Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-19 / 66. szám

Kitüntetések a szociaiistabrigád-yezetők országos tanácskozása alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocialista brigád vezetők országos tanácskozása alkalmából kitüntetéseket pslomónyozott, amelyeket Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön délután adott át a Parlament Munkácsy-termében. A kitüntetések átadásánál jelen volt. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke. Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese, Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Brutyó János, a SZOT főtitkára, a Politikai Bizottság póttagja és Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. Dobi István üdvözölte a szocialista brigádokat és a kitüntetetteket, akik az élvonalban segítik a tervek végrehajtását. majd átnyújtotta a kitüntetéseket. A Szocialista Munka Hőse kitüntető címet Martin János, az Élelmiszeripari Berendezés- és Gépgyártó Vállalat szocialistabrigád-vezető vasöntője és Nagy Dezső, a Mecseki Szénbányászati Tröszt Kossuth bányaüzemének szocialistabrigád-vezető vájára kapta. A Munka Érdemrend «u-any fokozata kitüntetést a következő dolgozóknak adományozta az Elnöki Tanács: Budai Sándornak, a Duna Cipőgyár szocialistabrigádvezető sarokcsiszolójának, Bukva Istvánnak, a GanzMAVAG Mozdony-, Vagon-és Gépgyár szocialistabrigádvezető géplakatosának, Gyupai Istvánnak, a Személy- és Kisteherautó Vállalat szocialistabrigád-vezető gépkocsiszerelőjének, Hrenk Istvánnénak. az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár tablettázó üzeme szocialistabrigád-vezetőjének; Kiss Józsefnek. a MÁV Tapolcai Pályafenntartási Főnöksége szocialistabrigád-vezető felvigyázójának: Kiss Szabó Lászlónénak. a Pamutnvomoipari Vállalat Kispesti Textilgyara szocialistabrigád-vezető orsózónőjének: Pál Istvánnak, a 45-ös számú Állami Építőipari Vállalat főépítésvezetőjének, volt szociaiistabrigád-vezetőnek: Soltész Istvánnak, a Borsodi Szénbányászati Tröszt Alberttelep l-es aknája kétszeres szocialistabrigád-vezető frontmesterének; Tóth Sándornak, a Magyar Hajóés Darugyár Hídműhelye szocialistabrigád-vezető lakatosának és Vincze Jánosnak, a Magyar Cukoripar Hatvani Cukorgyára villamosműhelye szocialislabrigád-vezető telepvezetőjének. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést 25 — közöttük két szegedi: Csongrádi János és Tessényi Imréné —, a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést pedig 35 dolgozónak adományozta az Elnöki Tanács. A kitüntetettek nevében Na© Dezső vájár, a Szocialista Munka Hőse tett ígéretet további eredményes munkára. Csongrádi János Elutaztak a szocialista brigádok Csongrád megyei küldöttei Munkatársunk jelenti: M-a kezdődik Budapesten s szocialistabrigád-vezetők országos értekezlete az Építők Szakszervezetének Székházában. Az értekezletre Csongrád megyéből 23 küldöttet választottak meg az iparági tanácskozásokon a szocialista brigádok vezetői A küldöttek csütörtökön délben utaztak el a budapesti menetrendszerű autóbuszjárattal. A küldöttek között II szegedi van. Hajagos Ilona, a Minőségi Cipő©ár, Dobalovszki Györ©, a Husipari Vállalat, Kása Mihály a Csongrád Me©ei Építőipari Vállalat, Csongrádi János, a Falemez©ár, Lászik Györ© a 10-es számú AKÖV. Tessényi Imréné, a Szegedi Ruha©ár, Molnár II. Lászlóné, a textilművek, Sallai Sándor, a kenderfonó©ár. Farkas József, a kéziszerszám©ár, Hődör Antal, a DélMa©arországi Áramszolgáltató Vállalat, Korom Paine, a MÁV szegedi állomásának dolgozói. A szegedi járás szocialista brigádjait Víg István, a kisteleki földművesszövetkezet brigádjának vezetője képviseli majd az országos értekezleten. A küldöttséggel utazott dr. Németh Lajos, az SZMT vezető titkára és Biró Lajos, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára. 4 Minisztertanács! ülése A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A SZOT elnökségének előterjesztése alapján módosította az üzemi tanácsokról szóló határozat egyes rendelkezései, A kormány megvitatta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a múlt évben végzett vizsgálatok tapasztalatairól szóló jelentését s a tapasztalatok további hasznosítására határozatokat hozott. A külkereskedelmi miniszter beszámolt a tavaszi lipcsei vásáron részt vett kormányküldöttség útjáról A kormány a beszámolót tudomásul vette, majd napi ügyeket tárgyalt. * Az üzemi tanácsokról szóló, a Minisztertanács és a SZOT által 1963-ban hozott együttes határozat módosítását az ipar irányításában történt szervezeti és hatásköri változások tették szükségessé. A módosítás az ipari na©vállalatokat érinti: olyan ipari na©vállalatoknál, amelyeknek ©árai, telepei a fő| városban vagy e© me©ében vannak, az üzemi tanácsot a vállalati szakszervezeti bizottság mellett kell létrehozni. Eddig az ilyen vállalatok valamennyi gyárában volt üzemi tanács. Az olyan ipari na©vállalatoknál, amelyeknek termelőe©ségei az ország különböző me©éiben vannak, továbbra is ©áranként kell megválasztani az üzemi tanácsokat. Ezeknél az ipari na©válIalatoknál vállalati szinten az üzemi tanácsok hatáskörét a szakszervezeti intéző bizottság gyakorolja. Az üzemi tanácsokat a második ne©edévi termelési tanácskozásokon választják újjá. (MTI) Szakszervezeti választás az építőknél Tegnap délelőtt 9 órai kezdettel a Kossuth Lajos sugárúti munkásszállóban tartották meg az ÉM Csongrád me©ei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti vezetősé©álasztó küldöttköz©űlését. M a s a Jenő megnyitó szavai után a ©űlée elnökéül Szilágyi Istvánt, az elnökség tagjainak pedig Szabó Sándort, az Építő-, Faés Építőanyagipari Dolgozók Kétezer 765 munkanappal „hosszabb" év A baleset-elhárításról tanácskozott a MEDOSZ munkavédelmi szakcsoportja Tegnap a mezőgazdasági balesetek okairól és megelőzéséről beszélgetett a MEDOSZ mellett működő munkavédelmi szakcsoport. Ivánics Jenő, az állami gazdaságok főagronómusa a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészületeiről és az ezzel kapcsolatos munkavédelmi teendőkről szólt. Majd a makói és szentesi gépjavító állomás beszámolóját hallgatták meg, mely a tavalyi munkavédelmi intézkedéseket és a dolgozók szociális egész-égügvi helyzetét ismertette. Czékmány Lajo6, a munkavédelmi szakcsoport elnöke, az 1964-es esztendő tapasztalatairól és az idei teendőkről szólt. Tavaly csökkent a balesetek száma, 2 ezer 765 nappal kevesebb munkanapkiesés volt, mint 1963-ban. Ez a számadat kedvező, bár közelről sem megnyugtató. 1© is 10 ezer 573 munkanap veszett el az állami gazdaságokban, gépállomásokon és vízügyi, erdészeti gazdaságokban történt több mint 500 baleset miatt. Mindez sok fájdalmat, szomorúságot, anyagi kárt okozott a családnak. Statisztikai adatok szólnak az okokról: tavaly csaknem 300 baleset a hanyagság, könnyelműség miatt történt. Védőberendezés hiánya miatt és gépi hibából mintegy 50 sérülés származott, szakmai hozzá nem értésből szintén 50 ember szenvedett balesetet. Különösen a műhelyekben, az építkezéseiméi és a fakitermelésnél kívánatos na©obb elóvi©ázatosság. Többen szóltak a munkavédelem elemi hanyagságairól a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A szakcsoport megállapodott abban, hogy minden megbeszélésre meghívnak háromnégy tsz-elnököt, hogy a munkavédelem problémáival, felelősségével megismerkedjenek. Szakszervezetének központja részéről, Juhász Nagy Antalt, az SZMT közgazdasági bizottságának vezetőjét, Kiss Istvánt, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete me©ei bizottságának titkárát, Molnár Sándort, a vállalat párttitkárát. Erdei Sándort, S z a n i Istvánt és Varga Jenőnét választották meg. L o s o n c z László ismertette a szakszervezeti bizottság beszámolóját. Részletesen elemezte a szakszervezet termelést segítő munkáját, amelyből kitűnt, hogy míg 1962-ben mindössze öt brigád versenyzett a vállalatnál a szocialista címért, most már 35 brigád 476 dolgozója vesz részt ebben a formában. 1963-ban visszaesés mutatkozott a munkaversenyben, mert a műszaki vezetők nem támogatták megfelelően. A NEB 1963-as vizsgálata után 1964 tavaszán új alapokon láttak munkához és a munkaverseny fellendült. A benyújtott újítások száma ugyan csökkent, dc gazdasági eredményességük kedvezőbb. A beszámoló részletesen foglalkozott a bizottságok munkájával, többek között a nori marendezés kérdésével, a . munkafegyelem problémáiival, a munkavédelemmel, az oktatással, a társadalmi tulajdon védelmével és más fontos kérdésekkel. A számvizsgáló bizottság jelentése után került sor a vitára, amelyben sok értékes hozzászólás hangzott el. Major Gyula javasolta, ho© a ©ülés résztvevői táviratban fejezzék ki tiltakozásukat az amerikaiaknak a VDK ellen elkövetett agresszióval szemben. A ©ülés résztvevői a javaslatot magukévá tették. Ábrahám János az üzemétkeztetést bírálta, U ng i Mihály a vidéki dolgozókból kikerülő vándormadarak munkafegyelmét, R ud a s Ferdinánd a vállalat vidéken dolgozó munkásainak érdekében emelt szót. F e k e te Ignác hangsúlyozta, hogy a munkavédelem érdekében a brigád- és csoportvezetők tehetik a legtöbbet. Molnár Sándor párttitkár részletesen foglalkozott a beszámolóval és különösen a hiányos szervezettség és politikai nevelőmunka miatt bírálta a szakszervezeti bizottságot. Hozzászólt a szakszervezet megy ebi zottságának titkára, Kiss István elvtárs is, aki hangsúlyozta, hogy alaposabban kell foglalkozni a szakszervezeti vezetőknek a mühclybizottságokkal cs bizalmiakkal. Ezután került sor a 17 tagú és 5 póttagból álló szakszervezeti bizottság, az 5 tagú és 2 póttagból álló számvizsgáló bizottság és a 9 tagú társadalombiztosítási tanács megválasztására. A szakszervezeti bizottság elnökének ismét L o s o n c z Lászlót választották meg. Erősödnek a párt sorai M

ilyen eredmények alapján értékeljük a pártszervezet munkáját? — kérdezték néhány napja a Szegedi Konzervgyárban, de a kérdezők mindjárt választ is adtak: csak az adott üzem tényleges eredményei szerint. Igazuk van. Az úgynevezett „tiszta pártmunkának", amely nem konkrét eredményekben realizálódik, kevés a haszna. Ismeretes, ho© tavaly a konzervgyárban ©enge volt a tervteljesítés, őszintén beszélnek és nem erősködnek, hogy náluk jó volt a pártmunka, csak éppen a gazdasági eredmények nem. A válasz azonban így sem teljes, mert nem elég csak a gazdasági nehézségek ellen harcolni, s közben megfeledkezni a pártmunkának egy igen lényeges feladatáról, a pártépítő tevékenységről. A párt gazdaságszervező tevékenységére na© szükség van e napokban városunk üzemeiben. De a termelés első vonalában dolgozó kommunisták, az alapszervezetek ós a pártcsoportok operatív részvétele a munkában ne öltsön praktikus jelleget. Olykor szükség lehet az alapszervezetek vezetőségeinek közvetlen gazdasági intézkedésre is. Arra azonban vi©ázniuk kell, ho© ne a művezetők, az osztályvezetők helyett dolgozzanak, ne a diszpécser szerepét töltsék be, hanem politikai eszközökkel törekedjenek eredményre. S törődjenek a pártépítéssel, az emberek kommunista nevelésével. Csak ú© lehet teljes a pártalapszervezet munkája, ha a termelést segítő tevékenysége közben erősíti a párt sorait, a termelésben, a politikai munkában kitűnt emberek felvételével. Ipari üzemeinkben a pártépítő munka általában eredményesen fejlődik. Mind mennyiségben, mind minőségben örvendetes előrehaladás tapasztalható. Ezt jelzik a tagjelóltf el vételek számai is: 1963-ban több mint 3 százalékkal, tavaly pedig 6 százalékkal nőtt a párttagok száma a tagjelöltfelvételek révén. £> ma már Szeged üzemeiben a párttagok részaránya az iparban foglalkoztatottak számához mérten eléri a 11 százalékot. Ez a fejlődés eredményes, és reálisan tükrözi a párt helyes politikája végrehajtásának nyomán kialakult politikai helyzetet, s megfelel a város ipari fejlesztésével kapcsolatos változásoknak. Kifejezi a pártszervezetek javuló politikai tevékenységét. Pártszervezeteink taglétszáma ma az üzemekben kevesebb, mint az MDP időszakában volt. A párt mégia erősebb és sikeresebben oldja meg feladatait. Nem törekszünk a túlzott felduzzasztásra, de erre nincs is szükség, mert at MSZMP ereje a párttagok eszmei és politikai egységén, s a tömegekhez fűződő kapcsolatában van. Mégsem mondható egészséges Jelenségnek az, ho© e©es üzemekben alacsony a párttagok aránya. A sütőipari vállalatnál 7,2 százalék, a konzerv©árban 5,1 a paprikafeldolgozóban csak 3,3 százalék. Nem lehet egészséges jelenség az sem, ho© 18 ipari pártszervezetben évek óta nem vettek fel tagjelöltet. M

a kommunista elvhűséget követel mindannyiónktól a nép, a társadalom érdeke. Aki általánosan képviseli és megvalósítja a párt politikáját, az a párt embere, ha nem is tagja a pártnak. De párttagnak lenni ennél több. A kettő közé egyenlőségi jelet tenni nem lehet, ha szembetűnő is a politikai távolság csökkenése, a kommunisták és nem kommunisták kö2ött. Ha valaki eljut ahhoz az elhatározáshoz, ho© önként vállalja ezt a többet és méltó a tagjelöltségre, a párttag megtisztelő címére, akkor a kommunisták feladata, hogy segítsék őt azzal is, ho© maguk közé fogadják. A pártmunka különböző áttételeken keresztül és nem is mindig azonnal hat, de végső soron okvetlenül a tényleges eredmények javulását és sokasodását szolgálja. Így van ez nemcsak a gazdasági munkában, hanem az emberek kommunista nevelésében is. Mióta Szegeden is megerősödött a szocialistabrigád-mozgalom, egyre több fizikai munkás jut el éppen a párt által segített mozgalom révén oda, ho© alkalmassá váljék a párttagságra. Üzemeinkben ma már közel 6 ezer ember dolgozik szocialista és az e .címért küzdő munkáskollektivákban. Közülük 800-an tagjai az MáZMP-nek. A brigádok teremtette kommunista nevelés iskoláiból ennél többen kerülhettek volna már ki, ha pártszervezeteink na©obb figyelmet fordítanak e magasabb szintű munkaversenyben résztvevők politikai nevelésére, tevékenységére. Megtörténik, ho© semmiféle ösztönzést, bátorítást nem adnak olyan embereknek, akik minden szempontból alkalmasak a párttagságra, a pártba lépni magánü©, tudatos cselekedet, de ez nem zárja ki, sőt feltételezi, ho© segítséget nyújtsunk az embereknek e tudatos lépés megtételében. Üzemeinkben ma szélesebb fronton folyik a harc a termelés műszaki fejlesztéséért, a több, olcsóbb és jobb minőségű termékek előállításáért. Nyilvánvaló, ho© azok az üzemi munkások, műszakiak, mérnökök, akik e munka öntudatos harcosaivá váltak és napról napra tetteikkel tanúsítják társadalmi felelősségérzetüket — politikai tetteket hajtanak végre. Nem véletlen, hanem természetes dolog, hogy közülük, a hétköznapok harcosai közül kerülnek ki elsősorban a párt új tagjai. Ezért is emelkedett Szegeden tovább az utóbbi években a párton belül az üzemi munkások aránya. Ez pozitív jelenség, hiszen a párt a munkásosztály élcsapata, s ennek a pártépítő munkában is tükröződnie kell. A párt helyes politikája nyomán állandóan nő az érdeklődés a párttagság iránt. Mind nagyobb mértékben vonzódnak emberek a párthoz. Talán éppen ezért néhány pártszervezetben a spontanitás szemlélete kezd lábrakapni. Nem tartják szükségesnek a nevelőmunkát. Mások viszont a kommunisták felelőssége növekedésével együtt magasabbra állítják az iskolai végzettség mércéjét. Nemcsak a fiataloktól követelik meg a 8 általános iskola elvégzését, hanem az idősebbektől is, akiknek korábban nem volt lehetőségük a tanulásra. Ezzel kívül rekesztik a párton az olyan munkásokat, akik minden szempontból alkalmasak a párttagságra. S még mindig vannak pártszervezetek, ahol idegenkednek a volt MDP-tagoktól, akik a párt újjászervezésekor nem kértek átigazolásukat az MSZMP-be. Akik becsülettel dolgoznak, közös célkitűzéseinkért, a szocializmusért, nem lehetnek mostoha gyermekei a pártnak. Előttük is nyitva áll a párt kapuja, ha bebocsájtást kérnek és erre érdemesek. A

szocializmus nemcsak új ©árak falaiban épül, magasodik, hanem épül az emberekben is. Belső forradalom ez. amely kinek-kinek új tapasztalatot, új felismerést, új célt hoz az életében. Természetes, ho© a legjobbak éretté válnak a párttagságra. Ezekkel erősíteni a pártot, minden alapszervezet feladata, kötelessége. S a pártszervezetek munkájának értékelésében e felelősségteljes munka igen számottevő. i NAGY PAL Péntek 1965. március 19. DÍL-MAGTARORSZAH ®