Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-23 / 69. szám
Időjárás és betegség Beszélgetés a meteorobiulógia orvosi jelentőségéről A napokban ülést tartott a Magyar Biológiai Tarsaság szegedi osztálya. A tanácskozás napirendjén egy különösnevű tudományág, a meteorobiológia problémái szer-peltek, Ml rejlik e nagyközönség számóra szokatlan és ismeretlen elnevezés mögött? Mennyire új és mivel foglalkozik ez a tudományág? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel dr. Óból Ferenc egyetemi tanárt, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének igazgatóját. Ezeréves megfigyelések — A meteorobiológia — mondotta a professzor — tulajdonképpen nem új tudományág. Azok a megfigyelések, amelyeken alapszik, nagyon régi időkre nyúlnak vissza: az első ilyen adatok ezer évesek. Régen feltűnt, hogy bizonyos kóros tünetek, betefeségek az időjárás változásaival párhuzamosan csoportosan, halmozottan jelennek meg, illetve enyhülnek vagy súlyosbodnak. Régen megfigyelt jelenség az ls, hogy nemcsak az Időjárás, hanem az évszakok változása lényegében hasonló Jelenségeket okoz. Sőt azt is elég régen észrevették, hogy bizonyos betegségek földünk különböző részein vagy tengerszintfeletti magasságokban ismeretlenek. Jellegzetes példája ennek, hogy például a brazíliai Santosban, amely tengerparti város, ritkák és enyhe lefolyásúak a skarlátmegbetegedések. A közvetlen közelében fekvő Sao Paolóben azonban, amely jóval magasabban terül el. ez a megbetegedés igen erős és sok áldozatot is követel. Egy mugiar útforö — De bármennyire Is régiek ezek a megtigyelések, bizonyos, hogy az időjárási tényezők részletes tudományos kutatása századunkban kezdődött meg. Azóta szaporodtak meg az errevonatkozó tudományos közlések. 1909-ben a müncheni Miller közölt adatokat a fájdalmak és az időjárásváltozások öszszefüggéseiröl. A többi között azt írta, hogy a fájdalmak megelőzik a meteorológiai • jeleket, de megszűnnek bizonyítják, hogy a meleg front hatása, különösen ha nagy a levegő nedvessége, páratartalma, kedvezőtlenebb az emberre, mint a hideg fronttá. A hideg front például támogatja a szülés megindulását, a meleg gyengíti. Emiatt fordul elő, hogy a szülések is igen gyakran halmozódva, csoportosan történnek. Máskor viszont viszonylag ritkák. A frontátvonulások idején általában gyakori a fáradtság, a levertség, csökken a munkakedv, fokozódik az ingerlékenység, csökken az étvágy stb. — Az évi halálozás megaz első esőcseppek leesése- osZiását vizsgálva az tapasz, kor. 1931-ben Feige és Fre- talható - amint éppen Beund js reumás_ fájdalmak és lák Sándor kimutatta-. hogy az Időjárás változásai között talált összefüggéseket. E problémáknak két legnagyobb tekintélyű tudósa a nemrég elhunyt frankfurti gyermekgyógyász, De Rudder és hazánkban Bélák Sándor professzor, aki mint a budapesti egyetem tanára keltette fel az érdeklődést a fiatal kutatókban a meteoropathológia iránt. Hideg és meleg front — Milyen hatással van a betegségekre az időjárásváltozás? — Ezek a hatások nagyon sokrétűek. A reumás fájdalmak erősödése ilyen alkalmakkor közismert. Hasonló a helyzet a migrénes fejfájással is. Az azonban mór kevésbé köztudott, hogy nagyon sok intézetben az olyan operációk időpontját, amelyek nem sürgősek, az időjárásjelentésektől függően határozzák meg. Éppen azoknak a megfigyeléseknek az alapján, amelyek kimutatták, hogy bizonyos betegségeknél a hideg és meleg frontnapok zavarokat okoznak. — A frontátvonulások általában nyugtalanítóak. A tudományos tapasztalatok azt Űj fegyver a kémelhárításban és a válóperes ügyekben Az orvosok már néhány beadni, s a gyanúsítottat éve használják az ún. „rádiópirulát" bizonyos gyomorbetegségek megállapítására. Üjabban a kémelhárításban is alkalmazzák ezeket A pirulában egy parányi tranzisztort és oszcillátort helyeznek el, amely a test melegétől működik és jeleket ad le. Ebből következtetnek a beteg állapotára. Olyan kicsi, hogy észrevétlenül a gyanúsítottnak, jelen esetbein a kémnek ételébe lehet csempészni. Amikor a gyomorba jut, 48 órán keresztül jelzéseket ad le, ame lyeket mefelelő készülékké] 100 méteres körzetben lehet fogni. A kéinelhárító emberei egy gomblj-ukba elhelyezett kicsiny fel vevők észülékkel felfegyverkezve könnyűezerrel nyomába szegődhetnek és a leadott jelek alapján mindig tudják, hol tartózkodik a gyanúsított A rádiópirulákat a diagnózis megállapításán kívül már régen használják Amerikában a Szövetségi Nyomozó Iroda ügynökei, s minden valószínűség szerint mát* nagyhatalmak elhárítói is. Ujabban Amerikában a magándetektívek is igénybe veszik. Igen jól felhasználható, ha a bíróság előtt kell bizonyítani a férj vagy feleség házasságtörését. Elengcddó a rádiópirulát a gyanúsítottak ételébe csempészni, s türelmesen várni, míg mindkét pirula, illetve tranzisztor egvhelyről ad jelentést. A rádiópirulák előállítását 5 évvel ezelőtt kezdték meg Angliában, ma már az USAban, Németországban ós Japánban szabadon kaphatók a szaküzletekben. Az angliai gyár szóvivője a közelmúltban elmondta, ma még egv pirula 15 fontba kerül, de rövidesen 5 fontért is tudják szállítani. Mind a kémelháritók. mind a magándetektívek ezután sokkal gazdaságosabban végezhetik munkájukat Minden két napban csak egy pirulát kell egyetlen ügynök is 6zemmel tarthatja, holott eddig egész különítményt kellett mozgósítani. (Sz L>) 10 fokos hőmérséklet alatt a meleg front napjaiban növekszik a halálozások száma. A hőmérséklet csökkenése esetén kisebb a halálozás. Az évszakok változása ezt módosítja: nyáron kevesebben halnak meg, mint télen. Kísérlftek a gyógyítás szolgálatúban — E tudományág nagy jelentőségű kísérleteket folytat. A kísérletek lényege: mesterségesen létrehozni olyan körülményeket, amelyekben az időjárás egy vagy több tényezőjének hatása a beteg emberi szervezetre közvetlen közelről tanulmányozható. Ilyen úgynevezett klímatermek azonban a természetben is megtalálhatók. A jósvaíői Béke barlang például ilyen; ismeretes, hogy jó hatással van az asztmás betegségekre. De ha azt veszszük, még a gőzfürdő is idetartozik. Ez mesterséges valami ugyan, de nem orvosi célokból jött létre. Az a ténv azonban, hogy a gőzfürdő hőmérséklet és a levegő páratartalma tekintetében eltér a külső környezettől, lehetővé teszi, hogy gyógyítás céljaira is felhasználják. Sőt az inhalálás, a kamillatea forró párájának belégzése is idetartozik. — A tudomány számára az időjárás befolyásolása egyelőre még a távoli jövő kérdése. De ha majd megvalósul, nemcsak a mezőgazdaság, hanem az orvostudomány is hasznát veszi: a gyógyítás szolgálatába állíthatja. Filmszalagon húsz év A Magyar Filmgyártó Vállalat 2-es számú műtermében befejezték az „Itthon" és a ..Húsz évesek lesztek' című dokumentumfilmek felvételeit. Mönich László rendező „Itthon" című színes dokumentumfilmje a mai Magyarország életéről, napjaink embereiről készült, s megörökítette azokat az ipari és kulturális létesítményeket, amelyeket az elmúlt 20 évben épített a felszabadult ország lakossága. Embereken és emberi sorsokon keresztül mutatja be a film a 20 év eredményeit Mindkét dokumentumfilmet a hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségsorozatokon mutatják be az ország filmszínházai. Felszabadulási emlékkiállítás a Textilipari Technikumban Hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára nagyszabású kiállítást rendeznek a Textilipari Technikum diákjai. A fő és állandó kiállítási terem — az iskola első emeletén — a len- és kenderipar 20 éves fejlődését illusztrálja. A falakon körben hatalmas tablók, fényképek gyártási áganként mutatják a műszaki fejlődést, a régi és a mai munkásélet különbségét. A szobában köröskörül ízlésesen elhelyezve a különböző gépek modelljei és a tanulók által készített : zebbnél szebb termékek láthatók. önműködő keresztcsévélöfej kikapcsolási szerkezete, száritógép, motringszárító, motringfestő gép, „cérnázógép", ami még működik is. S a különböző gyártástermékek: pozdorjalapok, és A képzőművészeti pályázat eredménye A Fővárosi Tanács V. B. Kiss Sándornak ítélték. Az hazánk felszabadulásának 20. éremkategória egyenként évfordulója alkalmából hir- 4000—4000 forintos harmadik detett képzőművészeti pályá- díjait Kiss Nagy András és zatának díjait most adta át Brldogfai Farkas Sándor Hantos János, a V. B. el- munkái nyerték. Valamennyi nökhelyettese. A pályázatra 132 művész összesen 240 alkotást küldött be. Az életkép-festmények közül Vecsési Sándor „Húszévesek" 'c. olajfestményének 15 0C0 forintos második díjat, Kokas Ignác „Darugyári hegesztő" című olajképének 10 000 forintos harmadik díjat ítélt a zsűri. A tájképfestmények közül az első dijat, s a vele járó 12 000 forintot Miháltz Pál „Bécsikapu környéke" című alkotása nyerte, 8000 forintos második díjat Szurcsik János „Erzsébethíd"-ja, egyenként 5000—5000 forinttal járó harmadik díjat pedig Scholz Erik „Múzeumkert" és Szentgyörgyi Kornél „Budapest" című munkája kapott. A grafikák csoportjában első díjat nyert Elekfv Jenő „Újjáépülő Várpalota'" című alkotása. Az érempályázat második díját, s vele 6000—6000 forintot „Felszabadulás" című, mindkét oldalon kidolgozott érmeikért Hadarassy Valternek és alkotást, s a pályázaton szerepelt néhány — színvonalasnak tartott — munkát megvásárolták a főváros újkori képzőművészeti gyűjteménye részére. (MTI) szebbnél szebb kivitelben szövetek láthatók. A terem közepén az asztalon található a különböző színes szakmai prospektusok, folyóiratok mellett a vendégkönyv, s a kiállítás „forgatókönyve", amit maguk a tanulók készítettek. Beck Tamásné, a II/B-sek osztályfőnöke, a kiállítás szervezője elmondta, hogy szeptember óta gyűjtik az anyagot. Céljuk az volt. hogy nazánk fejlődését — a Textilipari Technikumhoz stílusosan — a len- és kenderipar fejlődését illusztrálva mutassák be, s így ezzel is megszerettessék a szakmát a gyerekekkel. Az egyik tabló az iskolát és Magyarország hasonló jellegű intézményeit mutatja. A kiállítás színes, tartalmas és érdekes anyagárak gyűjtése közben leveleket küldtek az ország minden részébe, a különböző gyárakhoz, üzemekhez. Mindenütt készségesen támogatták őket, sőt még gépkocsikat is adtak a modellek, anyagok, gépek, tablóképek szállításához. A diákok munkája, lelkesedése pótolta a többit. Az állandó kiállítás mellett a folyosó fő falán a technikum többi osztálya — hetenként váltva egymást — tablókkal, grafikonokkal, képekkel mulatja be hf.zr "k húszéves fejlődését J. CsaicaitrityaUií tcamtak Szegeden tőbb vendéglátóipar! helyiségben, ahol feketekávét lehet kapni, az utóbbi időben mind gyakrabban látok csavartnyakú feketekávés kanalakat Amikor az első alkalommal találkoztam ilyen kanállal, rövid töprengés után a legelfogadhatóbbnak azt találtam, hogy a vendéglátó vállalat ez úton kívánja megőrizni a kanalait, gondolva arra, hogy nincs az az elferdült lélek, aki egy ilyen kitekertnyakú kanalat tenne el emlékbe. Ezzel az indokkal megbékülve, nem gondoltam többé a furcsa kanalakra. Olyanok, • amilyenek, fő, hogy lehessen kavarni velük... A minap ismét találkoztam hat csavartnyakú feketekávés kanállal. A Szegedi Szálloda és Vendéglátó Vállalat V. sz. Cukrászdájában sorakoztak a pulton, ' egy-egy féketéscsésze társaságában. Az egyiket majdnem dugóhúzónak néztem. — Így jelölik...? — kérdeztem cinkosán ráhunyorítva a felszolgálónőre. — Oh ..„ nem kérem — világosította fel szűk elmémet —, mi nem jelöljük a kanalakat. A kedves vendégek csavarnak rajta, mindég... <b) A ZSOMBÓI csárdában A csárda talán még ma is megvan. Dorozsmán túl a majsai országúton, az erdő szélén. Betyárok szórakozóhelye volt a régmúlt világban; legkivált Rózsa Sándor bandájának. Nagyapám fiatal korában jó néhány öreg embert ismert, akik java életüket abban a bizonyos betyárvilágban töltötték. A betyárvilág elmúltával, a mindent megszépítő távolság visszfényében legendák születtek és keltek szájrólszájra. Disznótorokon. lakodalmakon, névnapokon vagy a zsombói csárdában, poharazgatás közben csakhamar ezekre került a sor. A 900-as évek eleién nagyapám benézett a zsombói csárdába egy pohár jó borra. A csárdában a vén csapláros egyedül volt. Csakhamar megindult a beszé'getés a „régi jó világ"-ról. — Abban az időben nem kongott így az ivó. Volt úgy, hogy 20 betyár mulatott itt együtt. Sütögették a pisztolyaikat. Nézze, a mennyezet gerendájában még most is megjátszanak a nyomok. Abban az időben valóban más volt a vidék. Dorozsrriától Halasig csupa erdő, bucka és legelő. Tanya alig akadt kettő-három. Ez a csárda volt a legjelesebb épület messze vidéken. Ilyen volt ez már akkor is. Zömök, széles és erős. öles vert fal volt a kerítése és lőrés ablakai az országútra Egv őszi délutánon Rózsa Sándor nyitott be az ajtón. — No. te csak turbékolsz és észre sem veszed, hogv vendég állt a házhoz?! Ott a lovam az udvaron. Adj neki ennivalót, de ne kösd be. Hátha hirtelen lesz rá szükségem. Elláttam a lovat takarmánnyal. GvSnvörű jószág volt! Sötét almás pej, csillagos homlokú. Farka a földet seperte. Sándor e!é bori tettem és metlé ültem. ízlett neki a bor. Töltött nekem is. — De magatok vagytok. Mikor jártak erre a pandúrok? — Pár hete láttam őket. Ekkor a kuckóbői halk pengetés hallatszott. — Ki van ott? — Jaj, ne tessék lűni, csák én vágyok, a hangász. — Az ördög akar rád lőni. Bujj elő! Tudsz-e valami jó nótát? — Hat hogyne tudnék. De szomjas vagyok az ijedtségtől. Jól megitatta Sándor. Aztán húzta is a cigány derekasan. Legelsőben is azt, hogy „Haragszik a pusztabíró". Ez volt a kedvenc nótája Sándornak. Fogyott a bor, pirosodott a Sándor füle. Egyszer csak nyílt az ajtó. Az öreg Tapodi Antal lépett be rajta. Vállán elöltöltős, rozsdás kováspuska. — Ni csak! — így az öreg. — Hát itt vagy Sándor! Mégis csak jó nvomon járok. Téged kereslek! — Mert — mindegy most már, megmondom — az éjjel a két lovamat elkötötte valaki. Neked erről tudnod kell! Sándor alig észrevehetően elmosolyodott. Tudni kell ugyanis, hogy az öreg Tapodinak mérhetetlen rossz gebéi voltak — dehogy nyúlt volna ő azokhoz. — No no. Antal bácsi. Csak nem rám gyanakszik kend?! — Hátha nem is te, akkor valamelyik legényed ... — Kell a fenének a kend sebéje. Válogathatok én az. uraságok méneseiből is. Látszott Sándoron, hogy erősen bosszantja a dolog, de a gvenge öregen röstellte erejét mutatni, azért hát zsebébe nyúlt, elővette bankótól duzzadó bukszáját, és megkérdezte, mennyit értek azok a lovak? — Annak Sándor ára nincs. Nekem az » két ló kellj E szavaknál az öreg levette a válláról a flintát és az ajtóhoz állt. — Innen Sándor ki nem mész. amíg meg nem mondod, hogy a lovaim hol vannak!... A cigányt majd kirázta a hideg. Félszemmel a puskara. másikkal Sándorra tekintgetett — Mi lesz ebből?! Sándor nem törődött tovább az öreggel. A cigány húzta, ő meg dudorászott, vígabb nótát kért. Jó kedve volt. Tapodinak kezdett elfogyni a türelme. — Mindegy, most már azt is megondom Sándor. hogy egyúttal a hadnagynak is üzentem, hogy itt megnyomhatnak téged. Hallod-é Sándor? Mondd meg. hol vannak a lovak és aztán nem bánom, elmehetsz! Vészeset, villámlott Sándor szeme. De mulatott tovább. Járta a táncot magányosan. Kisvártatva nyílt az ajtó é« a kisbéres esett be rajta. — Gazduram, jönnek a hadnagyok. Hárman vannak. Most fordultak be a kanyaródóba a csordakút mellett az országúton!... Sándor felállt Döngő léptekkel az ajtó felé indult Az öreg Tapodi erre mellének szögezte a puskát — Innen Sándor kl nem mész, amíg... Sándor elütötte baljával a puskát és nagyot ordított: — Félre paraszt! Tapodinak tátva maradt a szája és félreugrott. Sándor pedig kemény léptekkel kiment az udvarra. Lova nyihorászva futott elébe. Megszorította a hevedert rajta és felugrott a nyeregbe. ö\ éből pisztolyt rántott elő. Ebben a pillanatban beróbogtak a nagykapun a pandúrok, diadal villogott szemeikben. Sándór pisztolyából a lóvak lába elé lőtt, mire azok felágaskodtak és két pandúr a földón hevert, a harmadikat elragadta a lova vissza az országútra. Sándor visszadugta a pisztolyt övébe, megveregette a lova nyakát. Kicsit lágyékába nyomta sarkantyúját és a nemes állat átrepült vele az öles falon. A pandúrok is összeszedték magukat és utána vágtattak. Gyönyörködve néztük a szép futtatást. Tudtam, hogy Sándor lovát a pandúrok lovai nem érhetik utol. De Tapodi egyre dörmögött. hogy így meg úgv, maid hozzák t íszsza megvasalva Sándort a pandúrok, és akkor majd előkerülnek az ő lovai ls. Egy óra múlva csakugyan lódobogást hallottunk. De milyen látványt! A három pandúr elöl véresen, porosan, izzadtan nyargalt, utánuk pedig Sándor a karikás ostorral. Vágta őket mint a répát A karikás ostor végébe acéldrót volt kötve. Ahová az ért, bór repedt és vér serkent nyomában. Tapodi erre ügy eltűnt, mint a kámfor Sándor pedig így hajtotta a pandúrokat a dorozsmai bika istállókig. Aztán visszajött. Ivott, mulatott tovább. Kérdeztem. hogy csinálta ezt a csúfot velük? — Hát először elsütögettettem velük a puskaporukat. Mikor észrevettem, hogv már nem lőnek, megfordultam és a karikással kongatni kezdtem a hátukat. Futottak ész nélkül. De nem hagytam abba, amíg Dorozsma alá nem- értek Igy történt. Azt. hiszem, hamarosan nem pró-^ balkoznak velem. Alkonyattájt elment. Halasnak vette az irányt A felvert por csakhamar eltakarta előlem. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd, 1965. március PBENKE GEDEON