Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-20 / 43. szám

Szovjet-magyar akadémiai együttműködés Pénteken az Akadémia tudósklubjában aláírták a Magyar Tudományos Aka­démia és a Szovjet Orvos­tudományi Akadémia kö­zötti tudományos együttmű­ködés 1965—66 évi munka­tervet. A munkatervet magyar •észről ftabics Antal akadé­mikus, az Akadémia orvos­tudományi osztályának osz­tálytitkára, szovjet részről Sz. A. Szárkiszov akadémi­kus, a Szovjet Orvostudomá­nyi Akadémia elnökségének tagja írta alá. Az aláírás után Rusznyák István fogadást adott a szov­jet vendégek tiszteletére. Kitüntetéseit eredetiben viselje „Kitüntetéseit viselje". Meghívók szövegének vég­ső mondata ez -a kis meg­jegyzés. Megjegyzés; amely kér és figyelmeztet is egy­szerre. het a felszólításnak — s akinek még nincsen ilyen­kor megfogadja, hogy job­ban igyekszik a munkában. Csak az a baj, hogy mosta­nában kevés meghívó aljá­ra kerül ez a néhány szó, meg az, hogy olyankor is eredetiben csak néhányan követik felszólítást. Miért? A kollektíva nevelése tésekkel. Ma már nem divat az ilyesmi — mondja Huszka Sándor. — Csináltattam egy szép Az üzemekben, vállalatok- négerbarna ruhát - beszéli ugyeuxieziei. js „ , , , ,. Tapodi József. — Igaz, gye­Boldof aki eleget te- ' 3 legt°bb helyen Ugy rekes dolog, de rápróbáltam, Boldog, aki eleget te tdiák a kiváló doleozó hogy festene rajta a kiváló dolgozó jelvény. Még egyszer sem volt alkalmam kitűz­ni. _ ,. — Sok meghívót kaptam, egyáltalán nem, vagy valamennyin rajta állt: „Ki­adják a kiváló dolgozó jel­vényt, oklevelet, hogy az szinte nem is okoz megle­petést a kollektívának. Ma már csupán néhány helyen for­tüntetéseit eredetiben visel­dul elő, hogy valakit „fut- je" — emlékezik Erdélyi Jó­tatnak". Sokkal szókimon- zsefné. - Most már nem ka­Közéletünk hírei RADAR JÁNOS FOGADTA N. FAMARA KEITA MI­NISZTERT, A GUINEAI GAZDASÁGI KÜLDÖTT­SÉG VEZETŐJÉT Kádár János, a Forradal- neai gazdasági bizottság ve­mi Munkás-Paraszt Kormány zetőjét. N. Famara Keita át­elnöke pénteken fogadta adta Kádár Jánosnak Sekou N. Famara Keita minisztert, a Touré Guineai Köztársa­Guineat Demokrata Part po- , „ litikai bizottsága tagját, a sag elnöke szemelyes uzene­hazánkban tartózkodó gui- tét ELUTAZOTT A SZOVJET KÜLDÖTTSÉG Pénteken délután elutazott sével részt vett a Budapest hazánkból az a szovjet kül- felszabadulásának 20. évfor­döttség, amely A. M. KaUis- dulója alkalmáböl rendezett nyikovnak, a moszkvai párt- , ,, bizottság titkárának vezeté- unnepsegeken. AT ADTA MEGBÍZÓLEVELÉT A DAN KIRÁLYSÁG ELSŐ MAGYARORSZÁGI NAGYKÖVETE Kisházi Ödön, a Népköz- Birger Dons Moller meg­társaság Elnöki Tanácsának bízólevele átadásakor beszé­helyettes elnöke pénteken det mondott Beszédére Kis­fogadta Birger Dons Moller, házi Ödön válaszolt rendkívüli és meghatalma- A dán nagykövet megbí­zott nagykövetet a Dán Ki- rólevelének átadása után a ffilvetef 'Sf'ÍÖS hősök terén megkoszorúzta a megbízólevelét magyar hősök emlékművét ELUTAZOTT A CSEHSZLOVÁK BÉKETANACS DELEGÁCIÓJA gfufaabB hazánkból a a két testvérmozgalom szo­Csehszlovák Béketenács de- rosabb együttműködésének tegácáója, amely az Országos lehetőségeiről tárgyalt A Béketanács meghívására a vendégeket az Országos Bé­tnagyar békemozgalom tevé- ketanács vezető munkatársai kenységét tanulmányozta és búcsúztatták. dóbbak, őszintébbek az em­berek, semhogy hang nélkül hagynák az ilyesmit. A mű­pok meghívót de van kor­mánykitüntetésem. — Mikor tűzhetnék fel az emberek ezeket a kitünteté­helyekben majdnem ponto- seket? Viselésükre nincs al­san tudják, hogy kinek jár az elismerő kitüntetés. „Én nem, de X.-né bizo­nyára kap majd legköze­lebb". „Azt hittük, hogy még a Margitka is most kap" — hallani itt is, ott is üyen szavakat. Valósággal „kine­velik" a kollektívák a jutal­mazásra, kitüntetésre érde- lehetőség, ahol viselni lehet­kalom. Itt Szegeden a szín­házban tartott ünnepség ilyen esemény, de oda kevés ember fél — vélekedik Eperjesi Erzsébet. — így azután csak a fiókok mélyén őrzik valamennyit Több megbecsülést! Igen, valóban ez az egyik legfőbb oka: nincs alkalom, Megkezdődött a szervezés a nyári ifjúsági építőtáborokba S KISZ szegedi városi bi- zést kapjanak, munka- és eottságán már megkezdték a védőruhával, védőétellel lás­nyári építőtáborok szervezé- sák el őket Rögzíteni kell si munkáját A középiskolá- még azt is, hogy a csopor­sok ebben az évben is nem- tokban dolgozó fiatalok mel­zetközi, központi és helyi — lé pedagógust is alkalmazzon szegedi - építőtáborokban a vállalat továbbá előre dolgozhatnak majd meghatározni, hogy a gyere­A nemzetkőzi építőtáborok kek milyen munkát végez­helyéről és arról, hogy hány nek, végül megállapodni ab­szegedi fiatal mehet kül- ban, hogy a fiatalok nyolc­földre dolgozni nyáron, a órás munkaidőben dolgozza­városi KISZ-bizottság még nak és az érvényben lévő nem kapott pontos értesítést, normák szerint kapják a ü­Annyit azonban már most is zetésüket elmondhatnak az előző évek Ezeken kívül a József At­tapasztalataá alapján, hogy tlla Tudományegyetem ha­a nemzetközi munkatá- rom nagy epítkezesen negy borokba a jelentkezők közül turnusban egy 400-as létszá­a legjobb tanulókat küldik mú építőtábort hoznak létre jutalomból. a négF szegedi felsőoktatási Három központi építőtábor intézmény hallgatóiból, munkájában vesznek majd részt szegedi középiskolások. Gógánfalván állami gazda­ságban, gyümölcsápoláshoz igénylik 180 lány segítségét. Nagyigmándra 60 és Révfü­löpre 80 fiú utazhat. Már szétosztották iskolánként, hogy honnan, s melyik épí­tőtáborba hány jelentkezőre van szükség. A feladatokat megbeszélték az iskolák KISZ tanácsadóival. Helyi építőtábort a kon­zervgyárban és a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál kívánnak létre­hozni. A szegedi konzerv­gyári igény: kéthetes turnu­sokban váltakozva 600 kö­zépiskolás fiú, lány. Az is­kolák már szintén tudják, hogy hány tanulóval képvi­seltethetik magukat. Az építőtábor ügyében még megbeszélések foly­nak. Csak akkor lehet létrehozni, ha sikerül bizto­sítani a táborjelleget, vagyis a gyerekek szállását és étke­mes munkatársaikat. Végül pedig a kitüntetésre javasoltak névsorát — mi­után a művezető, a szak­szervezeti bizottság, a sze­mélyzetis, a vállalat vezető­sége megbeszélte — az üzemi termelési tanácskozáson hagyja jóvá. Akinek a neve eljut eddig a fórumig, rend­szerint nagyon megérdemli ezt a jutalmat. fiz oEilevél, a jelvény a fontos — Nem a kiváló dolgozó jelvénnyel, oklevéllel járó pénznek örülnek az embe­rek. Persze az is számít, de nem elsősorban. Én az 1938­as tanoncérmem, a már itt ne a kitüntetéseket. De nem­csak ez a baj! Az emberek érzik és jó­váhagyják, hogy kik legye­nek a kitüntetettek. Mégis, amikor valahol helyt kell áll­ni, megjegyzéseket tesznek, könnyen bökik oda: menjen X., csinálja Z., hiszen ő kap­ta a kitüntetést Május elsejei felvonuláson a nők, aurai biztos biztos, el­viszik magukkal a jelvényt, de csak a táskában, a fér­fiak meg a belső zsebben. Ha máson is lesz, felteszem én is. Dc mivel majdnem mindenki így gondolkozik, nem tűzi ki senki. Minek hivalkodjak veíe?! ruhagyárban kapott két ok- Hátha megjegyzéseket tesz­levelem és egy Kiváló Dol- ^ Miért legyek elctábia? gozo jelvenyem nem adnam . , , , , . , oda még a velük járó pénz yl3T h*®?11 úgy alakul, hogy tízszereséért sem — mondja akinek van, „szégyelli" fél­Tapodi József, a Szegedi Ru- tűzni a munka becsületének hagy ár dolgozója. — Aki nem becsüli túl a képessé­geit, az egy-egy ilyen el­jelvényét? Hivalkodás vajon a jel­ismerés után még jobban vény viselése, amikor valaki igyekszik dolgozni. — Ha kitüntetést kap az ember, összeszorul még a szíve is a meglepetéstől — mondja Erdélyi Józsefné, káját, betartja a amikor ruhagyári dolgozókkal beszélgetünk a kiváló dol­gozók megbecsüléséra. — Roppant jóleső érzés. Én annyi embert javasoltam már jutalmazásra, kitünte­tésre, s igazán akkor érez- dolgozó jelvényt, azért kapta, mert megdolgo­zott érte? Élcelődni kell az­zal, aki kiválóan végzi mun­munkafe­gyelmet, részt vesz a társa­dalmi munkában? Nyilvánvaló, hogy szinte mindenki szeretne kiváló oklevelet tem az egész jelentőségét, kapni. Az is igaz, hogy ke­amikor nekem is jutott egy. vesen nyerik ^ Hiszen ^ — Igaz, fiatal munkás va- , . . . . gyok még az üzemben. Alig C8ak ugy hipp-hoppra oszto­múlt kétéve annak is, hogy gátnak, teljesen elvesztené rangját, jelentőségét De művezető lettem. De négy szer sikerült a szalagomnak mégis, első helyre kerülnie az üze­mi munkaversenyben — jegyzi meg ugyanitt egy fi­aki nagyon akarja, aki becsülettel, szorgalom­mal dolgozik, előbb-utóbb atalasszony. — Ezek után megszerezheti. Éppen ezért SfivSÍ? valami ^elismes rés. Ha viselhetném.­kor viselni is azt, és ezzel is több megbecsülést adni a jo­gosultaknak, akik megdol­- Egy időben a zakó teli górtak érte. volt jelvényekkel, kitünte- Méry Éva Felemelték néhány zöldségféle felvásárlási árát A Zöldség- Gyümölcsórtékctsítő Országos Szövetkezeti Központ tájékoztatása szerint a földművesszövetkezetek és a MÉK-ek ez ideig több mint 90 000 hold zöldségfé­lére kötöttek termelési szerződéseket. Hő­sen ló arányban szerződtek burgonyára is. A már megkötött szerződésekben 53 000 vagon zöldség. 40 000 vagon burgonya át­adására vállalkoztak a termelőszövetkeze­tek és a háztáji gazdaságok. A burgonya felvásárlási irányárának emelése növelte a termelési kedvet. Hasonló módon a fel­vásárlási irányárak növelésével ösztönzik a termelőket néhány, még elmaradt cikk termelésére. Az elsőosztályú petrezselyem­gyökeret az eddigi 180 forint helyett 260 forintért, a másodosztályút 140 forint he­lyett. 200 forintért vásárolják fel. Az 1. osztályú zellerért a meghirdetett 230 fo­rint helyett 280 forintot, a másodosztá­lyúért 180 forint helyett 220 forintot kap­nak azok a termelőszövetkezetek és ház­táji gazdaságok, amelyek szerződést kötnek a MÉK-kel, illetve a földművesszövetkeze­tekkeL Módosították a paradicsom védő — felvásárlási árát is. Az el^ő osztályú para dicsőm védőára az eddigi 60 forint helyett 110 forint, a másodosztályú pedig 50 foy rint helyett 70 forint. Magasabb a védőár a zöldborsónál is. Az első osztályú zöld­borsó védőára 180 forintról 200 forintra, a másodosztályúé 140 forintról 150 forint­ra emelkedett. A fajtától és minőségi be­sorolástól függően mázsánként 100—150 forinttal magasabb a szerződésesen termelt uborka védőára is. Az első osztályú sárga hüvelyű bokorbab mázsánkénti védőára az eddig 200 forint helyett 250 forint lesz, a másodosztályúé pedig 170 forint helyett 180 forint. A MÉK-ek és a földművesszö­vetkezetek a szerződéseket már a módosí­tott áraknak megfelelően kötik. (MTI) Nők a társadalomért Irta: Ortutay Zsuzsa. a Magyar Nők Országos Tanácsának titkára IVéhány hónappal ezelőtt kérdést intéztünk az axszo­3 * nyokhoz, miként látják megváltozott helyzetüket a múlthoz viszonyítva. Feleleteik szólottak a könnyebb élei­ről, a magasabb 'életszínvonalról, a létbiztonságról, a kul­turális felemelkedésről. Tükrözik a válaszok azt is, hogy a mai asszonyok milyen fejlett öntudattal és felelősségérzet­tel vesznek részt a termelőmunkában, a közösség életében. Mindezt — igen jől tudják — a törvényben biztosított jo­gaik és a megváltozott termelési viszonyok tették lehető­vé. De egyidejű helytállásuk a munkában, az anyai hivatás­ban és a tanulásban — sok olyan feltétel megteremtését igényli még mindig, amelyet a közös munka, az egész tár­sadalom további felemelkedése teremt meg és fejleszt to­vább. A termelőszövetkezeti tagság 38,5 százaléka nő (418 215) és mintegy 200 ezer nő családtagként vesz részt a tsz kö­zös munkájában. 1963-ban a nök által megtermelt érték egy főre eső átlaga 18 ezer 500 forint volt. A baromfite­nyésztés szinte kizárólagosan, azaz 90—95 százalékban a nők munkaköre lett. A növénytermelés 60—70 százalékát nők végzik. A termelőszövetkezeti elnökök egyre több el­ismeréssel mondják: „A kapásnövények ápolását, betakarí­tását nők nélkül el sem tudnánk végezni." És az egyre fokozódó gépesítés ellenére még sokáig kézimunkára épül a növényápolás zöme. Csak azt kifogásolják a nők, hogy e területen a munkanormák és a kereset aránya hátrányos a számukra. A nagyüzemi gazdálkodás két új vonása a női munka esetében is megmutatkozik. Az egyik a versenyszellem. Heves megyében például 36, Borsodban 387 a szocialista címért harcoló női brigádok száma. A baromfi- és tojás­termelés érdekében indított akció nemcsak az árutermelés növekedését segítette, hanem elérte, hogy a verseny meg­gyökeresedett a köztudatban, fejleszti a jó munka szelle­mét és előmozdítja a résztvevők emberi fejlődését A nagyüzemi gazdálkodás másik vonása: a szakosodás. Ezzel együtt növekszik a parasztasszonyok szakmai érdek­lődése is. Ez a tény ugyancsak táplálja a tanulás és a művelődés iránti igényüket Sokat kellett pótolniuk a falusi nőknek az elmúlt 20 évben. Ne feledjük: 1930—1931-ben a szegényparaszti lányok közül csak minden 21136-ik jár­hatott középiskolába. Sok falusi lány már az elemi iskola első-második osztályából kimaradt A most folyó tanévben a dolgozók általános iskolájában 34 ezer nő tanul. Közü­lük 53,3 százalék falust iskolarendszerű tanulás mellett részt vesznek az asz­* szonyok politikai és ismeretterjesztő előadásokon, tsz­akadémiákon, a nők akadémiáin, a nő-klubok előadásain, a nőmozgalom szakkörein, a különféle pedagógiai előadáso­kon. A Hazafias Népfront, a SZÖVOSZ és a Nőtanács ál­tal szervezett olvasómozgalom lelkes támogatói. De még mindig jelentős akadályokat kell legyőzni: a dolgozó nő háztartásának lelke, s a háztáji gazdaság legjobb munka­ereje. Ugyanekkor a családon belül még erősen hat a régi „szellem". Csaknem minden házimunka az anyára ne­hezedik. Szerencsére a szolgáltatások fejlesztése, az üzlet­hálózat és a háztartási ismeretterjesztés könnyít a nők gondjain. A .gyermekintézmények ugyancsak nagy tá­mogatást nyújtanák. A nő családon belüli helyzete a múltban méltatlan, alárendelt volt A változás sajnos na­gyon lassú, szívós munkát igényel. A nőmozgalom, az is­kolák, a szülői munkaközösségek nevelői igen sokat te­hetnek ebben a tekintetben. Főként abban segíthetik a nőket, hogy képesek legyenek szocialista emberré nevelni gyermekeiket A Nőtanács többek között azt is kutatta: milyen pályát szánnak a szülők a gyermekeiknek. Elgon­dolkodtató, hogy falusi anyák, akik megértették a nagy­üzemi termelés fontosságát, olykor mily kevéssé érzik fontosnak gyermekeik számára a mezőgazdasági szakmát Pedig látniuk kellene, miként változik a gépesítés és a szaktudás révén mind könnyebbé a hajdan oly nehéz mun­ka. Az a nő, aki ezt világosan látja, lelkesíti gyermekeit e pálya számára. A pedagógia egyik fontos feladata, hogy ezeket a problémákat a szülői munkaközösségek tevékeny­ségének középpontjába helyezze. A Nőtanács által irányított mozgalom mintegy három­ezer nőtanács — közöttük 63 városi —, továbbá 1500 termelőszövetkezeti nőbizottság csaknem félmillió tár­sadalmi aktíva segítségével folytatja tevékenysegét. A termelőszövetkezeti nőbizottságok még fiatalok. De több­ségük már eredményesen segíti a termelőszövetkezetek vezetőségének munkáját. Támogatják a termelőszövetke­zetek termelési, politikai, kulturális tennivalóit. Érdekvé­delmi szerepet is betöltenek. Feltárják azokat az okokat, amelyek miatt a nők egyenjogúságának érvényre jutása itt-ott még akadályokba ütközik. Szükséges, hogy a ter­melőszövetkezetek vezetőségével jó kapcsolatot alakítsa­nák ki, alaposan mérlegeljék a termelőszövetkezet gazda­sági helyzetét, a közösség gondjait. A termelőszövetkezeti nőbizottságok, munkájuk alap­ján, egyre inkább igénylik, hogy a nők jelentősebb szere­pet kapjanak a vezetésben. A termelőszövetkezeti nőbizott­ságok segítése, továbbképzése, a jó módszerek elterjeszté­se a mozgalom egyik, fontos feladata. Húsz év eredményeinek számbavétele folyik most ha­zánkban. A nők és közöttük a parasztnők fejlődését, meg­változott helyzetét, a társadalomért vállalt felelős mun­káját — a legnagyobb eredmények közé soroljuk. Olykép­pen, ahogy az egyik asszony sommázta: „Ez csak Népköz­társaságunkban valósulhatott meg igy." Szombat, 1S65. február 30. Q4f../^AqrARORSZAG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom