Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-19 / 42. szám
3S2S£SE£S5E Kétezer gól egy edzésen ~ T ci'onj'n "üliáift) j kj K Ü k'íl iJrf •ryxi= ft SZEOC ídzőmcrhözásei Ko.ács Imre edzft: bízom a vasárnapi győzelemben... Mintegy kétezer gól, azaz sárért. Nem kellett sokáig kosár — ahogy azt a kosár- várni, egy-két másodperc labda-sportban mondani szo- múlva behullott az edzés kás — esett a 3ZEAC kosár- utolsó kosara és befejezőlabdáz ódnak legutóbbi edzé- dött a játék, sén. Az edzést pontosa i — Ez volt az 1978-ik kokezdték, senki sem késet., sár — mondta Oláh János Az első félórában kondicio- szurkoló, aki a Rókusi Tornális és erőfejlesztő gyakor- nacsarnok lelátójáról kívántatokat végeztek a játéko- csiságból végigszámolta az sok, pihentető labdázás köz- edzésen esett kosarak szábeiktatásával. Volt ott kéri mát. A SZEAC labdarugó-szak- súlyzó, nagy súlyzó, medi- Azután megkérdeztük dr. osztalyában Kertes Mihály cinlabda, tornapad, zsámoly. Kovács Imre edzőt, hogy miintézó már az egész tava- ugrószekrény, minden, ami a lyen erényeket és hiányossászi idényre lekötötte a barát- kitűzött edzési cél elérését gokat lát játékosainal. Elságos mérkőzéseket. A fel- elősegíti: növelni a játékosok mondta: igen örvendetes, készülési időszakban heten- erőnlétét, ruganyosségát és hogy a fiúk majdnem tévéként kétezer játszanak. Va- a gyorsaságot. tel nélkül biztos távoli do• órnap Zalaegerszegre, az a megdolgozott félóra bók. Ma erre a tulajdonságNB Il-es ZTE-hez utaznak, utan kezdtek hullani a ko- ta, a védekezés egyre tökéfebruár 24-én az UTC-vel lSarak a fiúk biztos dobásai- letesebb formái miatt van mérkőznek, majd a hónap ból. Alig akadt egy-kettő, nagy szükség. Hiányosság utolsó vasárnapján itthon az amelyik irányt tévesztve a inkább a csapat egészénél az VB I/B-s Dunaújvárosi Ko- gyűrűről lepattant, de akkor összjátékban található, hász lesz az ellenfelük. Már- is valaki ott termett és ja- Arra a kérdésünkre, hogy cius 3-án a Szegedi Sparta- vitott... Azután indult a mit vár a vasárnapi TF elcust fogadják, 6-ára Békés- játék. A két csapat —mint- leni mérkőzésről, az edző crübárB nz NB TTT as R. ha bajnoki mérkőzés lenne ezt válaszolta: VTSK hívta meg a SZEAC- — nagyon telkesen küzdött — Mindegyik mérkőzéot„ Ez a játék szombaton és minden helyzetet igyeke- sünk nehéz, mert a harmalesz, majd március 7-cn az zett kihasználni. Tíz dia dik helytől lefelé közel egyNB T-es Komlói Bányász előtt két perccel felhangzóit forma erős csapatok vannak, jön Szegedre. A március 14-i, az edző szava: A pillanatnyi forma és főPécsi Dózsa elleni rajt előtt, — Az utolsó kosár követ- leg a küzdeni tudás döntheti szerdán NB l-es csapatunk- kezik... el az eredményeket. Az akartak Szegeden a Kecskeméti Két óra után, ha még egy- rat ugyan csapatunknak még általán lehet, az előzőnél nem a legerősebb oldala, nagyobb lelkesedéssel meg- mégis bízom a vasárnapi indult a harc az utolsó ko- győzelemben... Álmodozások kora lú| FILMEKB Felnőtt tornászok: ez a film alcíme. Fiatalokról szól tehát. Kérem az olvasót, ne legyintsen erre. Igaz ugyan, hogy mi nagyon sok fiatalokról szóló filmet láttunk, s ezek tulajdonképpen mind egyetlen témát variáltak: a „rossz" ifjúságot mutatták be, leplezték le, és akarták megjavítani. Egy kicsit mrg is csömörlöttünk ezektől a filmektől. Az Álmodozások kora azonban máisról szól. Hősei nem „rosszak", nem „negatív" figurák, nem „huligánok'). A szereplők a legjobbfajta fiatalokat képviselik. Az az energia, ami bennük feszül, alkotásra, építésre, munkára, feladatvállalásra lendül, s nem rombolásra. salát és mások érté- nck a fiataloknak? A film A történet apró epizódokkeinek pusztítására. 8 maga módján felel erre ból áll össze. A gondolati Köszönhet iíl-k S~ahó Ifit- Vtt . íl,m vegen Jancsl- a kötőanyag azonban olyan váSafiatel rendezőnek í°hÓsf. \'eletlciuil találkozlk hogy a film tartása vannak, a iiatat rcnaezaneti fips<.i,«<»i a vállalat Rk.b» n......» ~ A film két főszereplője: Bcres Ilona és Bálint András Dózsával lesz főpróbája. S-OHHMHHHI A tegnapi barátságos labdarúgó-mérkőzések eredmé-. nyei: SZVSE I.—SZEAC II. 4:1 (3:0). SZEAC-stadion. SZAK—Szegedi Építők 4:1 (1:1). SZAK-pálya. Cél: a megye! élcsoport Heti húrom edzés a bajnoki rajtig A Szegcdi Ruhagyár lab- hogy huzamosabb idő óta a darúgóit a Juta-pályán edzés távoleső Juta-pályán edzünk közben találtuk meg. Mésztí- és ott játsszuk a mérkőzéA Magyar Labdarúgók ros Karoy, a SZEAC volt seket is. A várostól kieső Szövetsége úgy határozott, neves kapuvédője, aki most pálya szinte elriasztja tőhogy a délkeleti NB III be- a ruhagyáriakat edzi, a kőosztását nem változtatja vetkezőket mondta csapatámeg. Eszerint a Kalocsai ról: Honvéd és a Kalocsai Kini- — A megyei bajnokságban szeretnénk visszakerülni a zsi a mi csoportunkban ma- tavaly a hetedik helyen vé- Vasutas-pályára, s ebben a rad. geztünk. Ez a helyezés volt kérdésben az SZVSE veze* az eddigi legjobb. Az előre- tőségének megértésére száMilá'nóban 50 000 néző haladás részben a vezetőség mítunk ... lünk a fiatalokat, s ezért nem szívesen jönnek hozzánk. A fejlődés érdekében előtt, játszotta első mérközé- komoly támogatásával és a Lendületet adna az ls, sét a bajnokcsapatok Európa játékosok között kialakult ha a gyár dolgozói nagyobb Kupájának döntőjébe juta- jó közösségi szellemmel másért a kupát védő Interna- gyarázható. zioimle és a Glasgow Ran- _ Jelenleg félszáz játéérdeklődést. mutatnának működésünk iránt és az eddiginél többen látogatnák gers csapata: Inlernaziona- kosunk van. Ugyanúgy, mint mérkőzéseinket. le—Rangcrs 3:1 (0:0). — Vérmes reményeink persze nincsenek — mondta tavaly, idén is négy csapa• tot indítunk. Január közeA szombaton és vasárnap pén kezdtük el az alapozást befejezésül Mészáros Károly Brémában sorra kerülő és most heti három edzéssel edző. — Idén szeretnénk jó nagyszabású nemzetközi fe- készülünk. Első kétkapus játékkal és jó eredményekdett uszodai versenyre el- edzésünk február 10-én volt. kel felküzdeni magunkat a utaztak a magyar sportolók: — Szeretnénk tovább fej- megyei élcsoportba. Ez nem Dobav, Oikány, Lenkei, lődni — folytatta az edző. — lehetetlen célkitűzés, és b(Kosztolánczi, Száll. Gulyás, Anyagiakban és felszerelés- zom benne, hogy el is tudTakács, Túróczky és Eger- ben nálunk nincs hiány, juk érni. vári. Nagy hátrányunk azonban, S. M. ? SSÜL&r&pX sr, SSgSKM SíiH = SSE sfi S mar ezzel, tehát a puszta amelyekkel a fiatalok a férfias Ura vonul végig tcrnavalasztassal friss levegőt törtenet elején megfogal- Egy kissé különcködve úgy vitt a mozik nézőterére. A maztak elégedetlenségüket, mondhatnánk a közönség újszerű, eddig meg Kire ,che1 simítani? Kép- születés fájdalma c nem ábrázolt konfhktusokat telenek lépcst tarlani. F(v ezen a fümen g ha nem lat. Kenytelen hat odafigyel- galmuk sincs, hol tart ma a csak különcét, hanem na ni- technika... Milyenek ezek a fiatalok? Csak éppen most Éppen most fejezték be az Jancsi mondja ezeket a sza• egyetemet, diplomájukon vakat, hanem az „öreg" alighogy megszáradt a tinta. 35—40 év körüli mérnök. magas színvonalon fejezi ki. Igazi mai fiatalok ők. SzeNemcsak filmen. Az életö. L. FARSANGI furcsaságok Farsangot, köszöntünk. Most idézzük fel krónikánkban a régi farsangokat, régi balokat núkor Gáspár, Menyhárt és Boldizsár nyitotta fel a tánctermek ajtaját. A legérdekesebbek egyike az 1790-es év farsangja volt Február I7-én haldoklott már József császár, mikor Budára indult a korona. Ezt az alkalmat ragadták meg a magyar urak és mindenfelé fényes mulatságokat rendeztek. A határon, a köpcsényi kastélyban tartottak balt, ahol a verbunkos táncot — mint egy régi feljegyzés mondja —, „eggyik, a koronát kísérő Testőrző — Sóki Májor uram mutatta be..." Egy gárdista leveléből megtudhatjuk e kor legújabb párizsi divatját: „... a módik hazájában, Parisban legmódibb kezd mostanság lenni a veres és fehér csíkos pántlika. Nyakékességnek pedig lecsüngő aranyláncot kaptak fel a francia dámák, melynek végéről medaillon nyúlik le. A lánc alatt veres pántlika fityeg a mellre. Talán már Bétsben kaphatók ezen Ékességek, ha igen, küldjél nékem valami alkalmatossággal, mert Prezentbe akarom adni egy Herz-Dámámnak ... No lám mennyit változott azóta a divat. 1790. február huszonkettedikén Vörös István Pest megyei főszolgabíró adott nagy mulatságot A nap éppen a császár temetésének napin volt a bál mégis rendkívül fényesen sikerült. Mint a följegyzés mondja: „Öltözeteikkel is megmutatták a mulatságra ö.xszvc-sereglelt Urak és Dámák, hogy igaz magyar Hazafiak s Leányok. Néhány jeles Ifjak egyforma módos öltözetben, úgymint zöld mentében, veres nadrágban és sárga sarkantyús csizmában járták el a magyar katonák táncát Vezetőjük Petráss óbester volt, aki maga is magyar ruhában lévén, testének módos Illegett- s gyyors mozgásai által a nemes Társasig ki'^é" nektttotét' mtékt&C^ndván: Pestről Budára átkelni ezernyi veszéllyel járt. Erre vonatkozólag jegyzé fel a napló írója: „Süvöltve dúlt este az északi szél, mintegy diadallal csapkodván a fölkavart Duna hullámait S Buda és Pest éji lámpái, mint ragyogó aszszonyi homlokdísz, ezernyi fénypontokként csillámlottak a két városnak egymással szemközt néző parti épületein; végre révész-ladikunk megtelve a budai bálba menő pestiekkel, recsegve megindult, s azonnal a küzdő habok labdájává lőn. A metsző szél ellen felleghajtóinkba burkolva magunkat, szívszakadva vágyódtunk ki a budai partra ..." Mennyit kockáztat az ember egy jó mulatságért. 1835-ben a kis redutban tartották a magányos uraságok bálját Itt az elhíresült keringőszerzőhös, Joseph Lanner személyesen vezette a zenét, aki egész hangászkarával lejött erre az alkalomra Bécsből. A jelenlévők lelkesen ünnepelték Lannert, nyomtatott verseket osztogatlak tiszteletére. Erre aztán elmondhatjuk jó mulatság, férfi munka volt. Az 1836-os farsangon hozták be a francia négyest, s a február 6-i bálon táncolták hazánkban először. A férfiak frakkban, cipőben és atlyuggasztott harisnyában jelentek meg. Ebben az esztendőben tartották a pesti törvényhallgató ifjúság bálját E mulatságot valóban magyar bálnak lehetne mondani. Az ajtóknál vármegyei hajdúk állottak; a bebocsató jegyeket maguk az erre kirendelt nemes ifjak vevók által a jött vendégektől; kiknek mindegyike magyarul nyomott táncrendet s minden dáma a terem ajta előtt egy illatos természeti bokrétát kapott..." 1840-ben néhány orvosnövendék összeállt és elhatározták, hogy a jogászok mintájára ők is bált rendeznek. A táncmulatságon megjelentek Bugáth Pál és Flór jeles orvosok is. A szakmai versenynek régi hagyományai vannak. Március 2-án tartották a pesti színházi bált. Nagy István főjegyző és Balla Károly Pest megyei várnagy egyre itatták Megyeri Károlyt, a híres színművészt, míg végül Nyáry Pál felemelve igaziga tói szavát, kereken megtiltotta a felnőtté érződik gyot is akarnánk mondani, ncm kijelenthetnénk, hogy ezek a fájdalmak nem kisebbek az igaz szülési fájdalmaknál... De már dolgoznak, bírósá- Mindebből, azt hiszem, A rendező elképzeléseit, gon, mint jogászok, vagy eléggé világos a film prob- azt az uj,szeru játékmódot, mérnökként egv nagy válla- lexikájának érdckeíscge, X ITT?;* 3 latnál. Tele vannak tudással, eredetisége és újszerűsége. S tolmácsolása megkövetelt, a akarattal, ambícióval, türel- ha hozzávesszük még, hogy ket 1° Bérls Tloná Sátéká metlenséggel. Alkotni, tenni, mindezt a film igényes esz- ras llona- . JateKa cselekedni szeretnének. közökkel, az olcsó, komNagy dolgokat akarnak te- mersz, hatásvadász-meghát véghezvinni ezek a fiata- oldásokat messze kerülve retnénk belőlük többet lát lak. De nem tudnak, vagy meséli el, nyugodtan mond- n£ még nem tudnak. S úgy ér- hatjuk, hogy az Almodozázik, ebben a fő akadály az sok kora szép alkotás, jó idősebbek, a 35—40 évesek mű, új filmgyártásunk je- ben is. velük szembehelyezkedő ma- lentős munkaja. gatartása. Ezek az emberek ugyanis, akik ott ülnek a ve- » § , • , i , zető posztokon, ahelyett, /J7 PIC7H YH \/L ICI/LFL hogy nagy feladatokat bíz- ^^ VllUykJ nánalk rajuk, résztenni val ókkal halmozzák el őket, olya- A fényes éjszakák filmje, dező. bűvészkedik. Egyik vinokkal, amelyekben nem Mint a bevezető mondja, az lágvárost a másik után húztudják megmutatni tehetsé- emberek mindenütt igyekez- za elő a film cilinderéből, güket. Elégedetlenek ezért nek a nappal valósága után felmutatja és máris eltünteti ezek a fiúk és lányok, úgy a „fantázia anarchiájának" őket, hogy aztán újabb látérzik, az öregek elszívják áldozni néhány órát egy ványok, görlök. mulatók és előlük a levegőt. Minden olyan álomvilágban, ahol mutatványok kápráztassanak szép munkát ők tartanak minden lehetséges. A csoda ej. És felragyog a vásznon meg maguknak, pedig a va- is- a Párizsi Tüdő világhíres lóságban nincs egy önálló A néző tehát megváltja motetóif. Koppenhága Tigondola'uk. s — ahogy mozijegyét és egyben megfi- V°l'-Parkja, Singapore és muX-ncs aAThorteX^ «« belépődíját is a szóra- H-'ulu Nairobi és a néa technika. koztató nagyipar fellegvá- gerek „Paradicsoma": HarHogy igazuk van-e ezek- raiba. Gianni Proia, a ren- lem- Látjuk a Tillei-görlöket, de szemtanúi lehetünk japán templomi ünnepnek és a „sellők balletjének" egy amerikai szálloda negyvennyolcadik emeletén. S ha — a műfajból, tárgyból adódóan — mondanivalója nincs is a filmnek, látni és láttatni valója annál bőségesebb. Az operatőri hármas: Gianini, TutuHlier és Pogány kitűnően látja el feladatát. A szöveg igyekszik jól átkötni, néha ironizál, szellemesen fricskázva az amerikanizmust és a modern szórakozási végleteket. És végül a közönség kap egy kis ízelítőt, a jó öreg Anglia fanyarul úri humorából is. Humorból egyébként több is elkelt volna ebben a filmben. S. M. ötömét még nagyobbra tetézte s közönséges tapsolást okozott..." A jó táncost már akkor is becsülték. Az 1834-es farsangon a budai „Fácán"-nal tartott álarcos bálon a hangászkar a divatozó galoppokat zengedezte. — Ha nekem Megyerit megüttetitek a gutával. becsukhatom a boltot és mehetek haza Nyáregyházára krumplit kapálni! Az erőnlétre már akkor is vigyáztak! Az 1860-as évek híres bálját 1865. február 4-én tartották a Vigadóban. A bálon Lendvay Márton, a híres színész jelent meg, mint Karnevál-herceg, udvartartásával együtt, amely csupa különös álarcos figurákból állott. S az álarc szokássá vált. Húsz esztendővel később jött divatba a búitermekben az úgynevezett káposzta-taposás. Ezt úgy kell érteni, hogy míg addig a terem közepén aprózta a fiatalság a csárdást, a 80-as évek elején elkezdett a cigány körül táncolni, s némelyik úgy rezgett hogy csak úgy porzott belé a parkett Ez időben egy másik jelenség is megérkezett: a krakéreíkedés. Alig volt bál verekedés nélkül, s némelyik mulatság után 10—15 párbaj is keletkezett. így lettek az aranyifjúk — huligánok. Külön történetük van a báli meghívóknak. Ismerünk egyszerű, kézzel írott meghívókat A tenyérnyi papíroson szóról-szóra ez áll: „A most folyó 1790-ik esztendőben, januárius hónapnak 8-ik napján a Fáy Ágnes Kávés-házánál Nóbel-bál fog tartatni. Kezdődik estvéli 8 órakor. A bemenetel 30 krajcár". Több, mint száz esztendővel később már aranyszegélyes báli-meghívókat hordott széjjel a posta, melyek között bizony akadtak különös csodabogarak is. Íme: A Kéthely és Vidéke Ipartestület 1910. január hó 29-én, a Nagyvendéglő termeiben a tervbe vett gyászkocsi beszerzésére jótékonycélú. zártkörű táncvígalmat rendez, melyre kivül címzett urat és becses családját tisztelettel meghívja a rendezőség. A legkülönösebb báli meghívó hiteles szövege: Simonyifalva község közbirtokossága 1910. évi január hó 23-ik napján, Schenk Mihály vendéglőjében zárkörű BIKA-BALAT rendez, melyre kívül címzett urat és becses családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépti díj személyenként hatvan fillér. A tiszta jövedelem a tenyészapa állattartási költségek fedezésére fog fordíttatni! S a vendégek mentek, mert mindig adakozó nemzet voltunk. Báli krónikánk végén azzal köszönünk el a drága öregektől, s a táncoslábú, mai fiataloktól: jó malatságot az első bálon. Révész Tibor DÉL-MAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei es S/eged varost bizoltruganak lapja Megjelenik héttő ktveteievei mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: dr. l.ökiis Zoltán Szerkesztőség: Szeged, Magyar TajoécskOz,'rsasíig ot]a Í0 Teleton: 35-35. 30-03 Éjszakai teleion: 35-0« Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Kovác* LáazK Kiadóhivatal: Szeged. Magyar T nácsköztarsaság útja it. Telefon: 35-00. 31-10. (Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adenk vissza.) A lapot nyomja • Szegedi Nyumda Vállalat Szeged. Kárász u. ». INDEX 25 059 Terjesztik e Cstngtád megyei postahivatalok Előfizetést dl; pgy hónapra 11 Ft. Előfizethető bármelv postahivatalnál és késb esitökél. 6 DÉL-MAGYARORÍZAG pént<k, 1965. febrnár iá.