Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-21 / 68. szám

V * 2 3. K -A. V A szocialista brigádrezetők országos értekezletének felhívása Mi, a szocialista brigádok, a szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata és gazdasága címért küzdő kollektívák küldöttei országos tanácskozásunkon összegeztük a mozgalom sikereit, gondjait és mélyreható vita után egységesen megállapítottuk: a szocialista brigádmozgalom hatalmas erővé nőtt és terebélyesedett az elmúlt esztendők folyamán. Százezrek lelték meg a módját annak, hogy egymást segítve, az üzemi, vállalati élet gondjaiban osztozva ma már nagy részt vállalnak a termelés, a gazdálkodás feladataiból és az emberi sorsok formálásából egyaránt. Erőnk és kimeríthetetlen lehetőségeink tudatában fordulunk az ország dolgozóihoz, hogy hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját eredményeink fokozásával ünnepeljux. Minden becsületes, az ország és népünk sorsáért felelősséget. érző embert át kell hasson az a felemelő tudat, hogy húsz évvel ezelőtt nyílt meg sz út, amelyről legjobbjaink álmodtak és küzdöttek, s amelyen immár két évtized óla haladunk: évszázados szolgaság után jóra fordult népünk élete, pártunk politikáját híven követve leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait és dolgozunk a szoci: lizmus teljes felépítésén. A nagy ünneo közeledtével felhívjuk dolgozótársainkat: még nagyobb lendülettel és odaadással munkálkodjunk idei népgazdasági tervünk fő célkitűzéseinek valóravállásáért. Tevékenységünk eredménye legyen a minőség javulása, csökkenjen a termelés költsége, emelkedjék a termelékenység. A szocialista brigádok hassanak oda, hogy ki-ki érezzen nagyobb felelősséget munkájáért és közös erővel tegyünk meg mindent egész társadalmunk további felemelkedése érdekében. Takarékoskodjunk a munkaidővel, az anyaggal és szerszámmal, kíméljük gépeinket, az üzemek, a gyárak berendezéseit, hiszen sajátunk minden érték, ami szorgalmunk és gondosságunk, a közösség, az ország javát szolgálja. Váljék a szocialista brigádmozgaJom és a szocialista munka műhelye, üzeme, gazdasága címért folyó verseny jelszavává: „Legyen a minőség a brigád becsülete", „a szocialista brigádok járjanak élen a takarékosságban", „a szocialista brigádok példásan tegyenek eleget exportkötelczettségeiknek", „a szocialista brigádokat a szocialista munkaerkölcs és közgondolkodás jellemezze". Mi, a szocialista munkakollektívák példamutatóan küzdjünk a műszaki haladásért, a korszerű technika alkalmazásáért Továbbra is tevékenyen segítsük a szocialista brigádmozgalom, a „szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata és gazdasága" címért folyó verseny fejlődését, színvonalának emelkedését Terjesszük ki a szocialista brigádok műhelyek, üzemrészek vonzó hatását a mozgalom ma még kívülálló kollektívákra, az egész népgazdaságban, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is. Minden vállalatnál, intézményben, gazdaságban és üzemben legyünk példamutatók a felszabadulás huszadik évfordulója tiszteletére tömegesen kibontakozott szocialista munkaversenyben. Társadalmunk eHsmerése és megbecsülése kötelez rá, hogy mindenhol legyünk szószólói pártunk politikájának, segítsük e politika megértését és valóra váltását Érezzüpk erkölcsi felelősséget a sorainkban dolgozó fiatalok tanításáért, munkára neveléséért, formáljuk és erősítsük politikai öntudatukat emberi magatartásukat. Fordítsunk még nagyobb gondot magunk és társaink politikai,'kulturális, szakmai műveltségére, sajátítsuk el a gyorsan fejlődő és változó technika, a tudomány támasztotta ismereteket Kérjük és várjuk a párt a szákszervezet a KISZ és a gazdasági vezetők segítségét útmutatását fiogy minden szinten közreműködhessünk az alkotásban, a sokrétű feladatok ellátásában. Igényeljük, hogy minden munkahelyen teremtsék meg mozgalmunk további erősödésének és fejlődésének feltételeit Vegyék számba tevékenységünket és rendszeresen értékeljék munkásságunkat, buzdítsanak, segítsék megjelölni munkálkodásunk célját hogy még gazdagabb, örömtelibb sikereket érhessünk eL Emeljük magasra a szocialista brigádmozgalom zászlaját új munkasikerekkel köszöntsük felszabadulásunk 20. évfordulóját VTLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 4 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 68. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1965. március tl. il! a szocialista kii idős tanácskozása Tegnap reggel az Építők Szakszervezetének Székházában 9 órakor Nagy Dezső vájárnak, a Szocialista Munka Hősének elnökletével folytatta munkáját a szocialista brigádvezetők országos értekezlete. A jelenlevők egyperces néma felállással adóztak a pénteken elhunyt Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, a Román Népköztársaság Álfock jíísíő: lamtanácsa elnöke, a munkásmozgalom régi harcosa emfiékének. Ezután Fock Jenő elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Még tizenegyen szólaltak fel — köztük Bong László, a Csongrád megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat szocialista brigádvezetője és Szegedi Ferencné, a Tisza Bútoripari Vállalat csongrádi gyáregysége szocialista brigádvezetője. A vitában elhangzott felszólalásokra Brutyó János, a SZOT főtitkára adott választ. Ezután az értekezlet egyhangúan elfogadta az előterjesztett felhívástervezetet, majd a tanácskozás Somogyi Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT elnökének zárszavával ért véget Mindenki a maga helyén tudása legjavát adja .. . Fock Jenő bevezetőben a Központi Bizottság és a kormány nevében üdvözölte a szocialista brigádvezetők országos tanácskozását, majd megeliapitotta, hogy a tanácskozás teljesítette feladatát Hozzátehetem — mondotta —, hogy szerencsére sem a beszámoló, sem a hozzászólások nem hallgattak a hiányosságokról. Ez biztosítéka annak, hogy — ismerve a hiányosságokat — ki is fogjak tudni küszöbölni azokat és a továbbiakban erősíteni tudjuk e nagyszerű mozgalom alapvetően pozitív vonásait A szocialista brigádokkal való foglalkozás nekünk, vezetőknek emberileg más szempontbél is nagyon sokat segíthet A vezető poszton levő ember mindig ki van téve annak, hogy nem látja meg az ügyek mögött az embert Emberi fogyatékosságok lépnek fel nála, amelyek vezetési fogyatékosságokká nőhetik ki magukat Néhányan megemlítették, hogy a brigádmozgalom fejlődését nem segíti eléggé elő az agitáció, a propaganA tanácsköztársaság ünnepén Tegnap este a szegedi Kamaraszínházban ünnepséget rendeztek a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 46. évfordulója alkalmából. Képeink az ünnepségen készültek. Fent: szegedi munkásmozgalmi veteránok az ünnepségen — lent: az ünnepség elnöksége. Sípos Géza elvtárs ünnepi beszédét mondja. (.4 megemlékezésről szóló tndósítást a 3. oldalon közöl Kik.) da. a sajtó. Én ezzel nem tudok teljesen egyetérteni. Mi, különböző szinten dolgozó párt-, szakszervezeti, KISZ-, vagy állami vezetők körülbelül — mint említettem — az utóbbi három-hat hónapban, amikor már tudtuk, hogy ez az értekezlet lesz, foglalkoztunk többet, behatóbban a szocialista brigádokkal, előtte kevésbé és másfél évvel ezelőtt aligálig A sajtóval is körülbelül ez volt a helyzet, de hozzátehetem, hogy a sajtó, s különösen néhány munkatársa nemcsak köte*ességtudatból, nemcsak azért, mert ez a reszortja, hanem hivatásszeretetből, sőt a szocialista brigádok iránti szeretetből sokkal jobban foglalkozott a szocialista brigádmozgalommal, mint mi, vezető emberek. Hogyan foglalkoznak az írók, a művészek a szocialista brigádmozgalommal? Körülnéztem tegnap, hány író van itt közöttünk. Minden írót természetesen nem ismerek, de a nevesebb idősebbeket és fiatalabbakat ismerem és bizony egyet sem látok itt. Megérdeklődtem, hogy hányat hívtunk meg. Közölték velem, hogy egyet sem. Megbocsáthatatlannak tartom, hogy az értekezlet szervezői, a SZOT, a KISZ vezetői nem tartották érdemesnek, hogy az írókat erre az értekezletre meghívják. Megkérdeztem, miért nem hívták meg őket Azt mondották, hogy három évvel ezelőtt itt voltak és nem írtak egy regényt sem a szocialista brigádokról. (Derültség.) Hát szerintem ez — nem tudok szebb szavakat találni — vulgáris, szemellenzős, nem okos állásfoglalás. Nagyon nagy hiba lenne, ha az írókat, a művészeket úgy Ítélnénk meg, hogy csak akitor foglalkoznak a szocialista emberré válás folyamatával, a szocializmus ügyével, ha egy-egy brigád életéről irnak regényt, vagy filmet. Ez sematikus állásfoglalás lenne. Jöjjenek el az írók, a művészek, lássák meg azt, ami szép és ami jó a mi szocialista építésünkben, ismerjenek meg emberi sorsokat Eljöhetnek ide is, ellátogathatnak a brigádértekezletekre és csak azt várjuk tőlük, hogy erőt merítve, művészi alkotásokban hasznosítsák a szocialista brigádmozgalom lelkesítő tapasztalatait A vezetőknek esetenként felhívják á figyelmét olyan művekre, amelyek rosszak, szocialista elgondolásaink ellen hatnak. Ha csak ezeket olvasná el az ember, azt kedlene hinnie, hogy az írók nem tudnak a szocializmusról írni. Azonban ez nem így van. Sok költőnk és írónk nagyon szépen, lelkesítően ír szocialista életünkről. Ilyen például Sánta Ferenc „Húsz óra" című műve, s a belőle készült film. Azt hiszem, a szocialista brigádok megismeréséből erőt merítenének íróink, új gondolatokkal, élményekkel gazdagodnának. Mit bizonyít a szocialista brigádmozgalom fejlődése? kmooví icárnUutó /elvételei) Fock Jenő ezután megemlítette, hogy felszabadulásunk huszadik évfordulójának megünneplésére készülünk. Ez a két évtized népünk életében az előző századok egész soránál nagyobb fejlődést eredményezett mondotta, majd megállapította, hogy amíg húsz évvel ezelőtt csak két szocialista ország: a Szovjetunió és Mongólia létezett, addig napjainkban már 14 ország, a földterület 26 százalékán, több, mint egymilliárd ember jár a szocializmus útjain s a szocialista országok adják a világ ipari termelésének körülbelül kétötöd részét. Napjainkban gyakorlatilag széthullott a gyarmati világ. A továbbiakban arról szólt Fock Jenő, hogy a világban végbement változásokkal egyidejűleg hazánkban is mélyreható átalakulások következtek be: a párt vezetésével leraktuk a szocializmus alapjait, végrehajtottuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Pártunk tevékenysége a szocializmus építésében a munkásosztály eszméit, törekvéseit fejezi ki. Munkásosztályunk ma a termelőszövetkezetekben tömörült parasztsággal és az értelmiséggel összefogva harcol, dolgozik. E nagyszerű összefogás eredményeként az egész dolgozó nép egyre szélesebb egységben, szocialista egységben dolgozik és harcol. A nemzeti egység erősödéséből egyesek téves következtetéseket vonnak le. Azt mondják, hogy gyengült a munkásosztály, a szocialista építés társadalmi erejének vezető szerepe. Ez a nézet éppen úgy nem állja meg a helyét, mint az, amely a tudományos-technikai forradalomra hivatkozva szakmai oldalról vitatja a munkásosztály vezető szerepét A munkásosztály szerepe a felszabadulás óia állandóan növekedett, kiváltképpen wz ellenforradalom leverése óta. A munkásosztály ideológiája, a marxizmus—leninizmus tanítása egyre jobban áthatja egész társadalmi életünket. A munkásosztály számszerűen megerősödött, növekedett a társadalomban elfoglalt helye és szerepe. Képzettsége, öntudata, gazdasági és politikai tapasztalata megnőtt. Ennek egyik kifejezője a szocialista versenyben részvevő százezrek tevékenysége, az újítók és feltalálók növekvő tábora. A szocialista építés feladatainak megoldásában fontos szerepet vállaltak a szocialista brigádok. A szocialista brigádmozgalom fejlődése csattanóan bizonyította: százezrek készek az átlagosnál többet vállalni magukra a társadalmi haladás érdekében, hogy erőfeszítéseik nyomán elérhessék a szocialista ember jellemző tulajdonságait. Tudjuk, vannak olyanok, akik sohasem voltak a szocialista munkaverseny hívei. s ma sem azok. Vannak, akik sok évvel ezelőtt is azt mondták, hogy a magvai" nép lelkületétől távol áll a szocialista munkaverseny. Ezektől az emberektől csak akkor kaphatunk segítséget a szocialista brigádmozgalomhoz. ha előbb az ő gondolkodásukat változtatjuk meg — már akiét lehet. Azok véleményével szemben, akik nem hisznek abban, hogy a dolgozók öntudatának fejlődése és lelkesedése kiemelkedő anyagi eredményekre vezet, a Központi Bizottság nevében teljes meggyőződéssel kijelentem, hogy a szocialista brigádmozgalom lényegesen hozzájárult szocialista fejlődésünkhöz. Példájuk serkenti a szocialista munkaverseny kiszélesedését, a munkához való viszony kialakítását. Éppen ezért az a véleményünk, hogy ezt a mozgalmat tovább kell fejleszteni, még sokrétűbbé, még elevenebbé és hatékonyabbá keU tenni. Az előttünk álló feladatok végrehajtásában számítunk a szocialista brigádok sokoldalú tevékenységére. Meggyőződésünk, hogy a brigádok példamutatása hatalmas erő. Ez az erő azonban csak akkor érvényesülhet teljesen, ha gazdasági vezetőink minden szinten számolnak vele. Hazánk politikai helyzete szilárd Fock Jenő belső életünkkel foglalkozva hangsúlyozta, hogy hazánk politikai helyzete szilárd. Megbecsült tagjai vagyunk ; szocializmust építő népek nagy családjának. A nemzetközi politikában van szavunk és súlyunk. Elmondotta, hogy belpolitikai életünkre jellemző, hogy fejlődésünk megfelel annak az irányvonalnak, amelyet pártunk VIII. kongresszusa hagyott jóvá. Gazdasági eredményeinket jelzik, hogy ötéves tervünk során — ha ez évben feladatainkat maradéktalanul teljesítjük — a nemzeti jövedelem körülbelül 26—87 százaJék(Folvtatisc a 3. oldalon.)