Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-21 / 44. szám

1DR*; ? ? VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M A MAGYA R S ZOCIALISIA MUNKÁSPA R T L A P J A 55. évfolyam, 44. szám Ara: 60 fUlér Vasárnap, 1965. február 21. made m huncary Terv szerint, határidőben A szegedi nagy építkezésekről jelentjük i * emzeti önérzet kérdése is, mit tartanok rólunk határainkon túl. Korántsem tiszteletlen fogalomtársítás, ha hozzátesszük: az elemi üzleti érdek is! Nincs mellék­iz a hírnév és az üzlet kifejezések párhuzamában, hi­szen Magyarországon ez a hírnév az egész nép jólétének, mindnyájunk életszínvonalának, fejlődésünknek egyik mér­céje. Hazánk jelentősen kereskedő ország! A szocialista or­szágok között is előkelő helyet foglalunk el a külkereskedel­mi forgalomnak a nemzeti jövedelemhez viszonyított ará­nyában: ez a szám ma már meghaladja a nemzeti jövede­lem egyharmadát, 35—36 százalékos. Az ország egy lako­sára jutó külkereskedelmi forgalom értéke az 1955." ét;i 5,5 ezer forintról több mint kétszeresére: évi 11 ezer forint fölé emelkedett. Termékeink a Föld 128 országába jutnak el. Ntncs olyan dolgozó, aki munkája sorún ne állna szo­ros kapcsolatban a külkereskedelemmel, vagy úgy, hogy Made in Hungary jelzésű export-terméket gyárt, vagy pe­dig külföldi eredetű anyaggal dolgozik. Behozatalunknak több mint 60 százaléka nyersanyag és félkésztermék — mindez abból következik, hogy szegények vagyunk nyers­anyagokban. A behozatalért pedig exporttal kell fizetnünk, s kivitelünknek mintegy a 80 százaléka a hazai feldolgozó­iparunk készterméke. Jóllehet kivitelünk évről évre emelkedik, de nem a tervben előirányzott mértékben. Az ötéves terv eddig eltelt négy esztendejében elmaradt exportterve teljesítésében a gépipar—noha ez az iparág képviseli teljes exportunk­nak mintegy a harmadát! Nem érte el a tervezett értéket mezőgazdasági, élelmiszeripari kivitelünk sem. Ha a kül­kereskedelmi mérleg adatait vizsgáljuk, kitűnik, hogy 1963­ban a behozatal 15, a kivitel pedig csak 14 milliárd deviza­forint értékű volt és ez a helyzet 1964-ben sem javult. E tények ismeretében ítélhetjük meg az idei terv elő­irányzatait is. Reális gazdaságpolitikai megfontolásokból az 1965. évi terv termelés-növelési üteme, az előző esztendők­höz képest mérsékelt: mindössze 4,5 százalék. De éppen a külkereskedelmi számok bizonyítják, hogy a mérsékelt iitem korántsem jelent mérsékelt feladatokat! Külkereskedelmi forgalmunk idén 7 százalékkal növek­szik (ezen belül: 11 százalékkal a kivitel és 4,5 százalék­kal a behozatal). Az ipar exportja — a termelés évi növe­kedési ütemét kétszeresen meghaladva — 9,3 százalékkal bővül. Ha ezúttal eltekintünk a termelékenység, a költségszint, a létszám tervszámaiból következő kötelezettségektől — önmagában az export is körvonalazza a feladatok méreteit. Legfontosabb: növelni a korszerű, minőségileg kifogásta­lan gyártmányok arányát! Ami pedig a minőséget illeti — talán éppen ebben a tekintetben a legszélesebb és min­den munkás, minden munkabrigád számára közvetlen teendőket nyújtó lehetőségek nyílnak az export javítására. Jóllehet, itt is elsőrendű a vállalati — gazdasági irányítás szerepe, hiszen a munka- és üzemszervezés, a gondos mi­nőségellenőrzés, a célszerűen szervezett TMK mind a gyárt­mány-mlnőségjavítás lényeges feltétele. Az apró gondat­lanságból eredő hibák itt milliós méretúek! íme egy tény: a kifogásolt pamut és selyem méteráruknál mintegy 40 szá­zalékkal szerepelnek a kétesértékű „ranglistán" a kiké­szitési és az úgynevezett „külzet" hibák. Ha semmi egyebet nem tennénk ebben az évben, csak a figyelmetlenség, a nemtörődömség súlyos tüneteit iktatnánk ki a termelésből, as is rendkívül nagy eredményeket hozna. Mindemellett természetesen egész sor műszaki, gaz­dasági feltétel vár megoldásra; nem utolsó sorban az, hogy anyagilag ls jól járjon a jó, korszerű terméket gyártó üzem. Legfontosabb azonban, hogy mindnyájunk önérzete, orszá­gunk hírnevének féltése és természetesen saját, személyes érdekeink védelme tiltsa, hogy szégyenkezzünk a határon tói. Ezért mindnyájan dolgozzunk hírnevünk öregbítéséért! TÁBORI ANDRÁS A második ötéves tervben négy nagy beruházást — a textilművek, a gumigyár, a szegedi kenderfonó és a sza­lámigyár építését, bővítését — valósítunk meg Szegeden. Ezeken a , kiemelt építkezése­ken most jól halad a munka. A mindennapi termelés köz­ben' történő kisebb-nagyobb zökkenőktől eltekintve be­tart j ált a határidőket, folya­matosan, á meghatározott ütemtervek szerint dolgoz­nák a? építők, gépszerelők egyaránt TEXTILMŰVEK Határidő előtt épült meg a trafó új épületszárnyba. Itt jelen­leg a konyha és az étterem helyiségeinek szakszerelési munkáit végzik. Az irodák is elkészültek építészetileg, a szakszerelési munkák be­fejezése, a berendezések megérkezése után körülbe­lül áprilisban költöznek be az adminisztratív és műszaki dolgozók. „Ellenpuccs" Saigonban Q Villanófényben Egészségügyi szakközépiskolai osztály Szegeden Egy család húsz éve Szolgáltató ház — félig üresen Egy rendőrtiszt fel jegyzéseiből A Pamutnyomóipari Vállalat szegedi textilművek gyáregy­ségében lényegében már be­fejeződött az angol gyártmá­nyú tízövőcsarnok építése. A napokban rendelnek meg még 220 kínai auto­mata szövőgépet. Az év vé­gére várják a szállítmány ér­kezését, Az új gépek helye már elkészült. Építik a klíma-, a légned­vesítő hálózatot is. Március végére készülnek el az épí­tők és a szerelők is az V-ös klímasávval, amely a szövő­dé és az új fonoda felét-felét légnedvesíti. Előreláthatóan május végére átadják a VI­os klímasávot is. A tisztító üzemrész gépeit néhány nap múlva kezdik végleges helyére költöztetni. Jelenleg az építők „uralják" a termet, a gépalapokat ké­szítik. Amint arról mar hírt ad­tunk, egy hónappal a határ­idő előtt készült el a transz­formátor ház. Folyamatosan, meghatározott program sze­rint végzik az egyes gépcso­portok átkapcsolását az üj áramkörbe. GUMIGYÁR Újra dolgosnak az építők Az utolsó rakomány Az ÉM Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat néhány hete újból nagyobb ütemben halad a szegedi gu­migyár építésével. A csar­noképületben belső munká­kon dolgoznak. Elkészítették mór a betonpadozatot, a gép­alapok 40—45 százalékát. Előreláthatóan a jövő hónap végére befejezik az egész munkát, A csarnokban három mű­szakban dolgoznak már, két Busuluk és egy Auma fo­lyamatos vulkanizálod, öt óriás hengerszéken. Tíz etázspróst is teljesen felsze­reltek — ezeken azonban még i)em termelnek. Visszalőttek az NDK-beli cég szerelői is, akik megkezdték egy kalan­dergép próba járatását. Felépült két kazánház, a harmadik építési és szerelési munkálatait is rövidesen - be­fejezik. Február végén adják át az irodaépület felső szint­jét és néhány öltözői. KENDERFONÖ A gépek a végleges helyükre kerülnek A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat szegedi kenderfonó gyáregységében is jól halad­nak a rekonstrukcióval járó építési és gópszerelési mun­kákkal. A 80 millió forint be­ruházás jelenlegi készültségi foka arra enged következ­tetni, hogy június 30-án, ha­a z táridőben megtörténhet építkezés átadása. A gépek most már végle­ges helyükre kerülnek. A szovjet, nyugatnémet és an­gol fonó- és nyújtógépeik je­lentős hányadát már felsze­relték. A szerelési munkákat és a bejáratást német .és an­gol szakemberek irányítják. SZALAMIGYAR Beköltöztek az új épületszárnyba A Csongrád megyei Hús­ipari Vállalat szalámigyárá­nak rekonstrukciója is a végső határidőhöz közeledik. A közelmúltban kezdték meg a Zsótér utcai emelet­ráépítés befejezése után az új szalámiérlelő raktárak gépi berendezésének szerelé­sét. Hozzáfogtak a régi öltöző­épület lebontásához is, ezzel elkezdődött a szociális épü­let felhúzásának második üteme. A régi öltözők lakói átköltöztek a már elkészült Nemsokára indul az utolsó fűszerpaprika-rakomány. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat domaszéki tele­pén ebben az idényben 180 vagon paprikát vettek át a közös gazdaságoktól és egyéni termelőktől. A telep be­zárta kapuit. Képünkön: az utolsó kocsi rakodása. Nincs hóakadály a főútvonalaVon Csökken a szél — hideg éjszaka Szombaton az esti órák­ban a KPM közúti főigaz­gatóság közölte, hogy az ország egész területén a fő­I közlekedési utak mindenütt járhatók. Ezzel szemberi "Zala me­gyében hat, Győr-Sopron megyében tizenöt. Vas me­gyében öt, Borsod megyé­ben huszonegy, Szabolcs­Szatmár megyében három összekötő és bekötő út járha­tatlan. Felszabadításuk fo­lyamatban van, s előrelát­hatólag vasárnap ezeken az utakon is megindulhat a közlekedés. * Azok az enyhe légtöme­gek, amelyek a Fekete-ten­ger térségéből néhány napon át Közép-Európa fölé érkez­tek a magasban, és óriás te­rületeken havazásokat okoz­tak, keletre terültek el, s most Lengyelország és a balti államok felől az eddi­ginél hidegebb levegő szivá­rog. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályá­nak tájékoztatása szerint va­sárnap különösen alkalmas lesz az idő téli sportokra. Változó mennyiségű felhő­zetre, több felé kisebb ha­vazásokra kell még számíta­nunk. A mérsékelt, időnként megélénkülő északkeleti szél hófúvásokat okozhat tovább­ra is. Vasárnap reggelre va­lószínűleg mínusz 6—mínusz 9 a keleti országrészeken mínusz 9—mínusz 12 fokig hűl le a talajközeli leyegö. A vasárnapi maximumok nulla—mínusz 4 fok között alakulnak ki. (MTI) " ? tfiUHUá&CH* a &MÁ&ág>éf% Könnyebb, gazdaságosabb az alomszalma szállítása, felhasználása, ha bálázógép préseli és köti négyszögbe. A szegedi Móra Ferenc Tsz gazdái igy hasznosítják bá­lázógépük munkáját. A gép gyorsan dolgozik, óránként 60 szalmaköteget készit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom