Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-11 / 35. szám

1965 FEB 1 í VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 113 ii ! / 4 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 35. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1965. február 11. Szovjel-VDK közös nyilatkozat í! Délen zajlik a Tisza p SÍÜL Tatai látogatáson a SZEAC-nál Hz idei költségvetési javaslat az országgyűlés napirendjén | Szerdán délelőtt 11 órakor összeült, az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet, foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány megbízásából dr. Timár Mátyás pénzügyminiszter benyújtotta az 1965. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az elnök a benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés állandó bizottságainak kiadta, s a képviselők között szétosztatta. Az elnök a továbbiakban arról tájékoztatta az országgyűlést, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1964. november 20-án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően a képviselők között szétosztatta. Az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését. Az országgyűlés ezután — az elnök javaslatára — az 1965. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot tűzte napirendre. Ezután dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter emelkedett szólásra, s megtartotta költségvetési expozéját. A pénzügyminiszteri expozé után a napirend előadója. dr. Dabrónaki Gyula, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának titkára emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy az 1965. évi állami költségvetés tervezétét az országgyűlés állandó bizottságai megtárgyalták, vita közben sok hasznos észrevétellel és javaslattal egészítették ki és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlják. A továbbiakban rámutatott: a terv- és költségvetési bizottság véleménye szerint a benyújtott költségvetés jól számbavette a bevételi lehetőségeket, kiadásokat, a pénzügyi eszközök felhasználását a takarékosság szempontjainak messzemenő figyelembevételével összpontosította a szükséges feladatok megoldására. A bizottság megállapította azonban azt is, hogy sem a bevételek növelését, sem a takarékosságot nem lehet minden területen és minden részletében megtervezni. A lehetőségek kiaknázásában, a tartalékok felkutatásában további nagy feladatok várnak minden dolgozóra, vezetőre és beosztottra egyaránt. Ezután beszámolt arról, hogy az országgyűlés bizottságai a törvényjavaslat tárgyalásakor a gazdasági munka és a munkafegyelem megjavítása mellett — elsősorban a közületek vonatkozásában — a takarékosabb gazdálkodásra hívták fel a figyelmet. Az országgyűlés dr. Dabrónaki Gyula javaslatára elhatározta, hogy a Magyar Népköztársaság 1965. évi állami költségvetéséről előterjesztett törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben együtt tárgyalja. Szünet után Polyák Jánosnak, az országgyűlés alelnökének elnökletével folytatódott a tanácskozás, a költségvetés vitája. Elsőként Molnár Ernő budapesti képviselő szólalt fel, majd Sümegi János Nógrád megyei, Oláh György Szolnok megyei képviselő kapott szót. Ezután az elnök szünetet rendelt el. Az ebédszünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Dr. Ajtay Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra, majd Somoskői Lajos Nógrád megyei, dr. Bélák Sándor Veszprém megyei és Placskó Józsefné Zala megyei képviselő mondotta el véleményét a költségvetési törvényjavaslatról. A költségvetés vitájában ezután Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Csongrád megyei országgyűlési képviselő mondott beszédet. Felszólalt még Hevér Lajos Heves megyei, dr. Bencsik István Hajdú-Bihar megyei, Szobek András Békés megyei országgyűlési képviselő. A képviselők maguk és képviselőcsoportjuk nevében a költségvetési törvényjavaslatot elfogadták és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlották. Az országgyűlés szerdai ülését Polyák János zárta be. A képviselők ma délelőtt 10 órakor folytatják a tanácskozást a költségvetési tervjavaslatról. (A következőkben dr. Tímár Mátyás expozéját, dr. Ajtai Miklós és Apró Antal képviselői felszólalását ismertetjük.) Dr. Timár Mátyás pénzügyminiszter expozéja Dr. Ajtai Miklós és Apró Antal felszólalása " " * 'A •' (Bozsán Endre felvétele) az ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSTERMÉBŐL. Ai. első sorban: Dobi István és Kádár János. Mögöttük: Biszku Béla, Gáspár Sándor és Rónai Sándor. A harmadik sorban a kép bal oldalán: Nagy Dániel, a® Elnöki Tanács tagja, Csongrád megyei országgyűlési képviselő Dr. Timár Mátfás: Az állami költségvetési tervezet 98 milliárd A pénzügyminiszter megállapította, hogy az elmúlt négy esztendőre visszatekintve népgazdaságunk fejlődése jelentős. Nemzeti jövedelmünk a négy év alatt 22—23 százalékkal emelkedett. Az állami ipar termelése 40 százalékkal, ezen belül a vegyiparé 70 százalékkal nőtt. Sikeresen haladt előre a mezőgazdaság szocialista átalakítása, a szövetkezeti nagyüzemek megszilárdítása és közben a mezőgazdasági termelés mintegy 10 százalékkal növekedett, Hatalmas összegeket fordítottunk beruházásokra és működésbe léptek egyes nagy létesítmények. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme 10 százalékkal volt magasabb 1964ben, mint 1960-ban, a parasztság fogyasztásának reálértéke pedig ugyanezen idő alatt 12—13 százalékkal emelkedett. Megváltozott a lakosság kiadásainak összetétele. A tartós fogyasztási cikkek forgalma 4 év alatt csaknem 50 százalékkal emelkedett. A magyai' állampolgárok külföldi utazásainak száma az 1960. évi mintegy 300 000-rel szemben 1964-ben megközelítette a másfél milliót. A takarékbetét-állomány a négy év alatt 5,5 milliárd forintról 16,8 milliárd forintra nőtt. Szociális és kulturális intézményeink költségvetése 1964-ben 34 százalékkal haladta meg az 1960. évit. Jelentős eszközöket fordítottunk ezekben az években honvédelmünk korszerűsítésére. A hiányosságok kedvezőtlenül befolyásolták eredményeinket — Eredményeinket népünk gyümölcsöző munkája, a párt helyes politikája tette lehetővé. E sikerek a szocialista és a tőkés országokban is erősítették hazánk nemzetközi tekintélyét — mondotta Timár elvtárs. — Mégis megállapítható, hogy fejlődésünk nagyobb is lehetett volna, ha a termelő munkában a gazdaságosság, a hatékonyság, a szükségletek jobb kielégítése, általában a termelés minőségi követelményei következetesen érvényre jutnak, ha irányítási rendszerünkben kevesebb lett volna a fogyatékosság, ha beruházásainkat nagyobb koncentráltsággal, és hatásfokkal hajtottuk volna végre, ha a részérdekek sok helyütt nem előzték volna meg a népgazdaság egészének érdekeit. Az elmúlt négy év fejlődésének pozitív vonásai és hiányosságai jellemzik 1964. évi tervünk és költségvetésünk végrehajtását is. A termelés és a forgalom mennyiségi növelésének előirányzatait a legtöbb területen teljesítettük, de nem a kívánt hatásfokkal. A gazdálkodás minőségi fejlődésére jellemző mutatók — a termelékenység, az önköltség stb. — ugyanis nem alakultak kielégítően. Ennek következményei az állami költségvetésben és külkereskedelmünkben is tükröződnek. A vállalatok gazdálkodásában elmaradás tapasztalható az önköltségcsökkentés terén. Az iparban a termelékenység emelkedése — az ötéves tervben átlagosan előírt 70 százalék helyett — csak valamivel több, mint fele részben volt forrása a többlettermelésnek. Számos vállalat túllépte létszámés béralapját, terven felül sok túlórát vettek igénybe, ami a termelés ütemének egyenetlenségét is mutatja. Túllépések mutatkoztak az anyagfelhasználásban, ami külkereskedelmi mérlegünket is terhelte. A vállalati gazdálkodásban fellelhető hiányosságok következtében az elért nyereség alacsonyabb volt az előirányzottnál. A készletek alakulásában — 1963-hoz hasonlóan — némi javulás mutatkozik, ezt azonban nem lehet kielégítőnek nevezni. Az elmúlt évek során készleteink az iparban gyorsabban nőttek, mint a termelés, holott ez a tendencia nem indokolt. Beruházásokra nagyjából a tervezett összeget fordítottuk, számos létesítmény azonban a tervezettnél drá gábban és később valósult meg. Az eszkőzök koncentrálásában, az építkezések meggyorsításában nem értük ei a kívánt előrehaladást. A mezőgazdasági termelésben a fő figyelem 1964-ben a kenyérgabona-szükséglet biztosítására összpontosult és az erőfeszítések eredményesnek bizonyultak. A mezőgazdaság termelése körülbelül 2 százalékkal volt magasabb 1964-ben az előző évinél, összességében azonban nem érte el a tervezettet. Külkereskedelmi forgalmunk mind a szocialista, mind a gazdasági fejlődés útjára lépett országokkal és a fejlett tőkés országokkal is erőteljesen bővült. A mezőgazdasági termelés 1963. évi elmaradása miatt jelentős volt a rendkívüli kenyérgabona- és takarmányimport devizakihatása. Az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés igényeinek kielégítésére gépekből és nyersanyagokból is terven felüli importra került sor. A többletimporttal szemben a kiviteli tervek túlteljesítése nem érte el a kívánt szintet. Az 1964. évi állami költségvetés bevételei és kiadásai lényegében a tervnek megfelelően alakultak: a teljesítés aránya egyaránt 99.8 százalék volt, a tervezetthez képest azonban a költségvetés belső arányaiban eltolódások következtek be. Mindent összevetve a költségvetés vállalatoktól származó bevételei nem érték el a tervezettet. Az 1964. évi költségvetés némi bevételi többlettel zárult. Az idei népgazdasági terv fő célkitűzései Az említett eredmények és évi népgazdasági terv és álproblémák meghatározzák lamháztartás c1 .irányzatait további munkánkat, az 1965, (Folytatás a : dalon.) •4