő-három. Ez a csárda volt a legjelesebb épület messze vidéken. Ilyen volt ez már akkor is. Zömök, széles és erős. öles vert fal volt a kerítése és lőrés ablakai az országútra Egv őszi délutánon Rózsa Sándor nyitott be az ajtón. — No. te csak turbékolsz és észre sem veszed, hogv vendég állt a házhoz?! Ott a lovam az udvaron. Adj neki ennivalót, de ne kösd be. Hátha hirtelen lesz rá szükségem. Elláttam a lovat takarmánnyal. GvSnvörű jó­szág volt! Sötét almás pej, csillagos homlokú. Farka a földet seperte. Sándor e!é bori tettem és metlé ültem. ízlett neki a bor. Töltött nekem is. — De magatok vagytok. Mikor jártak erre a pandúrok? — Pár hete láttam őket. Ekkor a kuckóbői halk pengetés hallatszott. — Ki van ott? — Jaj, ne tessék lűni, csák én vágyok, a han­gász. — Az ördög akar rád lőni. Bujj elő! Tudsz-e valami jó nótát? — Hat hogyne tudnék. De szomjas vagyok az ijedtségtől. Jól megitatta Sándor. Aztán húzta is a cigány derekasan. Legelsőben is azt, hogy „Haragszik a pusztabíró". Ez volt a kedvenc nótája Sán­dornak. Fogyott a bor, pirosodott a Sándor füle. Egyszer csak nyílt az ajtó. Az öreg Tapodi Antal lépett be rajta. Vállán elöltöltős, rozsdás kováspuska. — Ni csak! — így az öreg. — Hát itt vagy Sándor! Mégis csak jó nvomon járok. Téged kereslek! — Mert — mindegy most már, meg­mondom — az éjjel a két lovamat elkötötte va­laki. Neked erről tudnod kell! Sándor alig észrevehetően elmosolyodott. Tud­ni kell ugyanis, hogy az öreg Tapodinak mér­hetetlen rossz gebéi voltak — dehogy nyúlt volna ő azokhoz. — No no. Antal bácsi. Csak nem rám gya­nakszik kend?! — Hátha nem is te, akkor valamelyik legé­nyed ... — Kell a fenének a kend sebéje. Válogatha­tok én az. uraságok méneseiből is. Látszott Sándoron, hogy erősen bosszantja a dolog, de a gvenge öregen röstellte erejét mu­tatni, azért hát zsebébe nyúlt, elővette bankótól duzzadó bukszáját, és megkérdezte, mennyit ér­tek azok a lovak? — Annak Sándor ára nincs. Nekem az » két ló kellj E szavaknál az öreg levette a válláról a flin­tát és az ajtóhoz állt. — Innen Sándor ki nem mész. amíg meg nem mondod, hogy a lovaim hol vannak!... A cigányt majd kirázta a hideg. Félszemmel a puskara. másikkal Sándorra tekintgetett — Mi lesz ebből?! Sándor nem törődött tovább az öreggel. A ci­gány húzta, ő meg dudorászott, vígabb nótát kért. Jó kedve volt. Tapodinak kezdett elfogyni a türelme. — Mindegy, most már azt is megondom Sán­dor. hogy egyúttal a hadnagynak is üzentem, hogy itt megnyomhatnak téged. Hallod-é Sán­dor? Mondd meg. hol vannak a lovak és aztán nem bánom, elmehetsz! Vészeset, villámlott Sándor szeme. De mulatott tovább. Járta a táncot magányosan. Kisvártatva nyílt az ajtó é« a kisbéres esett be rajta. — Gazduram, jönnek a hadnagyok. Hárman vannak. Most fordultak be a kanyaródóba a csordakút mellett az országúton!... Sándor felállt Döngő léptekkel az ajtó felé in­dult Az öreg Tapodi erre mellének szögezte a puskát — Innen Sándor kl nem mész, amíg... Sándor elütötte baljával a puskát és nagyot ordított: — Félre paraszt! Tapodinak tátva maradt a szája és félreug­rott. Sándor pedig kemény léptekkel kiment az udvarra. Lova nyihorászva futott elébe. Meg­szorította a hevedert rajta és felugrott a nye­regbe. ö\ éből pisztolyt rántott elő. Ebben a pillanatban beróbogtak a nagykapun a pandúrok, diadal villogott szemeikben. Sán­dór pisztolyából a lóvak lába elé lőtt, mire azok felágaskodtak és két pandúr a földón he­vert, a harmadikat elragadta a lova vissza az országútra. Sándor visszadugta a pisztolyt övébe, megveregette a lova nyakát. Kicsit lá­gyékába nyomta sarkantyúját és a nemes állat átrepült vele az öles falon. A pandúrok is összeszedték magukat és utána vágtattak. Gyönyörködve néztük a szép futta­tást. Tudtam, hogy Sándor lovát a pandúrok lovai nem érhetik utol. De Tapodi egyre dör­mögött. hogy így meg úgv, maid hozzák t ísz­sza megvasalva Sándort a pandúrok, és akkor majd előkerülnek az ő lovai ls. Egy óra múlva csakugyan lódobogást hallot­tunk. De milyen látványt! A három pandúr elöl véresen, porosan, izzadtan nyargalt, utánuk pedig Sándor a karikás ostorral. Vágta őket mint a répát A karikás ostor végébe acéldrót volt kötve. Ahová az ért, bór repedt és vér serkent nyomában. Tapodi erre ügy eltűnt, mint a kámfor Sán­dor pedig így hajtotta a pandúrokat a dorozs­mai bika istállókig. Aztán visszajött. Ivott, mulatott tovább. Kér­deztem. hogy csinálta ezt a csúfot velük? — Hát először elsütögettettem velük a puska­porukat. Mikor észrevettem, hogv már nem lőnek, megfordultam és a karikással kongatni kezdtem a hátukat. Futottak ész nélkül. De nem hagytam abba, amíg Dorozsma alá nem- értek Igy történt. Azt. hiszem, hamarosan nem pró-^ balkoznak velem. Alkonyattájt elment. Halasnak vette az irányt A felvert por csakhamar eltakarta előlem. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd, 1965. március P­BENKE GEDEON

Next

/
Oldalképek
Tartalom