Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-05 / 30. szám

sok új gépe kap jogok és kölelcsségek a munkában j Munkaügyi ankét Szegeden a Munka Törvénykönyve módosításáról a mezőgazdaság Csökken az alkatrészhiány Kopácsi Ernő, az Agrotröszt vezérigazgatójának tájékoztatója szerint az Agrotröszt által forgalmazott gépek és egyéb technikai eszközök, illetve kémiai szerek összértékében bizonyos arányváltoztatásokra került sor az idén. Csökkent például a gépberuházási keret, ugyanakkor megnövekedett az alkatrészellátás javítására fordítható összeg. Traktorokból 1965-ben előreláthatóan 7000—7200-at, pótkocsiból 7600-at kap a mezőgazdaság. Több 5 tonnás vontató kerül forgalomba. Talajművelő gépek — ekék, kultivátorok, hengerek, boronák stb. — megfelelő választékban és menynyiségben állnak majd rendelkezésre. Kielégítő lesz az ellátás vető-, ültető- és műtrágyaszóró gépekből is. A nagyüzemi permetező-, valamint a. rakodó-markoló gépek ellátásában viszont niég az idén is bizonyos nehézségekkel kell számolni. A magtisztítás, osztályozás meggyorsítására, korszerűsítésére a 17 mágneses magtisztító gépen kívül csaknem 700 magtisztítót kapnak az üzemek. 1000 SZK—I típusú kombájnt importálunk a Szovjetunióból, fele már az első fél évben megérkezik. 470 kaszálva-rakodó, 1500 rendsodró és előreláthatóan ugyanennyi fűkasza beszerzésével és forgalombahozatalával igyekeznek könnyíteni a szálastakarmány-betakarítást. Az Orkán járvasilózóból 1000, az AS—1,8 silókombájnból pedig 600 kerül forgalomba. Nagyobb tételben vásároltunk szovjet gyártmányú kombájnra szerelhető silóadaptert. A hazai ipar javított „kiadásban" 50—50 KBF és KCSF típusú kukoricacsőtörő kombájnt ad» piacra. A burgonyabetakarítást az idén 80 NDK-ból importált kétsoros, láncos burgonyaszedő gép is segíti. Rendelkezésre áll ezenkívül 300 forgóvillás burgonyabetakaritó gép és 10 NDK gyártmányú burgonyakombájn is. Importálunk cukorrépaszedő és -fejelő gépeket, gyarapszik a borsóbetakarító és kenderarató gépek száma. Széna-szalma bálázó gépből összesen 500-at, hideglevegős szénaszárító ventillátorból pedig 1300-at tud adni majd az Agrotröszt. Készül 200 komplett borjúnevelő technológiai berendezés. Ezenkívül a 600 tejszeparátor, több mint 600 tejhevítő, több mint ezer tejszivattyú, több száz fejőgép, különböző önetető és önitató berendezések előreláthatóan kielégítik az igényeket. A tejhűtő gép viszont még mindig hiánycikk marad. 5000 kisméretű szőlőprést és körülbelül 1500 szőlőzúzót gyártat, illetve hoz forgalomba a háztáji gazdaságok számára az Agrotröszt. A számottevő többlet sem jogit fel bennünket arra — mondotta a vezérigazgató —, hogy az alkatrészellátást zavartalannak tekintsük. Ez szigorú gazdálkodásra kényszeríti a vállalatot. Műtrágya egymillió 663 ezer tonna lesz. Az idén holdanként 184 kiló — tehát a múlt évinél több — vegyes műtrágyát használhatnak fel a gazdaságok. Rendelkezésre állnak a kukorica gyomtalanításához, a tavaszi gyümölcsfa-védelemhez szükséges vegyszerek. Megfelelő készletek vannak különböző gombaölő szerekből, s rézgálicból is. A házikertek tulajdonosai részére kis csomagolású növényvédő szer kerül forgalomba. Tegnap délelőtt az MSZMP Csongrád megyei bizottsága ipari osztályának tis a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának rendezésében munkaügyi ankétot tartottak a megyei tanácsháza nagytermében vállalatok, hivatalok, intézmények gazdasági és társadalmi szervezeteinek vezetői részére. Az ankéton megjelent Perjést László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, Csakmag György, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője, dr. Németh Lajos, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának mb. vezető tátikára, valamint Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöJchelyettese. Az ankéton „A Munka Törvénykönyve módosításának egyes kérdései" címmel dr. Nagy László, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője tartott előadást Előadásában a módosítás legfontosabb kérdéseiről beszélt. havonta változtatta munkahelyét. — A vállalatvezetőtől függött, elengedi-e dolgozóját, s a hozzájárulásos és az önkényes kilépések sok esetben különböző viszályokat okoztak. Nem egyszer a népgazdaság érdekével ellentétes határozat is született. Hogyan segít ezeken a/. új rendelet? Miért volt szükség a Munka Törvénykönyve módcsítására? — Az 1950-ben kiadott és 1953-ban módosított Munka Törvénykönyvében az alaprendelkezéseken az eltelt idő alatt nem változtattunk. A módosítás óta pedig több mint tíz év telt el, s így a népgazdaság tízéves fejlődése mögött elmaradtak az intézkedések. A törvénykönyv egyes esetekben olyan adminisztratív intézkedéseket tartalmaz, amelyek nem fedik a jelen emberének érdekeltségeit. Más esetekben viszont túlzottan egyenlősit. Ez az elavultság szinte egészére érvényes, azonban a munkaerőhelyzettel és munkafegyelmi határozataival a legszembetűnőbb. — Számos más elavult Jégtörők terelik a zajlást a Tiszán rendelet módosítására most azért nem kerül sor, mivel a széles körű változtatás rendkívül sok időt és figyelmet igényel, s könnyen megeshetett volna, hogy a sok új rendelet eltereli a figyelmet a legfontosabbakról, a munkaügyi kérdésekről. Melyek voltak azok a célkitűzések, amelyek a módosítás elkészítését irányították? — A cél az volt, hogy az új rendeletek szilárd támaszt biztosítsanak a hatékony vezetéshez, a munka minél jobb megszervezéséhez, a fegyelmezetlen dolgozók megbüntetéséhez. Az új Munka Törvénykönyve szerint teljes joga csak a példamutató munkásnak van. Szabályoztuk, differenciáltuk a munkahelyéhez hű és az állandóan vándorló munkások jogait is. S a Munka Törvénykönyve módosított rendeleteinek egyik fontos tulajdonságuk a nevelő szándék is. Milyen körülmények tetA Tisza felső szakaszán apad a víz, de Borsod megye mentén még árad a folyó. Csütörtökig Tokajnál 3 méterrel emelkedett a víz. Záhony és Tiszafüred között kilépett a hullámtérre a folyó és a víz sok helyen már a töltések lábát mossa. Ezen a szakaszon elsőfokú árvízvédelmi készültséget tartanak. A gátakról őrszolgálat figyeli a zajló, áradó folyót. Az egymásra csúszott és öszszetapadt jégtáblák kisebb torlaszokat, úszó jégszigeteket építettek, amelyek károkat tehetnének a tiszalöki vízierőműben. Ezért megkezdte a munkát két kis jégtörőhajó, hogy feldarabolja az úszó torlaszokat és veszélytelen útra terelje, szelídítse a jégzajlást. A Tisza legfelső szakaszát tápláló Túr a tetőzés óta egy méterrel apadt. A Krasznán is csökkent a víz. Így a két mellékfolyón csütörtökön másodfokról első fokra mérsékelték az árvízvédelmi készültséget. A Bodrogon és a Fehér-Körösön viszont tovább duzzadt az árhullám és el kellett rendelni a másodfokú készültséget. Csütörtökön déli egy órakor azonban mindkét folyón, a csehszlovák, illetve a román határ mentén tetőzött az árhullám. Ezért várható, hogy az apadás is hamarosan megkezdődik. (MTI) ték szükségessé a munkaerőgazdálkodással kapcsolatos rendeletek módosítását? — 1950-ben, a Munka Törvénykönyve megszerkesztésének idején elsősorban arra volt szükség, hogy a népgazdaság feladatainak végrehajtásához munkásokat kapjunk, s bizonyos jogokat és kötelességeket szabjunk meg 1964-ben látszólagos munkaerőhiány keletkezett, amely egyre sürgetőbben követeli, hogy a munkásokat stabilizáljuk. A régi rendeletek értelmében egyforma becsülete és joga volt annak a munkásnak, aki 25 évig dolgozott egy helyen, aki a fegyelmezetlenkedők közé tartozott, s annak, aki már-már sülését és megfelelő szabályozó szerepét. A másik alapelv, hogy érvényre jussanak az összefüggések a terv és a gazdasági — anyagi — ösztönzők között. Ezeknek az ösztönzőknek mindenképpen a távlati tervet kell támogatniuk és megvalósítását elősegíteniük. Országszerte érdekes elméleti és gyakorlati vita folyik mindezek körül, meri sajnos még nem minden gazdasági vezető látja tisztán, hogy a jó tervnek melyek a jellegzetes ismérvei. Sok rossz hagyományt is le kell küzdeni. Ezek közé tartozik a mennyiségi tervek felesleges hajszolása. Küzdenek az ellen is, hogy az optimális tervvel szembe maximális tervet állítsanak a gazdasági vezetők. Akad természetesen, ahol a kettő fedi egymást. Ilyen például a káliipar, hiszen műtrágyából nem lehet eleget termelni: belső szükségletre és exportra egyaránt magas az igény. Ilyen esetben a maximális és az optimális terv kiegészíti egymást. A távlati tervvitáknak a gazdasági jeleni őség mellett imponálóan nagy politikai tartalma is van. A tervviták ugyanis mintegy nagy népi beszélgetésként folynak az NDK-ban. Szemléltetően mutatja az igazán érvényesülő demokráciát, hiszen a munkásosztály ezzel a legközvetlenebbül szólhat bele a termelés alakulásába, vagyis saját jövőjének, jólétének formálásába. Nem lehet véletlen, hogy tavaly ősszel az NDK-ban járt nyugat-németországi szakszervezeti vezetők is éppen eziránt érdeklődtek a legjobban. Az ösztönzfik rendszere A gazdasági — anyagi — ösztönzők az NDK-ban is régóta okoznak problémát. Ott is előfordult, hogy a jutalmazások, ösztönzések nem mindig szolgálták a kívánatos célt. Nem egy helyen a prémiumok a mennyiségi termelésre ösztönöztek ott is, ahol inkább a minőségnek kellett volna jobban érvényesülnie. Csaknem teljesen háttérbe szorult a kutatások fejlesztése, éppen a megfelelő ösztönzés hiányában. A legpregnánsabb és számunkra is tanulságos példaként említette Günther elvtárs, hogy előfordult: a beruházási terv teljesítését a felhasznált építési költségeken mérték. Ebből az a groteszk helyzet adódott, hogy minél drágábban építkeztek, tulajdonképpen annál jobban teljesítették a tervet, és ráadásul még prémiumot is kaptak. Világos, hogy az ilyen ösztönző módszer nemhogy segítené, de hátráltatja a népgazdasági terv megvalósítását. E tapasztalatok alapján, sok tudományos megfontolással hozták létre az új gazdasági rendszeren belül az ösztönzők önmagukban lezárt rendszerét. Ezen belül két fő csoportot különböztetnek meg. Az egyik azoknak az ösztönzőknek a csoportja, amelyek az egész népgazdaságra kihatnak. mint például a költségeknek, áraknak, hitelnek stb. alakulása. A másik csoport azokat az ösztönzőket érinti, amelyek a személyes anyagi érdekeltséggel függnek össze, a fizetéssel, a prémiummal. Olyan jutalmazásokat igyekeznek megvalósítani, amelyek a terv összmvtatóinak teljesítésére ösztönöznek. Így azután ha valamelyik vezető egy-egy mutatót nem teljesít, akkor csökken a prémium összege. Idén január elsejétől az NDK minden gazdasági vezetője ilyen jutalmazási rendszerben részesül. Az említett két csoportot legfelsőbb gazdasági szinten úgy igyekeznek összekapcsolni, hogv azok feltétlenül egy irányba hassanak, és ve semlegesítsék egymást. flz első lépések Jelenleg még csak az első lépéseket teszi a fiatal német állam az új gazdasági rendszer útján. Valójában nem is teljesen lezárt folyamatról, valószínűleg nem is véglegesen kikristályosodott formákról van szó, s ez az esztendő a tapasztalatszerzés éve is. Hatalmas aktivitást tanúsítanak azonban, hatalmas lendülettel indultak el az úton. Nem múlhat el a gazdasági vezetőknek egyetlen olyan értekezlete sem, amelyen ne beszélnék meg az eddigi tapasztalatokat és a további teendőket. Valóban úgy tekintik ezt az új gazdasági rendszert, mint a szocialista gazdasági vezetés lenini tanainak alkalmazását az NDK viszonyai között. Beszélgetésünk alkalmával őszintén elmondotta dr. Jahn Günther elvtárs, hogy nem könnyű a helyzetük. A nagyon fejlett ipart öröklött Nyugat-Németországgal kell ugyanis elsősorban versenyezniük, s megmutatniuk a szocialista termelés gazdasági fölényét. Érdekes összevetésül megemlíteni, hogy Nyugat-Németországban a munka termelékenysége jelenleg 20 százalékkal magasabb. mint az NDK-ban. Ez viszont nemhogy elcsüggesztené, hanem éppen ellenkezőleg: még inkább az erők összpontosítására, az új gazdasági rendszer sikeres megvalósítására ösztönzi az NDK munkásait, vezetőit. Közös céljaink biztató távlatai szólaltak meg Günther elvtárs szavaiból, amikor beszélgetésünk végén, bizakodóan derült arccal mondotta: — Mi is az osztályharc fő területének tekintjük a gazdasági építőmunkát, akárcsak önök Magyarországon, és mindenütt a szocializmust építő országokban. Meg vagyunk róla győződve, hogy ha sikerül új gazdasági rendszerünkkel hazánkban, a Német Demokratikus Köztársaságban megmutatnunk a szocializmus gazdasági fölényét, akkor értékes hozzájárulást adunk az egész kommunista munkásmozgalomhoz is. LÖKÖS ZOLTÁN — Elsősorban az egyéni érdekeltség figyelembe vételével akarjuk stabilizálni az embereket. Éppen ezért a rendeletben a dolgozókat nagyjából négy „kategóriába" soroltuk: 1. törzsgárda tagok, 2. akik egy évet már letöltőitek a vállalatnál, 3. az új dolgozók és 4. azok a munkások, akik ismételten változtatják munkahelyüket. A munkaviszonyhoz fűződő jogok ezek szerint a „kategóriák" szerint illetik meg az embereket. Miért van szükség ezekre a „fokozatokra"? Egy munkahelyváltoztatás 3—4 nap termeléskiesést jelent a népgazdaságnak. Ezért próbáltuk a legkeményebb szankciókkal megkötni a munkahelyüket sokat változtató embereket. — Ha a dolgozó bejelenti felmondását, elmehet a vállalattól. De a munkaviszonyhoz fűződő összes jogokat az új munkahelyen nem kaphatja meg. Különböző megkötéseket alkalmaztunk. Például csak félév után kaphat munkaruhát, fél éves munkaviszony után veheti ki visszamenőleg szabadságát, fél évig személyi alapbérét emelni nem lehet stb. Ezek a dolgok annál is jogosabbak, mert új munkahelyen még jó szakembernek is bizonyos időre van szüksége, amig képességeinek megfelelően tud dolgozni. Még több időbe telik, amíg a kollektíva teljes értékű tagja lesz. — Az új munkaügyi rendeletek fokozottabb megbecsülést biztosítanak a törzsgárda tagoknak. Csak példának említeném, hogy 15 évig egy helyen dolgozót átszervezés, vagy létszámfeletti címen nem lehet elbocsájtani, felmondásukhoz különös indok szükséges. — Az új rendeletek között fontos helyet foglal el az, amelyben szabályoztuk a kilépett dolgozók munkaviszonyát. Aki 30 napon belül elhelyezkedik, annak jár a folytonosság. Ha a kilépés után számított 30 napon belül megbetegszik, katonai szolgálatra hívják be, rokkantsági nyugdíjba helyezik stb. — tehát valami elfogadható indok akadályozza újabb elhelyezkedését — az akadály megszűnte után a 30 napból hátra maradt Időn belül helyezkedhet el jogfolytonossága fenntartásával. Az így eltelt időt nem számítjuk munkaviszonynak, csupán jogfenntartó időnek nevezzük. — Az új rendelkezések arra valók, hogy nagyobb tisztességet adjanak a jó munkásoknak, kevesebb lehetőséget az alkalmatlanoknak. A fegyelmezetlen embert például nem alkalmatlan címen kell elküldeni, hanem továbbra is fegyelmi úton. — Szabályoztuk a másodállásokat is, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt a leggazdaságosabban tudjuk felhasználni. Mindenesetben az igazgatónak kell megadnia másodállás elfoglalására az engedélyt. Leszűkítettük a másodállás lehetőségét. Két feladatkört csak széthúzott munkaidős beosztásúak végezhetnek. Az igazgató köteles megtagadni a másodállás elfoglalását, ha az összelerhetetlen a dolgozó állandó munkájával. A másodállás személyi alapbére nem lehet több, mint az illető eredeti keresetének 50 százaléka. A Munka Törvénykönyve jelenlegi módosításának másik része a munkafegyelem megszilárdítása érdekében született. Mik tették szükségessé az intézkedés létrehozását? — A fegyelmi büntetésnek kevés formája volt, s azt sem tudták a legtöbb helyen alkalmazni. Például az elbocsátáshoz a legvégső esetben folyamodtak a mai munkaerőhelyzetben. Alacsonyabb munkakörbe sem nagyon helyeztek embereket, mivel segédmunkásoknál például nem létezett alacsonyabb munkakör, szakmunkásokat pedig nehezen tudtak pótolni. Az is hiba volt, hogy a fegyelmi büntetések erkölcsi visszatartó ereje az utóbbi időben erősen lecsökkent. A fegyelmi eljárások rendszerét bürokratizmus nehezítette, s túlságosan hosszúra nyújtotta az ügyek elintézését — A munkafegyelem megszilárdításához tartozik az anyagi felelősségrevonás is. Milyen új rendeletek születtek a munkafegyelem megszilárdítása érdekében? — Üj fegyelmi büntetéseket vezettünk be. Ezek: különböző kedvezmények, juttatások megvonása; a dolgozók áthelyezése visszahelyezési kötelezettség nélkül; személyi alapbér csökkentése a bértétel szabályainak betartásával stb. A fegyelmi bizottság viszont próbaidőre felfüggesztheti határozata végrehajtását. A fegyelmi határozatoknak komoly erkölcsi visszatartó ereje is van. Csak példának említem, hogy akinek fegyelmi büntetése van, nem kaphat jutalmat, üdülőbeutalót stb. Vagy aki azonnali hatállyal hagyja el régi munkahelyét, nyereségrészesedésben nem részesülhet, tanulmányi kedvezményeket is csak fizetés nélkül vehet igénybe. A rendeletek szerint 1—3 évig terjedő időszak alatt — ha közben új fegyelmi büntetést nem kap a fegyelemsértő — visszakapja eredeti jogait. — Az anyagi felelősségre vonással kapcsolatos rendeleteket is felülvizsgáltuk, s az esetek súlyossága szerint a dolgozó egyévi átlagkeresete erejéig is felelhet, ha a kárt gondatlan bűncselekménnyel okozta. — A munkaügyi viták elintézésének rendezésére is gondoltunk. A munkaügyi döntőbizottságoknak minden esetben intézkedniük kell a felmerült munkaügyi problémákkal kapcsolatosan. Az ügyek intézését másodfokon a kerületi munkaügyi döntőbizottságok végzik. Az új rendeletek helyes végrehajtása érdekében minden vállalatnál a vezetőkkel és a dolgozókkal egyaránt ismertetni kell részletesen az új szabályokat. Ezek nagyon sok lehetőséget adnak a fegyelem megszilárdítására ott, ahol élni tudnak vele. Dr. Nagy László előadása után Hajas László, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa közgazdasági- bizottságának vezetője beszélt a területi és vállali munkaügyi döntőbizottságok megalakulásáról, majd a normakarbantartásról és felülvizsgálásáról. Elmondotta, hogv a termelékenység növekedésének fontos feltétele: a teljesítmény normák összhangban legyenek a műszaki, technikai színvonallal; biztosítsák a munkaidő hatókonv kihasználását. Az évek során gyakran elhangzottak figyelmeztetések a muinikanormák karbantartására. Helyenként ennek hiánytalanul eleget is tettek. Ahol azonban elhanyagolták ezt, ott a munkaintenzitás a munkafegyelem tarthatatlanul alcsonyra csökkent, és már fékezi a fejlődést. A népgazdaság érdeke a határozatok beta-tásával és a dolgozók bevonásával az elavult munkanormák kiigazítását kívánia meg. Ezután dr. Nagv László válaszolt a Munka Törvénykönyve módosításával kaocsolatos kérdésekre. "éatek. 1965. február 5. dél-magyarország 3