Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-17 / 40. szám

Szegedi ifjúmunkások tiltakozása Tegnap reggel és délután a műszak befejeztével a textilmüvek KISZ-fiataljai nem az öltözőbe siettek, hanem alapszervezetenként összegyűltek, hogy meghallgassák az alapszervezeti titkárok tájékoztatását az amerikai imperialistáknak a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen elkövetett agressziós cselekedeteiről, és tiltakozásukat fejezzék ki a Vietnami Demokratikus Köztársaság. továbbá az egész Távol-Kelet békéjét fenyegető brutális merényletek ellen. A röpgyúléseken több mint 800 ifjúmunkás fejezte ki tiltakozását. A KISZ-fiatalok megbélyegezték az agresszorokat és tiltakozásukat eljuttatták a KISZ Csongrád megyei bizottságához. Termelékenyebb munkával Saját erőből több fonalat és szövetet gyártanak Sok ezer igény, szempont, lehetőség és megkötődöttség harmóniája a Kenderfonóés Szövőipari Vállalat 1965. évi terve. Mégsem mondhatjuk egyetlen apró részletére, gyáregységeinek, műhelyeinek, a legkisebb üzemrészének tervére sem, hogy mellékes, elhanyagolható. Ezért vitatták meg felelősséggel a néhány napja elkészült éves tervet a nagyvállalat pártbizottságának, igazgató tanácsának tagjai. Komplex intézkedési terv A kedden tartott együttes ülés napirendjén az éves terv mellett szerepelt a komplex intézkedési terv, az ez évi bérszabályzat, a munkaverseny segítésére kidolgozott irányelvek megvitatása is. A vállalati párt-végrehajtóbizottság néhány nappal ezelőtti ülésén már foglalkozott a termelés időszerű kérdéseivel. Ez alkalommal azonban már a konkrét, az egész vállalatra érvényes tervszámok, célkitűzések megvalósításának „hogyanjáról" tanácskoztak. E terv szerint a fonodáknak 7,3 százalékkal, a szövődének 4,7 százalékkal kell többet termelni, mint az elmúlt évben. Exportfonalból 14 százalékkal, szövetből pedig 13.6 százalékkal adnak többet. Mindezt természetesen a termelékenység növelésével akarják elérni úgy, hogy az elmúlt évihez mérten 3,2 Másfél évvel a határidő előtt Kószó István szövetkezeti qazda még csak pár hete dolgozik a „csirkegyárban" máris kitűnően ismeri az elektromos vezérlőberendezés sokféle kapcsológombját. Megkezdődött a termelés a Móra Ferenc Tsz új Negyedmillió csirke évente Az eredeti tervek szerint a szegedi Móra Ferenc Tsz új baromfitelepét 1966 júniusában kellett volna átadni rendeltetésének. Januárig azonban már felépült 4 darab, egyenként 84 méter hosszú és 1008 négyzetméter alapterületű baromfiház. S a tsz igazgatósága úgy látta: nagy veszteség érné mind a közösséget, mind pedig a népgazdaságot, ha ezek a 6 millió forintot képviselő épületek még másfél évig üresen, haszontalanul állnának. S az ország legkülönbözőbb üzemeiből hetek alatt teremtették elő a szükséges fűtőberendezéseket, az elektromos ömetetöket ós önitatókat. A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat szakiparosai pedig valóságos rohammunkával felszerelték azokat. A szerelők javában dolgoznak még, de már elkezdődött a termelés is. Két turnusban 44 ezer naposcsibe érkezett Bábolnáról, s mint láttuk, jelentéktelen elhullási százalék mellett máris nagyszerűen fejlődnek. Az új telep teljes üzembehelyezésével évente a gazdaság mintegy negyedmillió másfél kilós körüli pecsenyecsirkét biztosít a szegedi fogyasztók és a megyei baromfifeldolgozó üzemek száSzegeden még másik két közös gazdaságban is egyre nagyobb sikerrel foglalkoznak nagyüzemi csibeneveléssel. ,csirkegyárában' százalékkal magasabb legyen a termelékenység. 60 ezer négyzetméter ponyva — takarékosságból Ez az éves terv. A munkaverseny célkitűzései azonban ennél nagyobb feladatokat jelölnek meg. Ezzel a plusszal akarnak hozzájárulni népgazdaságunk 1965. évi tervének eredményes megvalósításához. A tervezett termelékenység növekedésénél 1—2 százalékkal magasabb emelkedést akarnak elérni. Az alapjövedelmezőségi szintre is ígérnek fél százalékot. A termelékenység növelésén túl csökkentik a közvetlen és közvetett anyagköltséget. E vállalásuk hogyanját rögzítették, a komplex intézkedési tervben. Azt is célul tűzik ki, hogy minden negyedév utolsó hónapjának 24-ig teljesítik az esedékes export kiszállítási kötelezettséget. Az egyébként megemelt exporttervet is túl kívánják teljesíteni, s a megtakarított fonalból 60 ezer négyzetméter ponyvát gyártanak. A tervezettnél több export- és belföldi zsineget, fonalat is adnak a népgazdaságnak. A munka verseny célkitűzései között szerepel a technológiai fegyelem megszilárdítása, a fonalak minőségének javítása. Csökkenteni akarják a minőségi hibákat a szövödékben. s gondolnak a munkás-egészségvédelemre, a balesetek számának lényeges csökkentésére is. Napról napra teljesíteni a tervet A vállalati pártbizottság s az igazgatói tanács együttes ülésén elfogadott és megvitatott éves tervet, a munkaverseny segítésére kidolgozott irányelveket a most következő hetekben megvitatják a vállalat minden gyáregységének dolgozóival, párt- és társadalmi szervezetek vezetőivel, aktivistáival, szocialista brigádokkal, hogy a két vezető szerv együttes ülésén kialakult egységes állásfoglalás teremtődjön meg a munkahelyeken, a gépek mellett, s a közös erőfeszítéssel már az év elején napról napra, hétről hétre teljesítse tervét a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat. N. P. K

ülső segítséget csak az vállalatok vezetőinek gyakvárhat, aki saját maga ran apróbb kérdésben is minden megtett az ügy ér- megkötik a kezét, s a midekében. Érdemes ezen el- nisztériumok olyan kérdégondolkodni idei gazdasági sekben is maguknak tartótfeladataink számbavételekor ták lenn a döntés jogát, és végrehajtásakor. Mert bár kétségtelen, általánosságban a terv nem tartalmaz feszített mennyiségi előirányzatokat, célkitűzéseink végrehajtása mégsem könynyű. Hiszen a tervezett gazdasági előrehaladást a tavalyinál nem több beruházással és alig több munkáslétszámmal kell megvalósítanunk. Nem is szólva arról, hogy külkereskedelmünk — amely bőven belefért volna a vállalati igazgató hatáskörébe. Ezekben a bírálatokban kétségtelenül sok igazság volt. De az utóbbi toőben ezzel éppen ellentétes jelenségek tapasztalhatók. A vállalati igazgatók egy része nem számol a megváltozott helyzettel, nem él a kibővült hatáskörrel, és olyan kis jelentőségű — néhány száz vagy ezer forintos — ügyekben is a minisztériumhoz fordul döntésért, mellyel tulajdonképpen még neki nemzetközi fizetési mérle- sem szabadna foglalkoznia, günk javítása miatt az ipari hanem az illetékes beoszexportnak lényegesen gyor- tottjaira kellene bíznia. A , , , .. , , . döntéseknek és a felelősségsabban kell növekednie, neR ez az áthárítása> a bel„ mint a termelésnek és az sb erőforrások feltárásának importnak. háttérbe szorulása talán el. . . , fogadható volt akkor, amiA múltban szinte gyakor- kof azt gondoltuk: a nép_ lattá vált egyes vállalata- gazdaság tervszerű, arányos inknál, hogy a termelésnö- fejlődéséhez nem kell más, vekedést — csak több beru- mint egy részletes, felülről . . . . .,, , , előírt terv, s a vállalatokhazassal, .lletve megnoveke- nak nlncs' más feladatuk) dett munkáslétszámmal, a mint e tervet végrehajtani, többletexportot növekvő im- A szocialista gazdaság porttal teljesítették. Ez az út hovatovább járhatatlanná vált. Az idei feladatok csak akkor oldhatók meg, ha a vállalatok maximálisan és öntevékenyen feltárják, s kihasználják belső erőforrásaikat, lehetőségeiket. Az öntevékenység fokozásának fontos feltételét, a azonban bonyolult, szerteágazó, változékony, s ennek fejlődését minden részletében előre látni aligha lehet. Minden útközben támadt problémával és azok megoldási lehetőségeivel még a leggondosabban elkészített terv sem számolhat, s éppen ezért — a tervek mellett — egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a közvetlen gazdasági kapcsolatoknak, a vezetőknek a ko- helyi lehetőségek és erőfornagyobb önállósá- rások feltárásának, s mozvállalati rabbinál gát a közelmúltban kiadott a fe]eiősségvállalás, valafelsőszintú rendelkezések mint a belső tartalékok feltárása azért nem választgósításának. A döntések és biztosították. Például az új munkaügyi rendelkezések növelték a vállalatvezetők hatáskörét. Lehetővé vált. hogy a problémákat azon a nem ható el egymástól, mert az öntevékeny vállalati munkának talán ez a legkönnyebben megoldható eleme, s lépcsőfokon döntsék el, ahol azok a vállalati vezetők, felmerülnek, s ahol azok helyes elintézésének minden feltétele adva van. A nagyobb önállóság azonban nemcsak nagyobb hatáskört, de nagyobb felelősséget is jelent Olyan értelemben is, hogy a központi határozatokban rögzített elveket miként váltják át a mindennapok gyakorlatává. Korábban sok panasz hangzott el amiatt, hogy a S/abó Mihr.lv ««'• egymaga 11 ezer csibe táplálásáról gondoskodik. Rövidesen azonban 44 ezer csibe etetéséhez is elegendő lesz egy műszakban Szabó Mihályné munkája. Ugyanis felszerelik a gombnyomásra működő Onetető és önitató berendezéseket. Megjutalmazták a legjobb újítókat Újítási ankét a MÁV szegedi igazgatóságán Üjitási ankétot tartottak elbírálása, ügyintézése. A tegnap a MAV szegedi igaz- múlt évben függőben maradt gatósagának íanácsterméoen javaslatok közül az igazgaaz igazgatóság területén dol- tóság egyes osztályain és gozó kiváló újítók, az önálló felügyeletük alá tartozó önelbírálási joggal felruházott álló elbírálási joggal íelruszolgálati helyek vezetői, a házott szolgálati helyeket sze szakszervezeti bizottságok összesen 84 elintézetlen jamellett működő újítási és vaslat terheli, ésszerűsítési bizottságok 1965. évi feladattervekben munkatársai, az igazgatóság foglalt problémák megoldáosztályvezetői és újítási sára létrehozzák az újító és előadói részére. Az anké- célbrigádokat. A szocialista ton részt vett Sebes- brigádokat is mozgósítják az tyén János, a Vasutas Dolgo- újítási feladatok megolaásázók Szakszervezetének mun- ra. Mivel az újítómozgalom katársa. legjobb propagandája a gyors Az igazgatóság dolgozóinak és szakszerű ügyintézés a legaz újítási mozgalomban el- nagyobb gondot a benyújtott ért eredményeiről Kiss Ká- javaslatok gyors elbírálására, roly, a MÁV szegedi igaz- a kísérleti idők pontos betargatósagának helyettes veze- tdsára és az elfogadott jatője számolt be. vaslatok gyors bevezetésére Az elmúlt 16 év alatt az fordítják. igazgatóság dolgozói 18 ezer Kiss Károly, miután vá590 újítási javaslatot nyúj- laszoll a vitában felmerült tottak be. Ebből 5043-at — problémákra, a múlt évben a benyújtott javaslatok 27,2 kitűnt újítóknak pénzjutalszázalékát — fogadták el. mat adott át Meg.iutalmaz1964 december 31-ig 5020 ja- ták Asztalos József rnérnövaslatot vezettek be. A meg- köt. Baráth László főintézőt. valósult újítások, javaslatok Halmai János segédtisztet segítségével 33 millió 443 (Szentes), dr. Hankó Vilmos ezer forintot sikerült megta- tanácsost. Hortobágyi Ádám karitaniuk. Ezalatt az idő- műszaki felügyelőt (BékésÜS0 Az óriási gyári csarnoknak lűnö épületekben állandóan 28 fok a hőmérséklet, kitűnően érzik másukat a kis „pehelyRombóook". szak alatt összesen í millió 119 ezer 227 forint újítási díjat fizettek ki. A múlt év eredményeinek vizsgálatánál kitűnt, hogy az év folyamán bizonyos mértékben lassult csabo). Jenai Ferenc művezetőt. Ková"S Pál újítási előadói (Békéscsabai. lAnni Alaios műszaki főintézőt. M egyik Ferenc mérnököt Orvos Mátyás művezetői (Békéscsaba) és Temesvári a javaslatok oyuia műszaki főintézőt. akik ezzel sem élnek, még kevésbé képesek feltárni a nehezebben mozgósítható belső erőforrásokat, tartalékokat. Üzemi tartalékok föltárásának természetesen már a múltban is igen jelentős eredményei voltak. Ennek csupán az volt a szépséghibája, hogy erre a vállalatokat igen gyakran valamilyen külső kényszer inspirálta. Az egyik textilvállalat például a termelési feladatainak bővüléséhez meglehetősen magas beruházási keretet igényelt. A beruházási összeget meg is kaphatta volna, azonban kiderült: új üzemrész építésére nincs mód, mert a vállalat területén nincs erre hely. S csak miután a fejlesztésnek ez a külterjes módja megfeneklett, akkor ültek ösza vállalatvezetők, hogy felkutassák a termelés bővítésének olyan lehetőségét, amely az eredeti megoldásnál lényegesen olcsóbban produkálja ugyanazt az eredményt. Vlnthogv a népgazdaság " teherbíró képessége korlátozott, s ugyanakkor az üzemekben a „kapun belül" még igen sok tartalék lelhető fel, helyes lenne olyan munkamódszert kialakítani és állandósítani, hogy a vállalatok csak abban az esetben forduljanak a külső segítséghez, amikor már a saját lehetőségeiket valóban kimerítették. A „segíts magadon ..." közmondást tehát közgazdasági nyelvre így lehetne „lefordítani": a vállalat fejlesztési érdekében „tedd meg saját erődből mindazt, amit megtehetsz és akkor — de csak akkor — joggal elvárhatod az állam segítségét is". GARAM JÓZSEF Szerda, 1965. február 17. DÉL-MAGYARORSZAG 3