Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-16 / 13. szám

külföldön 1\ UdQC ia üvegház-laboratórium, a Phytotrun. Az üvegházak világa A világon mindenütt érvé- melegét" hasznosítják nyesülnek a gazdálkodás üvegházakban, belterjesítésére irányuló tö- Nem utolsósorban kell uborkát és paradicsomot. A kertészek véleménye szerint a vízkultúra — azaz a hid­ropónika — átlag 70 száza­lékkal ad nagyobb termést a régebbi módszernél, s egyút­tal a termék minősége is ja­vul. A kutatók megállapítot­ták, hogy ezzel a módszerrel ,. , .... , a növények 10—20 nappal fu- sitett papír-, vagy foha-ke- gyorsabban érnek be ami de reteket tesznek az üvegre. ugyancsak lényeges előny. A dísznövény-üzemekben kedvelt vetből villamos- amelyet karikákkal füg­az tetlen az árnyékoló beren­dezés. Mondanunk sem kell, hogy ezeket is gépesítik. A rekvések. Ez a belterjesí- újdonságok közt megemlíte- német kertészek lécekre erő- a növények 10—20 . ' _. ; 1 1. — Krt TI 1 _ c 1roi r\í t* UM rrir t n l.'A.. Az üvegházak mesterséges tés magával hozza a többi nünk az elektromos között a kertészet fejlődé- tést, mint a legújabb, sét is. Ezúttal a kertész- egyelőre a legdrágább mód­kedés egyik fontos ágáról, szert. Német szakemberek az üveg alatti kertészetek, szerint csak ott érdemes pontosabban az üvegházak árammal fűteni az üveg­fejlődéséről kívánunk itt házakat, ahol a képet adni mai Tudomány energia ára kilowattonként gönyszerűen mozgatnak, és technika összeállításunk- nem több 6—8 pfennignél, ban. Jó eredménnyel használ­fíz, gőz, levegő A termelés költségeinek tekintélyes hányadát fordít­ják mindenütt a fűtésre, s ezért az egész világon a fű­téstechnika korszerűsítésé­vel igyekeznek e költsége­ket csökkenteni. További nagy előny, hogy a a belső, molinószö- talajnélküli hajtatás teljesen készült szerkezet, megszünteti az öntözést és a talajmunkat. A biztató ered­mények láttán a Szovjetunió más vidékein is kísérleteznek már az új módszerrel. ják az elektromos áramot világítása még nem terjedt 4 gördülő üvegház az üvegházak talajának fű- el ugyan széles körűen, de ín 13 .vl rti»i *v>"U M mól" Ttt m •1J 1 A —, — ri.lt tésére is. Belgiumban már fűtőkábelek helyett dróthá­lókat is alkalmaznak a föld melegítésére. A hálót hő­1 -é1".: . ,../> . mint újdonságról érdemes beszélnünk róla. Sok külföl­di kutató számol be kísérle­Az üvegházak fűtésére •okféle módszert dolgoztak ki, közülük is a legismer­tebb a víz-, a gőz- és a lég­fűtés. Napjainkban még sok helyen, alkalmazzák ugyan az egyik legrégibb mód­szert, a melegvíz fűtést, de már ezt is új módon. Az eddig szokásos 70—90 C fo­kos víz helyett ugyanis 140 —150 fokos forró vizet hasz­nálnak, s ezzel csökkent­hetik a fűtőcsövek hosszú­ságát Találhatunk ennél is fejlettebb eliárást pL az » korszerű üvegház műanyag elemekből gyorsan és egyszerűen állitható össze. Egyáltalán nem csodálkoz­nivaló, hogy a sokféle új és eddig ismeretlen üvegház között olyan is akad, ame­lyik a helyét változtatja. A miértre nem nehéz válaszol­ni: a különféle növények leg­jobb termesztési feltételei között szerepel, hogy bizo­nyos időn át a növény üveg alatt legyen, más­kor pedig nem. Ilyenkor a mozgó üvegház átgördül aaohoz a palántákhoz, ame­lyek jobban igénylik a mele­get, vagyis egy üvegházzal tu­lajdonképpen több házra va­ló növényt is lehet termelni. Ám amíg ez az üvegház egyik helyről a másikra gör­dül, sok minden történik, ami igen fontos műszaki felké­szülést igényel. Sokat kísérleteztek e mód­szerrel NjTigat-Németország­ban. ahol először a vasúti kocsikhoz hasonló megoldás­angol kertészetekben. Itt ví, helyett különleges fűtőfo- szabályozóval építik egybe, teiről, főként az egyes nö- 5531 Próbálkoztak. Végül is a lyadékot töltenek a csövek- s a különböző növények igé- vénvln.ltnrák fz™ Sürgős módszer terjedt el: a igényének fény­megállapításáról. be, amelyet 200-300 fokra nye szerint állftfSTVtt VénykultÚrák P°nt°S melegítenek fel. Ezzel még lajhőmérsékletet tovább rövidíthetik a cső­hálózatot, hiszen minél for- Gombnyomásra.., Sebb%JüíeŐtf0Sesant Nemcsak , fűt éberen de- ~ ^rséges ™««ás üvegházak melegítésére. zések játszanak fontos sze­„ , , , „.. . . repet az üvegházak munká­Az üvegházak fűtési be- jában hanem a szellőztetés, egy"tt -re,mcfk az árnyékolás és a világítás a hőkoriő berendezesek, ha- technikai megoldásai is. terjedt tetőtáblákat hosszában fekte­tett sínekre szerelik, s ígv in­Hollandiában pl. már kész dítják el őket a görgőkön. receptet közölnek a paradi­sal való neveléséhez. A hidropónika A kutatók a mesterséges Amikor tolatás közben a ház hátsó végén egy görgő­párt elhagy, más görgők elol a ház alá kerülnek. A legfőbb feladat az volt e há­zak készítésénél, hogy olyan merev szerkezeteket épttse­neik, amelyek a különböző nem a hőfejlesztők is fejlőd- Sokfelé még a hagyományos táptalajok felhasználására a ÜT 3 " ^ tetŐ" és oldalszeliőzők diva- THtTlJ^Tf^J. ^zíte-seket is bír­sze ugyan még a hagyoma- tosak, amelyeket félig vagy nytw szén, koksz, fa, de növénytermesztésben egész ml ,,„„„1 „ ,, —Q .„^ ' . iák, vagyis mozgatas közben J , egészen kézzel szabályoz- termesztési rendszert dolgoz- nem ^ k k} A * " "ük. Eléggé közismert az az tak már ki. Az üveghazak g^tí" 32 ÜV6gek A olajfűtés is. Hollandiában az ..... . , „ . , üvegházak 30 százalékát már hogy a ** szeli JZŐ. olajjal fűtik. A Szovjetunió­ban és Romániában az üveg- csolják, házak fűtésére földgázt is i5vel működtetik, használnak. Több országban a hőforrások vizét, gyárak, A kényesebb földjét nagy méretű meden­ablak zárát egymáshoz kap- cék váltották fel, benne • központilag csör- gyökerek megtámasztására szolgáló salakkal. Erre a sa­növények 'akra ráöntlk a tápoldatot, villamosművek „hulladék- termesztésénél nélkülözhe- amely a növény életéhez és vontatóval, vagy speciális kis géppel történik. Az új üvegházak sorában • legmodernebb és legtöké­letesebb jelzőt ezúttal az 1962-ben Párizs mellett épült növekedéséhez szükséges *Vegház kapja' amely a anyagokat tartalmazza. Az ?ern. _tf„ch„nika- érdekes mó­egyes anyagok mennyiségét, vagyis a tápoldat összetételét pontos kísérletek alapján ál­lapítják meg, s arról is gon­doskodnak, hogy a növény a don különösen az elektrotecb nika, hatalmas iramú betö­rését is bizonyítja. A Phytotron nevet viselő üvegház tulajdonképpen nem fejlődés különböző szakaszán is üvegház, hanem kondi­összetételű táp- Cionált cellák sora, amelyek mas-mas anyagot kapjon, után nincs másra Mindezek szükség, a legideálisabb feltételeket teremtik meg a növények SÍI OVIDIUS: ÁTVÁLTOZÁSOK Augustus császár korának száműzött nagy költője még római évei idején, élete de­lelőjén alkotta meg főművét, i Metamorphoses-t, vagyis az Átváltozásokat, ö volt az el­ső, aki vállalkozott rá, hogy a görög—római mitológia tör­téneteit egybegyűjtve, kiegé­szítve és eredeti tehetségével módosítva, sőt továbbfej­lesztve bemutassa: mi mivé változott át a világ kezdete óta. Igen laza szállal ugyan, de ezt a nagy ivet — a világ kezdetétől, a költő koráig — foglalja egybe e mű verses elbeszéléseinek láncolata. A 15 könyvből álló ciklus há­rom fő részre oszlik: az iste­nek, a mitikus hösök és hős­nők, s a történeti személyek köré fonódó elbeszélésekből. Valójában azonban a mito­lógiai köntösben is emberek és emberi sorsok szólalnak meg, nemegyszer kicsit iro­nikus hangvétellel. Nem vé­letlen, hogy két évezreden át megőrizte e mű vonzó erejét, frússeségét, olvasmányosságát. Éppen ezeknek a mélyen em­beri vonásoknak, s emellett pompás elbeszélő, lírai ere­jének köszönheti ezt légió­ként. A Magyar Helikonnál most díszes kiállításban megjelent mű Devecseri Gábor ismert, avatott művészetével tolmá­csolja Ovidius verssorait. A költemény-ciklus indítékait jobb érthetőségét Szilágyi János György alapcw tanul­mánya és Szepessy Tibor jegyzetei segítik a mai olvasó számára. A díszkiállítású kö­tet szépségét Picasso harminc illusztrációja növeli. GODA GÁBOR: FLAMINGÓK Az íróinak a Szépirodalmi Könyvkiadó nál megjelenő művei sorozatában az 1930-as években született három kis­regényét kapja kézbe a kö­tettel az olvasó. A kötetcím az 1936—1938 között írt egyik kisregény címe, amely Goda jellegzetes gunyoros modorá­ban a gazdasági válság ide­jének fiatal értelmiségi és kispolgári figuráit mutatja be. A kötetben még két kis­regény: A rendes ember és a Vihar előtt című kapott helyt Az előbbi egy bank­igazgató fiának naplószerű életrajzában a gazdag polgár­ság élősdiségét tűzi tollhegy­re; utóbbi pedig afféle lírai vallomás, emlékezés formá­jában a „vihar", a háború előtti évek atmoszféráját ér­zékelteti sajátos fanyar hang­vétellel. DR. BÁDCR ANDOR: A NÖ A Medicina Könyvkiadónál megjelent mű szerzője érde­kes feladatra vállalkozott: arra kíván választ adni, hogy az egyes korokban és terüle­teken milyen lehetett a nő helyzete. Valójában — mint a kötet alcíme is jelzi — a nö biológiai szerepét tár­gyalja a társadalomban az őskortól a reneszánszig, s ez­zel mintegy cáfolatát is kí­vánja adni annak az elavult nézetnek, hogy a nők már­csak biológiailag sem lehetnek a férfiaikkal egyenrangú sze­replői a történelemnek. Nem volt könnyű a szerző helyze­te, hiszen a régi korokból vi­szonylag kevés adat állt ren­delkezésére, s többnyire azok sem egyértelműek. Mégis si­került igen sokoldalú és nem­csak haszno6, de élvezetes olvasmányos képet nyújtania munkájában, amelyben fő­ként az európai nő helyzeté­vel foglalkozik. Alapvetően azokra a kérdésekre kapunk választ, hogy milyen volt a nők helyzete, megbecsülése, miként tettek eleget legfon­tosabb feladatuknak a gyer­tcsabb feladatuknak a gyer­mekszülésnek, s hogyan gyógykezelték a sajátosan női betegségeket. Miközben azonban minderről olvasunk, számos történeti és kultúr­történeti érdekességgel is­merkedünk meg az újszerű, tudományos megalapozottsá­gú és gazdagon illusztrált könyv lapjain. MACS JÓZSEF: MEGBILLEN AZ ÉG mint megfelelő üvegházra, termesztéséhez és megfigye­amely szellőztetéssel és vilá- léséhez Az egyes cellákban gítással szolgálja a mestersé- 3 földkerekség bármely vi­ges növénytermesztést, s riékenck klímáját elővará­máris itt van az új kertészeti zsolhatják- Egyetlen gomb­ág: a hidropónika. Napjaink- nyomósl'a a hőmérséklet mí­ban máris hallhatunk az első nusz 16 fokra szón alá- má­sikerekről, amelyek Ameri- s)k gombnyomásra pedig kától a Szovjetunióig dicsé- Plusz 45 fokra emelkedik. A rik az érdekes módszer sok különleges üvegházat kiilön­előnyét. Amerikában pl. si- féle hideg, meleg, sötét és vatagi repülőterek személy­zetének ellátását könnyíti meg a hidropónika. Egy ame­világos cellákkal látták el. A központi irányítóteremtől az egyes cellák levegőjét is A magyar—csehszlovák könyvkiadási egyezmény ke­retében juthat hozzá az ol­vasó Mács József szlovákiai magyar író Megbillen az ég című novelláskötetéhez. A könyv tizenhárom . elbeszé­lést tartalmaz, s benne a ha­tármenti falusi ember élmé­nyei, annak miliője domi­nálnak. A falu tér vissza va­merrnyi írásában a maga jellegzetes típusaival, s ez­által válik az író stílusa is meleggé, gazdaggá, változa­tossá. A Megbillen áz ég című kötetben a szlovákiai ma­gyar nyelvű irodalom egyik­kiemelkedő egyéniségével is­merkedhetünk meg. Rádió- és televízióműsor Szombat KOSStiin KIOIO 4.30 Hírek. 4.35 Vidáman-fris­seíi! 5.00 Hírek. 5.05 Falurádió. 5.30 A postát bontja: Kapusi Ró­zsa. 6.00 Hírek. 6.20 Orvosi taná­csok. 6.35 Hirdetőoszlop. 8.00 Hí­rek. 3.05 Műsorismertetés. 8.15 Lányok, asszonyok. 8.35 Reggelt hangverseny. 0.20 A balkáni ger­lék inváziója. 9.3C Albert István népi zenekara játszik. 10.00 Hí­rek. 10.10 Budapesti látomás. Rá­diódráma. 11.16 Kamarazene. 12.00 Hirek. 12.15 Tánczenei koktél. 12.57 A vidéki színházak műsora. 13.00 Mai magyar elbeszélők. 13.15 Anyegin. 14.00 Hírek. 14.10 Bartók: II. vonósnégyes. 14.40 Ml történt a héten a nagyvilág­ban? 14.55 Hét vége... 16.00 Hi­rek. 17.05 Lapozgatás új könyvek­ben. 17.25 Kozák • Gábor József r.épi zenekara játszik. 17.30 Mű­sorismertetés. 18.00 Hírek. 18.14' Kari Böhm próbál... JD.OO Made in Hungary. Tánczene. 19.30 Bel­Uni-áriák. 19.52 Jő éjszakát, gye­rekek! 20.00 Esti Krónika. 2ÍTJ0 Kabarékeverék . . 21.30 Az. Ál­lami Nepi Együttes műsorából. 22.00 Hírek. 22.15 Spór. híradó. 22.30 Táncoljunk! 24.00 Hirek. PETŐFI RADIÖ Rózsa. 8.00 Hírek. 14.00 Kórus­szvit. 14.10 Időjárásjelentés. 14.25 A Nagy Honvédő Háború törté­nete. 14.37 Fúvószene. 15.00 Hírek. 15.05 Nem mind Moha, aki tör­pe. . . 15.47 Heti hangverseny­kalauz. 16.38 Hogyan borotváltak meg engem? 17.00 Hírek. 17.05 Zenés találkozó. 17.55 Orvosi ta­nácsok. 18.00 Nótacsokor. 18.42 Miért szép? 19.00 Hírek. 19.05 Antal István hangversenye a stúdióban. 19.30 Harglemezpará­dé. 20.16 Besanconi Fesztivál 1964. 31-00 Hirek. 21.35 A mű és a kö­zönsége. 21.30 Eljegyzés lámpa­fénynél. 22.16 Hindemith-müvek. 23.00 Hírek. TEI r VtZIO 6.00 Hírek. 6.10 Torna. 7.00 Hí­rek. 7.15 A postát bontja: Kapusi rikai kutatód egy négyzeteié- szabályozhatják az abszolút ternyi kádban nem kevesebb nedvességtől a légszárazig, mint 150 kiló paradicsomot termelt. Hasonló hír érkezett a Szovjetunióiról, a kijevi ker­A grönlandi hideget példán! ' speciális forgókompresszo­rok készítik, a trópusi me­leget pedig a légnedvesség Íme a hidropónika: szépen növe ködnek a dohánypalánták a táp­folyadékkal és salakkal töltött medencében. teszek munkájáról. A kijevi szabályozásával nagy telje­zöldséggyárban 8 ezer négy- sítményű fénycsövek terem­zetméter területen hajtatnak tik meg. Áramszünet Az Áramszolgáltató Vállalat közli, hogy 1965. január 17­én 7—12 óráig az l-es utca és az V-ös utca álla' h rolt teríi'eten. valamin" 1. 35 Január 19-ér 7—16 óra g >ri­nyí J. u.. Gerle st r, Gá­bor Aron u., XXIV. u., XXVI. u., Göndör sor által határolt területen áramszünet lesz k. 11578 17.23 Hírek. 17.30 Újdonsá­gok, érdekességek a mezőgazda­ságban: Genetikus talajtérkepe­zés. 17.40 Van kedve táncolni? 18.15 Magazin. A Tv-híradó mel­léklete. 18.35 Hétről hétre .. . 18.45 Esti mese. 18.55 Rajk And­rás színházi jegjzete. 18.05 Köz­vetítés a Madách Színházból: Shakespeare: f hogy tetszik. Víg­játék 2 részben. (14 éven felüliek­nek). A szünetben: Tv-hfradó. Kb.: 22.10 Tv-híradó. 2 kiadás. Felveszünk 'ií í - A" gOSi&ZiOi Hizlalda, Dorozsmai ti. 23. 11563 w. m-mmmszág 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom