Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-20 / 67. szám

Brutyó Jáncs: A szocialista hrigádxnossgaloiti verseny legnépszerűbb I® rimája A SZOT főtitkára bevezetőben hangsúlyozta, hogy a szocialista munkaverseny az elmúlt húsz év során — hiányosságai ellenére is — nagy lendítője, erőforrása volt gazdasági feladataink megoldásának, szocialista építő»munkánk sikereinek és a szocialista tudat formálásának. A szocialista brigádmozgalom a népgazdaság minden ágában, a szocialista munkaverseny legnépszerűbb formájává fejlődött. Dolgozóink felismerték, ho© a szocialista brigádmozgalom hármas jelszava összhangban áll azokkal az igényekkel, követelményekkel, amelyeket a szocialista építőmunka ma minden dolgozóval szemben támaszt. — Csaknem három éve tartottuk a Szocialista Brigádvezetők I. Országos Tanácskozását — folytatta beszámolóját Brutyó János. — Akkor mintegy hétezer brigád viselte a szocialista címet, huszonkétezer küzdött a cím elnyeréséért és hozzávetőleg 280 ezer dolgozó vett részt a mozgalomban. Azóta a szocialista brigádok száma 20 ezerre, a címért küzdő brigádok száma 38 ezerre növekedett és ma a szocialista brigádmozgalomban több mint 600 ezer dolgozó tömörül. Olyan hatalmas alkotó erő ez, amely meghatározó jelentőségű lehet a termelés, a gazdálkodás egész menetére, a szocialista erkölcs és közszellem további fejlődésére. A szocialista brigádmozgalom az ifjúság munkára nevelésének, a közösségi erkölcs kialakításának, tehát az ifjúság kommunista nevelésének is kiváló módszere, eszköze. A vállalatoknál mintegy 8000 ifjúsági szocialista brigád tevékenykedik. A fiatalok többsége azonban az idősebbekkel közös brigádban dolgozik. Tanácskozásunk részvevőinek is csaknem 40 százaléka ifjúsági szocialista brigádvezető. örvendetes jelenség az értelmiség, különösen a műszaki értelmiség egyre növekvő részvétele a szocialista brigádmozgalomban. A résztvevők minden téren példát mutatnak Az előző tanácskozás felhívására kezdődött meg a verseny a „Szocialista munka miihelye, üzeme, vállalata és gazdasága" címért. Jelenleg 707 vállalatnál 1156 üzem, üzemrész, műhely va© osztály kollektívája vesz részt e versenyben és 430 közösség munkahelyének bejáratát díszíti már a „Szocialista munka műhelye", „aknája" vagy „osztálya" tábla. — A mozgalomban részt vevő dolgozók példát mutatnak minden téren. Pártunk gazdaságpolitikai célkitűzéseire, í© a többi között a ve©ipari, gépipari, építőipari és a mezőgazdasági párthatározatokra sok helyen elsőként a szocialista brigádok reagáltak. E©re több brigád i©ekszik csökkenteni a termelési költségeket is, tudva, ho© egész társadalmunk jólétének növekedése jórészt a termelés gazdaságosságán múlik. A SZOT főttikára a továbbiakban arról beszélt, ha© e téren számos ötlettel, kezdeményezéssel találkozunk. A szocialista brigádok — a műszaki és a fizikai dolgozók körében e©aránt — sokat tesznek az új, korszerű technológia meghonosításáért, alkalmazásáért. A szocialista brigádok túlnyomó többségére jellemző az újítási tevékenység. Mindez bizonyítja, szocialista brigádjaink méltán mondhatják, ho© „szocialista módon dolgoznak". A szocialista brigádokban erősödik a gazda szemlélete, az össznépi tulajdon fejlesztésére, ©arapítására irányuló készség, az átlagosnál jobb technológiai és a munkafegyelem. Felvetődik a kérdés — folytatta a SZOT főtitkára —, milyen körülmények gátolják a mozgalomban rejlő tartalékok, lehetőségek teljesebb feltárását és kibontakozását? Egyes üzemekben, műhelyekben a szocialista brigádok tagjait nem vonják be megfelelően a feladatok kialakításába és megoldásába, inkább csak akkor támaszkodnak rájuk, ha baj van, ha valami megoldhatatlannak látszó probléma merül fel, ha túlórázni kell, vagy vasárnapi munkára van szükség. Pedig a brigádok, ahol a vezetés helyesen és ésszerűen foglalkozik velük, a termelési feladatokon túl számos egyéb terhet is levesznek a vezetés válláról, s így több lehetőséget és időt biztosítanak a gazdasági vezetőknek irányító munkájuk átgondoltabb, előrelátóbb végzéséhez. Sok helyen a brigádok e© részének vállalása sablonos, fi©elmen kívül ha©ja a brigádtagok egyéniségét, az igényeket és a lehetőségeket. Főként a kulturális, művelődési és a szocialista életmódra irányuló vállalásokra vonatkozik ez, de nem ritka még a termelési, gazdasági jellegű kötelezettségvállalások esetében sem. Elsősorban a szakszervezeti és KlSZ-szervek részéről nem megfelelő a szocialista brigádok kulturális, művelődési tevékenységének irányítása és segítése. Gyakran nem veszik fi©elembe az e©es brigádtagok műveltségi színvonalát, érdeklődési körét, családi körülményeit. életkorukat, egészségi állapotukat. Javaslatok a jutalmazáshoz Szólni kell — folytatta beszámolóját Brutyó János — azokról a gátló körülményekről is, amelyek maguknak a brigádoknak a munkájából, tevékenységébői fakadnak. Ilyenek például a több helyütt tapasztalható e©enlősítési törekvések, az elnéző magatartás, a lazaság. Az összességében fegyelmezett, jó kollektíván beiül is akadnak e©esek, akik olykor vétenek a munkafegyelem, a technológiai fegyelem ellen. Bár a takarékoskodásban is elsősorban a szocialista brigádok mutatnak példát, e©es brigádoknál jócskán akad még tennivaló az anyaggal, szerszámmal, géppel, energiával való takarókosság terén is. A szocialista brigádok körében na© számban vannak jó példák a korszerű munkamódszerek és a jó munkatapasztalatok átadására. A tapasztalatcsere azonban még a szocialista brigádok részéről sem kielégítő. Végül: szocialista brigádjaink nem mindenütt vezetik a brigádnaplóban kötelezettségvállalásaikat, azok megvalósulását. tevékenységük értékelését. Helyenként nem tartják meg rendszeresen a brigádártekezleteket, s a tagok kölcsönös beszámoltatását kötelezettségvállalásaik teljesítéséről. U©anakkor a szocialista brigádok is több jogos igényt támasztanak a Szakszervezetek Országos Tanácsával szemben. Ilyen például az az igény, hogy a régebbi, többszörös szocialista brigádokat részesítsük megkülönböztetett erkölcsi elismerésben. Ezért javasoljuk az eddigi szocialista brigádjelvény helyett új jelvény rendszeresítését, és azt, ho© a szakszervezetek budapesti. illetve me©ei tanácsai részesítsék bronz fokozatú kitüntetésben azokat a szocialista brigádokat, amelyek legalább hatszor elnyerték a megtisztelő címet. Azokat, amelyek nyolcszor elnyerték a címet, a szakszervezetek elnökségei, illetőleg a szakszervezetek budapesti tanácsa részesítse ezüst fokozatú kitüntetésben, akik pedig legalább tízszer nyerték el a szocialista brigád címet, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége arany fokozattal tüntesse ki. A fiatalok részére a kitüntetéseket bronz fokozat esetében a KISZ budapesti, illetve me©ei bizottságával, ezüst fokozat esetében a KISZ KB intézőbizottságával, arany fokozatnál pedig a KISZ Központi Bizottságával egyetértésben kívánjuk odaítélni. Javasoljuk továbbá, hogy a többszörös szocialista brigádokat hasonló fokozatú emlékplakettal és az arra érdemes brigádtagokat a nagy formátumú kitüntetéssel, valamint az azt jelképező kisalakú jelvénnyel tüntessék ki. Nem kielégítő propagandaszerveink munkája sem. Fokozni kell a szocialista brigádok nagyszerű és kiemelkedő eredményeinek, valamint az eredményt elérőknek népszerűsítését. E téren még a vállalatokon belül is van mit tenni. Addig már majdnem minden vállalatfiz Einöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. „ _ Megtárgyalta és elfogadta az Országos Termelőszövetkezeti Tanács feladatanak es szervezetének megállapításáról, valamint a megyei termelőszövetkezeti tanácsok szervezéséről szóló törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács elhatározta a Ma©ar Népköztársaság csatlakozását a Hágában aláírt, a polgári eljárásra vonatkozó nemzetközi egyezményhez. Az Elnöki Tanács ezután e©éb ü©eket tár©alt. nál eljutottak, ho© a legjobb szocialista brigádok nevét ismejik. De hogy milyen eredményeket értek el és hogyan, arról nagyon keveset tárnak fel az üzemi közvélemény előtt. A jelenleginél lényegesen erőteljesebben fejlődhetnék a „Szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata és gazdasága" címek elnyerésére irányuló verseny, ha mindenütt na©obb gondot fordítanának rá. A Termelőszövetkezeti Tanács azzal a céllal alakult, hogy segítse a mezőgazdaság szocialista átszervezését, támogassa . a termelőszövetkezetek működését, gazdálkodásuk fejlesztését. Az elmúlt években kiadott jogszabályok rendezték a termelőszövetkezetek működésével kapcsolatos kérdéseket és tisztáztak a termelőszövetkezetek állami irányításának feladatait, eszközeit és módszereit. í© az állami szervek és a Termelőszövetkezeti Tanács titkársága, valamint megyei megbízottainak munkájában párhuzamosságok keletkeztek. Szükségessé vált tehát a Termelőszövetkezeti Tanács feladatkörének módosítása. A Termelőszövetkezeti Tanács ezentúl Országos Termelőszövetkezeti Tanács néven folytatja munkáját. Legfőbb feladata, hogy a kormány tanácsadó javaslattevő szerveként működjék a termelőszövetkezeti mozgalom egészét érintő ügyekben. Megtár©alja a termelőszövetkezetek állami támogatásának irányát és rendszerét, a zárszámadások tapasztalatait, a tervek teljesítését, a szociális és kulturális feladatokat, továbbá a termelőszövetkezeti d-tnokráci* érvényesülése, a munkadijazás, a jövedelemelosztás, a jo©édelem és a versenymozgalom időszerű kérdéseit. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács elnöke a földművelésügyi miniszter. Tagjait a kormány nevezi ki a termelőszövetkezetek kiváló vezetői és tagjai, valamint más szakemberek közül. A megye termelőszövetkezetei szervezeti életének és gazdálkodásának elősegítésére minden megyében megyei termelőszövetkezeti tanács alakul. Elnöke a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági ü©ekkel foglalkozó elnökhelyettese, tagjait pedig a me©ei tanács végrehajtó bizottsága nevezi ki. A Termelőszövetkezeti Tanács titkársága és me©ei megbízotti hálózata megszűnik. Tennivalóikat a jövőben a Földmüvelésügyi Minisztérium, illetőleg a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályai látják el. (MTI) A szocialista brigádmozgalom feladatai Brutyó János ezután a szocialista brigádmozgalom további feladatairól. ezen belül az idei tennivalókról szólt. A szocialista brigádmozgalom erejének — mondotta — a soron következő időszakban elsődlegesen idei népgazdasági tervünk teljesítésében és az ebből adódó vállalati feladatok maradéktalan;: végrehajtásában kell megnyilvánulnia. O

Tennivalóinkat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1964. december I0-i határozata és a forradalmi munkás-paraszt kormány, valamint az ország©űlés és a SZOT tanácsülése által is megvitátott feladatok határozzák meg. Részletesen ismertette az idei népgazdasági tervből adódó feladatokat, majd így folytatta: O

A feladatok teljesítése csak úgy lehetséges, ha minden vállalatnál és üzemben következetesen végrehajtják a munka termelékenységének növelésére, a munkafegyelem, a technológiai, valamint a normafegyelem megszilárdítására tett intézkedéseket és ebben a legmesszebbmenőkig támaszkodnak a dolgozók e©etértésére, támogatására. Járjanak élen a szocialista brigádok a takarékosságban is! Minden hogy minden brigádtag mindenben részt vegyen. Nem kell arra törekedni, hogy a brigádtagok egyidejűleg politikai és szakmai továbbképzésben vegyenek részt, ugyanakkor még iskolába és brigád és minden egyes bri- . különböző rendezvényekre is Csongrád megyei küldöttek a szocialista brigádvezetők tanácskozásán. Balról jobbra: Hődör Antal (DAV), Hajagos Ilona (Minőségi Cipőgyár), Tessényi Imréné (Szegedi Ruhagyár). Szegedi Ferencné (Tisza Bútoripari Vállalat, Csongrád) és Németh Lajos, az SZMT vezető ti tk ára gádtag takarékoskodjék az anyaggal, főként az importanyagokkal, a munkaeszközökkel, gépekkel, szerszámokká] és munkaidővel. Jelszóként javasoljuk még: „A szocialista brigádok példásan te©enek eleget az exportkötelezettségeknek". Ebben ugyanA szocialista brigádok fsak a .szocialista brigádok© eljárjanak. Az illetékesek abban segítsék a mozgalom résztvevőit, hogy mindenki célszerűen, helyesen válassza Pataki László: meg művelődésének, képzésének formáit. . Jelenlegi feladatainkból kell kiindulnunk — állapította meg a SZOT főtitkára — a „Szocialista módon élni", jelszó valóraváltásánál is. Ezért javasoljuk, hogy mindenütt váljék jelszóvá és gyakorlattá: „A szocialista brigádokat a szocialista munkaerkölcs és közgondolkodás jellemezze". Végezetül azt kérjük a szocialista brigádoktól, hogy legyenek az üzemi közvélemény formálói, a munkásosztály szószólói. Ne engedjék, hogy a helyes véleményeket elnyomják a helyenként megnyilvánuló cinikus, visszahúzó, pesszimista hangok, vagy a népünkkel és rendszerünkkel szemben álló elemek. Legyenek továbbra is bátor kezdeményezői mindannak, ami előre viszi pártunk és kormányunk helyes politikájának végrehajtását. A hazánk felszabadulása 20. évfordulójának megünneplésére kezdeményezett munkaversenynek mindenütt a szocialista brigádok voltak a kezdeményezői. Mutassanak példát továbbra is a vállalt kötelezettségek megvalósításában, tegyenek becsülettel eleget önkéntes elhatározásuknak. o figyelmét, tevékenységét és erejét is ezekre a feladatokra kell összpontosítani. Váljék az egész népgazdaságban a brigádmozgalom jelszavává: „Legyen a minőség a brigád becsülete,'. Fokozzak munkájuk minőségének kölcsönös ellenőrzését. A magyar dolgozót itthon és külföldön is jó munkásnak ismerik, egyes területeken mégis nem kevés jogos kifogás merül fel a termékek minőségével szemben. Azt kérjük a szocialista brigádoktól, hogy öregbítsék termékeink hírnevét. Segítsenek olyan közszellemet kialakítani, amely minden dolgozót arra ösztönöz, hogy ne csak akkor fordítson nagy gondot a gyártmányok, termékek minőségére, amikor megveszi, hanem akkor is, amikor készíti őket. Ehhez sem beruházás, sem egycb ráfordítás nem kell, csak e© kicsit több gondosság lelkiismeret és körültekintés, tói kérünk következetes helytállást, példamutatást. Mit jelent mai feladataink tükrében a „Szocialista módon tanulni'' jelszó? — vetette fel a kérdést a továbbiakban Brutyó János. — Sokoldalú' műveltségre és magas színvonalú szakmai képzettségre kell törekedni. De társadalmi értelemben a tanulás csak akkor hasznos, ha nem öncélú. A szocialista brigádok tanulási kötelezettségvállalásait tehát elsődlegesen az üzemek, munkahelyek feladataihoz keli igazítani. Helyes, ha a célszerű szakKétszázezer fiatal a vetélkedésben Pataki László, a KISZ elején 80 leány, aki három Központi Bizottságának tito éve került ki a javítóintézetekből. A vizsgalat megállapította, hogy közülük 43-an megfelelő munkaközösségbe kerültek, sőt akadlak közöttük olyanok is, akik már szocialista brigád tagok. kára szólt a szocialista brigádmozgalomról és az ifjúság szocialista nevelésének összefüggéseivel és az ezzel kapcsolatos gondokról. A magyar ifjúság — állapította meg — általában helyes Nyilvánvaló bizonyítéka ez úton jár. Politikai, erkölcsi annak, hogy brigádjaink, eltevékenységünkben termé- sősorban a szocialista brigászetes gondot okoz nekünk dok képesek az ifjúságot az ifjúság munkára neveié- visszatartani a rossz útra se és közösségi gondolkodá- tévedéstől, sának kiformálása Ebben a Kifogásolta azonban Patörekvésünkben . jobb esz- taki László, ho© bár körülközt. jobb formát, jobb se- belül 200 000 fiatal vesz részt gítőtársat, mint a szocialista ... . a szocialista brigádmozgamai továbbképzést kiegeszi- brigádmozgalom, jelenleg lomban, az ebben rejlő letik a könyvek, a színházak nem is találatunk. hetőségeket a KISZ nem és egyéb művelődési lehe- Elmondotta ezek után, használja ki kellően az ifjútőségek. A művészetek meg- ho© nemrégiben megvizs- ság politikai nevelésért, ismerése gazdagítja életűn- gálták néhány száz olyan Nem fordítottak eleg °ondot ket, legyünk tehát a művé- fiatal helyzetét, aki "valami- arra, ho© megfelelően fogszeti alkotások befogadói, ]yen módon összeütközésbe lalkozzanak a brigád vezetőksót ha van hozzá tehetsé- került a törvénnyel. Kide- kel. günk, aktív művelői is, a rült, hogy közülük mindösz1 Bejelentette végül ho© a zenétói é.s a képzőművészet- sze kettő dolgozott valami- szocialista címet "több ízben lől a fotózásig. De a müve lyen munkaközösségben, il- elnyert brigádok kitüntetélödés terén is küzdeni kell ]etve vett részt a brigád- sére vonatkozó javaslatokat a sablonok ellen, Nem szüle mozgalomban. Me©izsgál- a KISZ Központi Bizottsága séges és nem is lehetséges, ták azt is, ho©an él 1965 nevében elfogadja Szombat, 1965. március 29. DÉL-MAGYARQRSZÁG 3