Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-13 / 37. szám

Ipari nagyvállalatok önállósága és felelőssége Az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban foglalkoztatja Csongrád megyében is az átszervezett ipari nagyvállalatok, vagy ezekhez tartozó telephelyek vezetőit, dolgozóit a kiterjedtebb gazdálkodási lehetőséggel, önállósággal, felelősséggel és érdekeltséggel, általában a nagyobb társadalmi, gazdasági funkciókkal rendelkező vállalatok irányításának közgazdasági problémái. Ezek megvitatásának teremtett fórumot néhány napja Szegeden a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei szervezetének közgazdasági szakosztálya egy ankét rendezésével. E ta'nácskozáson részt vettek a szegedi nagyvállalatok, s más vállalatok telephelyeinek vezetői. közgazdászai, Nagy érdeklődéssel hallgatták dr. Móré Andrásnak, a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetőjének és Csakmag Györgynek, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága osztályvezetőjének előadását A referátumokat követő vitában közgazdász szemmel vizsgálták, vitatták a problémákat. Mai Közgazdász szemmel rovatunkban — a teljesség igénye nélkül — az előadásokban, s a hozzászólásokban felvetett gondolatok közül foglalkozunk néhánnyal. Gazdaságpolitikai célkitűzéseink általában a népgazdasági terveink hatékony megvalósítása igényli az irányítás módszereinek állandó fejlesztését, csiszolását Az iparátszervezés egyik elsőrendű célja a gazdasági vezetés megjavítása volt, az alapvető cél a munka termelékenységének növelése érdekében. Ehhez Szegeden is az új, nagyobb vállalati, szervezeti keretek csupán eszközt jelentenek. Számos új lehetőséget nyújtanak és új feladatot teremtenek, amelyek lényegében megváltoztatják a vállalatok, s ezen belül a gyáregységek, telephelyek Irányítását, vezetését is. A vállalatoknak nemcsak a nagysága, hanem népgazdasági szerepe is megváltozott — állapították meg az ankét résztvevői. Üj értelmezést kapott a vállalati önállóság kategóriája, s ezzel együtt módosul az irányítás formája és tartalma. Ma már Csongrád megyében is működnek olyan országos nagyvállalatok, vagy ilyenefc telephelyei. amelyek maguk tudják vállalni a felelősséget a népgazdaság érdekeiért, s az általuk gyártott iparcikkel nagyrészt egyedül elégítik ki a hazai és exportszükségletet. Tehát az átszervezéssel nemcsak az irányítószervek és vállalatok közötti helyesebb .munka-1 megosztás alakult ki. hanem lényegesen növekszik a vállalatok önállósága és felelőssége is. A Rostipari Vállalat például átfogja az egész kender- és lenrostfeldolgozó iparágat. A szegedi textilművek tevékenysége ma már szorosan kapcsolódik a kikészitőiparhoz. Profilgazdához tartozik a szőrme- és bőrruhakészítő üzem. A cipőgyár is azonos termékeket gyártó üzemekkel társult a Minőségi Cipőgyár keretében. A kenderfonó- és szövő iparág szegedi és pécsi vegyes jellegű vállalatai is együvé tartoznak. Az összevonások valódi ta>-telrrát és lénvegét felületesen ismerők közül még ma is vannak, akik eredményként a többől kevesebb létrehozását könyvelik el. Igaz, hogy a több vállalat több ütközési felületet jelentett az irányításban, a tervezésben,' a gyakorlati termelőmunkában, de az átszervezés alapkérdése, a termelékenység emelése, a népgazdasági és vállalati érdek jobb összehangolása volt Csongrád megyében is a nagyobb vállalatok koncentrált termelőerővel rendelkeznek. Ez a tény önmagában is az önállóság növelése irányában hat. Míg a kisvállalatok egyenként és külön-külön gazdasági helyzetüknél fogva csak kevésbé, vagy egyáltalán nem voltak alkalmasak a társadalmi érdek felmérésére, az egész iparágat átfogó vállalatok, vagy trösztök létrejötte meg; teremtette a gazdálkodó egységek szintjén a tájékozódás, a tisztánlátás lehetőségét, Éppen ezért jobban fel tudják mérni a szükségletet és e szükségletek kielégítésében nem lehet vita vállalat és vállalat között a felelősségben. Egyik sem mutathat a másikra, ha számon kérik, miért nincs elegendő iparcikk. amelynek gyártása rájuk hárul. Nem véletlen, hogy — talán szélesebb körben ls. mint másutt — Csongrád megyében foglalkoztatják a párt- és társadalmi szerveket tegyük hozzá, az emberek egy részét nagyvállalataink problémái. Érthetően nagyobb az érdeklődés és nagyobbnak kell lennie a felelősségérzetnek is, az országos problémák iránt A' vállalati nagyobb önállóság előtérbe helyezi az igazgatók jogkörének bővülését, valójában azonban ennél többről, az egész vállalati kollektíva termelésirányításában való részvételéről, anyagi és erkölcsi érdekeltségéről van szó. A gondokból nemcsak a vezetőknek, hanem a beosztottaknak is vállalniuk kell a rájuk eső részt Régi Igazság, hogy aki részfeladatot végez, annak is látnia kell az összefüggéseket: hogyan kapcsolódik az ő munkája a népgazdaság nagy kérdéseinek megoldásához. Ezt a megismerést az átszervezést követő hónapokban nehezítette az átszervezés gyenge előkészítése. A dolgozók például késve ismerték meg gyáruk, vállalatuk átszervezésének körülményeit. Huzavona volt a belső szervezetek kialakítása körül, problémát adott a széttagoltság, a helyiséghiány és számos szubjektív tényező. Ezen túl nehézséget okozott az ügyvitel gépesítettségének igen alacsony foka (ami azóta sem változott lényegesen). Néhány iparágban pedig nem egyszerűsödött, hanem bonyolultabbá vált az ügyvitel, s ez nagy terheket rótt az újonnan kialakított vállalatok vezetésére, adminisztrációs részlegeire. Sürgősen javítani kell a vállalatok adminisztrációs tevékenységét, felül kell vizsgálni a jelentéskészítés és adás mérvét, egyszerűsíteni. tökéletesíteni az ügyvitelt. De ez a tökéletesítés nem jelentheti az adminisztrációs létszámnövelést. Helyes és jó dolog, hogy az átszervezést követően nagyvállalatainknál emelkedett a műszaki alkalmazottak száma. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál 7. a Rostipari Vállalatnál 30, és a Tisza Bútoripari Vállalatnál 8, tehát összesen 45 fővel. Nem egészséges jelenség azonban, hogy e három vállalatnál ugyancsak ezen idő alatt 81 fővel szaporodott az adminisztrációs létszám. E létszámnövekedés meghaladta a munkáslétszám-növekedés ütemét. A lényegében felduzzadt irányító és alkalmazotti apparátus, az igazgatási költségek növekedését hozta. A nagyobb költséggel sem tudták hibátlanul megoldani a vállalatra háruló feladatokat A vállalati összevonásból származó előnyök realizálásában még mindig sok van a tartozik rovaton. Ezt szemléltetően mutatják az eredménygazdálkodás számai. A Csongrád megyei székhelyű vállalatok tényszámai szerint romlott a gazdálkodás eredménye, emelkedtek a különböző költségek, tehát néhány iparcikket drágábban állítottak elő. Ez is bizonyítja, hogy az iparátszervezés csak • kereteket teremtette meg az eredményesebb gazdálkodáshoz, s a realizálás még hátra van Csongrád megyében. Tovább kell növelnünk a vezetés színvonalát. Az összevonás lehetőséget nyújtott arra, hogy a vezető beosztásokra az eddigi vezetők közül a legalkalmasabbakat válaszszák ki, s ezzel megteremtsék a vezetői munka személyi feltételeit A vezetők kiválasztásának, a vezetői kollektíva helyes kialakításának nagy szerepe van az alkotó, kezdeményező készség kibontakoztatásában. Sajnos, ezt nem mindenütt sikerült megvalósítani. Néhány vállalatunknál korábban sokat panaszkodtak a vezetők, hogy az alacsonyabb beosztásba került emberekben, merőben szubjektív okokból az átszervezés értetlenségét bizonyítani kívánó szándék kerekedett felüL Ennek elejét vehették volna az átszervezést lebonyolítók nagyobb gondossággal, helyes felvilágosító munkával. Ha nagyobb gondot fordítottak volna az új funkciókba kerülő emberek helyzetére, problémáira. Az átszervezés értelmi és érzelmi állásfoglalásra késztette nemcsak a korábban magasabb beosztásban levőket, hanem az üzemek dolgozóit is. Ez nem véletlen, hiszen helyenként egészen új kapcsolatokat kellett kialakítani, másutt meglazult kapcsolatokat kellett helyrehozni. Ezért volt és még ma is fontos feladat, a nagyvállalati kollektíva kialakítása, értelmi és érzelmi egységének megvalósítása, hogy minél termékenyebb legyen a kollektív tudat a nagyvállalat céljainak felismerésében, elfogadásában, az együttes felelősségvállalásában. Az egységes és alkotóerejű magatartási normák kialakításaban, meghonosításában döntő szerepe van a gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetésnek. Jó szolgálatokat tehetnek a munkában, a vezetési tapasztalatok kicserélésében, a TIT közgazdasági csoportja által szervezett ankéthoz hasonló tanácskozások, a vállalatokon belül rendezett viták, ahol kollektív formában közösen alakítják ki a helyes álláspontokat, nézeteket. Bármilyen személyi, vagy tárgyi nehézség, amely fékezi a vezetők és munkáHelyesebb munkamegosztást Anyagi és erkölcsi érdekeltség Értelmi és érzelmi egységet önállóság és gyámkodás sok közötti jő kapcsolat, a kölcsönös tájékoztatás kialakítását, hátráltatják a nagyvállalati kollektív tudat formálását, e vállalatok hatásos, eredményes vezetését és egységessé válását A nagyvállalatok eredményesebb munkáját segíthetjük elő azzal is, ha tovább javítjuk a minisztériumok és a vállalatok közvetlen kapcsolatait. Elmondhatni, hogy a közvetlen minisztériumi irányítás alá tartozó vállalatok problémáinak megoldása, ügyintézésé e vállalatok irányítása lényegesen rugalmasabb, gyorsabb, mint korábban volt. Hiba azonban, hogy az irányító szervek esetenként gyáregységi mélységben foglalkoznak az egyes vállalati problémákkal. Még mindig sok a kötelező mutatóés irányszám. A meglevő kötöttségek pedig akadályozzák nagyvállalataink önállóságának érvényesítését, kezdeményező készségének az eddiginél termékenyebb kibontakozását Más hiba is tapasztalható. Előfordul például, hogy vállalati vezetők kérnek, vagy várnak aprólékos eligazítást az irányító hatóságtól, mint korábban az iparigazgatóságcktóL Nem helyes és nem is lehet egészséges dolog egyszerre igényelni a nagyobb önállóságot és a minisztériumi gyámkodást. De az sem megengedhető, hogy a vállalatok elhanyagolják a helyes szervezet kialakítását, mert a minisztérium ezt nem írta elő számukra, a régebbi megkötöttség felszámolásával. Tegyük hozzá, nem elég csak egyszer kialakítani az új szervezetet, ezt állandóan tökéletesíteni kell. Ugyanis az irányítás, a vállalati szervezés, a gazdasági mechanizmus korszerűsítése terén szinte a munka elején tartunk. A nagyobb önállóság és szabadkéz azonban nem jelentheti a központi gazdasági vezetéstől való különválást. Nagyvállalataink működése ezután is szorosan kapcsolódik a felsőbb vezetéshez, a különböző, lényegében korábban is alkalmazott irányítási formákkal. Ilyenek például a jogszabályok, a tervutasítások, az esetenkénti közvetlen gazdasági utasítások, a gazdasági mechanizmusok stb., viszont a tartalom és az egymáshoz viszonyított súlyuk is változik. Természetes dolog, hogy a nagyvállalatokkal más formában foglalkozik a minisztérium a tervkészítés alkalmával! Vállalataink mint új, nagy gazdálkodó egységek — ezt az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják — közvetlenebbül tudnak ma már értesülni az általuk gyártott termékek iránti szükségletről. Nemcsak felmérhetik, miből mennyit kell gyártaniuk, hanem mert egyedi előállítókká váltak, jóval nagyobb a felelősségük is. Szélesebb lett a vezetők látóköre, s ök is, a vállalat is jobban tudja súlyozni a népgazdaság érdekeit. A népgazdasági szemlélet és a vállalat: lehetőségek találkozásának éreztetnie kell hatását a mindennapi munkában. Ehhez azonban Csongrád megyében is nemcsak nagyobb önállóságra, és az ezzel való élnitudásra, hanem nagyobb felelősségérzetre, sőt a TIT-ben rendezett ankéthoz hasonló tanácskozásokra, sok elméleti és gyakorlati kérdés tisztázására van szükség. Nagy Pál Válaszol az illetékes Levonták o tanulságokat A Dél-Magyarország 1965. január 23-1 számában megjelent „Mindenki mondja a magáét" című cikkünkre Fenyvesi Tibor, a Gyufaipari Vállalat igazgatója válaszolt. Válaszában elmondja hogy a Gyufaipari Vállalat vezetői megvizsgálták és megbeszélték a cikkben felvetett problémákat a szegedi telephely vezetőivel. A jogos bf« rálatból fakadó következtetéseket levonták ée a jövőben mimikájukban hasznosítják azokat Olvasóink írják Javaslat a balesetek elkerülésére Tegnap reggel az alábbi esetnek voltam szemtanúja: Szeged állomás közelében két nő és egy férfi hármasban ment át az úttesten és egy katonai tehergépkocsi maidnem elütötte őket. Nem sokkal kérőbb az állomáshoz ért a három ember s ott viszont a villamos vezetője csöngetett rájuk és hajszálon múlt. hogv el nem ütötte őket, A következő villamosra szálltak fel. amellyel én is utaztam és ekkor tudtam meg. hogy mindhárman süketnémák. Az jutott eszembe: a vakok fehér bottal, járnak. Kétségkívül nem jó megkülönböztetni az embereket semmilyen vonatkozásban, mégis éppen védelmük érdekében jó lenne valamit tenni, hogy megóvjuk őket a balesettől. Tótka Károly Szemét szemét hátán A városi tanács kedves kis szolgáltató házat épített Újszegeden a Bérkert utca 5. szám alatt Nem tudjuk elképzelni azonban, hogy az elhordásra bejelentett és fizetett szemetet az Illetékesek miért hagyják ott hosszú ideig. Állandó telefonálgatásra Időnként el-el viszik, de az utolsó két hétben erre sem volt példa. A téti tartályok mellett egyre szaporodik, halomra gyúl a szemét leszóródik a járdára, az úttestre és széthordják a járókelők, járművek. A környék nem nyújt kellemes látványt Nagyon szeretnénk, ha ez nem lenne állandó probléma és bosszúság a ház lakóinak. Bérkert utca 56. szám alatti lakók Még lehet jelentkezni a világirodalmi vetélkedőre A tv Földönjáró csillagok című világirodalmi vetélkedőjének első elődöntőjét — mint erről lapunkban már beszámoltunk — január végén tartották meg Szegeden. A következő három téma — a spanyol irodalom aranyszázada (Cervantes, Lope de Vega és kortársaik), Shakespeare és az angol reneszánsz dráma, az angol polgári forradalom és a restauráció korának irodalma (Milton, Swift és kortársaik) elődöntőjét előreláthatólag áprilisban rendezik meg ugyancsak Szegeden. A Magyar Telvizió művészeti osztálya és a Könyvbarát Mozgalom országos szervező bizottsága által meghirdetett Irodalmi vetélkedőre még lehet jelentkezni a Somogyi Könyvtár kölcsönző szolgálatánál. Az érdeklődőket itt tájékoztatják a feltételekről és segítséget kapnak a felkészüléshez is. A vetélkedőn minden 18 éven felüli jelentkező résztvehet, a hivatásos irodalmárok, újságírók, nyelv- és lrodalomszakos egyetemi és főiskolai hallgatók kivételével. Felszabadulási gép- és gyorsíróverseny Az Országos Gyorsíró és Gépíró versenybizottság elnöksége felszabadulási gyorsíró- ét, gépíróversenyre való részi-ételre hívja fel az ország gépíróit. A felszabadulási versenyeket a megyeszékhelyeken — Csongrád megyében Szegeden — március 7-én a gépíró és gyorsíró iskolában rendezik meg. A nevezéseket a munkahelyekről február 20-lg csoportosan kell beküldeni a megye székhelyén működő gépíró és gyorsíró iskola címére. Nevezési díj nincs. A sikerült dolgozatokat emléklappal, 'hibátlansági fokától függő oklevéllel, vagy hibátlansági jelvénynyel jutalmaznak. Díjat kapnak a megyék legjobb gyorsírói és gépírói. MOZGÓSÍTÁS A Kossuth Lajos sugárút 33. számú ház lakói es a 25-ös fűszerbalt közötti vita azzal kezdődött, hogy a lakók féltették az udvarukat, nehogy idegen autó behajtson. Ezért az Élelmiszerkiskeresikedelmi Vállalattal az udvar bejáratához láncot szereltettek fel. Azóta napjában tizenkétszer — amikor szállítás van — a gépkocsivezető bebattyog az üzletbe, az üzletvezető ki battyog a lánchoz, kilakatol, aztán belakatol. Ebbe már beletörődtek a 25-ös fűszerbolt dolgozói. Aztán az *volt a baj, hogy erősen zúgnak a hűtőgép motorjai. Mit lehet tenni, kényelmes laticell párnákra ültették a gépeket. Már láncolgatnak é« a gép sem zúg, s mégis bizottság szállt ki a boltba. A minisztériumba panasz érkezett — amit a városi tanács kereskedelmi osztályához továbbítottak —, hogy hangosan csapódik az üzlet ajtaja. Kiszállt hát. a kereskedelmi osztály egyik munkatársa és az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat műszaki vezetői, hogy megvizsgálják a panaszt. Egy ember a bolt ajtaját csapkodta, hárman az egyik lakásból füleltek Bizony volt zaj. De néha elnyomta az utcán topogó lovak patacsattogása. Nem beszélve a villamosról, amikor egyáltalán nem sikerült az ajtócsapódás zaját felfedezniük. De valamit tenni kell. Megeshet, hogv kicserélik tízezer forintos költséggel az ajtót, de lehet, hogy mindennap új gumibetéteket szereltet fel a vállalat. Mindenesetre lenne egy javaslatunk: addig is. amíg neifi dől el, milyen új technikai megoldással lehet a békés egymás mellett élést megteremteni. írják ki az aitóra: kíméletesen csukni, mert a ház lakóit zavarja a zaj! K. A. Szombat, 1965. február 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 7