Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-16 / 39. szám

Szemünk fénye: A GYERMEK •mr agyon sok szép eredik ményt elértünk felszabadulásunk óta, az elmúlt húsz év óta. Gyárak, városok épültek, s el nem lehetne sorolni, ho® mi mindent csináltunk olyat, ami azelőtt sosem volt. De eredményeink között talán az a legna®obb, amit szemünk fényéért, a ®erekért tett társadalmunk. A mai ®erekek élete sokkal szebb, mint a felnőtteké volt. Pedig ma sem születik mindenki Jómódú, rendezett körülmények között élő családban. Az e®éni tragédiák, sorscsapások ellen még nem tudunk kellőképpen védekezni. Csahogy m(g azelőtt a szerencsétlen sorsú ®ermekeket szinte kitaszította magából a társadalom, ma melléjük áll, felneveli őket, figyelemmel kíséri életútjukat A lelencből nevelőotthon lett... A családi otthont, a szülőket persze nem pótolhatja tökéletesen a társadalom szerető gondoskodása. Ami baj még van, főképpen ebből ered. A szülők e® töredék része, sajnos, könnyű szívvel lemond néha ®erekérőL A másik hiányosságot, ami még fellelhető, a reális lehetőségek és az igények közötti különbség okozza. Anynyl mindent akarunk adnf ezeknek a ®erekeknek, ho® sokszor erőnket is felülmúlja, amit célul tűzünk ki. A ®ermekvédelem, az Ifjúságvédelem társadalmunk figyelmének középpontjában áll Társadalmi bizottságok, társadalmi munkások sokasága segít ebben a tevékenységben az állami, a tanácsi testületeknek. S minél tökfietesebb lesz az összefogás, annál több gyerek Indulhat el magabiztosan as életbe. A Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban igen széles körben megvizsgálta a ®ermek- és az ifjúsá®édelem Húsz éve született a népbiróság (Somogyi Károlyné felv.) A Rigó utcai fiúnevelőotthon társalgójában A bajt meg lehet előzni A ®erekekre leselkedő foglalkoznak konkrét ®er- nácsokat adnak, pártfogót, veszélyek megelőzésével több mekvédelmi ügyekkel is, el- patronálót jelölnek ki mellé, hivatalos és társadalmi szerv lenőrzik a szórakozóhelyeis foglalkozik. Ilyen a Csongrád me®eí és a szegedi városi tanács mellett ket, törődnek az ifjúság pályaválasztási kérdéseivel, meglátogatják azokat a csaműködó ifjúsá®édelmi mun- ládokat, ahol veszélyeztetett kaértekezlet, a valamennyi tanács mellett dolgozó ®érmek- és lfjúsá®édelmi albizottság és a tanácsok gyámhatósága. Saját tapasztalatból A szegedi megyei jogú városi tanács munkaértekezletének hatása Jótékonyan érezhető a kerületi tanácsok mellett működő ®ermek-és ifjúságvédelmi albizottságok munkájában. Ezek hármas ®ermekek élnek. Megbízás alapján környezettanulmáelbeszélgetnek a szülőkkel és a fiatalkorúval. A veszélyeztetettek nyilvántartásában szereplő fiatalok száma ennek ellenérc sem mutat csökkenő irányt Az esetek egy részében a apa va® nyokat végeznek a hatósá- családon belülii bajok forrágok, bíróságok részére. A veszélyeztetett gyermekekről saját tapasztalataik alapján, va® a védőnőktől, az oktatási intézmények vezetőitől, esetleg a rendőrségtől értesülnek. A kiskorúak családi környezetét felmérik és a veszélyeztetettség mérvének megfelelően igyekeznek intézkedni azok megszüntetéséről. A problémák jelentős részét társadalmi sa az alkoholista mindkét szülő. Míg a társadalom i®ekszik a lehető legmesszebbmenő támogatást adni, a gondozásba vett gyerekek szülei a részükre nyújtott tanácsokat nem igen fogadják el, és úgyszólván semmit sem tesznek azért, ho® ®erekük minél hamarább visszatérhessen a családba. Emiatt azután az állami gondozásba n^támé/vítáta ré SSST S m egÓSpé! dául' rí a p- -tt ®erekek száma emelke helyzetét Szegeden és a me- to„á t^íl munkájukat" közibe íratják a ®ereket, ta- dik, és a nyilvántartásba vett gyében. Ennek alapján i®ek- mozgósítják a társadalmat nuldszobába helyezik el, veszélyeztetett gyerekek szásrünk most képet adni róla és ébren tartják a szülők gyámügyi segítségre javasol- ma sem csökken. Legtöbbször olvasóinknak. felelősségét Ezen túlmenően ják, jogi és egészségügyi, ta- éveken át kell ugyanazokkal a családokkal foglalkozni a Állami gondozásban A Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet biztosítja az állami gondozásba vett és beutalt gyermekek elhelyezését. A gyerekek 3 éves korig csecsemőotthonba, 3—14 éves korig nevelőotthonba, 14—18 éves korig ifjúsági otthonba kerülhetnek. A nevelőotthoni férőhelyek hiánya miatt gyakran megtörténik, ho® a rászorult ®ermeket nevelőszülőknél helyezik el. Az intézet gondosan mérlegeli, ho® a nevelőszülők alkalmasak-e feladatuk ellátására. Szűkösen, de jól A szegedi városi tanács csecsemőotthonának csak korszerűtlen tejkonyhája van, főzőkonyhája nincs. Na® gondot okoz a gyerekek levegőztetése, sétáltatása és visszavitele a második emeletről. Ennek ellenére a csecsemőket kitűnően gondozzák, tisztán tartják, megfelelően ellátják. Fejlődésük nem különböztethető meg azokétól, akik családban nevelkednek, járni később tanulnak meg. Egészségügyi ellátásukat vezető-főorvos végzi. Sok játékuk van. bár nem a legmegfelelőbbek. Felső ruházatukra viszont nem elegendő az az összeg, amelyei a költségvetés biztosít Mintha otthon lennének A na®obb gyerekek részére két nevelőotthon van Szegeden, egyik a Rigó utcában, a másik a Londoni körúton. Vegyük sorra őket! A Rigó utcai otthon a lehető legkitűnőbb feltételeket biztosítja, bár a hálószobák ízléses berendezésük ellenére ls zsúfoltak. Az étkezés vá!- Leánytanuló Otthonban nemtozatos. Az étlap összeállításánál fi®elembe veszik a lakók kívánságait. Viszont sok közöttük a túlkoros, emiatt a napi élelmezési normán belül nem biztosítható a szükséges kalóriamt nnyiség. ^^^ A Londoni körúti épület körülményeket bizottságok tagjainak. Nagy körültekintéssel A ®ámhatóságok a szükviszonyok, elavult az épü- séges megelőző intézkedésecsak tanulnak, dolgoznak ls a fiatalok. Az Ifjú Gárdában szintén eléggé szűkösek let, mégis i®ekeznek a fiataloknak a lehető legjobb biztosítani már nem annyira alkalmas otthon számára. De az élelmezés itt is bőséges. A nevelőotthonok pedagógusai i®ekeznek a gyermekekkel egyénileg is foglalEredményesen működik a biológiai, a foto, a főző-varró, a népitánc, a színjátszó, az ének, a sport és a képzőművészeti szakkör. Az intéket nagy körültekintéssel alkalmazzák. Mindig igénybe veszik a gyermekvédelmi albizottságok javaslatait, s támaszkodnak a Gyermeklélektani Ideggondozó Intézet és a megyében működő nevelési tanácsadók munkájára is. A gyámhatóságok védő és óvó intézkedései az esetek legnakozni, s megtudni azt, hogy zetnek önálló sportköre van. gyobb részében eredményre milyen érzelmi és lelki sérülések érték óket Na®on jó a kapcsolat az otthonok és az iskolák között A szegedi iskolák tanárai rendszeresen bajárnak a nevelőotthonokba, korrepetálják a rászorulókat Néhány évvel ezelőtt a Nőtanács kezdeményezésére e®es szegedi üzemek munkabrigádjai vállalták az intézeti ®ermekek patronálását. A kiválasztott gyermekeket vasárnaponként hazavitték a brigádok tagjai. Több alkalommal előfordult, hogy egymást túllicitálva igyekeztek minél többet nyújtani a gyerekeknek, s emiatt ez a patronálási mozgalom nem minden gyereknél vezetett eredményre. Elkényeztetésnek itt éppú® nincs helye, mint a családban! Azok a ®erekek, akik négy évet eltöltenek a nevelőotthonban, testileg, szellemileg, erkölcsileg sokat fejlődnek, s rendszerint hasznos, értékes tagjai lesznek a társadalomnak. Tanulnak és dolgoznak Az Ifjú Gárda Nevelőotthonban és a Kállai Éva Ipari A aportlétesítmények létrehozásához és fenntartásához igen sok munkával járulnak hozzá a növendékek. A Kállai Éva Otthon berendezése ízléses, otthonos, s megfelel az egészségü®i követelményeknek is. A helyiségek azonban szintén kicsik. Ez az otthon művekkel tart szoros kapcsolatot. vezetnek. Bár kapcsolatuk a társadalmi szervezetekkel megfelelő, Szegeden több segítséget igényelnének a KISZtől és a Vöröskereszttől. Kitűnő munkakapcsolat alakult ki a nőtanáccsal, a fiatalkorúak ü®észével, és a rendőrkapitányságokon dolgozó ®ermekvédeimi megbízottakkal. A gyámhatóságok csak ak•Ivín kor nyilvánítják a veszélyeza rexut- teteU kiskorl3akat állami gondozottakká, amikor az feltétlenül indokolt. Német vadászgépek köröztek még a város felett s olykor megszólaltak a légvédelmi ágyúk is, amikor — immár húsz évvel ezelőtt — az első népbírósági pert tárgyalták Szegeden. Hazánk újkori történelmének hőskorszakában az ezer sebből vérző, kifosztott és megtiport ország talpraállt, hogy elvegyék méltó büntetésüket azok, akiknek részük volt abban a szörnyűségben, amit úgy hívtak, hogy fasizmus ... Még dúlt a háború a győztes szovjet csapatok még űzték, kergették maguk előtt az utolsó erőfeszítésekkel küzdő ellenséget, amikor Szegeden, a felszabadult országrészben elsőként megalakult a Népbiróság. Karácsonyi Ferenc főispán 197/1945. sz. rendeletével, az Ideiglenes Nemzeti Kormány 81/1945. M. T. rendeletére hivatkozva 1945. február 16-án kinevezte az ország első Népbíróságának két tanácsát. A Nemzeti Bizottság javaslata alapján a Népbíróság I. tanácsának tagjai a következők voltak: Juhász János (Nemzeti Parasztpárt), dr. Nágel Dénesné (Demokrata Polgári Párt), Csányi Piroska (Független Kisgazdapárt), Pipicz (Pusztai) József (Magyar Kommunista Párt) és Bozóki Lajos (Szociáldemokrata Párt). Az I. tanács elnöke dr. Bozsó Ferenc, jelenlegi budapesti ügyvéd volt A második tanácsba a főispán az előbbi párt-sorrendben: Kerekes Mihályt, Schivimmer Endrét, Lippóy Gyulát, Székely Lászlót és Bakó Ferencet nevezte ki. Néhány nappal később az igazságügyminiszter jelenlétében letettük a hivatali esküt, amelynek szavai most is szívemben csengenek: „ ... lelkiismeretesen és meggyőződésem szerint igazságot szolgáltatok és tisztemben híven, pontosan, serényen, a nép érdekeinek szem előtt tartásával járok el..." Nem volt egyszerű feladat a népbírói munka, különösen azok között a körülmények között, amelyek • tetszhalálból éppen ébredező ország mindennapjait jelentették. Naplójegyzeteimből idézek, hogy kissé megvilágítsam azokat az immár ködbevesző, húsz év előtti napokat, amelyekre egyre kevesebben emlékezünk viszsza... „Hajnali 4 orakor keltem, mert tárgyalásunk volt Szegváron. Majd megfagytam a vonaton, természetesen fűtés nem volt s egész áldott nap esett a hó." „Mindenütt csak gyász és pusztulás... Ki fogja megmunkálni a földeket, ki vet és ki arat majd itt életet ...?" .. ."a katonáink között 17 kiütéses tífusz-eset volt e® nap. Francois Villonnal kiáltok fel: -Irgalmazz nékünk. Jézus herceg!-" „Rengeteg a tennivalóm a népbíráskodás mellett. Ma bevittem a Nemzeti Segélyhez a püspök által elhelyezendő, majdnem ezer pesti gyermek nevelőszülőinek névsorát, majd a főispánnal tárgyaltam, aztán cikkeket írtam a szerkesztőségben. Hazatérve elővett a gyomorfájdalom. A börtönben gyomorfekélyt szereztem, be kellene tartanom az orvosi előírásokat. Nem lehet. Nem tudom megvenni a 150 pengős csirkét... Azt eszem, amit Kovaljev „szárnysegédje", a derék öreg Iván hoz. a konyhára .. Hót ilyen volt a hőskor... U®an hová lettek a harcostársak? Pusztai József e®kori népbírótársam, akkor bőrgyári munkás, ma is Szegeden él. Ugyancsak Szegeden él Székely László, Lippóy Gyula, Juhász János. Akiről még tudok: dr. Nágel Dénesné, jelenleg özv. Osváth Tiborné Budapesten a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat dolgozója. A többiekről nem sokat tudok. Vajon gondolnak-e még a fűtetlen teremben, hajnaltól késő estig, néha rendőrkordon mögött, fenyegető-levelek özönében s e® kis zsíroskenyérrel a zsebünkben igazságot szolgáltató, a nép államának zsenge, friss palántáját védő munkánkra? Csányi Piroska Később is szükség van rá Miután a ®erekek kike- jukat sűrűn változtatják, rültek az állami gondozás- Különösen súlyos a lányok ból, ú®enevezett utógondo- helyzete. Problémáik megolzásban részesülnek. Erre ál- dásához a nőtanácson kívül talában a továbbtanuló, il- más hatósági va® társadalletve a szakmai képzettsé- mi szerv egyelőre nem get szerző fiataloknak van nyújt elegendő segítséget, szükségük. Egyik módszere Ezt a kérdést mielőbb szapártfogó ki jelölése. Sajnos, a bályozni kellene, gyámhatóságok ennek fon- Amint, mondottuk, soha tossagát meg nem érzik át, ennyi gondot nem fordított I ezért igen kevés fiatal a társadalom azoknak a mellé keresnek megfelelő gyermekeknek a nevelésére, pártfogót. A na®korú vagy akik a szülök hibájából nem már önálló keresettel ren- maradhatnak a családban, delkező volt állami gondo- Nyilvánvaló, hogy az elért zottak utógondozása nincs eredményeket még tovább , , _ , , kell fejleszteni, s minden meg megoldva. Ezek gyak- módot lehetős^get fel kell ran nem maradnak meg ta- használni az igények kielénult szakmájukban, munká- gítésére. Tízezres varjúkolóniák a Tisza mentén Különösen a kemény, na® teleken ®akori a „varjúinvázió": a több százas, va® ezres portyabandák bemerészkednek a lakott helyekre, néha a majorokba, udvarokba, szérűskertekbe is. Nyáron erdőkben fészkelnek, lármás varjú városokban nevelik a fiókákat, télen messze elkóborolnak. Nem irányítják vezérhímek, va® törzsfők a portyázókat, csak a kollektív ösztön: téli Ínségben, ha bőségesebb eleségre találnak, szinte percek alatt „híre fut" köztük, s messziről seregbe gyűlnek. Szüntelen figyelik e®mást árgus szemmel, éles füllel. Az elégedetten trécselő vagy iri®en civakodó hadban elég e® rekedt vészkiáltás, s máris menekülésre készen rebbennek. Idén a varjak — nyilván a szokatlanul tartós enyheség miatt — „szemérmesebbek". A kóborló csapatok pedig mintha meg®érültek volna, csupán a Tisza menti füzesekben, a tiszántúli erdőkben találhatók ezres-tízezres kolóniák. A varjúfajok kíveszéséröl azonban e®előre szó sincs, inkább a nem kívánatos túlnépesedéstől kell tartanunk. A nálunk költő varjak a kóborlások ellenére megmaradnak a Kárpát-medencében, s csak ritkán látogatnak le a Balkánra. A jelenlegi „törzsállomány" — a szakemberek becslése szerint — meghaladja az egymilliót, noha a vadásztarsaságok tagjai, s a vadőrök évente körülbelül százezer varjúcsőrt zsákmányolnak a kártékony dúvadirtásj akciók során. A téli létszám „normális" esztendőkben a hazai állomány kétszeresére növekszik: főleg a Szovjetunió európai részének középső vidékeiről érkeznek nagy számban. Most legalább félmilliós a téli létszám hiánya. A vendégvarjak zöme — úgy látszik — nem tartja érdemesnek ide, a Kárpátok mögé menekülni — ilyen ®engére sikerült tél elei! Szeged és Vidéke Körzeti Fttldmflvesszóvetkezet értesíti a termelőket, hogy a Mikszáth Kálmán u. 5. számú mugboltban pétísn kapható X67S1S Szegedi Gázmű Vállalat gézszerelő szakmába ipari tanulót keres. Jelentkezhetnek, akik általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Vidékieknek tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés a Gázmű munkaü®i osztályán 12 279 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd. 1»«5. február XI ,