Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-20 / 67. szám

Tanulni és szórakozni is Négy beszélgetésről Az ősszel újjáválasztott KISZ-alapszervezeti vezető­ségek már belelendültek a munkába, az üzemekben, vállalatoknál mindenütt a VI. kongresszus iránymuta­tásához igazodva fejlődik az ifjúsági mozgalom. A KISZ­szervezetek — közöttük a A ruhagyár klubjában mind en délután vidáman zajlik az élet ruhagyári, az építőipari és a vasúti — felmérték a he­lyi eredményeket is, hogy az ily módon összefoglalt tanulságokat szintén haszno­síthassák munkájukban. A Szegedi Ruhagyár öt­száz fiatal dolgozója közül több mint háromszáz tagja az ifjúsági szövetségnek. A többieket főképp azért nem tudták eddig bevonni, mert már az „idősebbek" közé tartoznak, családot alapítot­tak, férjhez mentek. De ha a KISZ-szervezet nagyobb figyelemmel fordulna felé­jük, sok jó képességű fia­talt nyerhet meg közülük, ök a mozgalom „rejtett" tartalékai egyelőre. De akár tagjai a KISZ­nek, akár nem, a ruhagyá­ri fiatalok szívesen részt vállalnak az ifjúsági szövet­ség által kitűzött termelési feladatok elvégzésében. Mi­után a KISZ védnökséget vállalt a ruhagyár új ter­mékeinek gyártásáért, ..Ta­nulj meg több munkaműve­letet" jelszóval új mozgal­mat kezdeményezett. Ma már alig van olyan fiatal az üzemben, aki csak a saját reszortjában tud dolgozni, s ne boldogulna a munkasza­lag más helyén is. Ez nagy­Összefogásra van szükség szerű eredmény, dicséretére válik a ruhagyári fiatalok­nak. A brigádmozgalom már nem olyan szépen fejlődött mint kellene. Jelenleg 8 if­júsági brigád működik az üzemben, s egy tavaly ápri­lis 4-én elnyerte a szocialis­ta címet. A mozgalom széle­sebb körű elterjedését a gyakori átszervezések, s a műszaki vezetők támogatá­sának hiánya akadályozza. A „Szakma ifjú mestere" moz­galom eddig még nem tu­dott meghonosodni az üzem­ben. Mindez nem azt jelen­ti, hogy a ruhagyári fiata­loknak szégyenkezniük kel­lene a termelésben vaió részvételük miatt. Csupán tavaly egy fiatal a „Köny­nyűipar kiváló dolgozója" jelvény, 8 „Kiváló dolgozó" jelvény, 20 oklevél birtoko­sa lett. húszan pedig ju­talmat kaptak jó munkáju­kért. Sokan részt vesznek az „Ifjúság a szocializmusért" mozgalomban is, bár külö­nösen a kulturális- és a sportkövetelményeket, megfe­lelő lehetőségek hiányában nem bírják teljesíteni. Né­hány hónap óta működik csak az ifjúsági klub is, de meg kell hagyni, hamar népszerű lett. A ruhagyári fiatalok nemcsak dolgozni, tanulni, de szórakozni is szívesen járnak be üzemük­be. A szegedi vasutasfiatalok hét KISZ-alapszervezetben tömörülnek. A legnagyobb létszámú a nagyállomásé, azután a gépjavítóé és a rókusi szertáré, összésen 252 KISZ-ista van a vasútnál, ahol körülbelül 600 fiatal dolgozik. A szövetség tag­jainak számszerű növelésé­re tehát itt is lehetőség, sőt szükség is van. Az aránytalanság talán leginkább az „Ifjúság a szo­cializmusért" mozgalom szervezésével kapcsolatban érezteti hatását. Tavaly 167­en teljesítették a mozgalom követelményeit, az idén ed­dig csupán 96-an jelentkez­tek részvételre. A nagyállo­máson és a Rókuson mű­ködő KISZ-szervezet még hozzá sem kezdett az előké­szítő munkához, de a többi alapszervezetnél is igen gyér még az érdeklődés. Ez bi­zony súlyos hiba, amit mi­előbb ki kell javítani! A szegedi vasúti szolgála­ti helyeken öt ifjúsági bri­gád működik, kettő már vi­selheti a szocialista címet is, kettő pedig ezért verse­nyez. Két szolgálati nelyen egyáltalán nincs ifjúsági brigád. A fiataloknak az a véleménye, hogy nemcsak •z ő mulasztásuk ez, a ve­zetők ls nagyobb segítséget adhatnának a mozgalom ki­bontakoztatásához. Az is hi­ba, hogy sem a vezetőségi üléseken, sem a taggyűlése­ken nem foglalkoznak a ter­melési kérdésekkel, a KISZ­isták nem is igen ismerik a tervfeladatokat A „Szakma ifjú mestere" mozgalom, mely a MÁV-náJ már szép múltra tekint visz­sza, átmeneti hanyatlás után ismét fejlődik. A hét alap­szervezetből összesen 75 fia­tal nevezett be ebbe a moz­galomba, mely a fiatal vas­utas nemzedék szakmai ne­velését hivatott szolgálni. Nagy az érdeklődés a poli­tikai kérdések iránt is, a KISZ-oktatásban igen so­kan vesznek részt A felemlített hiányosságok legfőbb okozója minden bi­zonnyal az a tapasztalat, hogy a kongresszus előtt egyes KISZ-alapszervezetek hónapokig egyetlen fiatalt sem vettek fel a szövetség­be. Nyilvánvaló, hogy a fia­talok összefogása nélkül nagy eredményeket nem le­het elérni. Az „utánpótlást" oktatja a vasútforgalmi technikum­ban Kenderessy Szabó Pál tanár Sok társadalmi munkával Fábri üezső villanyszerelő építke A Csongrád Megyei Építő­ipari Vállalatnál 209 szege­di építőmunkás-fiatal vá­lasztotta meg ősszel az öt alapszervezet vezetőségét és az üzemi KISZ-bizottságot. Később azután annyi fiatal vonult be katonának, hogy két alapszervezetben új vá­lasztásokat kellett kiírni. Az alapszervezetek azóta rend­szeresen megtartják a tag­gyűléseket, s gyakran klub­délutánokat is rendeznek. A vállalati vezetőség kéré­sére társadalmi munkát ls végeztek a KISZ-isták, egy 10 tagú csapat az irodák és az udvar átrendezésénél dol­gozott. Szintén a központban dolgoztak az ipari tanulók: a szárnyépület tetőszerkeze­tét bontották le szombati és vasárnapi munkával. Jelenleg három ifjúsági brigád működik Szegeden, Kurucsai János és Kocsis Kálmán munkacsapata, va­lamint, Fábri Dezsőé, mely a szocialista brigád címért dolgozik. A Fábri-brlgád a klinikai építkezések villany­szerelését végzi. Tagjai vál­lalták, hogy a termelékeny­ségi előírásokat túlteljesítik, figyelemmel kísérik az ipari (somogyme ten eteieu brigádja a sebészeti klinika tanulok szakmai fejlődését zésén és magatartását, az idősebb dolgozók segítségével pedig igyekszenek elméleti és gya­korlati tudásukat öregbíteni. A TMK-ban működő alap­szervezet tagjai felszabadu­lásunk évfordulójára vál­lalták, hogy csak tökélete­sen elvégzett munkát adnak ki kezükből. A munkásszál­lás KISZ-íiataljainak szá­mára, mivel ipari tanulók, legfontosabb feladat most a tanulócsoportok kialakítása. Azt is felajánlották. hogy kifestik a vállalat Balaton­parti üdülőjét. Az építőipari KISZ-szer­vezet az idén szoros mun­katerv szerint dogozik. El­sősorban a brigádmozgalmat akarják kiszélesíteni, s a társadalmi munkák mennyi­ségét növelni. Szívesen tá­mogatják azonban a fiata­lok másirányú kezdeménye­zéseit is. Az építőmunkás­fiatalok a kendergyári fiata­lokkal tartanak fenn kapcso­latot, közös klubdélutáno­kat rendeznek. Most készí­tik elő a szakmai kérdések­ből álló ..Ki mit tud?"-ve­télkedőt. A TMK- és a laka­tosműhely KISZ-istái tánc­zenekart és színjátszó cso­portot alakítottak. Nagy az érdeklődés a nyárra terve­zett 11 napos NDK-beli utazás iránt is. indig izgalmas kérdés volt, most is az. miként véle­1 kednek a fiatalok a legalapvetőbb emberi, társadal­mi viszonylatokról, olyasmikről mint a barátság, a szerelem, a magatartás, az eszmények, az egyén és a közösség kap­csolata. Azok a beszélgetések, melyeknek hű tükörképét igyekeztünk adni az elmúlt hetekben a „Fiatalok fóruma" címet, viselő ifjúsági rovatban, ezekre a kérdésekre felel­tek. Igaz, nem a teljesség, s méginkább nem a tudomá­nyosság igényével, hanem csupán a viták frisseségéből fa­kadó spontaneitás alapján. A vélemények feltárásának ez is igen célszerű és becses lehe-ősége. Tíz-tizenkét leány és fiú ülte körül alkalmanként az asztalokat, s beszélt őszintén akár a legintimebb kérdések­ről is, függetlenül attól, hogy netán éppen tanárja ült mellette, s újságíró jegyezgette szavait. Ez a lényegből fakadó őszinteség volt talán a legszebb erekben a beszél­getésekben. Egy kislány például legjobb barátnőjének könnyelmű kalandját mesélte el. s vonta le belőle a kö­zösség számára is hasznos tanulságot. Egy másik vaskala­pos felnőttekről beszélt név szerint. Beszélgetéseink leg­gyakoribb vendége, egy fiatalember szívügyét is feltárta annak bizonyítékául, hogy a közösség nemhogy támadná az egyén boldogságát, hanem elősegíti. Ezek a fiatalok nem a vakviiágba fecsegtek, jól tudták, hogy amit mondanak, az kikerül a négy fal közül, nyilvánosságot kap, elolvassa, megtudja az is. akit aposetrofallak. Mégis mondták, mert nem a hátuk mögött alkottak véleményt róluk, mert szem­től szembe is vállalják a feleiősséget. Így gondolkozni, így élni csak a közösségi emberek képesek. Én nem vitatom, hogy a mai fiatalok közt nem ritka a magának való típus sem. az egoista vagv az egzisz­tencialista, de azt bátran állítom, hogy a kollektív ember típusa van többségben, sőt fölényben. Ezeken a beszélgetéseken ugyanis reszt vettek olyan fiatalok is, akiknek világnézete még nem forrt ki. hiszen ki sem forrhatott annyira gyerekek voltak. Az egyik pél­dául azzal állt elő, hogy neki bizony X. Y. dzsesszénekes az ideálja (elnézést, de nem ismerem a felhozott „világ­klasszis" nevét), s ő bizony nemcsak az országhatáron belül néz körül, amikor eszményképet akar választani. Látni, hallani kellett volna, hogy a többiek milyen okosan ós szellemesen szorították sarokba ezt a felszínesen gondol­kozó ifjú titánt, s mint kényszerítették arra, hogy feladja álláspontját, belássa, hogy a kedvenc dzsesszénekesnek nem kell szükségképpen eszménnyé lennie. Persze azt nem mondanám, hogy ripsz-ropez meg is győzték. A meggy őzéihez, a neveléshez idő kell, s a fiatalok azt is elmondtak, hogy néha még az egjóitt töltött hosszú évek sem hozzák meg a kívánt eredményt Mi lehet az oka ennek? A fiatalok természetesen nem angyalok, mégis szerettem volna, ha a szülők, ha a felnőttek néme­lyike is ott ült volna, amikor szóba kerültek. Olyasmiket olvastak ugyanis fejükre, amiket azzal, hogy „szemtelen­ség", azzal, hogy a „felelősség áthárítása" — nem lehet elintézni. Nem bizony! Pirulva hallgathatott volna például az a konzervgyári szegezőmunkás, akiről elmesélték, hogv a pánt ala nem vert szeget. A normát vígan teljesítette ilyniódon. csak éppen ládái mentek széjjel. Ilyen példát mutatott a fiata­loknak munkafegyelemből, becsületből! Bizonyára lesüti a szemét az a szülő is. aki meghallja, mint vélekednek nevelési ..elvéről" a fiatalok. Arról, hogy parasztember létére lányát mégcsák kapálni sem tanította meg. s olyan kényes „hölgyet" csinált belőle, mintha nem is erre a vi­lágra akarná felkészíteni. 'gy másik, s nem kevé&bé fontos megállapítás ami e beszelgetesekkel kapcsolatban leszögezhető, hogy az ifjúsági szövetség soha még ennyire nem volt ott a fiatalok között, mint napjainkban. A KISZ, most a VI. kongresz­suson arról számolt be az országnak, hogy a magyar ifjú­ság többsége hallgat szavára, odafigyel tanácsaira. Ez így igaz. Bármiről is volt a téma. a KISZ azonnal szóbakerült. A kö'össégi ?rzés kifejlesztését, a magatartás alakítását, a világnézet alapjainak lerakását üzemekben és iskolákban egyaránt a Kommunista Ifjúsági Szövetség végzi. És sok­szor nagyon jól végzi, pontosan úgy, ahogy a fiatalok igénylik. De nem mindig, A formalizmustól idegenkednek a fiatalok, a „direkt'' dolgokat nem szeretik. Ennek egé­szen egyszerűen az a magyarázata, hogy amit esetleg a fel­nőttek néhány mondatból azonnal megértenek, az a fiata­lokban nem kelt visszhangot. Nem azért, mert ellenkezés él bennük, hanem azért, mert nem hat érzelmeikre. A fe­lesleges értekezleteknek, üléseknek ellene vagyunk minden vonatkozásban, az ifjúsági mozgalomban azonban még cél­szerűtlenebb, mint másutt. Durván fogalmazva a lényeget: egy sajtóbeszámoló sohasem ér el olyan hatást a fiatalok között, mint egy filmvetítés, vagy spontánul létrejövő vita, pedig ugyanazok a kérdések szerepelnek ebben is. abban is. O eszélgeléseinken gyakran hangzott el bírálat A fiatalok hamar kritizálnak, élénken reagálnak minden fonákságra. Nem szabtak gátat nyelvüknek, ha a felnőttekről, a szülőkről, a KlSZ-rói beszéltek, de a ciniz­musnak, a hányavetiségnek, az értetlenségnek még csak árnyalata sem volt bennük. Nincs két társadalom — mondta egyikük —. mi is a felnőttek társadalmában élünk, ők is a miénkben. S hogy mennyire így is gondolkoznak, az akkor derült ki igazán, amikor egyik öisszejövetelün­kön az eszményekről, az eszményképekről cseréltünk vé­leményt. Hogy ki lehet eszmény, hogy mi lehet eszmény­kép, arról vitatkoztak: lehet-e az édesanya, vagy csak olyan „nagy ember", mint Petőfi, lehet-e valami régi, vagy csak olyan, ami korszerű, mai. De abban mindenki egyetértett, hogy eszmények nélkül élni lehetetlen, hogy ,a mi társadalmunkban csak az a modern ember, akinek világnézete is haladó. Ezek a fiatalok sok mindenben nem látnak még tisz­tán, sok gondolatot nem gondoltak még végig. Olykor könnyelműek, felelőtlenek, de annyira a mi világunkban élnek, hogy hibáik ellenére .sem kell különösebben fél­teni őket. Hibáikkal, eredményeikkel együtt mai fiatalok. TV égy beszélgetéssel természetesen nem lehet „meg­váltani a világot", mégcsak tökéletes képét sem lehet megkapni mindazoknak a problémáknak, melyek a fiatalokat foglalkoztatják. De hogy ezek a beszélgeté­sek nem voltak hiábavalók, mutatta, hogy tanárok ne­velők. ifjúsági vezetők, diákok és munkásfiatalok beszél­gettek, vitatkoztak azokról a problémákról, melyek a „Fiatalok fórumában" helyet kaptak. Hiszem mindig iz­galmas kérdés volt, s ma is az, miként vélekednek a fia­talok a legalapvetőbb emberi, társadalmi viszonylatokról. FEHÉR KÁLMÁN Szombat. 1965. március 20. DÉL-MAGYARORSZÁG J

Next

/
Oldalképek
Tartalom