Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-20 / 67. szám

Negyvenhatodik évforduló A Magyar Saocia lista Munkáspárt Sragad városi végrehajtó bizottsága, a Saegr<i megyei jogú városi tanács végrehajtó hjzoéteáge és a Hazafias Népfront Sneged városi elnöksége a Magyar TanáesköntárBaság 49. évfordulója alkalmából ma este 7 órai kezdettel emlékünnepséget rendez a Kamanaseínházáwm. Hotaa*, március ít-én délelőtt II órakor » Tanácsköztársaság emlékműnél koszorúzás! ünnepségre kerül sor. Veterán—úttörő találkozó A Magyar Tanácsköztársaság állam- és jogrendszeréről i magyarországi ^ forradalom a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kisugárzása volt, amelynek eredményeként 1919. március 21-én a magyar munmikésit szakított a Magyar Tanácsköztársaság le az államhatalmi ágakat szétválása© burzsoá koncepcióval, az egygéges államhatalom elvét kívánva megvalósítani. A demokratikus centraliakásosztály kikiáltotta a pro- mus alapján működő, a letárdiktatúrát és ezzel lét- minden hatalmat gyakorló hogy az ennél kisebb birtokok tulajdonosait, az eredményesebb belterjes gazdálkodás, a magas munkaberek h mezogazdasagi gépek szükséglete szövetkezesre késztetik majd. A termelőszövetkezetekkel a kormány fokent a tc;rtneNegyvenhat esztendővel ezelőtt, 1919. március 21-in a magyar dolgozók a kommunista párt vezetésével létrehozták a Magyar Tanácsköztársaságot, történelmünk első munkás-paraszt államát. A békés úton győzedelmeskedő szocialista forradalom fennállásának négy hónapja alatt köztulajdonba vette a bankokat, a nagyüzemeket és a nagybirtokokat, s amikor a külső ellenség megtámadta az országot, * munkáshatalom fegyveresen is harcolt a nép országáért, nek est a délutánt. A kévetA munkások és parasztok tízezrei küzdöttek az ellenséges . » .. ., . . . , . . hadseregek, az ellenforradalom ellen a Vörös Őrségben és beszámolná* « Vörös Hadseregben. Képünkön: mozgósító plakát a Ta- mejd téráattmafe a •ácsköztársaság idejéből toferól, "Fegttap délután * úttorőházben kedves get üdvözöltek körükben aa úttörő őrsök képviselői, a kisfiúk és a kislányok: Élesedj Gézánál, a munkásmozgalom rém bafwsát Nagy Károly i a«r*rtó Mvösdő szavai után a kt« úttörők körülvették veodéjtüket, aki személyes élményeiből merítve mesélt nekik 1919-ről, a Magyar TanáeeWkitánsaságrdl. A történelem szinte megelevenedett aa úttörők előtt, »Jdk eell' • -' • | n illi •se aviiiim nmjm dégük elbeszOéeét A mdR. a magyat mttnkásaentály harcának feMézébe emléheaetnsé tette am úttörőkrejött a Magyar Tanácaköe- tanácsok működése közepette lés folyamatossagat, iurtt társaság. A szocialista ál- károsan hatott azonban az biztosítani, » megalakulasulam- ée jogalkotás főpróba- a helytelen gyakorlat, hogy kat azzal indokolta, hogy ja Magyarországon sok ta- tanácsi szervek (direktóriu- nem akarja a paiiisztaagöt nulsápgal szolgál a ma em- mok) aok esetben háttérbe „nyomorgó kisbirtokossá" bar* számára is. A szocia- szorították a pártot. |Ci«mel- tenni, megelőzni k'van.ia a lista állam- és jogtudomány jük ugyanakkor, Hogy a ta- földosztással ja re termeskimagyarorsrági művelői je- náeei szervezet strukturális esést. A földosztás elnxirafelépitéss milyen kedvező dása azonban • parasztok kereteket biztosított a ta- elegedetlensegére \yzetett. 4 nacsriak és a tömegeknek a Tanaosköztársaság azonban folyamatos együttműködásra. megszüntette a paraaztsaf A szorosam vett tanácsi azór- sok százéves elnyorr.ata^at v«k (a tanács, mint testű- mi kizsakmájiyoltsagat. A let), annak végrehajtó szervei, a legkülönbözőbb biaottsaovjet alkotmány után alig sá«ek ©iy*n mechajílznvuü egy éwel alaptörvénybe teremtettek az új állam snárögzitette forradalma során mára, amely a helyi kez- ___ elért eredményeit. A Ta- doményezés legsokrétűbb tá- vezetői niug voltak nácsköztársaság alkotmányát mogatását tette lehetővé. vt hogy a peoigtamegelőző fontosabb jogi pro- A négyhónapos uralom riatus forradalma hamaite düktumok közül amelyek erefl,menrei „ nagj'szerü vüágmereteaet olt Sa — : miw á felfogás az alkotm^y^a volt és lett voln. Wéoe* a 18 hifejezesre jutott. „A TadolloÍS nép taSdBE ba ^íffitj^JjK » tanácshatalmat a külséés » világforradalom sej.tó belső ellenforradalom túlnyomó ereje meg nem dönti. A tanácskormány például lentós lépéseket tettek abban az irányban, hogy feltárják ennek a történelmi fordulatnak elemeit az állam- ás jogfejlődésben. A Magyar Tanácsköztársaság vezető ereje az első nagybirtokok megváltás gélkül mentek gt a áolgoze nép tulajdonába. A Tanacsközlámsaf mintegy az alkotmány építőköveiként foghatók fel. mindenekelőtt meg kell említenünk a két munkáspárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyarországi Pártja megegyezéseként közzétett deklarációt, a proletárdiktatúra és a Tanácsköztársaság kikiáltását, majd a Forradalmi Kormányzótanács által kibocsátott úgynevezett ideiglenes alkotmányt, továbbá a Forradalmi Kormányzótanács á'tal a végleges alkotmány kibocsátásáig kiadott, s a* állami é« társadalmi rendet lényeges vei ege vei el akarja emi a dolgozók vilaganak békéjét, Bekét akar minden hoditga hadikárpótlás nélkül, a szocialista muvelodespo litt- do| ocók önrendelkező, jó-javai valóban mog >s tor- papján." Ebb6, , (eiteUt_ te a burzaosaa kulturális j^^b^ ^indulva kulonómonopóliumát: nagyvonalú. sen a volt monarchia »rp-oes inteekadteek sorával 36aíaivtl igyekeztek kapcso lehetővé tette, hogy a mun- lato, teremteni Nemegyszee Díszünnepség Budapesten A Magyar Szocialista Mun- ünnepségen a kerület szá- azt követő 25'évas népelnyokáspárt Központi Bizottsága, mos kiváló dolgozója, a mun- mii korszakról. • Forradalmi Munkás-Paraszt kásmozgalom sok veteránja. , Nagy érdeme pártunknak Kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a kasosztaly, a dolgozo nep ei- hangsúlyoztak, hogy a prvíndulngseon a kultura ma- i©tardiktatura teljesen antígaelatainak maghoditasara. militarista es bekét akar. Elválasztotta az egyhazat a* A fegyveres harcok idejen is ..„ „ allamtól, ós az ingyenes ok- az volt , (bl< hogy moíW> natkozásban érintő fonto- ,8fs* bevemetesevel megnyi- tessék a cseh a román, a sabb jogszabályokat. torta a dolgozok gyermekei delazláv nepekkel az együttó szamara az iskolák kapuit,. ©léa SZuksegee«egét. és att, PU« wjf. folyt a Tanáea- szóleskőni ískolankivuli w- hogy fel kell szabadítaniuk köztársaság al- meretterjesztő mozgalmat magukat az irjiperiaústak kotmányának kidolgozása ea szer\'ezett a felnőtt munká- jármából. Az antant hatalelfogadása körül a kommu- sok. parasztok művelésére, mak megbiaottjanak, aki tá. msta. másrészről a centrista létrehozta a munkjsegyete- jekozódas céljából Budaós. j^bboldgli szoeiáldem.ok- met, hozzáfogott » marxia- pestre erkezett. Kun $el« A Himnusz . . .„j„_ után Üifatusi Sándor a terror és az üldöztetés legdrJZZZt xviii. kerófed pSSSLtl Jtril^t ,kr , m^ITtT els« titkára nyitotta meg az 2ott l^d'Uanul folyt. get rendezett a Magyar Ta- - , ' iH Hevesi harcat, előkeszitette dolnácsköztársaság kikiáltásá- Gvuta az MSZMP KótéonP goz6 "épünket a Tanácsközá- ^.yula'.az MSZMP Központi társMág ^j.jinah feiemenak 46. évfordulója alkalmáMSN^ ^fSmány^Áka'démta ^ pSSH háta , telóténmr6Í Úö mŰVel6déS1 ráeTnöté mon^tt ünneliT- ^ - hadseregétermeben. szédet. ne ' mert megszabadította Az ünnepségen részt vett hazánkat az egész emberi eiBiszku Béla, az MSZMP Köz- Ismertette a Tanácsköztár- vilizációt fenyegető fasiszta ponti Bizottságának titkára saság kikiáltásának előzmé- gyalázattól, s lehetővé tette, és Rónai Sándor, a Politikai nyeit, a Kommunisták Ma- hogy 1945-ben újra naeginBizottság tagjai. Kisházi gyarországi Pártja megalakí- duljunk az 1919-ben megkezödön, az EUnöki Tanács he- tásának körülményeit, majd dett úton. így juthattunk al lyettes elnöke, Vass István- részletesen szólt a Tanács- húsz év alatt azokhoz a né, az országgyűlés elnöke, köztársaság születéséről és nagyszerű eredményekhe» Érdet Ferenc, a Hazafias eredményeiről. Rámutatott, amelyekről az április 4-i évNépfront Országos Tanácsé- hogy már a Tanácsköztársa- forduló alkalmával jogos nak főtitkára, az MSZMP ság 133 napos fennállása büszkeséggel fogunk országKözponti Bizottságának, a alatt felcsillantak az új szo- szerte megemlékezni — fejezE'orradalml Munkás-Paraszt cialista munkaerkölcs első t« be ünnepi beszédét Hevesi Kormánynak és az Elnöki nagyszerű jelei. A többi kö- Gyula. Tanácsnak több tagja. Ott zött méltatta a Tanácsköztár- A díszünnepség első része voltak a budapesti pártbi- saság szociális és kulturális az Internacionálé hangjaival zottság, a társadalmi és tö- eredményeit, majd megemlé- ért véget. Az ünnepség másomegszervezetek, a fővárosi kezett az első magyar prole- dik részében neves fővárosi tanács képviselői, a XVIII. tárállam önvédelmi harcairól művészek adtak műsort. kerület vezetői. Részt vett az és tragikus bukásáról, s az (MTI) rata erők között. Az elsőal- mus—lenininmiw esrmeinak, külügyi népbiztos kifejtette': kotmánytervezetet elkészítő inténmények tefjeeetéséhez. a ' Forradalmi Kprmanyzóisrazságügyi népbiztosság A tanáeshatalom nagy meg- tanacs nem a területi in'tejráhangzása ~ állapította meg —. hogy» eróoen nyugati polgári de- bacsülésben resaesi'tette ac ntgs glapjap all. csupán an"" " »— mokrata hatások alatt állott érielmiseget. különöséé a nak uan ellene ho® bari ja tervezetbe is az angol ti- tudosokat es művészeket: pusú polgári parlamentáris biztosította számukra a zademokráclát szerette volna vartalan alkotómunka anjarögzíteni. Ebben a törekvé- gi és erkölcsi feltételeit. A sében támogatták a volt haladó ivók. költők forró 1«1igazságügyminisztérium he- k^edésiel szolgálták a lyükön maradt főtisztviselői letárhatalmat. is. Az alkotmánytervezet körüli további vita kiéleződött a Tanácsok Országos Gyűlésének napjaiban A kommunista erők erősödő befolyásának köszönhető, hogy az alkotmány, a benne levő fogyatékosságok ellenére ki alapjában véve helyesen rögzítette a szocialista átalakulásban elért eredményeket fe az áltamépítés további következményeit ls. Vizsgálva a Magyar Tanácsköztársaság létrejöttének körülményeit, hangsúlyozni kel! az orosz szocialista állem megalakulásának döntő szerepét. Érdemes arra odaírd. hogy mily kérdés i« a hódító imperialista politika értelmebén olda.ssek meg A Tanaesköztársaság a nemzetiségi kérdést is a nemzelisépro- gek jogainak tiszteletben tartasavsl kívánt* megoldani. elvetve a területi integA ioeélet ritaf elvei a. jwb«tek jai^® w. Bflr. a munkásosztály forreti forradalmi újat is radalmí partja meg fiatal, csak a Tanacsközitarsasat tapasztalatlan es gyengén adhatott szétzúzva • regi szervezett volt. a magyar igazsagügyi szervezetet é« munkásosztály érett volt a kiepépitve it új típusú szo- hatalom átvételére, s mipt a cialista törvénykezési szer- nemzet vezetésere egyedül vezetet. Bar az oroszországi képes osztály, kész volt arkommunista pártprogram r*. hogy megi'édje az prszerint a bíráskodás is a szág nemzeti függetlenséget. Bernula Mihály; 19. Szökevényeiíj Álltunk a sötétben, míg Andrási megszólalt. — Kik voltak ezek? — Oroszok. — Micsoda? — Oroszok. Lámpát gyújtottunk és bámultuk egv mást. — Tényleg oroszok voltak? — Tenyleg. Reggelre mar a front mögött voltunk. A falu felélénküli, de a környék csendes volt. A csatazaj nyugatra távolodott. • Aznap délulán nagv eszem-iszom volt az eges/ faluban. A veszély elmúlt, nemsokára vege a háborúnak. Az emberek l'rl ,/abndultan járták az utca fúrna kn ánesisóggal. Nézegették a ház.ihat, mint ah > .\ az idegenek szoktak/A fakat is megnézték, meg az utat. Pedig alig volt ott valami kár. A front szinte nyomtalanul vonult el. Az ég kékségében néhány szétszaggatott felhő kószált. Dús levegőt lélegzett az erdő, meg a völgy. Eletie kelt a falu fölött. Fényes, napos idó volt. a táj. — No fiúk — mondta a gazda — most már nem vagytok katonák. — Az ám — jutott eszünkbe a katonaruha, meg a fegyver. Mi légyen vele? — Gyerünk a szőlőbe — javasolU Rézsó. El is mentünk. A puskákat bele dobáltuk a kútba. A ruhát, meg a pisztolyokat elrejtettük a kis ház padlásán. Aztán nevettük egymást. Rezsó tekintetes úrnak szólította Lukácsot. Andrási ugrott egyet, svájci sapkáját a földhöz csapta. — Civilek vagyunk, mehetünk haza. Hátbavertük egymást.. — Estere indulhatunk! Rézsó elkomorodott. — Estére? — Igen. Reggelig messze eljulu. Xappal aztán alszunk valahol. A vetkező é.ijel meg tovább. A feladat komolysága megváltoztatta arcvonásainkat. Jó helyünk volt. szerettek bennünket, de el kellett indulni a nagy útra .. gyalog. A nehéz feladattal meg kellett barátkozni. S ezek után gondolataink csak arra irányultak, Számolgattuk hány napig tarthat az út. Valami izgalma* türelmetlenség fogott el — indulni, minél előbb, indulni, rohanni és otthon lenni. Az areok halvány mosolya, a szemek csillogása egv közeli nagy öröm jelei voltak. Csak Rézsó maradt komor. Elfordult tőlünk é« lehajtotta a fejét, szomorúan nézett maga elé. Egy keserű sóhajtól megemelkedett a háta, area egészen tarka lett. Ajka meg-megrándult. — Mi bajod. Miklós? Rézsó mozdulatlan maradt. — Semmi. Amikor aztán lefelé mentünk, odajött hozzám. — Ne menjünk még — súgta. Miklós árva gyerek volt. otthon senki sem várta. Szabó Anna pedig tetszett neki, — Jól van pajtás, nem megyünk. Andrási iemarházott. de csak nem ndultunk. Szabóék örültek, meg Mik los is. Az éjszaka aztán elmondta, hogy Annát elvenné. — Jó feleség lesz belőle. Mi a véleményed? Megszorítottam a kezét. —- Biztos. Miklós öriilt, hogy biztettón (Befejező rést következik) tanácsok feladata, ez sem a Szovjetunióban, sem pedig a Tanácsköztársaságban intézményesen nem valósult meg. Az új bírósági szervezetnek megvolt ugyan a kapcsolata a tanáccsal, de nem olvadt egybe vele. A szocialista gáltgtas új szervezetének A burzsoázia ugyanakkor piár a jobboldali es centrista szociáldemokrácia mankó.iára támaszkodva sem tudta tartani magát. A Vyxjegyzek nemcsak egyik oka, hanem végső, kiáltó jelzése volt. annak, hogy az elszigeteU masyar burzsoázia képMen a kormányzásra. de , ,. , .. j. készült arra. hor«' impenate jes kiépítését az ismeri „eg.taéfgek er*™ buckók miatt nem sikerült el- feltartóztassa . vegezme a Magyar Tanses- {oPPa^Blon, koztarsasagnak. A rnunkashatalom átmeneti jellegűnek a nAmzofbóvi impanatekintette a forradalmi bün- * HGIUÓCtAOíl üzmus tetőbíráskodást és a sürgős- tülnyomo ereje azonban vésesd rendszerű polgári (tél- gül ta legázolta az. elszigekerest. A végleges törvény- telt kis országot, amely pekezeei szervezetet az alkot- dig példát mutatott arra, mány szerint a Szövetséges hogyan lehot egy állam- és Tanácsok Orazágos Gyűlésé- jogrendszerben a dolgozok, nek kellett volna megállani- ioga nemcsak írott forrnátania. Erre azonban már ban. hanem ténylegesen bíznom került sor, bár több tosített jogok formájában tervezet is készült. '» A kapitalizmus fetizamo, . , .. . . , lésa. « lerrpeloeszközök. « • , Janácskoztarsasag leg- , bankgk allqmosttasa, je entósebb togi alkotasa az , népgazdaság szocialista alkotmány mellett a Fórra- szervezése, a dolgozok fetdalmi Kormányzótanács ap- szabgdulésa a kizsákmanvarilis 3-an közzétett ..A föld- )ás alól. n munkához valá birtokok szocializalasa"-rol jog. a választói jog. a müszoló XXXVIII. számú ren- vetődéshez való iog. mind delete volt, amely először olyan alkotmányjog' hizfoglalia jogszabályba, hogy tositékok voltak. amelyek Magvarország földje a dol- azt bizonyítják, hogy a M?gozók társadalmáé és aki gyar Tanácsköztársaság — nem dolgo/ik, annak tulaj- hibái és hiányosságai elledonában föld nem maradhat, nére — a magyar munkásA rendelet helyes értelme- osztály ragyogó. ' az ország zése szerint a 1(»0 kat. hol- egész történelmében kimadon felüli földbirtokra kitér- gasló államot és jogot epitó jédó határt gzzal a feHáte- alkotás volt. lezéssel állapították meg, Dr. ANTALFFT GVORGT ' -mKat fteW. mireivs m. 9#l-/ma«rámojtszá6 §