Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-13 / 37. szám

1965 Tr t-Ö 1 a VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK7 Az országgyűlés elfogadta A MAGYAR SZOCIALISTA M l !X h A S P A R I L A P ./ A 55. évfolyam. 37. szám Ára: 60 fillér Szombat, 1965. február 13. . évi állami i\ W Határozat a délkelet-ázsiai agresszióval kapcsoltban Válasz az NDK népi kamara ának felhívásara Befejeződött az országgyűlés (ebruári ülésszaka Az országgyűlés tegnapi, pénteki ülésén folytatták a képviselők az 1965. évi állami költségvetés törvényjavaslatának tárgyalását. Az ülésen részt vett Dobt Istváin, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Jánce, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkasparaszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Feher Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István,, az MSZMP Pontikai Bizottságának tagjai; a Politikai' Bizet ság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban megjelent a budapesti diplomáciai képviseleteit több vezetője és tagja. Az ülést Polyák János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A költségvetés vitájához hozzászólt Berkes István Fejér megyei, Brutyó János Nógrád megyei képviselő, a SZOT főtitkára, Egri Gyula Heves megyei, Ollári István Borsod megyei képviselő, dr. Horgos Gyula kohóés gépipari miniszter és Varga Zoltánné Győr-Sopron megyei képviselő. Minthogy több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, az elnök a vitát lezárta és megadta a szót Timár Mátyás pénzügyminiszternek. A pénzügyminiszter válasza után került sor a szavazásra. Az országgyűlés az 1965. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságaiban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Ezután Mihályfi Ernő Nógrád megyei képviselő, az országgyűlés külügyi bizottságának előadója bejelentette, hogy a külügyi bizottság csütörtökön ülést tartott és foglalkozott a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának a Magyar Népköztársaság kormányához intézett üzenetével és a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának a világ parlamentjeihez intézett felhívásával, s mindkét kérdésben határozati javaslatot terjesztett elő. Az országgyűlés a határozati javaslatokat egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés februári ülésszaka Vass Istvánné. az országgyűlés elnöke zárszavával ért véset. (A következőkben Brutyó János és Horgos Gyula felszólalását, Timár Mátyásnak a felszólalásokra adott válaszát és az országgyűlésnek a délkelet-ázsiai agresszióval foglalkozó határozatát, valamint az NDK népi kamarájának felhívásával kapcsolatos határozatát ismertetjük.) Brutyé János: fogadták megértéssel azokat az intézkedéseket is. amelyek a munkaerővándorlás megszüntetését és a munkafegyelem megszilárdítását célozzák. Elmondhatom: a dolgozók túlnyomó többsége helyesli a Munka Törvénykönyvének módosítását. Eleinte voltak, akik — mert nem ismerték teljes egészében a rendelkezéseket — aggodalmukat fejezték ki. Felhívták a figyelmünket, hogy a gazdasági vezetők nagyobb hatásköre esetleges önkényeskedésre is lehetőséget ad. A szakszervezetek minden üzemben, minden munkahelyen ott vannak és fokozott kötelességüknek tartják, hogy az önkényeskedőkkel szemben is fellépjenek, de ugyanolyan határozottsággal támogatnak minden olyan gazdasági vezetőt, aki helyesen alkalmazza a munkafegyelem megszilárdítását szolgáló kormányhatározatot. Azért hangsúlyozom a rendelkezések helyes alkalmazásának fontosságát, mert az elkövetett kisebb hibák is kedvezőtlen hatást válthatnak ki, gátolják a helyes elvek megfelelő érvényesülését. Így például rendkívül károsak az olyan intézkedések, mint amilyenre az orosházi üveggyárban volt példa. A létszámcsökkentés végrehajtásakor többgyermekes családanyákat bocsátottak el elsőnek és csak közbelépésünkre vették őket vissza, s küldtek el hanyag, fegyelmezetlen munkásokat. örömmel üdvözöljük a pénzügyminiszter bejelentését. hogy még az idén felemelik a kétgyermekesek családi pótlékát és rendezik Bevezetőben a SZOT fő- szen ez a verseny a tervfel- az 1959 előtt megállapított titkára hangsúlyozta, hogy adatok egyik lendítőereje. 1000 forinton aluli saját jogú a szakszervezetek maguké- Brutyó János ezután a ta- nyugdíjakat. Ez az intézkevak vallják, segítik, támogat- karékossággal foglalkozva dés egész népünk egyetértéják az 1965. évi terv felada- hangsúlyozta: az 1965. évi sével találkozik, hiszen eltainak valóraváltását és tevé- terv megvalósítása rendet, sősorban azokon segítünk — kényen ré*zt is vesznek a fegyelmet követel mindenki- lehetőségeinkhez mérten —. végrehajtás sokoldalú, fele- tői. Nemcsak a fizikai dolgo- akiknek leginkább szükségük lösségteljes munkájában. zóktól, hanem a vezetőktől van rá. A költségvetés jó és is. Az öntudatos, becsületes megalapozott. Minden részIdei feladataink sikeres munkások sürgetik. hogy lete a nép. a dolgozók érdemegoldása mind a gazdasá- mindenütt rend és fegyelem keit szolgálja, teljesítése te gi, mind a mozgalmi szervek- legyein a termelésben. Ezért hát kötelesség, tői és vezetőktől egyaránt szervezettebb, átgondoltabb és felelősségteljesebb munkát igényel. Azonban kizárólag gazdasági intézkedésekkel, tervutasításokkal és az anyagi ösztönzéssel — bár ezeknek elsőrendű jelentősége van — nem oldhatjuk A felszabadulási munkaverseny a tervfeladatok lendítőereje Dr. Horgos GytTa: Az anyaggazdálkodást iobban meg kell szervezni A beterjesztett 1965. évi ben. A kohászat és gépipar meg feladatainkat. Ehhez az k<jitségvetés belső arányai emelte exporttermékeink kieddiginél jobban kell a dol- a2< műtatják. hogy a Kohó- bocsátását is. gépipari vállagozólc öntudatára, alkotó kez- ^ Gépipari Minisztériumhoz lataink exportja az elmúlt deményezéseikben rejlő tar- tartozó vállalatok adják az négy év alatt 43 százalékkal talékokra, a szocialista mun- „T„i0«i/:<an ^ro^ikaversenyre, ezen belül is elsősorban a szocialista brigádmozgalomra támaszkodni. állami bevételek egyötödét, növekedett. Jelentősen emela nyereségbefizetés 36 száza- kedett a tartós fogyasztási lékát. Ez az adat aláhúzza cikkek termelése is. 1964-ben azt a nagy felelősséget, ötször több te'evíziókésziiléA párt és a kormány cél- amely a Kohó- és Gépipari ket. hatszor több háztartási jainak helyeslését bizonyítja Minisztériumra és vállalatai- hűtőgépét adott gépiparunk a hazánk felszabadulásának ra hárul az 1965. évi költ- a belkereskedelemnek, mint 20. évfordulójára kibontako- ségvetés végrehajtásában. 1960-ban. zó szocialista munkaverseny- _ A második ötéves terv Beszélt ezután a miniszter mozgalom is. A rémes ver- , ^ é é j tt ^ a műszaki fejlesztés feladasenyben élenjárnak a szocia- , . . . , „.K tatról, az iparag es masneplista brigádok amelyeknek h*"- es a kohászát jelentő- gazdaságj ágazatok együttszáma már sok ezer — mon- sen fejlődött. Kohászatunk működésének megjavításádotta. majd néhány brigád 23 százalékkal, gépiparunk ról, majd a létszám-problévállalását megemlítve hang- 50 százalékkal növelte ter- mákról. súlyozta: tisztelet és eiisme- melését. Nőtt kiemelt ipar- A költségvetési beszámoló rcs illeti a kezdeményezőket, ágaink - ezen belül első- f0gia|kozott azzal, - monn szocialista munkaverseny sorban a híradástechnika — valamennyi résztvevőjét, hi- súlya gépigyunk termelésé- (Folytatás a 3, olgalonj Húsz éve szabad Budapest Szovjet küldöttség érkezett Budapest ünnepére Budapest felszabadulásának 20. évfordulója ünnepségeire pénteken szovjet küldöttség érkezett fővárosunkba. A küldöttség az SZKP moszkvai városi bizottságát és Moszkva város tanácsát képviseli. Hazánkba látogatott a budapesti ünnepségekre: A. M Kalasnyikoiv, a moszkvai pártbizottság titkára, I. M. Afcnyin áltábornagy, L. V. Gyeribin, a moszkvai városi tanács elnökhelyettese, V. V. Kovanov, a Moszkvai Orvosi Egyetem rektora, R. Sz. Sztrucskova, a Moszkvai Nagyszínház balerinája és G. M. Aulov acélolvasztár. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent: Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Sarlós István, a Fővárosi Tanács vb elnöke. Szépvölgyi Zoltán, a budapesti pártbizottság titkára, Csikesz Józsefné, a Fővárosi Tanács vb elnökhelyettese, Kristóf István, az MSZBT főtitkára, a politikai, társadalmi, kulturális élet több vezetője. Megjelent G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a nagykövetség vezető munkatársai. Felavatták a budai önkéntes ezred hősi halottasnak síremlékét Budapest felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából pénteken kegyeletes ünnepségen avatták fel a Farkasréti temetőben a budai önkéntes ezred hősi halottainak síromlékét. Az örök lánggal megvilágított márvány emlékműnél a fegyveres erők tagjai álltak díszőrséget.' A több száz főnyi tömeg soraiban megjelentek az MSZMP Központi Bizottságának, a tábornoki karnak, a Fővárosi Tanácsnak és a társadalmi szervezeteknek képviselői. Jelen volt Sz. D. Zotov vezérőrnagy, a budapesti szovjet nagykövetség katonai attaséja is. A síremlék előtt katonai díszegység tisztelgett. A Himnusz hangjai vezették be az emlékünnepséget, majd Köteles Jenő altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese mondott beszédet. A többi között hangsúlyozta: harcaikban éleire Íveltek népünk legszebb szabadságharcos hagyományai. A gyászinduló hangjai mellett helyezték el ezután a megemlékezés koszorúit az emlékműre. Ünnepi emlékest Moszkvában Zaharov marsall mondott beszédet Moszkva közéletének képviselői pénteken ünnepi esten emlékeztek meg Budapest felszabadulásának huszadik évfordulójáról. A Szovjet Hadsereg központi tisztiházában rendezett ünnepségen megjelentek M. V. Zaharov marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese, A. A. Jepisev, a Szovjet Hadsereg politikai főcsoportfőnöke, P. I. Batov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek vezérkari főnöke. V. D. Szokolovszkij marsall és a Szovjet Hadsereg más magasrangú tisztjei. Ott volt Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete, Strahl Sándor katonai attasé és a magyar nagykövetség több beosztottja. Az ünnepi esten Zaharov marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese mondott beszédet. A jubileumi emlékestet színvonalas műsor követte, Ünnepség a Kossihü Kiubban A főváros felszabadulásának huszadik évfordulója alkalmából jubileumi ünnepséget rendezett pénteken este a Kossuth Klubban a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat budapesti elnöksege. Sok érdeklődő. politikai, gazdasági és kulturális életünk számos képviselője jelenlétében Tóth Sándor őrnagy, hadtörténész méltatta az évforduló jelentőségét s felelevenítette az 1945 februárjában Budapesten folyt harcok néhány epizódját. A Budapest felszabadításáért vívott harcokról és a szabad főváros életének megindulásáról a 4. oldalon közlünk öszszeállitást.