Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-04 / 29. szám

^cu-'.. |I % 1/ V * * -4 jj h j . / V 'fi.i.rtró/ I \ * f Másfél millió primőráruért 0 Itt a vitamin 0 Jut a szegedi üzletekbe is 0 Téli export a „zöldséggyárból" 10 Téli nyugalomba dermedve pihen most a határ. A laikus azt gondolná: ilyenkor nincs dolguk a kertészeknek sem. A szegedi Felszabadulás Tsz kertészei felett azonban most is kora reggeltől késő estig tartó szorgalmas munkával telnek a hétköznapok. Tervük szerint 1 millió 560 ezer forint értékű téli hajtatott primőrárut adnák a fogyasztóknak. S a baktói „zöldséggyárosok" teljesítik is vállalásukat. Ebben a téli hajtatási szezonban már piacra adtak 270 ezer darab karalábét, jelenleg pedig 120 ezer csomó hónapos piros retek hagyja el az üvegházakat. A szép áru egy része az NDK-ban öregbíti a szegedi szövetkezeti kertészek jó hírnevét, de bőségesen jutnak retekszállítmányok a szegedi üzletekbe is. Tart még a retekszezan. de a megüresedett „hajók" alá már ültetésre készítik a téli salátát. Március 20-ig „fut le" a 210 ezer fejnyi saláta, ekkor pedig nagy földlabdákkal, bimbós, virágos állapotban kerül az üvegházakba a szegedi hegyes, erős és a fehér paprika palántája. Csemegepaprikából 800 ezer darabot terveztek. A palánták máris jól fejlettek, féltő gonddal óvják az ágyakat, hisz csupán hajtatott csemegepaprikából 1 milliós bevételre számít a közösség. Hazaérkezett a maoyar küldöttség Prágából Szerdán aste hazaérkezett Prágából a magyar küldöttség, amely Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével részt vett a KGST XIX. ülésszakán és a végrehajtó bizottság ülésén. (MTI) Az NDK népi kamarájának felhívása a világ parlamentjeihez :':•:!: k7 Kert városrésszé fejlesztik Baktói GCT. I Árhullám a Tisza melléki olyón Több járulékos beruházás a termelőszövetkezeteknek A Földművelésügyi Minisztériumban most összesítették a termelőszövetkezetek tavalyi építkezési adatait és idei építési terveit. 1964-ben többek között 15 000 tehén, 25 000 növendékmar! ha, 19 000 borjú és 65 000 hízó sertés részére készültek új istállók, 6500 vagonnyi befogadóképességű górét és magtárat, valamint 5600 hold termésének elhelyezésére szolgáló dohánypajtát építettek. Az előzetes számitások szerint a termelőszövetkezetek 1964. évi építési-beruházási tervének 96—98 százaléka valósult meg. Az Építésügyi Minisztérium cs a tanácsok építőipari vállalatai, illetve a ktsz-ek azonban ilyen arányban sem teljesítették a rájuk eső részt. 1965-ben a termelőszövetkezelek a tavalyinál valamivel kevesebbet fordítanak építkezésekre, ezen belül viszont nagyobb a járulékos beruházásokra jutó összeg. Az istállók mellett sok kiegészítő épület szolgálja majd az állattartás minőségi fejlesztését, s az új létesítmények többségét vízés villanyhálózattal együtt helyezik üzembe. A tervek szerint az idén (öbb mint 300 szövetkezeti majorba szerelik be a vízvezetéket és 500-zal több egységet villamosítanak: mellékmajort — a főmajorok már villamosítottak —, öntözőtelepet és gyümölcsültetvényt. Csaknem 30 000 tehén részére készül korszerű, gépesíthető épület. Az új növendékmarha- és borjúistállókban 24 000, a sertésfiaztatókban 6000, a sertéshizlalókban 18 000, a juhhodályokban 84 ezer állatot helyezhetnek majd el. A termelőszövetkezetek az idén összesen több mint 5000 új létesítménnyel gyarapodnak. A tervek körülbelül egyharmadának megvalósítása az idén is a termelőszövetkezetek házi építőbrigádjaira vár. Megkezdődnek az útépítések Februárban már megkezdődnek az útépítések. Elsősorban a balatoni 7-es műút korszerűsítése indul meg nagy ütemben. Még ebben az évben fél szélességben megépül a balatoni új műút. Az év végéig elkészül a Dunaalmás és Tata közötti műút, s ezzel megváltozik a Bécs felöl Pestre vezető útvonal, öt és fél méterrő] hét méterre szélesítik a budapest— kecskeméti főközlekedési útvonalat is. Közlemény a KGST XIX. ülésszakáról, valamint a KGST végrehajtó bizottságának XVI. ülésszakáról 1965. január 28-tól 30-ig Prágában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XIX. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamok küldöttségei. A Magyar Népköztársaságot Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese képviselte. Az ülésszak megvitatta a végrehajtó bizottság beszámolóját a KGST XVIII. és XIX. ülésszaka között végzett tevékenységéről. A XIX. ülésszak megállapította, hogy a tanács szerveinek a gazdasági együttműködés sokoldalú fejlesztése terén végzett munkájához a kommunista és munkáspártok központi bizottságai első titkárainak és a KGST-tagállamok kormányfőinek 1963 júliusi értekezletén, valamint a Kölcsönős Gazdasági Segítség Tanácsa XVIII. ülésszakán hozott határozatok szolgáltak alapul. A KGST XVIII. ülésszakát követően a tagállamok együttműködése mind kétoldalú, mind többoldalú kapcsolatok formájában tovább fejlődött és tökéletesedett. Ez az együttműködés az egyenjogúság, az állami szuverenitás és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, a kölcsönös előnyök és az elvtársi segítségnyújtás alapelveivel teljes összhangban valósult meg. Az ülésszak megállapította, hogy az elmúlt időszakban jelentős munka folyt a KGST XVIII. ülésszaka határozatainak végrehajtására. A fő figyelmet a KGSTtagállamok népgazdaságfejlesztési terveinek összehangolására, valamint a termelés nemzetközi szakosítására kitűzött feladatok teljesítésére összpontosították. Végrehajtva a KGST XVIII. ülésszakáriak a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésről hozott határozatait, a KGST-tagállamok előzetes munkát végeztek az 1966—1970. évi népgazdaságíejlesztési tervek összehangolására. A KGST-országok kétoldalú konzultációja, az előzetes elszámolási egyenlegei; kidolgozása és az egyenlegek összesítése a tanács szerveiben lehetőséget nyújtott a KGST tagországainak arra, hogy előzetesen megállapíthassák a kölcsönös áruszállítások hozzávetőleges méreteit, előzetesen megoldhassák a gazdasági együttműködés több problémáját, megjelölhessék bizonyos kérdések megoldásának meghatározott útját és feltárhassák a további kidolgozást igénylő alapvető problémákat. A tanács szervei sok ajánlást fogadtak el a legfontosabb ipari termékek terrnelése nemzetközi szakosításának és kooperációjának fejlesztésére. Többek között ajánlásokat fogadtak el vegyipari komplex technológiai vonalak, aggregátok és egyes technológiai berendezések, Dieselüzemanyagot katalitikus úton finomító és hidraulikusan tisztító berendezések, az erdőgazdasági gépek, a textilipari berendezések stb. termelésének szakosítására és kölcsönös szállításaira vonatkozólag. Fejlődött a gördülőcsapágyak termelésének szakosítása. A fontosabb problémák tudományos és műszaki kutatásainál, valamint az ezekhez szükséges erők és eszközök összpontosításánál a párhuzamosság felszámolása céljából a KGST szervezeteiben javaslatokat dolgoztak ki az összehangolásra kerülő, távlati tudományos és műszaki kutatások alapvető irányaira. A XVIII. és XIX. ülésszak között eltelt időben az érdekelt országok egész sereg intézkedést tettek gazdasági együttműködésük területén. Magyarország, az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió kelet-ukrajnai részének egyesített villamosenergiarendszeréhez csatlakozott Románia villamosenergia-rendszere. Létrehozták és üzembe helyezték a 93 000 egységet kitevő közös teherkocsiparket, befejezték a Szovjetunióban a kingiszeppi foszforitbánya és dúsítóüzem első részének építését; ez a létesítmény Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia részvételével épült. A KGST-tagállamok valutáris és pénzügyi együttműködésében fontos intézkedés: áttérés az átváltható rubelben bonyolódó több oldalú elszámolásokra, továbbá a Nemzetközi Együttműködési Bank megalapítására az 1963 októberében kötött megállapodás alapján. A KGST szervei munkájának összegezése és a benne részt vevő országok közötti együttműködés helyzetének megvitatása után az ülésszak értékelte a végzett munkát és meghatározta a KGSTiagállamok gazdasági, műszaki és tudományos együttműködésének további fejlesztésére és tökéletesítésére vonatkozó feladatokat. A tanács XIX. ülésszaka jóváhagyta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között kötött megállapodást a JSZSZK részvételéről a tanács szerveinek munkájában. A megállapodás jelentős lépés a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében. A megállapodás előirányozza, hogy Jugoszlávia a KGST keretében együttműködik a KGSTtagállamokat és Jugoszláviát kölcsönösen érdeklő kérdésekben. A megállapodás más, Jugoszláviának a tanács szerveinek munkájában való részvételével kapcsolatos kérdéseket is szabályoz. * A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának végrehajtó bizottsága 1965. január 29-től február 2-ig Prágában tartotta XVI. ülésszakát, amelyen részt vettek a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió képviselői. Az ülésszakon Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság miniszterelnök-helyetlese elnökölt. A végrehajtó bizottság megvizsgálta a XIX. ülésszak ajánlásaiból és döntéseiből származó rendelkezéseket és határozatokat hozott teljesítésükről. A végrehajtó bizottság' megvizsgálta a kőolaj- és gázipar területén való együttműködés kérdéseit. A végrehajtó bizottság többek között megvizsgálta a kőolaj- és gázipari állandó bizottság beszámolóját a „Barátság" kőolajvezeték építésének kérdéséről. A „Barátság" kőolajvezeték Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió szoros együttműködésével épült. A 4500 kilométernél hosszabb kőolajvezeték létesítése nemcsupán kiemelkedő műszaki eredmény, hanem ragyogóan példázza a KGST-tagállamoknak a szocialista nemzetközi munkamegosztás elvei alapján megvalósuló együttműködésnek nagyfokú hatékonyságát. A végrehajtó bizottság megvizsgálta a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottságának javaslatait, hogy a KGST minden tagállamában 1970-ig növeljék 8 3000 méternél mélyebben fekvő kóolajés földgázrétegek fúrással történő kiaknázását és tökéletesítsék a fúrás technikáját és technológiáját. Az ülés elfogadta a KGST gépipari állandó bizottságának arra irányuló ajánlásait, hogy a KGST-tagállamok működjenek együtt fontosabb vegyipari, elektrotechnikai, fémfeldolgozó és könnyűipari berendezések termelésének bevezetésében és megszervezésében az 1966—1970. évi szükségletek kielégítése céljából. A végrehajtó bizottság megvizsgálta és elfogadta a népgazdaság fejlődésének színvonalát és ütemét jellemző fő mutatókat, valamint az ipari és mezőgazdasági termékek egységes cikklistáját. A végrehajtó bizottság jóváhagyta 1985. évi munkatervét, amelyben a fő helyet az 1966—1970. évi tervek további összehangolása foglalja el. A tanács ülésszakán és a végrehajtó bizottság ülésén a kérdések megtárgyalása a testvéri barátság, a teljes és kölcsönös egyetértés szellemében folyt le. (MTI) világ proletárjai. egyesüljetek1 MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 29. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1965. február 4. Képeinken: Bőséges a téli termes, gyorsan megtelnek a teherautók — Belovai Piroska ládákba helyezi a tisztára mosott retekcsomókat «