Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-20 / 43. szám

Hótorlaszok az utakon A KPM útügyi osztálya Az északkeleti orezágrész­arról adott hírt, hogy az ben Kisvárda környékén, országban sokfelé hótorla- továbbá Nyékládháza és a saok akadályozzák a forgal- Felsőzsolca vonalától kelet­mat, az egyszámjegyű fő- re. Szerencs és Kisváros vo­útvonaiak azonban mindé- nalától északra a két és nütt járhatók. három számjeggyel jelzett A Dunántúlon Vas-, forgalmas útvonalakon azi Veszprém-. Győr-Sopron összekötő- és bekötóutakonj megyékben a két és a három emelt torlaszokat a szél.l számjeggyel jelzett utakon Mindenütt dolgoznak a hó­hathelyütt keletkezett na- takarítógépek. Az előjelek gyobb hótorlasz. s jó néhány szerint azonban újabb tor­összekötő-, bekötőút is jár- laszok és hóakadályok ke-1 hatatlan. letkezhetnek. Bírósági ítéletek tJzíni'Klk fi IL F ft'k ban italra havonta ' több száz forintot költött. Jogerősen 3( hónapi szabadságvesztésre! ítélték. NEMLÉTEZÖ KUKORICAFÖLDET ADOTT EL Veszedelmes csaló állt a Csongrád megyei bíróság FUSIZÁSÉRT előtt K. Nagy Antal, Makó, — BÖRTÖN Tanya 433. szám alatti la- Szegeden tárgyalta a kos személyében, aki nem- Csongrád megyei bíróság a létező holdakat adott el ku- hódmezővásárhelyi Fémipari koricatermessel együtt ot „, , . . . .... ismerősének 15 ezer forin- Ktsz kovacsreszleg vezetőjé­tért. Még a kapálási díjat is nek, Szakács Józsefnek bűn­kifizettette a gyanútlan vá- perét, A ktsz anyagából sárlókkal, akik a vételkor éveken át magánmunkákat meg sem néztek a földet, csak a „termést" akarták készített Szakacs, s a meg­betakarítani. A mások hi- rendeléseket munkaidőben székenységét kihasználó K. végezte. Ugyancsak itt volt „bedolgozó" Dóda Ernő, a hódmezővásárhelyi . mérleg­gyár technikusa is. A ktsz­nek végzett tervkészítés ürügyén fusizott magánren­Nagy Antalt 2 évi szabad­ságvesztésre ítélték. TÖNKRETETTE EGY EMBER EGÉSZSÉGÉT Kétévi szabadságvesztésre delőinek a szövetkezet anya­ítélte a Csongrád megyei b(- ából Szakácsot 1 ér és J tosag Vaczi Mihály Szentes, " . , , . ., Nagyörvény utca 32. szám hónaP1 szabadságvesztésre. alatti lakost, aki egy alka- Dódát pedig • hónapi javí­tómmal engedély nélkül el- tő-nevelő munkára ítélték. vitte az udvarukból lány­testvére udvarlójának mo­torkerékpárját. Vezetői jo­gosítványa sem volt Útköz­ben pótutasként felvett egy 10 éves gyereket, s rohantak az úton 60—90 kilométeres sebességgel. Egy kanyarban átvágódtak az út bal olda­lóra, • elütötték Bihari Jó­zsefné szentesi lakost, majd egy fának rohantak. Bihari­»é olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy munka­képtelenné vált h FELEDÉKENY" APÁK Szegeden lakó gyermeke tartásdíjának fizetéséről rendszeresen „elfeledkezett" Polgár Pál Eperjes, Béke otca 4. szám alatti lakos. Korábban két alkalommal már elítélték ennek elmu­lasztása miatt és most is­mét öthónapi szabadságvesz­tésre ítélte a Csongrád me­gyei bíróság. Ugyancsak Ilyen „feledé­keny* apa volt Szegeden la­kó gyermekeivel szemben Sóvári József lőkösházi la­kos is. Tartásdíj-kötelezett­sége 14 ezer forintra szapo­rodott fel, ugyanakkor azon­Wolfram: Gyimesi Kálmán Aki csak a bemutatókon tájékozódik n szegedi opera teljesítményeiről, nem kap teljes képet. A Szegedi Nem­zeti Színház operaegyüttesé­nek munkájához szervesen hozzátartoznak az évadközi felújítások is. Nemcsak azért, mert ezek — mint például a legutóbbi Tosca előadások is — nagy tömegeket vonzanak, hanem azért is, mert jól rep­A% elszabadult szellem Olvasgató emberek mos­tanában gyakran találkozhat­nak a folyóiratok cikkeiben és az újságok hasábjain ez­zel a különös kifejezéssel: elidegenedés. Mit jelent ez? A szó a tudományok nyel­véből való s nagyon bonyo­lult, komplikált folyamatot jelöl. Tartalma — bármeny­nyire is valóságos, létező va­lamit fejez ki — a minden­napi élet fogalmaival nehe­zen járható körül. De azért kíséreljük meg. rezentálják az együttes tag-, 4Z ember és alkotásai jainak művészi fejlődését. Ilyen figyelemreméltó vál lalkozás a TannhSuper idei felújítása is, melynek kedd esti előadását emlékezetessé tette — a neves vendég, Szalma Ferenc Henrik alakí­tásán felül —, hogy Wolf­ram szerepét a színház fia­tal művépze, Gyimesi Kál­mán először énekelte. Ez volt az előadás legfőbb újdonsága. Gyimesi teljesértékű mun­kával formálta meg az édos­sza vú dalnok alakját. A fi­gurát — énekben és játék­ban egyaránt — lírai elemek­ből építette fel, s amit nyúj­tott, minden részletében stí­lusos és kifejező volt Ének­szólamát szabatosan, a leg­kisebb árnyalat értékére és jelentésére ügyelve dolgozta ki, és színészi játéka is ér­zelemgazdag volt Az alakítás a fiatal mű­vész erőteljes és határozott fejlődésének újabb bizonyí­téka. Mindenekelőtt azt kell vi­lágosan látni, hogy magát a szót a tudomány régóta és tqbbfple értelemben használ* ta. Pontos jelentését csak Marx és Engels dolgozta ki. A marxisták számára azóta egységes és határozott a szó jelentése. Mire vonatkozik az elide­genedés kifejezés? Nagyon egyszerűen szólva arra a kapcsolatra, amely az ember és az alkotásai között fenn­nak uralma az emberen. El­képzelhető ez? Van ilyen? Hogyne lenne. Gondoljunk csak például korunk nag7 tudományos felfedezései kö­zül az atombombára. Ez a vívmány, illetve a mögötte átló tudományos ered meny, egyrészt azt jelenti, hogy az ember hatalmas mértékben kiterjesztette uralmát a ter­mészet fölött. Másrészt azt jelenti, hogy ezzel a felfede­zéssel felmerült az emberi­ség elpusztulásának re.c is veszedelme. Az ember (c­remtménye — az atombom­ba — leigázza az embert. ?Ct már a puszta létét is fenye­geti. Akkor természetesen, ha nem harcolunk ellene, ha en­gedjük. hogy fölénk, az em­ber fölé nőjön, ha hagyjuk, hegy elpusztítson bennünket. Az elidegenedés ellen nagyonis lehet harcolni. Mint az eddigiekből ki­legfőbb jó nem az íiitm, hanem maga az ember. Feuerbaeh így ír errólj „Amikor nem hiszünk töb-> bé a jobb életben, hanem akarni fogjuk azt. méghozzá ntm külön-külön. hanem közös erővel, akkor sikerül nekünk megteremteni art, eltávolítván legalább a leg­kiiivóbb. legkiáltóbb. szívet* lépő rosszat és igcz.s.tó'alan­fágot. amelye* eddig gyö* törték az emberiséget. De ahhoz, hogy ezt akarjuk ég végrehajtsuk, az isten szere­tete helyébe az ember sze­retetét kell elismernünk az ez ve! len igazi te Másnak. ax istenbe vetett hit helyebe kell állítanunk ez emNmnek önmagéba, tulajdon erőibe vetet' hitét, azt a hitet, hogy az emberiség sorsa nem raj­ta kívül, vagy felette álló lénytől fiiag. hanem saját magától, hogy az ember A ItöhpuUiadáU jubileumi UöUtci Könyvkiadásunk is készül dag művészi foto-anyaggal a felszabadulás méltó meg- szemléltetve mutatja be fel­ünneplésére. A szép szám- szabadulás utáni életünket, ban megjelenő jubileumi ki- Érdekes — izgalmas, egyéni adványok közül kiemelkedik hangú visszaemlékezéseket a Tavasz Magyarországon köt csokorba a Szabadság című antológia, amely a hajnalán, az egykori hárci Szépirodalmi Kiadó gondozó- események krónikája. Husi sóban lát napvilágot. A kö- év címmel tanulmánykötetet tet — Illés Lajos szerkesz- adnak közre megváltozott po­tésében — két évtized ma- litikai és társadalmi életünk­gyar lírájának rangos váló- ről, gazdasági és kulturális galósa lesz. A benne „felvo- eredményeinkről, nuló" 67 költő öt nemzedé- Al ünnepre forgalomba ket képvisel. Közöttük meg- kerülő műveken kívül a találjuk az egykori nyugato- könyvkiadók az év folyamán sok ma élő képviselőit s számos olyan kötetet is meg­napjaink legtehetségesebb fi- jelentetnek, amelyek ugyan­atal költőit egyaránt A ta- csak az évforduló jelentősé­vaszi könyvpiac másik nagy gét méltatják. Jónéhány ré­sikerének ígérkezik az Illés gebb( _ időközben teljeser Endre szerkesztette novella- elfogyott — könyvsiker rossz dolog, az ember felsza­badulásának áll útjában. Az ember kiteljesedését, képes­all. A kiindulópont tehát az jegeinek kibontakozását aka­egyén. De nem akármilyen dályozza. Ennek a harcnak, egyén, nem az ember on- küzdelemnek jele az is, hogv magaban, hanem a tarsada- mostanában nálunk is es lomban elo ember, a tarsa- más országokban is sokat vi­dalomhoz ezer szallal kap- tatkoznak erről. Adam Schaff csolodo egyeniseg. Olyan például Marxizmus cs az társadalmi probléma ez, emberi egyén címmel eges: amely az emberre, mint tár- könyvet írt róla. Most ké­sadalmi lényre es munkája- gzül a mű magyar kiadása, ra, saját termékeire, teremt­ményeire vonatkozik Mi en- Vallás és elidegenedés nek a lényege? Az, hogy — mint ezt már régesi égen ész- Az elidegenedésben nem­revették — az emberi társa- csak a kialakulas folyamara dalom fejlődésében egy pon- bonyolult. A vizsgálódást az ton különös folyamat játszó- is komplikálttá teszi, hogy az dott le: az ember alkotásai elidegenedés több formában önállóvá vállak, működésük jelentkezik. Vonatkozhat a függetlenedett az alkotótól, munkára, az államra es a sőt uralkodott felette. Az társadalmi élet sok más te­ember a maga teremtette dol- riilejpre. Ezekről az eddigi . . . . .. ,., ,, egyeden ördöge maga az ítátátá: 82 _e.1!deg^ed53 emb '-: a primitív, a bab? gok alárendeltje lett. Tulajdonképpen és lénye­gében ez az elidegenedés. Marx ezt egy helyen így fejezte ki: „A társadalmi te­vékenységnek. .. megrögző­vitákbgn sok szó eseti. Kevesebb arról, hogy lé­tezik vallási elidegenedes is. Ezt a problémát, ha nem is először, de mindenesetre a leghatározottabban Ludwig dése, az, hogy saját termé- Feuerbaeh. a nagy német künk dologi hata'ommá szi- materialista vetette fel. So­lárdul felettünk, kinő ellen- kat foglalkozott vele maga érzésünk alól, keresztülhúz­za várakozásainkat, semmi vé teszi számításainkat." Marx is. Feuerbaeh azt fo­galmazta meg. hogy nem az­isten teremtette az emberi, hanem forditi^a: az ember — ialttck n tengerparton saját kepére és hasonletosui­antoiógia: 1645 ntáinl irodal­munk ötven kiemelkedő íré sának foglalata. A kötet cí­me: A megnőtt élet. A Kossuth Kiadónál to több jubileumi könyvön dol­goznak. Díszes kivitelezés­úja bb kiadásban kerül az ol­vasók kezébe; például Dar­vas József Város az ingo­ványon, Karinthy Ferenc Bu­dapesti tavasz, Németh Lász­ló Égető Eszter, Szabó Pál ben készül a Magyarország föld H Veres Pétel 1965 cimű album, amely gaz- Számadás című műve. Ismerjük a palackból ki­szabadult szellem meséjet. Azt a történetet, amely el­mondja, hogy egy ember va­gara —- az istent. Minden vallás lényege az istenhit, s ha ez a hit koronként válto­zó alakban es fogában nyilvánul is meg. a vallást. lamikor egy palackot talált a bármilyen legyen, végigkbe­tengerparton és felnyitotta, rj Az üvegből, amelybe egy Az elidegenedés egvik .es­szellem volt zarva, nagy sis- fontosahb mozzanata - a-/ tergessel kiszabadult a szel- hogv emberi alkotásra vo­lem és aztan rabszolgájává ., .. tette az embert. Ha ezt a ki- ~ ügy sperepel a szabadítást — képletesen — alkotásnak fogjuk fel, azt mondhatjuk, az elidegenedés folyamata hasonló ehhez. Ahogyan a kiszabadult szel­lem rabszolgájává tette, le­igázta magát a szabadítót, vallásban, hogy az isten az ember teremtménye. Az elidegenedés folyamata ezu­tán e tekintetben úgy foly­tatódik, hogy ez az emberi alkotás önállóvá válik. Az úgy vált az ember több más embertől idegen erőként. alkotása is ii.ven elszabadult szellemtné, uralkodó lény­nyé. Az elidegenedés tehát any­nyi, mint az ember alkotásai­— Caak nem valami hivatalos ember hasuktól... V S be aem várva a választ, megered: — Oh, ez mind nagyon jó fiú! Különösen M Asz hajú, akit megszólított legelőször, a Fodor! S jó festő... Már teljesein el veszi ettem a reményt, mikor jött a Lajos. Nincs pénze, Zsuzsanna? Kérdezte tőlem, majd lelkemre kötötte, hogy következő reggel vászonnal, ecsettel jelent­kezzem nála. — És maga jelentkezett! — Persze. Azt mondta, két nap alatt megtanít úgv festeni, hogy éjszakánként nem kell lemennem sétálni a Pigalle mellékutcáira. Azzal felfeszítette a vásznat, a palettán méregzöldet kevert, kezembe nyomta az ecse­tet. elkapta erős ujjakkal a csuklómat és vezetni kezdte a vásznon. Egy esett francia novella-figurát, Clochard apót festettük le ... — Mikor volt ez? — Két honapja. Azóta már hétszer megfestettem ugyanezt. Egyedül'! Nézze — a közben húzott a külső gyű­rűhöz. ahol valóban felfedeztem Faragó Zsuzsanna má­zolmánvát. F,z a teljes neve. sőt azt is megtudtam. hogy valahonnan Békésből került a hontalanok yándorútiára. Érdekelt, hogyan ítéli meg önmaga ..művészetét" ez a fiatal nő, aki korábbi éveiben, mint beszéd közben el­eitelte. egy-egy jó operaelőadásért Pestre utazott, s nem egyszer megfordult Vásárhely, Miskolc, Baja valamely szép és tartalmas kiáltft.Ssán. A válasz, őszintének hatott: Szélhámosság. Még a mes­terség alapvető fogásaival sincs tisztában. Majd hirtelen nekem eset I. — TV hát mondja meg. uram. bűn ezt a sok műve­letten alakot becsapni? Mind. aki teli buffyellárisaal re­pülőn. hajón özönlik messzi Amerikából Párizst csodálni • megvásárolni minden szemetet *5 .picassót terem a Montmartne. és majdan milliókat fial? Hát bőn ez? — Jenő! Hát nem oegft? Nézze, még mindig nem kait M sa öreg Clochard! Pedig mára Ígérkezett az angol pati . .. A megszólított, aki kirakatrendező volt Pesten, kész­séggel elkapja az első idegent, s angolt, németet törve igyekszik rátukmálni az új alkotást. Az kukkot nem ért a szövegből, lépked peckesen tovább. Néhány cifra kifa­kadás azonban odacsalja Fodor urat. a „hetek" nesztorát. Eg\* Fecske után közlékennyé válik. Mi több, fontos „kultúrhjgtóriai" adatokat tár elém. — Néhány évvel ezelőtt halott volt ez. a tér, uram! Én jöttem fel állványommal elsőnek. S mut nézzen szét! Amit lát, az én művem — mopd.ia a városalapítók biiszka pózában. — Százötven festőnek kenyér, százezer külföl­dinek pedig Párizs, a bohémvilág, a művészetek szent bölcsője.. —Azért kussolunk. ha razzia jön, ugye? — vág köz­be fanyar gúnnyal Zsuzsa. Kérdőn rápillantok — Mi itt tulajdonképpen csak dolgozunk, ehhez van ioffunk s törvényadta lenet<róégiink. A" üzlet siikaban megy. Árpsításszeru kiállítást ugyanis csak zsűrizett ké­pekből lehet csinálni, akárcsak otthon... Indulok. A „ hétéit" maradnak képeikkel, turista zsebre éhes sgenvedél vükkel együtt. Csak Faragó Zsuzsa tart velem a Rue Utiillóig. Amikor keze! fogunk, csöndesen megjegyzi. — Maga most egy illúzióval szegényebb lett. <— Mire gondol? — Felkapaszkodott a dombra, hogy a párizsi művész­világ levegőjéből szippantson egyet, s minket talált. En­gem. Fodor urat. meg .Jenőt, ezt a kedves marhát, aki szerint otthon ma Udvarin kívül nincs érdemes piktor.. . számításból, hátha Csak mondja meg nyugodtan otthon, az. igazi művészetért befektetett dollárja nem kell felkapaszkodni a Montmartne do<mhjár8 Párizs művészei te.it élnek a városban, az emberek között. lenik meg: uralkodni kezd az emberen. A vallási elidege­nedésnek is ez a lényege te­hát. Vagyis: emberi teremt­mény uralma az ember fe­lett. Marx A tőké-ben így ír erről: ,,Miként a vallásban saját fejének szüleménye uralkodik az ember felett, úgy a tőkés termelésben a sajal kezének készítményé uralkodik rajta." Mitől függ az ember A materialisták és mar­xisták — mint Adam Schaff idézett könyvében kimutatja — az elidegenedés ellen har­colva a vallási elidegenedés ellen is küzdöttek- A vallás tanításaival szemben azt mondották, hogv az ember számára a legfőbb lény, a nás. az egoista e-i 3 rossz ember, de az. ember egyetlen istene is maga az ember." Kapitalizmus és szocializmus Hogyan küzdhetők le ax ember kiszolgáltatottságának azok a formái, amelyek az elidegenedésben jelentkezr nek? A kommunizmus, mini mozgalom, mely az egyén boldogságát tűzi ki legma­gasabb célként, esők úgy tudja feladatait megoldani, ha megszünteti az elidegene­dést. Egy időben — Marx és Engels tanításainak mechani­kus értelmezése következié­ben — azt hitték, elég ehhez a termelőeszközök magántu­lajdonának megszüntetése. A valóságban ettől még nem szűnik meg automatikusan az elidegenedés is. A vallás sem múlik el pusztán attól, hogy a termelőeszközök tár­sadalmi tulajdonba kerülnek. Az. elidegenedés ellen méjj ilyen, kétscgtelenill kedvező körűin tények kötött is har­colnunk kell. A kapitaliz­mus ós a szooialivmus között ilyen szempontból nem ax tehát a legfontosabb különb­ség. hogv ott van. itt pedig teljesen megszűnt az elide­genedés. hanem az. hogv mi eredményesen, társadalmunk szerkezeti felépítése követ­kezteben si kertel hareolhg­tunk ellene. Hit és valóság Vonatkozik ez a vgllásra is. Ne értsük felre: lehet vala­ki hívó es hitetlen, ez egyéni döntés kérdése. Az azonban nyilvánvaló, hogv n vallás a maga tanításaival akadá­lyozza ez egyén kibontako­zását. A val lós valamiféle színes és torzító szemüveget rak az egyén szemére. Aki ezt viseli, nem tájékozódhat helyesen a világban: rosz­szu 1 lát. Azok 3é erőfeszíté­sek. amelveket a vallás most, napjainkban és korábban is tett. — hogy tudniillik lé­nyegének feladása nélkijl korszarúsítee tanításait — éppen azt a célt szolgálják, hogy a vallásos emberek előtt a hit es a valóságos rt­lág batolnias szakadékát be­temessek Ilyen niodon akar­jak elhitetni a vallásos egyé­nekkel: * vallas segitsegéve! is lehet helyesen tájekoaodni a vllag dolgaiban. Ez persze — a dolog ter­mészete miatt — nam sike­rült soha és nem ís sikerül­het ma sem. A vallásos em­iserek közijl egyre többen felismerik ezt, * éppen ezért mondhatjuk, nines nagyon me-'p az az idő, amikor az elidegenedésnek ez a fw­niája is teljesen megszűnik. Ükrö* Lastlo Nem Jw-cátko-om m'táha. A Placc du Tértre magrae fcpjtóvésznöje" pedig odafordító a „hetek" másikához. Párizs templomaiban delet harangozlak. MOLDVAI Gl'ÖZÖ Az ..Express*' Ifjúsági és Diák I Utazási Iroda külföldi és belföldi társasutazásokat szervez 15—30 éves fiatalok részére. Külföldi u ak 15 orszagbs. 80 útvonalon, kedvez© arakkal. Je­lentkezés: valamennyi KISZ-bizottságon, szemé­lyesen vagy levélben irodánknál Budapest V.. Szabadság tér 16. — Telefon: 317-777 4li mellek. Saállodánk, a .Hotel Ifjúság" külön rendezvé­nyek lebonyolítását vállalja. • „L" 5 tewntat 196S. febrtór 28. DiL-MAGYÁKO/lSlAG S

Next

/
Oldalképek
Tartalom