Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-26 / 48. szám

HARAKIRI wl Emlékszünk még A felelem bérére? Azoknak az embereknek a történetérc, akik hatalma« teherautókon nitroglicerint szállítottak égő olajkutak eloltásához. Aki annak idején látta azt a filmet, tudja, hogy mi nézők úgy éreztük magunkat, mintha ott ültünk volna — a film hőseivel egvütt — az autókon, amelyek veszélyes terhükkel rossz utakon rohantak, és bármelyik pillanatban felrobbanhattak. Ez a szélesvásznú japán film legalább ilyen nagyhatású. Akárcsak A félelem bére, ez sem riad vissza sem miféle erőteljes, sőt brutális eszköztől. Ott az emberek (• -inte állatokká válnak. Itt • ér fölvik. A harakirit, az < •' qy 11 kosságnak ezt az elriasztóan kegyetlen módját közvetlen kőzetről láthatjuk es szemlélhetjük. A nincstelen és nyomorult szamuráj, ; ki felmetszi a hasát, premier plánban jelenik meg a film vásznán. Csorog a vére, szenved, gyötrődik, s a film nem kegyelmez. Mintha operációt mutatna, odai rányitja a felvevőgépet a fel metszett hasra, közvetlen közelről fényképezi, részletesen és pontosan bemutatja, mint egy oktatófilm u cserebogár preparálását. Ha azonban azt állítanánk, hogy a film nagy hatásának titka ezekben a naturális hűséggel és pontossággal fényképezett jelenetekben van, tévednénk. Akkor is tévednénk, ha pusztán az egzotikumban jelölnénk meg a siker titkát. Ez a film ugyanis nemcsak borzalmas és brutális jeleneteket mutat be, hanem egy számunkra egészen újszerű és teljesen ismeretlen világot is. A XVII. század Japánját, félelmetes, elrettentő szokásaival, kellékeivel. A filmnek szinte minden kockáján és mozzanatán meglepődünk, annyira újszerűek. S ntégsom ezek a leglényegcseuork. Micsoda hát? Miért érezzük úgy, hogy mi is cselekvő részesei vagyunk a történetnek? Miért érezzük úgy magunkat, mintha a kezünkben is kard lenne és ott harcolnánk a japánok között? Mintha mi is sebet kppr-tok ós folyna a vóíi'rk, ahogyan a szereplöké? Nyilván azért, meri. ez a film minden kockájában művészi alkotás. Lenyűgöző erejében természetesen szerepe van külön-külön mindezeknek. Annak tehát, hogy nem fél az erőteljes hatásoktól, és annák, hogy egzotikus világ tárul fel benne. A legfontosabb azonban mégis az, hogy ezeket a_ elemeket igényes és magas színvonalú művészet fogja össze. Tudjuk. minden film sikerének egyik titka a rendező, az operatör és a zeneszerző jó együttműködése. Láttunk már filmeket, ahol ez a közös munka igen magas színvonalon mutatkozott meg. Olyan szervesen egybeforrt rendezői, operatöri és zeneszerzői munkát azonban, mint ebben a filmben, ritkán láthat a közönség. Anynyira egységes ez, hogy szinte úgy tűnik, a háromféle feladatot egy ember munkája oldotta meg. Pedig három művész alkotta ezt a filmet. A mai japán filmművészet olyan kiválóságai, mint a rendező Masaki Kobayashi, az operatőr Yoshio Miyajima és a zeneszerző Toru Takemitsu. Munkájukból — nem fontossági sorrendben — először is azt emelnénk ki, hogy a Harakiri cselekménye szigorúan szerkesztett zárt dráma, s ha irodalmi ismereteink között kutatunk példát számára, mindenek? előtt a görög tragédiákhoz jutunk el. Nemcsak a kompozíció erőteljes szerkezete miatt, hanem azért is, mert akárcsak ez a modern japán film, azok az évezredes drámák sem voltak finnyásak és finomkodóak. A világ ami bennük feltárul, hasonlóan kegyetlen és kíméletlen. A meredeken felfelé ívelő drámában azonban nemcsak ez a szigorúság és az elemek egzotikuma nyűgöz ic, hanem az, hogy benne es általa feltárul egy társadalom is. A történet a japán feudalizmus világában játszódik, abban az időben, amikor félelmetes hatalmú hűbérurak uralták az országot és népét. AmiKur a cselekmény elkezdődik éppen béke van, s amikor befejeződik, akitor is. De micsoda béke ez! A harcosok kenvér nélkül maradnak, munkát keresve kószálnak, csoportosulnak az országban, a városokban. A földesurak félnek tőlük, nyugtalanítja őket a nincstelen harcosok egyre szaporodó sokasága. A film cs< lekménye ebben a feszült, fojtott társadalmi légkörben bontakozik ki. S a kegyetlenség, ami belőle arad: egy társadalom kegyetlensége. Annak ellenére, hogy a történet 1630-ban játszódik, s hogy naturalista és romantikus elemek is vannak benne, a film egésze mégis izig-vérig modern. Mást ne mondjunk, az a bravúr, ahogy az egyszerre múltban és jelenben játszódó történetet megkomponálták, az a mai filmgyártás legjobb fejezeteire emlékeztet. A jelen és a múlt váltakozása egyáltalán nem zavaros és zavaró. A különbségek világosak és nyilvánvalóak. Évekkel azelőtt részt vettem egy tanácskozáson, amely a jó riportírás titkait akarta felderíteni. Sok okos dolog elhangzott ezen a tanácskozáson. A legokosabbat azonban egy idős kollégánk mondta. Röviden szólt, s csak annyit mondott: a riport akkor jó, ha tehetséges ember írja. S ha mi most arra akarunk válaszolni, miért jó ez a film, mi sem mondhatunk mást Tehetséges emberek munkája. Kissé talán egyszerűnek tűnik ez a végső konklúzió. De megvan az az előnye, hogy — feltétlenül igaz. Ökrös László Egy szegedi énekes dinasztia Nemrégiben a szegediek hagyományos kórusszeretetéről beszélgettem egy szakemberrel. Akkor hallottam először a Jobba családról, a szegedi énekes „dinasztiáról", ahol a művészet iránti szcetet nemzedékről nemzedékre száll. S most hogy szemben ülök a mesélő kedvű, ősz hajú édesanyával, percről percre egyre plasztikusabban elevenedik meg a múlt a szegedi dalárda, s az azzal elválaszthatatlanul összefonódó Jobba-család élete. — Ott kerültünk össze a férjemmel. — Persze azután is hűek maradtunk a dalárdához. A feleségem sokáig alt szólista volt — jegyzi meg jóleső büszkeséggel dr. Jobba Ferenc, az édesapa, — 1935-ben beiratkoztam a városi zeneiskolába, azzal a céllal, hogy énektanárnö leszek. Az első gyerekeink — ikrek — már négyévesek voltak. Három év múlva mégegy, aztán még két gyermekünk született. Ezért le kellett mondanom szép tervemről. Nagy örömet s némi kárpótlást jelentett ez. amikor a gyerekek képességei kezdtek bontakozni, s láthattuk, hogyan él, s fejlődik tovább bennük néhány, a csa lati ban generációk óla bujkáló hajlam. — Érdekes — veszi át a szót az édesapa —. hogy a fiúkba valahogy kevesebb jutott estekből a hajlamokból. Fiatal koromban nagyon szerettem hegedülni. Még egyelőmre jártam, amikor nagynehezen összekuporgattam a pénzt egy cseh mesterhegedűre. Aztán hiába volt a hegedű, meg a kedveim, a család, a kenyérkeresés gondja kivette kezemből a hangszert. De — gondoltam magomban — három fiam közül valamelyik biztosan folytatja majd, s igazi hegedűssé válik. Tévedtem. A lányok is, fiúk is inkább a zongorához vonzódtak. Gyuri fiam csak az én kedveméit tanult hegedülni, a maga kedvére meg hallás után dzsesszt játszott a zongorán. — Klári, Éva, Gabi: bennük élt legerősebben tovább ez az örökség. Klári énekelt, táncolt, szavalt, rendezett. De hamar férjhez ment, s rá is az enyémhez hasonló sors várt. A két „kicsi", Éva és Gabi talán kevésbé sokoldalúak. Évát — feltehetően anyámtól örökolt és korán megmutatkozó — rajzkészsége, matematika szeretete vitte a főiskola felé. Gabit a versmondás. a színház érdekli. Érettségi után a Színház- és Filmművészeti Főiskolára készül. Ebben az előkészületben sok segítséget kap az ifjúsági irodalmi színpadtól, amelynek második éve tagja. Mindketten hat évig zongoráztak, s négy éve énekelnek a zeneiskolában. — S emellett velünk együtt énekelnek a DAV kórosában, amelynek nyolc éve — megalakulása óta — tagjai vagyunk. Érdekes figyelni és keresni a hajlamoknak, képességeknek ezt a szabálytalan búvópatakját. S jó látni, hogyan gondozza, formálja ezeket a képességeket a család, s tartja számon és neveli a nagyobb család: társadalmunk. Nagy Katalin Holnap kezdődik az országos cseigáncsbajnokság A teremkézilabda-bajnok- ország különböző részeiből delelött 9 órakor folytatódik ság küzdelmei hathetes iz- tizenegy csapat nevezett. a Rókusi tornacsarnokban, galmas versenysorozat után — Külön érdekesség, hogy Mlntegy hetven Indulóra szábefejeződtek. A Rókusi tor- a nemrégiben bevezetett naesarnokban játszott mér- nemzetközi cselgáncs-szabály muana*. kőzcsekel sokan tekintették szerint a huszonegy évesek A tornacsarnok vasárnapi meg, gyakran játszottak zsú- is az ifisták között Indulnak, műsorához tartozik ameghífolt' nézőtér előtt a csapa- s így képzett versenyzőket vásos ökölvívó-mérkőzés is, t0k. láthat a szegcdi közönség — amely a Nagykőrösi Kinizsi Most a ' kézilabda-műsor mondta Csaba Béla, a SZE- és a Szegedi Dózsa csapata befejezésével sem marad AC edzője. — Még a serdü- között lesz. délután fél 4 órai üresen a jó öreg tornacsar- löket sem szabad lebecsülni, kezdettel, nok. A hét végére nehézat- mivel ott jelenleg tizennyolc léták, a cselgáiicsozók és az év a felső korhatár... ~ . .. „ öklözök veszik birtokukba a A cselgáncs-bajnokság hol- a l»eűllc3 .jclcdlc nap, szombaton délután 5 termet. Különösen a cselgánes-via- órakor kezdődik és tasárnap a Real Dladfídol dal ígérkezik izgalmasnak és érdekesnek, mert ebben a sportágban szombaton és vasárnap országos bajnokságot rendeznek. Az országos szövetség és a SZEAC közösen bonyolítja le a vidéki ifjúsági és serdülő egyéni bajnokságot. A küzdelmeket mindkét korosztályban öt-öt súlycsoportban írták ki. Az Szerdán kezdődött és csütörtökön ért véget Lisszabonban a portugál Benfica és a spanyol Real Madrid óriási érdeklődéssel várt Európa Kupa mérkőzése. 90 ezer néző előtt a remek formában lévő Benfica valósággal „lelépte" a Real Madridot és négy gól előnyt biztosított a március 17-i visszavágóra. Benfica—Real Madrid 5:1 (3:0). A 9. percben Simoes szögletét Augusto a hálóba fejelte (1:0). A 12. percben a tisztára játszott Eusebio 14 méterről lőtt a hálóba SZVaE—Szegedi Honvéd 3:1 (2:0) Tegnap délután a külső kőzést játszottak labdarúgóVasutas-pályán játszott elő- csapataink: készületi mérkőzést a két Szegcdi Dózsa—Szegedi (2:0). A 25. percben Torres csapat a következő összcál- LAC II. 2:1 (0:1). SZEAC- fejjel szöktette Eusebiot és lítasban. stadion. Góllövő: Károlyi, a kitűnő csatár kapásból SZVSE: Gilicze (Budává- Széli II.. illetve: Gyifkó. látványos gólt lőtt (3:0). ri) — Réti (Juhász I.), Ha- Szegedi Spartacus—Tápé Szünet után Puskás labdálász, Szécsi — Karsai (Sza- 3:2 (3:1). Tápé. Góllövő: ját Gento a hálóba vágta lai), Csordás dr. — Tóth Varga L. 2, Tóth, illetve: (3:1). A Benfica ezután újIII., Bite, Vörös (Szamos- Terhes III., Ács I. ra átvette a játék irányítávölgyi), Sonkó, Juhász II. Szegedi VSE II.—Alsóvá- 6át. Simoes, majd pedig Honvéd: Borbély — Abra- rosi MAV 2:1 (1:0). Sza- Coluna fejese került a háhám, Hájas, Lippai — Ka- badság tér. Góllövő: Bakacsi lóba és így alakult ki a tona (Kiss II.), Véber — I. (öngól), Szűcs, illetve: váratlan, 5:l-es végeredKiss III., Sándor, Hornyék Vollenszki. mény. (Budai), Zádori, Kiss I. A sáros, mély talajon alacsony színvonalú játék alakult ki. Pontatlan átadások és kevés kapura lövés jellemezte a mérkőzést Az első félidőben Vörös két góljával az SZVSE megérde- A _ . . . » melten vezetett A Honvéd A Csongrád megyei es a lyi játekvezetok is. A muvédelme általában jól állta f?fgedi labdarúgó-játékveze- sor szerint magvitatják az a sarat" és szinte csak tok szorgalmasan készülnék elmúlt ev eredmenyeit es kétszer 'bizonytalankodott, a márciusban kezdődő baj- hiányosságait és bejelentik de mind a két alkalommal noksagokra Szegeden Szen- az ide, munkatervet. A beKólt ért el a Vasulas tesen, Hódmezővásárhelyen szamolot Nyilasi Peter. a Szünet után előbb Zádo- fs. M?k6n }! elő- megyei JT elnöke mondja. A játékvezetők is készülődnek M. K. ri kihagyott egy tizenegyest, Készületi előadást tartottak, b„ _ , ti amelyeken átvettek a fonBua* ' * '^^sSSTjáJt S=0=R=0=K=B=fl=H majd nem sokkal Kiss I. talált köaelről a hálóba. 2:1. Az utolsó nenak" Szegeden legutóbb Tekemérkőzés. Ma a SZAK vándorserlegéért „háziverseny" lesz a SZAK NB l-es gyedórában az SZVSE lé- ha5va" hallgatója volt. nyegesen többet támadott. . Fon5os ^meny a JTA másik oldalon Zádori és ben> hogy rrLárclus elejen a Sándor próbálkozott több városaiban játékve- nöi csapata és a SZAK NB alkalommal — sikertelenül, zetoképzo tanfolyamokat in- n_es férficsapata között a Az utolsó gólt az előrefutó dúanak. A tanfolyamra Juhász Gyula Művelődési Szécsi lőtte Szegeden eddig huszonheten otthonban levő négyes páA mérkőzés után dr. Ve- Jelentkeztek de a létszám lyán este 7 órai kezdettel. szelovszki László, a Vas- "agyobb. * utas edzője a következőket egyetemisták es főiskolások mondta- 1S Jelezték részvételi szan- . — Az utóbbi mérkőzése- dfkukat. A játékvezető-kép- íeiső Tisza-parti'stad'ionban a ken látott nagy játékkedv zes ^zegeden március 5"«n következő gárdával áll ki a biztató előjelnek mutatkozik kezdo<uk. Dunaújvárosi Kohász elleni első bajnoki mérkőzésünk A labdarúgó-bírók évi barátságos találkozóra: Tóth, előtt, amelyet március 7-én munkaértekezletet is tar- Korányi, Várhelyi, Cserkó, ' ... . . tanak. s erre vasárnap del- Kován, Arató, Dezsőfi, Pataítthon játszunk a Debrece- előu g órai kezdettel Sze- ki, Szekeres, Nemes, Linka, ni Honvéd ellen. A véde- geden a megyei szövetségben Boros dr„ Hajós. Az NB l-es lemben nem lesz lényege- kerül sor. A megbeszélésen sebb változás, a csatársor- a **gedieken kjvül . aagy i szamban vesznek részt a ban azonban Karolyi, Kai- csongrádi. a szentesi, a mamái- és Biltsik játékára kői és a hódmezővásárheA Szegedi EAC labdarúgócsapata vasárnap délelőtt a egyelőre nem számíthatunk. « Tegnap még három mérkeret tagjai közül Korányi felépült sérüléséből, Kalocsai, Reményik és Gilicz ezzel szemben sérült, Kürtösi dr. pedig belázasodott. Tartalékbaj'noki és ifjúsági sorsolás A BOGARAS EMBER Született tulajdonsága. Éppen ötven éve. Hihetőleg tíz városban sem találunk nálánál bogarasabb valakit. Mikor kezdődött? Biztos szavú tanúk állítása nyomán 6— 10 éves korában szemmel láthatólag előtűntek bogarassúgának jegyei. Valaki arra esküszik, hogy katicabogarakkal kezdte. Aztán gyermekeknek tetsző szarvasokra, esi borokra, cincérekre. ormányosokra is kiterjesztette akaratát. Együtt nőtt bogárgyűjteményével. És milyen az ember? Eljut eredményekben egy bizonyos pontig, s onnét nem visszafelé, hanem előre tekintgél. Minden bogarat gyűjteni! Mennyi lehet? Szakkönyvek szerint Magyarországon több tízezer fajta. Győzi azt egy ember? Igen. Győző: a bogaras ember. Most kevés hézagokkal együtt seregeinek az elődei és az általa gyűjtött bogarak ezredei. De valóban, mint a katonák. Poloskák, szúvak, bábok, szalma- és szövődarazsak, fürkészek, rablódarazsak, útonállók és kaparod arazsak. Hangyák, zengőlegyek, éjjeli és nappali lepkék, hernyók, araszolók, kaszáspókok, bika és erebnekpókok, vitorlázók és döcögőpókok. És milyen az ember? Kivált a bogaras. Nagyjából teljes a gyűjtemény? Mar új „bogara" zümmög. Pénzt gyűjt. Ó, nem a bankba. Annyija soha sincs. Tárlókba rendezve, ahogy a nemzetközi szabályok előírják. Aztán kőzeteket, szakszerűen, tudós ambícióval és felkészültséggel. Bélyeget, kéziratot, gyári firmát, gyufacímkét és növényeket herbáriumba. Gyűjt várostörténeti nyomtatványokat, 48-as dobot, 19-es vöröslobogót, falragaszt, bombaszilánkot, világháborús rohamsisakot. Gázálarcot, kozák szablyát, lóvasúti réztrombitát, kulacsot, Rózsa Sándor relikviát, Dankókottát. Tömörkény emlékkupát, Móra fényképeket és mindent, ami valamely oldalról fényt derít szeretett szülővárosára. Azt hihetné az ember, hogy elsüllyed ebben a tengernyi anyagban. De nemcsak polcain, agyában is rend van. Sok tízezer forrásnak, lelőhelynek, dokumentumnak tudós gazdája. Nem hivatalnok. Bogaras, szenvedélyes gyűjtő. És ötven éves. Tóth Béla A megyei labdarúgó-szövetségben elkészítették a tartalékbajnokság és a megyei ifjúsági II. csoport tavaszi sorsolását, örvendetes, hogy a tartalékoknál most makói és hódmezővásárhelyi csapat is nevezett Idén előreláthatólag ebben az osztályban is rendben bonyolódnak le a küzdelmek. Itt a SZEAC és az SZVSE harmadik együttesével. a többi egyesület második gárdájával indul. Mind a két osztályban március 21-én játsszák az első fordulót. A bajnoki rajt műsora a következő: Tartalékbajnokság: Makói Vasas—Szegedi Építők. Szegedi Ruhagyár—Szegedi Dózsa, Szegedi Spartacus—Textilművek, H. MEDOSZ—SZVSE, UTC—Móravárosi Kinizsi, SZEAC—SZAK. A Szegedi Falemezgyár szabadnapos lesz. Ifjúsági II. csoport: Makói Vasas—Szegedi Építők, SZVSE—Szegedi Postás, UTC— Makói Spartacus, Csongrádi Petőfi—SZEAC II., Szegedi Honvéd—SZEAC I., H. MEDOSZ—Szőregi Rákóczi. Az első fordulóban a Szegedi Juta szabadnapos. DÉL-MAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei és Szeged városi bizottr agának lapja. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: dr. Lőkős Zoltán Szerkesztőség: Szeged. Magyar Tanácsköztársaság űtja 10. Telefon: 35-35. 30-03 Éjszakai telefon: 35-05 Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kladö: Kovács László Kiadóhivatal: Szeged. Magyar Tanácsköztársaság útja 10. Telefon: 35-00, 31-10. (Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza.) A lapot nyomja • Szeged] Nyomda Vállalat Szeged. Kárász u. 0. INDEX 25 053 TeijeszUk a Csongrád megyei postahivatalok. Előfizetési dll egy hónapra 12 Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és Vért> esi lőnél. g DÉL-MA GY ÍRORSZÁG Péntí*. H*5. februáí üfi.