Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-19 / 42. szám

3S2S£SE£S5E Kétezer gól egy edzésen ~ T ci'onj'n "üliáift) j kj K Ü k'íl iJrf •ryxi= ft SZEOC ídzőmcrhözásei Ko.ács Imre edzft: bízom a vasárnapi győzelemben... Mintegy kétezer gól, azaz sárért. Nem kellett sokáig kosár — ahogy azt a kosár- várni, egy-két másodperc labda-sportban mondani szo- múlva behullott az edzés kás — esett a 3ZEAC kosár- utolsó kosara és befejező­labdáz ódnak legutóbbi edzé- dött a játék, sén. Az edzést pontosa i — Ez volt az 1978-ik ko­kezdték, senki sem késet., sár — mondta Oláh János Az első félórában kondicio- szurkoló, aki a Rókusi Tor­nális és erőfejlesztő gyakor- nacsarnok lelátójáról kíván­tatokat végeztek a játéko- csiságból végigszámolta az sok, pihentető labdázás köz- edzésen esett kosarak szá­beiktatásával. Volt ott kéri mát. A SZEAC labdarugó-szak- súlyzó, nagy súlyzó, medi- Azután megkérdeztük dr. osztalyában Kertes Mihály cinlabda, tornapad, zsámoly. Kovács Imre edzőt, hogy mi­intézó már az egész tava- ugrószekrény, minden, ami a lyen erényeket és hiányossá­szi idényre lekötötte a barát- kitűzött edzési cél elérését gokat lát játékosainal. El­ságos mérkőzéseket. A fel- elősegíti: növelni a játékosok mondta: igen örvendetes, készülési időszakban heten- erőnlétét, ruganyosségát és hogy a fiúk majdnem tévé­ként kétezer játszanak. Va- a gyorsaságot. tel nélkül biztos távoli do­• órnap Zalaegerszegre, az a megdolgozott félóra bók. Ma erre a tulajdonság­NB Il-es ZTE-hez utaznak, utan kezdtek hullani a ko- ta, a védekezés egyre töké­február 24-én az UTC-vel lSarak a fiúk biztos dobásai- letesebb formái miatt van mérkőznek, majd a hónap ból. Alig akadt egy-kettő, nagy szükség. Hiányosság utolsó vasárnapján itthon az amelyik irányt tévesztve a inkább a csapat egészénél az VB I/B-s Dunaújvárosi Ko- gyűrűről lepattant, de akkor összjátékban található, hász lesz az ellenfelük. Már- is valaki ott termett és ja- Arra a kérdésünkre, hogy cius 3-án a Szegedi Sparta- vitott... Azután indult a mit vár a vasárnapi TF el­cust fogadják, 6-ára Békés- játék. A két csapat —mint- leni mérkőzésről, az edző crübárB nz NB TTT as R. ha bajnoki mérkőzés lenne ezt válaszolta: VTSK hívta meg a SZEAC- — nagyon telkesen küzdött — Mindegyik mérkőzé­ot„ Ez a játék szombaton és minden helyzetet igyeke- sünk nehéz, mert a harma­lesz, majd március 7-cn az zett kihasználni. Tíz dia dik helytől lefelé közel egy­NB T-es Komlói Bányász előtt két perccel felhangzóit forma erős csapatok vannak, jön Szegedre. A március 14-i, az edző szava: A pillanatnyi forma és fő­Pécsi Dózsa elleni rajt előtt, — Az utolsó kosár követ- leg a küzdeni tudás döntheti szerdán NB l-es csapatunk- kezik... el az eredményeket. Az aka­rtak Szegeden a Kecskeméti Két óra után, ha még egy- rat ugyan csapatunknak még általán lehet, az előzőnél nem a legerősebb oldala, nagyobb lelkesedéssel meg- mégis bízom a vasárnapi indult a harc az utolsó ko- győzelemben... Álmodozások kora lú| FILMEKB Felnőtt tornászok: ez a film alcíme. Fiatalokról szól tehát. Kérem az olvasót, ne legyintsen erre. Igaz ugyan, hogy mi nagyon sok fiatalok­ról szóló filmet láttunk, s ezek tulajdonképpen mind egyetlen témát variáltak: a „rossz" ifjúságot mutatták be, leplezték le, és akarták meg­javítani. Egy kicsit mrg is csömörlöttünk ezektől a fil­mektől. Az Álmodozások kora azon­ban máisról szól. Hősei nem „rosszak", nem „negatív" figurák, nem „hu­ligánok'). A szereplők a leg­jobbfajta fiatalokat képvise­lik. Az az energia, ami ben­nük feszül, alkotásra, építés­re, munkára, feladatválla­lásra lendül, s nem rombo­lásra. salát és mások érté- nck a fiataloknak? A film A történet apró epizódok­keinek pusztítására. 8 maga módján felel erre ból áll össze. A gondolati Köszönhet iíl-k S~ahó Ifit- Vtt . íl,m vegen Jancsl- a kötőanyag azonban olyan váSafiatel rendezőnek í°hÓsf. \'eletlciuil találkozlk hogy a film tartása vannak, a iiatat rcnaezaneti fips<.i,«<»i a vállalat Rk.b» n......» ~ A film két főszereplője: Bcres Ilona és Bálint András Dózsával lesz főpróbája. S-OHHMHHHI A tegnapi barátságos lab­darúgó-mérkőzések eredmé-. nyei: SZVSE I.—SZEAC II. 4:1 (3:0). SZEAC-stadion. SZAK—Szegedi Építők 4:1 (1:1). SZAK-pálya. Cél: a megye! élcsoport Heti húrom edzés a bajnoki rajtig A Szegcdi Ruhagyár lab- hogy huzamosabb idő óta a darúgóit a Juta-pályán edzés távoleső Juta-pályán edzünk közben találtuk meg. Mésztí- és ott játsszuk a mérkőzé­A Magyar Labdarúgók ros Karoy, a SZEAC volt seket is. A várostól kieső Szövetsége úgy határozott, neves kapuvédője, aki most pálya szinte elriasztja tő­hogy a délkeleti NB III be- a ruhagyáriakat edzi, a kő­osztását nem változtatja vetkezőket mondta csapatá­meg. Eszerint a Kalocsai ról: Honvéd és a Kalocsai Kini- — A megyei bajnokságban szeretnénk visszakerülni a zsi a mi csoportunkban ma- tavaly a hetedik helyen vé- Vasutas-pályára, s ebben a rad. geztünk. Ez a helyezés volt kérdésben az SZVSE veze­* az eddigi legjobb. Az előre- tőségének megértésére szá­Milá'nóban 50 000 néző haladás részben a vezetőség mítunk ... lünk a fiatalokat, s ezért nem szívesen jönnek hoz­zánk. A fejlődés érdekében előtt, játszotta első mérközé- komoly támogatásával és a Lendületet adna az ls, sét a bajnokcsapatok Európa játékosok között kialakult ha a gyár dolgozói nagyobb Kupájának döntőjébe juta- jó közösségi szellemmel má­sért a kupát védő Interna- gyarázható. zioimle és a Glasgow Ran- _ Jelenleg félszáz játé­érdeklődést. mutatnának működésünk iránt és az ed­diginél többen látogatnák gers csapata: Inlernaziona- kosunk van. Ugyanúgy, mint mérkőzéseinket. le—Rangcrs 3:1 (0:0). — Vérmes reményeink persze nincsenek — mondta tavaly, idén is négy csapa­• tot indítunk. Január köze­A szombaton és vasárnap pén kezdtük el az alapozást befejezésül Mészáros Károly Brémában sorra kerülő és most heti három edzéssel edző. — Idén szeretnénk jó nagyszabású nemzetközi fe- készülünk. Első kétkapus játékkal és jó eredmények­dett uszodai versenyre el- edzésünk február 10-én volt. kel felküzdeni magunkat a utaztak a magyar sportolók: — Szeretnénk tovább fej- megyei élcsoportba. Ez nem Dobav, Oikány, Lenkei, lődni — folytatta az edző. — lehetetlen célkitűzés, és b(­Kosztolánczi, Száll. Gulyás, Anyagiakban és felszerelés- zom benne, hogy el is tud­Takács, Túróczky és Eger- ben nálunk nincs hiány, juk érni. vári. Nagy hátrányunk azonban, S. M. ? SSÜL&r&pX sr, SSgSKM SíiH = SSE sfi S mar ezzel, tehát a puszta amelyekkel a fiatalok a férfias Ura vonul végig tcrnavalasztassal friss levegőt törtenet elején megfogal- Egy kissé különcködve úgy vitt a mozik nézőterére. A maztak elégedetlenségüket, mondhatnánk a közönség újszerű, eddig meg Kire ,che1 simítani? Kép- születés fájdalma c nem ábrázolt konfhktusokat telenek lépcst tarlani. F(v ezen a fümen g ha nem lat. Kenytelen hat odafigyel- galmuk sincs, hol tart ma a csak különcét, hanem na ni- technika... Milyenek ezek a fiatalok? Csak éppen most Éppen most fejezték be az Jancsi mondja ezeket a sza• egyetemet, diplomájukon vakat, hanem az „öreg" alighogy megszáradt a tinta. 35—40 év körüli mérnök. magas színvonalon fejezi ki. Igazi mai fiatalok ők. Sze­Nemcsak filmen. Az élet­ö. L. FARSANGI furcsaságok Farsangot, köszöntünk. Most idézzük fel kró­nikánkban a régi farsangokat, régi balokat nú­kor Gáspár, Menyhárt és Boldizsár nyitotta fel a tánctermek ajtaját. A legérdekesebbek egyike az 1790-es év far­sangja volt Február I7-én haldoklott már Jó­zsef császár, mikor Budára indult a korona. Ezt az alkalmat ragadták meg a magyar urak és mindenfelé fényes mulatságokat rendeztek. A határon, a köpcsényi kastélyban tartottak balt, ahol a verbunkos táncot — mint egy régi feljegyzés mondja —, „eggyik, a koronát kísérő Testőrző — Sóki Májor uram mutatta be..." Egy gárdista leveléből megtudhatjuk e kor legújabb párizsi divatját: „... a módik hazá­jában, Parisban legmódibb kezd mostanság len­ni a veres és fehér csíkos pántlika. Nyakékes­ségnek pedig lecsüngő aranyláncot kaptak fel a francia dámák, melynek végéről medaillon nyúlik le. A lánc alatt veres pántlika fityeg a mellre. Talán már Bétsben kaphatók ezen Ékességek, ha igen, küldjél nékem valami al­kalmatossággal, mert Prezentbe akarom adni egy Herz-Dámámnak ... No lám mennyit változott azóta a divat. 1790. február huszonkettedikén Vörös István Pest megyei főszolgabíró adott nagy mulat­ságot A nap éppen a császár temetésének nap­in volt a bál mégis rendkívül fényesen sike­rült. Mint a följegyzés mondja: „Öltözeteikkel is megmutatták a mulatságra ö.xszvc-sereglelt Urak és Dámák, hogy igaz ma­gyar Hazafiak s Leányok. Néhány jeles Ifjak egyforma módos öltözetben, úgymint zöld men­tében, veres nadrágban és sárga sarkantyús csizmában járták el a magyar katonák táncát Vezetőjük Petráss óbester volt, aki maga is magyar ruhában lévén, testének módos Illege­tt- s gyyors mozgásai által a nemes Társasig ki'^é" nektttotét' mtékt&C^ndván: Pestről Budára átkelni ezernyi veszéllyel járt. Erre vonatkozólag jegyzé fel a napló írója: „Süvöltve dúlt este az északi szél, mintegy dia­dallal csapkodván a fölkavart Duna hullámait S Buda és Pest éji lámpái, mint ragyogó asz­szonyi homlokdísz, ezernyi fénypontokként csillámlottak a két városnak egymással szem­közt néző parti épületein; végre révész-ladi­kunk megtelve a budai bálba menő pestiekkel, recsegve megindult, s azonnal a küzdő habok labdájává lőn. A metsző szél ellen felleghajtó­inkba burkolva magunkat, szívszakadva vá­gyódtunk ki a budai partra ..." Mennyit kockáztat az ember egy jó mulat­ságért. 1835-ben a kis redutban tartották a magányos uraságok bálját Itt az elhíresült keringőszerző­hös, Joseph Lanner személyesen vezette a ze­nét, aki egész hangászkarával lejött erre az alkalomra Bécsből. A jelenlévők lelkesen ün­nepelték Lannert, nyomtatott verseket osztogat­lak tiszteletére. Erre aztán elmondhatjuk jó mulatság, férfi munka volt. Az 1836-os farsangon hozták be a francia négyest, s a február 6-i bálon táncolták hazánk­ban először. A férfiak frakkban, cipőben és atlyuggasztott harisnyában jelentek meg. Ebben az esztendőben tartották a pesti tör­vényhallgató ifjúság bálját E mulatságot való­ban magyar bálnak lehetne mondani. Az ajtók­nál vármegyei hajdúk állottak; a bebocsató je­gyeket maguk az erre kirendelt nemes ifjak vevók által a jött vendégektől; kiknek mind­egyike magyarul nyomott táncrendet s minden dáma a terem ajta előtt egy illatos természeti bokrétát kapott..." 1840-ben néhány orvosnövendék összeállt és elhatározták, hogy a jogászok mintájára ők is bált rendeznek. A táncmulatságon megjelentek Bugáth Pál és Flór jeles orvosok is. A szakmai versenynek régi hagyományai vannak. Március 2-án tartották a pesti színházi bált. Nagy István főjegyző és Balla Károly Pest megyei várnagy egyre itatták Megyeri Károlyt, a híres színművészt, míg végül Nyáry Pál fel­emelve igaziga tói szavát, kereken megtiltotta a felnőtté érződik gyot is akarnánk mondani, ncm kijelenthetnénk, hogy ezek a fájdalmak nem kisebbek az igaz szülési fájdalmaknál... De már dolgoznak, bírósá- Mindebből, azt hiszem, A rendező elképzeléseit, gon, mint jogászok, vagy eléggé világos a film prob- azt az uj,szeru játékmódot, mérnökként egv nagy válla- lexikájának érdckeíscge, X ITT?;* 3 latnál. Tele vannak tudással, eredetisége és újszerűsége. S tolmácsolása megkövetelt, a akarattal, ambícióval, türel- ha hozzávesszük még, hogy ket 1° Bérls Tloná Sátéká metlenséggel. Alkotni, tenni, mindezt a film igényes esz- ras llona- . JateKa cselekedni szeretnének. közökkel, az olcsó, kom­Nagy dolgokat akarnak te- mersz, hatásvadász-meg­hát véghezvinni ezek a fiata- oldásokat messze kerülve retnénk belőlük többet lát lak. De nem tudnak, vagy meséli el, nyugodtan mond- n£ még nem tudnak. S úgy ér- hatjuk, hogy az Almodozá­zik, ebben a fő akadály az sok kora szép alkotás, jó idősebbek, a 35—40 évesek mű, új filmgyártásunk je- ben is. velük szembehelyezkedő ma- lentős munkaja. gatartása. Ezek az emberek ugyanis, akik ott ülnek a ve- » § , • , i , zető posztokon, ahelyett, /J7 PIC7H YH \/L ICI/LFL hogy nagy feladatokat bíz- ^^ VllUykJ nánalk rajuk, résztenni val ók­kal halmozzák el őket, olya- A fényes éjszakák filmje, dező. bűvészkedik. Egyik vi­nokkal, amelyekben nem Mint a bevezető mondja, az lágvárost a másik után húz­tudják megmutatni tehetsé- emberek mindenütt igyekez- za elő a film cilinderéből, güket. Elégedetlenek ezért nek a nappal valósága után felmutatja és máris eltünteti ezek a fiúk és lányok, úgy a „fantázia anarchiájának" őket, hogy aztán újabb lát­érzik, az öregek elszívják áldozni néhány órát egy ványok, görlök. mulatók és előlük a levegőt. Minden olyan álomvilágban, ahol mutatványok kápráztassanak szép munkát ők tartanak minden lehetséges. A csoda ej. És felragyog a vásznon meg maguknak, pedig a va- is- a Párizsi Tüdő világhíres lóságban nincs egy önálló A néző tehát megváltja motetóif. Koppenhága Ti­gondola'uk. s — ahogy mozijegyét és egyben megfi- V°l'-Parkja, Singapore és muX-ncs aAThorteX^ «« belépődíját is a szóra- H-'ulu Nairobi és a né­a technika. koztató nagyipar fellegvá- gerek „Paradicsoma": Har­Hogy igazuk van-e ezek- raiba. Gianni Proia, a ren- lem- Látjuk a Tillei-görlö­ket, de szemtanúi lehetünk japán templomi ünnepnek és a „sellők balletjének" ­egy amerikai szálloda negy­vennyolcadik emeletén. S ha — a műfajból, tárgy­ból adódóan — mondaniva­lója nincs is a filmnek, lát­ni és láttatni valója annál bőségesebb. Az operatőri hármas: Gianini, TutuHlier és Pogány kitűnően látja el feladatát. A szöveg igyek­szik jól átkötni, néha iro­nizál, szellemesen fricskáz­va az amerikanizmust és a modern szórakozási véglete­ket. És végül a közönség kap egy kis ízelítőt, a jó öreg Anglia fanyarul úri humorából is. Humorból egyébként több is elkelt vol­na ebben a filmben. S. M. ötömét még nagyobbra tetézte s közönséges tapsolást okozott..." A jó táncost már akkor is becsülték. Az 1834-es farsangon a budai „Fácán"-nal tartott álarcos bálon a hangászkar a divatozó galoppokat zengedezte. — Ha nekem Megyerit megüttetitek a gutá­val. becsukhatom a boltot és mehetek haza Nyáregyházára krumplit kapálni! Az erőnlétre már akkor is vigyáztak! Az 1860-as évek híres bálját 1865. február 4-én tartották a Vigadóban. A bálon Lendvay Márton, a híres színész jelent meg, mint Kar­nevál-herceg, udvartartásával együtt, amely csupa különös álarcos figurákból állott. S az álarc szokássá vált. Húsz esztendővel később jött divatba a búi­termekben az úgynevezett káposzta-taposás. Ezt úgy kell érteni, hogy míg addig a terem közepén aprózta a fiatalság a csárdást, a 80-as évek elején elkezdett a cigány körül táncolni, s némelyik úgy rezgett hogy csak úgy porzott belé a parkett Ez időben egy másik jelenség is megérke­zett: a krakéreíkedés. Alig volt bál verekedés nélkül, s némelyik mulatság után 10—15 pár­baj is keletkezett. így lettek az aranyifjúk — huligánok. Külön történetük van a báli meghívóknak. Ismerünk egyszerű, kézzel írott meghívókat A tenyérnyi papíroson szóról-szóra ez áll: „A most folyó 1790-ik esztendőben, ja­nuárius hónapnak 8-ik napján a Fáy Ág­nes Kávés-házánál Nóbel-bál fog tartatni. Kezdődik estvéli 8 órakor. A bemenetel 30 krajcár". Több, mint száz esztendővel később már aranyszegélyes báli-meghívókat hordott széjjel a posta, melyek között bizony akadtak különös csodabogarak is. Íme: A Kéthely és Vidéke Ipartestület 1910. január hó 29-én, a Nagyvendéglő termei­ben a tervbe vett gyászkocsi beszerzésére jótékonycélú. zártkörű táncvígalmat ren­dez, melyre kivül címzett urat és becses családját tisztelettel meghívja a rendezőség. A legkülönösebb báli meghívó hiteles szövege: Simonyifalva község közbirtokossága 1910. évi január hó 23-ik napján, Schenk Mihály vendéglőjében zárkörű BIKA-BALAT rendez, melyre kívül címzett urat és be­cses családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépti díj személyenként hatvan fil­lér. A tiszta jövedelem a tenyészapa ál­lattartási költségek fedezésére fog fordít­tatni! S a vendégek mentek, mert mindig adakozó nemzet voltunk. Báli krónikánk végén azzal köszönünk el a drága öregektől, s a táncoslábú, mai fiataloktól: jó malatságot az első bálon. Révész Tibor DÉL-MAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkás­párt Csongrád megyei es S/eged varost bizoltruganak lapja Megjelenik héttő ktveteievei mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: dr. l.ökiis Zoltán Szerkesztőség: Szeged, Magyar TajoécskOz,'r­sasíig ot]a Í0 Teleton: 35-35. 30-03 Éjszakai teleion: 35-0« Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Kovác* LáazK Kiadóhivatal: Szeged. Magyar T nácsköztar­saság útja it. Telefon: 35-00. 31-10. (Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adenk vissza.) A lapot nyomja • Szegedi Nyumda Vállalat Szeged. Kárász u. ». INDEX 25 059 Terjesztik e Cstngtád megyei postahivatalok Előfizetést dl; pgy hónapra 11 Ft. Előfizethető bármelv postahivatalnál és kés­b esitökél. 6 DÉL-MAGYARORÍZAG pént<k, 1965. febrnár iá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom