Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-14 / 38. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! k oy^-tL / / Az idei tervből 4 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASPÁRI LAPJA 55. évfolyam, 38. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1965. február 14. Romokból szocialista világváros Ünnepi tanácsülés Budapesten a főváros felszabadulásának 20. évfordulóján Budapest, hazánk fővárosa tegnap ünnepelte felszabadulásának 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból a fővárosi tanács ünnepi emlékülést tartott az Új-várcsháza nagy termében. Az ünnepi tanácsülésen részt veti és az •dnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi muinkósparaszt kormány elnöke, Gáspár Sándor, az MSZMiP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Sarlós István, a fővárosi tanács vb elnöke, Szakasits Ái-pád, az 1945-os budapesti ideiglenes törvényhatósági bizottság első elnöke, A. M. Kalasnyikov, a m szkvai pártbizottság titkára, a főváros ünnepségére hazánkba érkezett szovjet küldöttség vezetője, G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az ünnepi tanácsülésen megjelentek Fehér Lajos és Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesei, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány több taíja, a falszabadult főváros volt vezetői, tánsadalmi és tömegszervezetek képviselői, a budapesti üzemek küldöttségei. Ott voltak az ünnepségen az évfordulóra hazánkba érkezett szovjet küldöttség tagjai, a főváros felsza'-ad'tásában részt vett szovjet csapatok képviselői, a budapesti harcokban részt vett magyar partizán egységek képviselői. Az ünnepi tanácsülést a Himnusz hangia: után Sarlós István nyitotta meg, majd Gáspár Sándor mondott ünnepi beszédet Gáspár Sándor elvtárs beszéde élet által támasztott újabb, még nagyobb követelményeknek is eleget tudunk tenni. — Ha húsz évvel ezelőtt volt erőnk és jövőbe vetett hitünk, hogyne bizhatnánk ma saját erőnkben, s a nemzetközi munkásmozgalom, az egész haladó emberiség győzhetetlen erejében! Húsz esztendővel ezelőtt jogos bizakodással és reménységgel néztünk a jövőbe. Ma emelt fővel állhatunk népünk és a nemzetközi munkásmozgalom elé: éltünk történelmi lehetőségeinkkel, élni tudtunk a szabadsággal. — Aki ennek az országnak a felvirágoztatásán becsülettel dolgozott, aki erejét nem kímélve harcolt, hogy forradalmi múltú fővárosunk felemelkedhessék húsz év előtti elesettségéből, az nem élt hiába. Szocialista hazánkfővárosa él, szebb és gazdagabb, mint valaha és közös munkánk nyomán még szebb és még gazdagabb lesz! A.M. Kalasnyíkov elvtárs beszéde m r k ivh k k r fk r |k sí k || J* m Gáspár elvtárs bevezetőben emlékeztetett arra, hogy húsz esztendővel ezelőtt, 1945. február 13-án a magyar főváros népe megszabadult a háború borzalmaitól, a halálfélelemtől. S bár Budapesttől nyugatra még tobzódott a fasizmus, keleten rrár virradt a hajnal. Az or: -ág nyugati részében még elnyomás, félelem és pusztulás uralkodott, keleten már megteremtődött az új, a szabad, a boldog élet, a nép javát szolgáló társadalom felépítésének lehetősége. Azokban, akik Budapesten élték át az ostromot, a fasiszta rombolás és pusztítás emléke örök nyomot hagyott. Még temették a halottakat, még nem száradt fel az özvegyek és az árvák könnye, a nemzet halálvíziója még a fejünk felett lebegett, de már örültünk és bizakodtunk, mert közelgett az emberiség legvéresebb háborújának vége, a hitleri fasizmus veresége — mondotta, majd így folytatta: — A fasizmus gaztetteit ismeri az emberiség. Elévülhetnek-e egyáltalán az ilyen szörnyű bűncselekmények? Határozottan kijelentjük: sem emberileg, sem jogilag nem évülhetnek el soha! A szónok ezután a Szovjetuniót és hadseregét méltatta, majd kijelentette: A Szovjet Hadsereg nem hódítóként, hanem felszabadítóként jött fővárosunkba. Ennek ezernyi jelét tapasztalhattuk a harcok közben és Budapest felszabadulása után is. Most, a főváros felszabadulásának 20. évfordulóján meghajtjuk a kegyelet, a hála zászlaját a szovjet nép hős fiai előtt, akik életüket és vérüket nem kímélve űzték ki fővárosunkból a fasisztákat. — A Szovjetunió felbecsülhetetlen értékű támogatást, nyújtott a nehézségek leküzdésében. Egy hónap sem telt el a harcok után, s a szovjet hadsereg parancsnoksága máris teljesítette az ideiglenes kormány kérését: több tízezer tonna élelmiszert adott a budapesti közelláiásnak. Nyersanyaggal látta el az ipart, hogy megindulhasson az üzemekben a termelés. Az újjáépítésnek szinte egyetlen olyan területe sem volt, ahol ne adtak volna közvetlen segítséget a szoviat náo fiai. Ez a támogatás nélkülözhetetlen volt az élet megindításához. A közvetlen, személyes emlékek idővel elhomályosulhatnak, de a magyar nép és fővárosunk történelmében örök, eleven valóságként él a szovjet nép internacionalista, áldozatkész, testvéri segítsége. Gáspár eltvárs a továbbiakban Budapest iparának, közlekedésének. kultúrájának, a lakosság életszínvonalának és egészségügyi ellátásának fejlődéséről beszélt, majd ezeket mondotta: Ezután A. M. Kalasnyikov, a moszkvai pártbizottság titkára, a szovjet küldöttség vezetője üdvözölte az ünnepi tanácsülés résztvevőit. — Budapest felszabadulásának 20. évfordulóján a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai városi bizottsága. a moszkvai városi tanács és Moszkva város lakossága forró és szívből jövő testvéri jókívánságait küldi a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottságának, a főváros tanácsának és a főváros dolgozó népének. — Budapest dolgozói eredményesen veszik ki részüket a magyar nép harcából, s az ország a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével biztosan halad a szocializmus építésének útján. — Hála az önfeláldozó munkának, Budapest a felszabadulása óta eltelt húsz év alatt még szebb lett és hatalmas, korszerű iparral, a tudomány és a kultúra központjává vált. Moszkva dolgozó népét, mint minden szovjet embert, őszinte öröm tölti el a Magyar Népköztársaság kitűnő eredményeinek láttán. A szovjet és a magyar nép barátsága, Moszkva és Budapest dolgozóinak kapcsolatai világos bizonyítékai az egységnek. amely marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziségen alapul. — Budapest felszabadulásának gyönyörű jubileumán a moszkvaiak tiszta szívből kívánnak a magyar főváros dolgozóinak és az egész magyar testvérnéTiek további új, nagy sikereket a szocializmusért folytatott harcban. Erősödjék és virágozzék a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság örök és megbonthatatlan barátsága, fővárosaink dolgozóinak kapcsolatai, a szocializmus és a kommunizmus győzelmére! Az ünnepi tanácsülés ezután határozati javaslatot fogadott el, amely Budapest felszabadulásának 20. évfordulójáról, az elmúlt két évtized alatt a fővárosban végaett építő munkáról, a hitleri fasizmus elleni harc hőseiről és mártírjairól emlékezik meg. Az ünnepi tanácsülés az Internacionálé hangjaival ért véget. Az ÉM. Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat modellező műhelyében elkészültek az 1965-ös év jelentós beruházásainak makettjei. Képünkön: Az Ózdon épülő 32 lakásos 8 cmele'es lakóház és a már befejezéshez közele dő ABC áruház „El a kezekkel Vietnamtól!" BUBAPESTI TÜNTETÉS AZ USA AGRESSZIÓJA ELLEN LEVELEK, TAVIRATOK, TILTAKOZÓ GYŰLÉSEK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A VDK NAGYKÖVETSÉGÉN — Budapest húsz esztendő alatt a romokból a fények c 1 1 • • szép8voit''stóppé'3teucso- Koszorúzás a S/nbndsag téri szovjet kék* szalagja^a ^hegyek "üld ll0SÍ Cmltlílfl Űncl koszorúja. De igazán széppé, igazi világvárossá akkor lett, amikor a szocialista fejlődés során egyre érezhetőbbé vált, hogy ez a város a dolgozó nép számára épül. — Két évtized történeti tényei bizonyítják hazánkban, hogy csak a szocializmus képes minden alkotóerőt egy cél: a haza. a nép szolgálatába állítani. Ez a biztosítéka annak, hogy az Budapest felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából, szombaton a fővárosi szervezetek koszorúzási ünnepséget rendeztek a Szabadság téri hősi emlékmű-, nél. A koszorúzási ünnepségen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság, a forradalmi munkás-paraszt kormány és az Elnöki Tanács számos tagja, politikai és társadalmi életünk sok ismert képviselője. Jelen volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. KépUnkön az ünnepi tanácsülés elnöksége (balról jobbra) Szakasits Árpád, A G. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Kádár János. Sarlós István, (Bozsán Endre telv.) Gáspár Sándor, A. M. Kalasnyikov és dr. Harrer Ferenc, a Fővárosi Tanács VB tagja, a tanácstagok korelnöke. Az Egyesült Államok vietnami agressziója elleni tiltakozásul a hazánkban tanuló vietnami ós más külföldi diákok, továbbá magyar egyetemisták szombaton délelőtt tüntetést rendeztek a Szabadság téren. A Technika Háza előtt öszszegyúlt fiatalokhoz a vietnami diákok nevében Le Haong To szólott. Emlékeztetett a barbár repülőtámadásekra, amelyeket az amerikai imperialisták intézteit az utóbbi napokban a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen. Hangoztatta, hogy ezt a példátlan gaztettet minden becsületes ember elítéii. A vietnami diáklány szavai után a kubai diákok képviseletében Martinez Ricardo beszélt az egybegyűltekhez. 0 is mélységesen és felháborodottan ítélte el az amerikai agressziót, követelve annak azonnali megszüntetését. A forró hangulatú gyűlés végén a diákok követeitek: az Egyesült Államok szüntesse meg haladéktalanul Vietnam elleni agresszióját, csapatai hagyják el azonnal 1 Dél-Viefcnamot. A gyűlés résztvevői a fenti követeléseket kifejező táblákkal, transzparensekkel az amerikai követség elé vonultak. A tüntetők „El a kezekkel Vietnamtól!", „Szüntessék meg azonnal az agressziót!", „Szabadságot Dél-Vietnamnak, békét Vietnamnak!" jelszavakat hangoztatva jutatták kifejezésre álláspontjukat. A levelek és táviratok százai érkeznek az Országos Béketan ácshoz, amelyekben a magyar közvélemény tiltakozik a vietnami népet ért támadások ellen. A Dunai Vasmű dolgozói a többi között ezeket írják: — Követeljük, hogy az amerikai imperialisták szüntessék be provokációikat. Az igazság a vietnami nép oldalán van, s az igazság győzni fog! Az Észak-Dunátúli Vízügyi Igazgatóság alkalmazottai és dolgozói követelik: „Vonják ki az amerikai csapatokat Dél-Vietnamból és tárgyalások útján rendezzék az indokínai kérdést". A zalaegerszegi helyiipari iskola oktatói ás ezerhatszáz főnyi tanulóifjúsága nagygyűlésen ítélte el az amerikai imperialisták agresszióit. A Zalaegerszegi Ruhagyár dolgozói annak a követelésüknek adtak hangot, hogy vessenek véget a vietnami nép elleni felháborító provokációkpalt, s az amerikai csapatokat vonják ki Dél-Vietnam területéről. A vietnami helyzetről tájékoztatta szombaton Hoang Bao San, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete a magyar sajtó képviselőit Bevezetőben a nagykövet kormánya és népe nevében köszönetet mondott a magyar országgyűlésnek, a magyar kormánynak és az egész magyar népnek azért a szolidaritásért, amelyet a vietnami nép igazságos harca iránt tanúsít. A továbbiakban elmondotta: az amerikai imperializmus a békéért és a szabadságért küzdő délvietnami szabadságharcosok fokozódó nyomása elől úgy igyekszik kitérni, hogy újabb barbár támadásokat intéz most már nemcsak Dél-Vietnam, hanem a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen is, és ezzel az agresszív cselekedettel az egész világ békéjét veszélyezteti. Az amerikai imperialistáknak a délvietnami bábkormány támogatásával újabb fegyverek és további ketonai egységek bevetésével Dél-Vietnamban már nem sikerülhet szorongatott és meggyengült pozícióikon úrrá lenniük. A nagykövet ezután hangsúlyozta, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság hazája védelme érdekébén fokozza harci készültségét, mindenekelőtt légvédelmi és tengeri flottájának felkészültségét, hogy megakadályozza az agresszorok támadásait, amelyek az utóbbi napokban súlyos emberáldozatokat követeltek. A tájékoztató befejező részében a nagykövet azt a. reményét fejezte ki: a világközvélemény határozott tiltakozása gátat vet az amerikai imperialisták agresszív cselekedeteinek. A békeszerető milliók követelik, hogy az amerikai imperialisták tartsál: be a genfi egyezményeket, szüntessék meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen irányuló fegyveres támadásokat, vessenek véget a dél-vietnami nép elleni háborúnak és vonják ki e térségből az amerikai csapatokat. A nagykövet ezután válaszolt az újságírók kérdéseire, majd a megjelentek megtekintették a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front stúdiójában készült filmet a dél-vietnami hazafiak szabadságharcáról. (MTI)