Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-18 / 65. szám

Húsz éve kommunista A jövőt tartja kezében Viharsarokban Gá­doros is mindig fekete listán szere­pelt a csendőrség nyilvántartásában. A forrongó vidéken elé volt egy szikra, hogv tüzet lobbantson az uradalmi cselédek-, kubikosok i»s más nincstelenek sorában. A forradalmi tűznek ebben a fészkében született és nevelke­dett' dr. Hevesi Já­nos. a József Attila Tudományegyetem Kísérleti Fizikai In­tézetének adjunktusa is. Húsz éve párttag. Küzdelmes két évti­zed ez az ország éle­tében is, hát még egy ember sorsának fordulásában. E pár­huzam szétválasztha­tatlan a közösség és az egyén küzdelmek­kel teli boldogulásá­ban. Az egyikről is, a másikról is csak együtt szólhatunk. (Vinkler László rajza) az intézetben minden segítséget megkap­tam — hárítja el ma­gától az elismerést. Tanszékvezető pro­fesszorát, dr. Budó Ágoston akadémikust, Kossuth-díjas tudóst említi elsőként, mint aki legtöbbet tette azért, hogy az egy­kori cselédsorú pa­rasztgyerek idáig ért. Disszertációjának témája az anyagok optikai tulajdonsá­gainak vizsgálata. A Szovjetunióban két­szer, Lengyelország­ban egyszer voK hosszabb-rövidebb tanulmányúton, hogy kutatásait gyarapítsa. Közel a négy évti­zedhez, Hevesi János is ahhoz a nemze­dékhez tartozik, amely napjainkban a megtisztelő derékha­dat képviseli. Ennek a nemzedéknek bő­ven jutott munka az ország újjáépítésé­ből, és rá várt a küzdelem a kibontakozó élet Családi örökség „Kilábol a népségből a nép fia" — jut eszembe József Attila szép sora. Csakhogy más előjelű ez a kilábalás 1945-ben, mint ahogy előtte volt, amikor a nagy proletár költő a kor fülébe kiáltotta lázongó versét. Hevesi Já­nos egy a sok ezer cseléd­sorú parasztfiatal közül, aki elindult a szabadságban, hogy azt végiérvényesein ha­zájában marasztalja. Gye­bizottság helyettes titkára, minden területén, a gyárak­később pedig a Szeged vá- ban, a földeken éppúgy, rosi pártbizottság közneve- mint az egyetemeken, fő­lési felelelőse. A tudcmányos iskolákon. A Szocialista munkát egyelőre félre kellett Munkáért Érdemérem kitün­tennie. Az egyetem személy- tetés odaítélése is bizonyí­zeti osztályát vezette 1956- téka annak, hogy Hevesi ban, amikor az ellenforra- János szívvel-lélekkel tarto­dalom kitette az utcára. zik ehhez a nemzedékhez. A faluja nem csalódott ben­Munka és tanulás "e- Apja, a nyugdíjas tsz­tag mindegyik gyermekére — Sosem voltam munka büszke, de legkivált az ötö­nélikiül, akkor az lettem — dikre, Jánosra, aki egyidős emlékszik viasza keserűen párttag vele. Érdemes volt arra az időszakra. — Csak- hát a küzdelem, a szembe­rekfővel annak idején tudta, hogy az ellenforradalmárok nézés a csendőrszuronyok­hogy május elsejéken apját tévedtek, ha azt hitték, hogy krá, majd a felszabadult miért tartották fogva a megtörtek. Ott voltam az álét teljes meghódításáért csendörök; s nagybátyját is MSZMP szervezésének sze- vállalt gerincpróbáló harc. sűrűn-sűrűn lecsukták hosz- gedi bölcsőjénél, később pe- Érdemes volt. szabb-rövidebb időre — ez dig tanárkodtam a Dózsa volt a családi öröksége. György általános iskolában. Az értől az óceánig Hogyne tudta volna hát ak- Mindenkor és mindig azt kor. hogy a faluja miért csináltam, amivel a párt . A fiatal, kandidátus­küldte a városba tanulni, megbízott. Tudtam, hogy ezt felölt most uj feladatra ke­Népi kollégista volt Szege- azok is úgv találják jónak, s*UH Dániában tart előadást den a Kálmán.v Lajosról, akik annak idején képvise- egy kongresszuson a nya­majd a Bem tábornokról el- létükben elküldtek a falum- ron, amelyre már elfogadták nevezett kollégiumban. Ez ból tanulni. Most itt vagyok részvételét. Tökéletes angol­egyet jelentett akkor a falu az intézetben, itt kell helyt- sággal illeszti majd egymás közelségével. Szabad idejük- állnom. tó mondatait a SDeciális ben a kollégisták kipörögtek 1957-ben folytathatta, amit uwn, , n a specialis a környező vidékekre, hogy annak idején, mint demonst- témakörből, amelynek elko­saját sorsukon keresztül, rátör abbahagyott. Behozni telezettje lett most már egy okos szóval segítsenek eliga- az elszaladt éveket, közben egész életre. Perfekt beszél zodni a paraszti sorsokban, lépést tartani tudományága oroszuI ls idegen nyelvek az új élet vállalásában. Kis- legfrissebb eredményeivel — . ' , homok és környéke második szinte a lehetetlent kívánta tudasa nelkul nem lehet otthonává lett az akkor gim- tőle. A kísérleti fizikában boldogulni egyetlen tudo­nazista Hevesi Jánosnak. Ta- sincs percnyi megállás, mint mányágban sem. nult és tanított. ahogy más tudományágban övéihez szólni magyarul A munkás-paraszt szövet- sem. Hogy az éjjelek es nap- • „„ ség eleven megtestesülése palok szinte egybeolvadtak * azonban eppen további útjának állomásán. e8V ldeig Hevesi János éle­az egyetemen. Még csak t<?ben — azt rendjén való­másodéves. amikor demonst- nak tertia. Doktoralt. |toz­rátorként dolgozik az. inté- ben P«bhkalt tíz tudoma zetében. Ez a gyakornoki jel- nvos dolgozatot. Ket legü munkakör mind többet készf" ,Y?n kandidátusi disz­követel tőle tanulmányi elő- "ertádéja amelyet mar menetelben, ugyanakkor az ifjúsági mozgalomban is csak meg kell védenie. Mint önálló aspiránsnak nem volt felmeníése az intézeti mun­feladatai, sói kf) nolgozott és tanult, növekedtek. Harmadeves ko- mindon vizsgáját jeles raban az egyetemi hallgatók eredménnvel zárta _ 8Z is kart pártszervezetének tit- természetes. kara. A következő évben újabb megbízatást kapott: 4 derékhadban az. egyetemi pártbizottság végrehajtó bizottságának — Magamra hagyva nem tagja. Tanulmányai befeje- tudtam volna eredményesen zése után az egyetemi párt- dolgozni. Munkatársaimtól olyan jól tud, mint amikor az anyja kötötte-csomagol­ta kis batyuval a kezében hete ráindult Gádorosról. „Az ér­től az óceánig". Az ő útja is ept szimbolizálja, s azoké is, akikkel annak idején együtt kezdte. Gazdag, hatalmas ez a nemzedék, ez a sokszor irigyelt és bántott derékhad, amely látta, érezte még a hátán, a verítékén a keserű múltat, viszont a jövőt tart­ja a kezében és magasra emeli, mint a szívét Lődi Ferene A rita után Postaládák a kapu alatt Csökkentett feladat — nagyobb létstámmal A Dél-Magyarország feb- elvárása mind a fiatalabbak, dolgozik. Szegeden a város ruár 10-én megjelent „Pos- mind az idősebbek részé- néhány legkülső részére — taládák a kapu alatt" című ről, hogy a posta a címzett- a Rókusi feketeföldekre stb. cikkéhez további vélemé- hez, a lakásokhoz kézbesít- • továbbítja e»ak a postai nyek érkeztek, a lakosság sen. A szerkesztőségbe ér- levélkézbesítő az újságokat köréből. Dr. Erdélyi Jenő kezett levelek zömének írói Mindössze négy ilyen postás c. egyetemi tanár, főorvos helytelenítik azt is, hogy van Szegeden, egyebek között a következő többször kell emeletet jár- De nemcsak erről van szó. megjegyzéseket tette: niok: vajon a ládában van-e Szegeden korábban 63 levél­„Minden munkának, akár a hírlap. Mert sajnos az kézbesítő és 35 hírlapkézbe­fizikai, akár szellemi van- újság nem érkezik azonos, gítő volt Tehát összesen 87­nak a szervezetet őrlő ré- pontos időben. E sok bosz- en végezték mind a levelek, szei. Mindenki munkát vá- szúság miatt többen vannak mind a hírlapok, folyóiratok laszt és így vannak a pos- már, akik valamennyi új- továbbítását a címzetthez, tások is. Az orvos feladata, ság előfizetését lemondták. Most tízzel kevesebb *> le­hogy a dolgozó ember egész- Többen utaltak arra is, hogy vélkézbesítő, de ugyanakkor ségére vigyázzon, s ha mun- a ládákban nincs kellő biz- 83 a hírlapkézbesítő. A kája ártalmas, akkor a kel- tonságban a levél, az újság, munkát — a levélek és a lő pillanatban a helyéről Például Bartha János nyűg- hírlapok továbbítását — a kiemelje, amíg egészségét díjas Bajcsy-Zsilinszky ut- korábbi 87 ember helyeit egészen vissza nem nyeri. A ca 28. szám alatti lakos is tehát 135 végzi. Nyilvánva­posta nem követelheti, hogy közölte, hogy három alka- ló, hogy ez általánosan a sok nyugdíjas, munkakép- lommal nem kapta meg új- könnyítette a levelek, újsá­telen vagv beteg ember ságjait. gok széthordását, s ugyan­emeleteket járjon a postás, A vitában a posta vélemé- akkor megdönti a munka­az újságkézbesítő helyett, nyét is közreadtuk. Dános erőhiány-érvet. Most mégis akinek ez a feladata. Tud- István, a Szegedi Postaigaz- az a fonák helyzet van, valévő, hogy az öregeknek, gatóság vezetőjének helyet- hogy a nagyobb létszámmal betegeknek az egyik legmeg- tese közölte, hogy „az intéz- ugyanazt a feladatot meg­erőltetőbb a lépcsőjárás, kedésre egyrészt a munka- kurtítva végzi a posta. v ami a szívet erősen kimeri- erő kímélése, másrészt a 0 ti, s így közelebb juttatja kézbesítés meggyorsítása ér- A kapuk alatti postaládák őket a sírhoz. Az öregeket dekében volt szükség, s a ügyében befejezzük lapunk­és betegeket tehát nem sza- kapuk alatt elhe'yezett pos- ban a nyilvános eszmecse­bad a rájuk nézve vesze- taládák bizonyos fokig meg- rét. A vita végére azonban delmes lépcsőjárásra kény- könnyítik a kézbesítők mun- a pontot az illetékeseknek, szeriteni, miután Szegeden kaját". Többen arra is hí- a Szegedi Postaigazgatóság­csak elenyésző számú ház- vatkoztak, hogy az intézke- nak, a Közlekedés- és Postá­ban van lift". • A közvélemény — amely­nek hangja a sok levél út­ján jutott a Dél-Magyaror­szág szerkesztőségéhez, s kapott jórészt nyilvánossá­got is a vitában — túlnyo­mó többsége nem helyesli a posta intézkedését, a kapuk alatt e'helyezett ládákat. Igazuk van a levélíróknak, hogy a postának mind a le­veleket, mint az újságokat, folyóiratokat a címzetthez kell juttatnia, miután en­nek díját megfizetik. A ka­puk alatt elhelyezett posta­ládákkal „jogilag" is csak részkézbesítést végeznek. Nem lehet vitás, hogy ki­nek-kinek a saját posztján teljes munkát kell végez­nie — és ez indokolt a postásokkal és újságkézbesi­tőkkel szemben is. Ebből már világosan kö­vetkezik: nem túlzás annak désre a munkaerőhiány mi- ügyi Minisztériumnak kell att kényszerült a posta, tennie, a közvélemény hang­0 jára építve. Megjegyezzük, hogy ré- Még csak annyit: a postá­gebben a postások vitték az nak helyesebb lett volna a olvasókhoz az újságot. Most lakosság véleményét kérni viszont nem a levélkézbe- intézkedése előtt. Van vi­sítok, hanem az úgynevezett szont egy közmondás: ami hírlap-betétkézbesítők — késik, nem múlik. Most így akik a posta állományon tortént, s ez a munkáját a kívüli dolgozói — viszik a más területen általában jól házakhoz az újságokat. A végző postának sem lehet városban 83 hírlapkézbesítő közömbös. Április II: a költészet napja Szerdán délelőtt az Iróezö- bevezetője után Somlyó vétség klubjában sajtótajé- György, az írószövetség koztatón ismertették az iro- szakosztályának titkára vá. daimi élet kiemelkedő tava- zolta a gazdag programot, szí eseménye, a költészet A költészet napját — ame­lyet a Művelődésügyi Mi­nisztérium és az írószövet­.., , _ .... _,.., ség kezdeményezésére tavaly trf tz Itá Tfiek°l" rásö ízben ünnepeltek ­tato Kozpontja vezetojenek az idén ls áprüis táén, Jó­• zsef Attila születésnapján napja programját. Cserép­falvi Imrének, a Könyvki­JŐ a 1 q aetien qek karunk kamarazenédéről A szegedi hangversenylá- Lajos és Jeney Zoltán alko­togató közönség régi kíván- tásai. ságát teljesítette az Orszá- A műveket élvonalbeli gos Filharmónia: március előadók tolmácsolják. Szere­19-én két hangversenyből pel a műsorban a világhírű álló sorozatot indít „Korunk Tátrai vonósnégyes és Tő­kamarazenéje" címmel. A rök Erzsébet. Kossuth-díjas koncerteken a modern ka­maramuzsikának olyan rep­rezentatív alkotásai hangza­nak majd el, — mint példá­ul az elsőn — Milhaud VII. vonósnégyese. Schönberg Hat kis zongoradarabja, Bartók V. vonósnégyese, valamint az április 28-i másodikon Bartók Szonátája, Schönberg II. és Szabó Ferenc II. vo­nósnégyese. Szerepelnek a műsorban a fiatal magyar zeneszerzők, a többi között Kurtág György, Soproni Jó­zsef, Decsényi János. Papp énekművészünk, továbbá Al másy László, Sziklay Erika és Szűcs Lóránt. Orvosmeteorológia ] a közlekedési balesetekről Az utóbbi években egyre sok kimutatták, hogy az idő­több a közlekedési baleset. 1961-ben 9898, 1962-ben 12 000v 1963-ban 16 569 és az elmúlt esztendőben már 20 ezernél is több közlekedési baleset, történt. A Belügymi­nisztérium közlekedésrendé­szeti csoportfőnöksége beha­jarasí viszonyok változása jelentékenyen befolyásolja az idegrendszer állapotát. Az úgynevezett frontbetöré­sek, fokozott napfolt-tevé­kenység, a különböző légré­tegeknek cseréje kihat a vegetatív idegrendszerre, fo­tóan megvizsgálta a bale- kozza a szimpatikus, vagy 6et okát és okozatait. Az Országos Reuma- és Fürdő­ügyi Intézet orvosmeteoro­lógiai osztálya pedig tudo­mányos munkatársainak se­gítségével hat. hónapon át kisérte figyelemmel, hogyan hatnak az időjárásban bekö­paraszimpatikus idegtevé­kenységet és így közvetle­nül befolyásolja a jármű­vezetőket és a gyalogosokat. A megfigyelések alapján szakemberek arra a követ­keztetésre jutottak, hogy csökkenthető a balesetek ha idejében figyel­Műanyaggal házasítják a papírt A Papíripari Kutató Intézetben már hosszabb ideje tanulmányozzák, hogyan helyettesíthető a cellulózgyártas­nál az import fenyőfa hazai lombosfával. A lombosfák közül a nyárfát, tartják erre a legalkalmasabbnak és most izotóp segítségével ellenőrzik, hogy a kétféle anyagban hogyan zajlik le a kémiai folyamat, milyen eltérés tapasz­talható a nyárfánál és a fenyőfánál. Az úgynevezett főző­lúgba izotóppal fejtőzött ként. kevernek, s a kémiai vál­tozásokat ennek segítoégével figyelik meg. A vizsgálatok birtokában alakítják ki a fenyőfából nyert cellulóz gyár­tástechnológiáját. A kutatók eddigi kísérletei alapján a gyertyán cs a bükk bizonyult jónak a hullámpapir gyár­tásához, míg kevéssé alkalmasnak tartják a tölgyet és a csert. A papírgyártáshoz ásványi anyagra, kaolinra, zeolitra is szükség van, ettől függ ugyanis a papír színe. A kuta­tók a bányászokkal együtt megpróbálják megtalálni azt a hazai ásványanyagot, amely a papiriparban felhasznál­ható, hogy ezzel is importot takarítsanak meg. A kutató intézetben előkészítik az űj papíripari ter­mékek gyártását is. A MAV és a vendéglátóipar kérésére vetkező változások a közle- szan?8' .. , .... . . meztetlk a járművezetőket kedés részvevőire, a gepko- az időjárási viszonyok ala- , , ljt ... „ ..„ z , csivezetőkre és a gyalogo- kulására és a változás ideg- | kidolgozták egy jo mtnosegú törolkozopapír gyartasanak sokra. Az orvosmeteorológu- rendszeri kihatásaira. (MTI) I technológiáját és át is adták gyáraknak. Tudás injekcióban A planária nevű fé­reg rendkívül „tanulé­konynak" bizonyult. A Michigan egyetemen 12 esztendeje folynak a kí­sérletek e primitív élő­lények „kondicionálásá­val". Megállapították, hogy a meglehetősen fejlett központi ideg­rendszerrel bíró planá­ria nemcsak arra képes, hogy megtanuljon rea­gálni a fényre, vagy az elektromos áramütésre, hanem, megfelelő „ido­milással", bonyolult út­vesztőkön is végigteker gözik és tudását sajátos eljárással átadja utódai­nak is. A „betanitatlan" planáriákkal feletetik a „betanítottakat" és e sajátos módszerrel nem­csak testileg, de szelle­mileg is táplálják őket A „felfalt tudást" nyom ban elsajátítják, mint­ha csak ök részesültel az eredeti ..oktatásban" E sajátos kísérletek azt bizonyítják, hogy idő­vel sor kerülhet olyan injekciókra. amelyek normális emberek szel­lemi képességéből átad­nak valamit a szellemi leg elmaradottaknak. rendezik meg. Az irodalom és a közönség nagy találko­zóját ez alkalommal két év­forduló teszi jelentőssé: a felszabadulás 20 esztendős jubileumával együtt emlé­kezünk a proletárköltő 60. születésnapjáról. A program középpontjában a felszaba­dulás utáni magyar líra eredményeinek és József At­tila életművének méltatása alL A központi díszünnepséget április 11-én este, a Zene­akadémia nagytermében tart­ják. Az ünnepséget a televí­zió is közvetíti. Győrött kerül sor az iro­dalmi színpadok harmadik országos fesztiváljára, nagy­szabású költői estet rendez­nek Debrecenben a Csokonai színházban a Magvető Kiatjó versbarátok körének közre, működésével. A költő—iro— olvasó találkozók közül kü­lönösen programdúsnak ígér­keznek Eger, Martfű, Duna­újváros, Szeged, Szolnok és Veszprém váro6i ünnepségei. A könyvkiadók ünnepi kö­teteket jelentetnek meg. A „Tavasz Magyarorszá­gon" a Szépirodalmi Kiadó impozáns gyűjteménye szé­les skálájú válogatás költő­ink 1945 utáni terméséből. A „Mai magyar költök anto­lógiája" a Móra Kiadó gon­dozásában hagyta el a saj­tót. A Magvető kiadásaban lát napvilágot „A történe­lem futószalagán" című an­tifasiszta lírai antológia. A versbarátok köre tagjainak idei jutalomkötete a „Szép versek — '1964" címet viseli. Népszerű, olcsó kiadásban, 30 000-res példányszámban Tózsef Attila összes verse, is az olvasók kezébe kerülnek. Még a kölíészet napja előtt eljut a könyvüzletekbe Ga­t'Oi Gábor „Nyárvég". Aprily Lajos „Ábel füstje", Juhász Ferenc „Virágzó világfa" és Somlyó György „Tó fölött — ég alatt" című verseskö­tete. (MTI) Csütörtök, 1965 március 18. DÉL-MAGYARORSZÁG g

Next

/
Oldalképek
Tartalom