Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-16 / 13. szám
Szolgáltató ház llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Mórahalmon Épül a ktsz szolgáltatási háza Mórahalmon. Az I-as szegedi ktsz 350—400 ezer forintos beruházással lakatos, gumijavító, cipész, női és férfi szabóság, női és férfi fodrászat és órás mesterségeknek ad itt helyet. Az építők a befejező munkálatokat végzik. 'Megnyitását február első felére tervezik. 11 szállítási feladatok megoldásáért A KÖZLEKEDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK KV-ÜLÉSE Pénteken ülést tartott a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége. Földvári Aladár főtitkár elmondta, hogy a közlekedás és a szállítás ipari és forgalmi ágazatainak 1965-ben 5—20 százalékkal nagyobb feladatokat kell megoldania, mint a múlt évben, ugyanakkor a költségszintet 0,8—1,4 százalékkal kell csökkenteni. A hajózásnak az előzetes becslések szerint 2,76 millió tonna árut, 4,1 millió utast, a légiközlekedésnek 5000 tonna árut és 198 000 utast, az autóközlekedésnek 96,7 millió tonna árut és 588,8 millió utast kell elszállítania. Az Idén új beruházásként hozzálátnak a szegedi és a kaposvári forgalmi telep kialakításához, folytatódik a szombathelyi és a győri autójavító vállalat üzemének építése. Földvári Aladár főtitkár aláhúzta, hogy o korszerű munkához nem elegendő az új telep, a modern szerelőcsarnok, korszerűsíteni kell a technológiát. Szükséges, hogy javuljon a vezetés színvonala, szilárdabb legyen a munkafegyelem. A jó légkör kialakításához nagyban hozzájárulnak a szocialista brigádok. A közlekedés és a szállítós területén 1964-ben 2131 brigádban már több mint húszezer dolgozó küzdött a szocialista címért. Mit várunk az építőipartól? Tanácskozott az épitők szakszervezetének központi vezetősége Az idei terv teljesítését segítő szakszervezeti feladatokról tárgyaLt pénteken az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének les körű ismertetése. Sokat tehetnek a szakszervezeti bizottságok a • munkaerő-vándorlás csökkentéséért, ha szigorúan megkövetelik a dolKözponti Vezetősége. A ta- gozók munkakörülményeinek nácskozáson megjelent Somogyi Miklós és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter, valamint az építőipar, az építőanyagipar és a faipar több vezetője. Gyöngyösi István, a szakszervezet főtitkára többek között elmondotta, hogy az építésügyi minisztérium építőipara — az előzetes adatok alapján — mindössze 96,8 javítását és fellépnek a szervezetlenség ellen. Segítsék a korszerű építési módszerek elterjesztését, s így az idén legalább 7600 lakás épüljön már a folyamatos termelésszervezési eljárás alapján. A tanácskozáson sok felszólaló egészítette ki új javaslattal a főtitkári beszámolót. A Központi Vezetőségi ülés részvevői végül felhívással fordultak az Építő-', Faszázalékra teljesítette múlt •(* Évitöanyag-ipar dolgozóiévi tervét. Az előirányzottnál csaknem 500 millió forinttal hoz, hogy az 1965. évi feladatok sikeres valóravóltásával kevesebb nyereséget fizetett k,5sz°"tsék , Elszabadulásunk be a népgazdaság részére, és 20" évfordulóját. (MTI) Az együttműködés éve Dezséiy László nyilatkozata lapunknak I Dezséry László, az Országos Béketanáos főtitkára a napokban, szegedi tartózkodása alkalmával, látogatást tett a Sajtóházban és beszélgtést folytatott a békemozgalom országos és nemzetközi kérdéseiről. A beszélgetés alkalmával az alábbi nyilatkozatot adta lapunknak. Még nem tudjuk, jellemezni fogja-e ezt az eszten őt az Egyesült Nemzetek Szervezetének terve, hogy 1965 legyen a nemzetközi együttműködés éve. Nem tudhatjuk, hiszen az esztendő még^^^^^G, , , , . csaknem mindenestől elűt- vazógépezet szerepét játsza- teket nem is érthetünk meg, tünk van. De azt tudjuk, ni- A mostani ENSZ közgyú- ha ezt a folyamatot figyelhogy a békevilágmozgalom lésen már arra is képes volt, men kívül hagyjuk. szervezetei, a békeszerető hogy olyan tárgysorozatot A nemzetközi békemozgaemberek támogatni fogják ezt hatarozzon meg, amely sem- iCmnak hovatovább egv e?éa tervet, s a gondolatot tett- n^épPen sem kedvez az im- szen üj ^ az eddigié' kel re akarják váltani. A nem- perialiütaknak De ugy lat- angú harci céU keU zetközi együttműködés jele «®k. hogy az ENSZ huszadik áévá ten,nie. A leszereis, feltétele is a békének. A évfordulóján, az egyuttmu- lé* békés egymás meI_ politikai, gazdasági és kultu- kod* , evebe" ™agat 02 lett élés politikájának megrális együttműködést mi ENSFJ:.s hatékony szilárdulá)5áért vívott harca mindig javasoltuk, s a ma- munkájának lehetőségeit keU mellé a „eokolonializmus elgunk erejével meg is való- rnegv,^ejmezm azok ellen leni harcot ken zásriajara írsítottuk. A nemzetközi fe- aklk az ENSZ jelentőseget sokoldalú mos( inkább csökkentenék. Ez gyakorlatilag már szültségeket a sokoldalú ™ csoKuenieneu. ^ Béke_koníe_ egyuttmuködée oldhatja feL Nyilvánvaló, hogy a világ renciák önkéntelenül váitozA tárgyalások politikája, a két nagy kérdéssel néz mcst nak át gazdasági konferensokoldalú érintkezés, egymás szembe, s ott is és az ENSZ- ciákká és a konferenciák hamegértése, az érdekek kölcsö- en kívül ezek a főproblémái. tározataiban egyre nagyobb nos tiszteletben tartása mel- A nukleáris világháború ve- és egyre konkrétabb kifejelett megvalósított kereskede- szélye és a neokolonializmus zésre jutnak világgazdasági lem — röviden: a békés egy- tényei és folyamata ezek a követelések, .más mellett élés politikája főproblémák. A világtan az, amit javasoltunk, s az, hallatlan mennyiségű tömegami az elmúlt években ered- pusztító fegyvert halmoztak ményeket is hozott. A nem- fel, s ezek a fegyverek olyan f™. ™\.a7Tfei zetközi légkör a sok nagyon világban vannak felhalmozva, í°®Ytt 03 az£ probléma amelyben sok a rendezetlen lodo or8zágok megseg tése" ellenére nemzetközi kérdés, nagy a feszültség, súlyos összeüt közéaz ENSZ sek lehetségesek. Az imperialisták nem tudták megnuszadik akadályozni, hogy gyarmaalkalmunk taik sorra-rendre feiszabaIsmeretes, hogy a szocialista országok politikájának szerves része volt kezdettől nehéz nemzetközi megoldatlansága is javult. Ez az esztendő megalapításának évfordulója, van ezt az esztendőt felhasz- dúljanak, és nem nálni arra, hogy az ENSZ megakadályozni azt _ alapokmányban foglalt nemes tS Se is haw sági-technikai elveket hangoztassuk, szá- lerázzák gyarmatosítóikat monkérjük. Elő kell segíte- De tudni kell — és ezt a Mi a leszerelést is többek között azért követeljük, hogy a fegyverkezési verseny felfüggesztése révén felszabaduló hatalmas összegeket a fejlődő országok megsegíté. ,,sére használják fel. A 6zotuajak ciaíjsta országck — a mi hazánk is — sokoldalú gazdasegí séget nyújtottak .és nyújtanak ezeknek az országiknak. nünk, hogy az ENSZ alkat- ^Cy^i^S ^"o^inkra mássá váljék saját cél- a volf^aSk s'z^"Ll* jainak megvalósítására. fiatal országban eredményeebben ket értek el abban, hogy ezeket az országokat az új 6 függetlenségüknek és gazdasági fejlődésüknek kedvező politikát folytató országokra. Az is ismeretes, hogy Tudvalevő, hogy a szándékunkban az gvarmatositás ENSZ tagállamok töb-bsegc mindenekelőtt osztozik. De hiszen éppen ez- alárendelés és befolyásolás j versenv formáiéban kénzel a többséggel van gondja ® kizsakmányoFT nv\ íc ÍPIptiÜ ják. eszközeivel io "U6J „ a mi országaink a békés egy,rrrafi\ más mellett élést a gazdasá„ .Jlkmányo. verseny formájában képaz imperialista államok ma & «W sodor- hogy £imperilüzmuseUen'i harcot a gazdaság építés mintegy ezer lakás átadásával maradt adós. Az építőiparnak az idén termelékenyebben és jóval gazdaságosabban kell dolgoznia. Ezért alapvető feladat, hogy megszüntessék a munkahelyeken az előző években gyakran tapasztalt kapkodást, tervszerűtlenséget, fegyelmezetlenséget és szervezetlenséget. Tavaly a dolgozóknak majdnem a fele változtatott munkahelyet. összesen 41690 dolgozó távozott az építőiparból és csak 40 800 munkás kérte felvételét. A szakszervezeti bizottságok az építőipar idei feladatainak teljesítését segítik, ha határozottabban fellépnek a fegyelmezetlenségek, lazaságok ellen. Sürgős teendő a munka törvénykönyvét módosító új rendelkezések széHarminchárom új gyógyszer A gyógyszeripar 100,4 százalékra teljesítette múlt évi termelési tervét. 1964-ben az előző évhez képest 20 százalékkal nőtt a gyógyszertermelés. Az iparág exporttervét 101,2 százalékra teljesítette. Az 1965. évi terv a múlt évinél szerényebb, 8,2 százalékos termelésfelfutást szab meg, az export 6,4 százalékos növelését írja elő, s csupán 2,1 százalékos létszámszaporítást engedélyez az előző évhez képest. Az önköltség további 2,5 százalékos csökkenésével számol, az egy főre jutó termelési érték 1960-hoz hasonlított növelését pedig 91 százalékra teszi. A gyárak az új humán gyógyszerek számának növelésén kívül ebben az évben igen erőteljesen térnek rá az állattakarmányozási tápszerek és gyógyszerek előállítására, hogy segítsék a mezőgazdaságot, s kielégíthessék a külföldi igényeket is. Idén 33 új gyógyszerkészítmény termelését is tervezik. A beruházási terv 200 millió forintot irányoz elő 1965ben a gyárak fejlesztésére, 100 millióval kevesebbet, mint tavaly. Az 1958-ban elkezdett nagy rekonstrukcióból ugyanis erre az évre már csak kisebb munkák maradtak. A 200 millióból 121-et fordítanak gépekre, a többit építésre és egyéb szükséges beruházásra. (MTI) EMBEREK a földeken Élete tipikus parasztsora. Sándorfalván a grófi világ árnyékában gyermekfejjel kelt birokra az élettel. Mikor legény lett, néhány hold földet örökölt, de nem állt meg ezen. Kereste a legnehezebb munkákat, ahol sokat lehetett „szerezni". A pénzt nem költötte magára, a családra, földet vett rajta. S majdnem beleroppant. Megbetegedett a szíve és a tüdeje is. 1959-ben betépett 18 holdjával a szegedi Felszabadulás Tsz-be. S Lele Antal most mint üzemegységvezető 2 ezer 380 hold földért s 230 ember munkájáért felelős. Minden reggel 4 órakor kel, 5 órakor márt kint van a sándorfalvi útmenti Rózsa-majorban. Az üzemegységben Lele Antal irányításával tavaly már 15,40 mázsára emelkedett a búza holdanként! hozama. A kukorica pedig májusi morzsoltban elérte a 23 mázsát. 250 holdon 10 mázsa tervezett átlag helyett 18 mázsa fejtett szemes zöldborsót termeltek holdanként — hogy csak néhány lényeges dolgot említsünk az üzsmegységvezető munkájának eredményei közül. 54 éves elmúlt, amikor elhatározta, hogy érettségizni fog, jóllehet előtte még a nyolc általánosról szóló bizonyítványt is meg kellett szereznie, mert csak 5 elemije volt. Most nagyon boldog az 58 éves öregdiák. A szegedi mezőgazdasági technikumban megvolt már már kisebbségi csoportjának, 'Deihi^n ^ h/I k g f ^ íi nurcot a gazaasag epues mindenekelőtt az Amerikai ggh& tartott }egvevereive( a SZOcialiImus Egyesült Államoknak, amely „T'f" felépítésének eszközeivel vívma már felismerte, hogy a kozi juk.de azt is, hogy az antigyarmati sorból felszabadult zptt a^tmáia Í- " » if imperialista vilé^eröket báorszagok, a semleges és el a » Ernája Ezt a te- torítani és támo tni akar. nem kötelezett országok és a J^ban az elet tűzte juk sa)át gazdayági iiigget. szocialista országok együtt "pirenare. lenségük megszilárdításában. ma mar olyan többséget al- A fiatal, fejlődő országok Régi jelszó, de nem fakult — kotnak az ENSZ közgyűlésén, gazdasági problémái óriásiak, ha sokan tálán el is unták —, amely nem hajlandó a sza- Ezek az országok e]gős rban hogy a békét a munka frontnyersanyagot tudnak és akar- ^ J-^f ^ JFÍ nak eladni a világpiacon az gazdasagl eredménye nk, imperialisták pedTg ezeknek ^rTL^^T * er°T a nyersanyagoknak és elsőd- ti]V 1 b?ke vedelmere szolleges termékeknek a világ f„ bogy ° °Z°CÍalÍZ? oiacl árait eevre építése egyet jelent a beke rítják A léjTődö országok ™°°«"rditásával. másfelől igyekeznek iparo- Mindezt ennek az esztensodni, civilizációjukat kiépí- dőnek első heteiben, a máteni, népeik életszínvonalát sodik ötéves terv utolsó évéemelni, és ehhez iparcikkeket ben, s a jelen'egi gazdasági és ipari berendezéseket kény- problémáink jelenléte idején, telenek vásárolni a fejlett ismét és nagyon komolyan kapitalista országokban, air.e- meg kell fontolnunk. A béke lyeknek így alkalmuk van megszilárdításán dolgozó maegyrészt tőkéjükkel beha- gyár tömegeknek a munkatolni ezekbe az országokba, erkölcs megszilárdításán is, o^TrÁTí SŐt mÍnde"<*eIŐtt «« ke» telek mellett árusítani, amely Eradozniok. Le kell gyűrezeknek a fiatal országoknak nünk gazdasági problémáinnem kedvez. Sőt, ezek az kat és győznünk kell az új a^s ss ísstí *ÍIá-r£ itatott barcunkteben eladásodnak, függő ' helyeztbe kerülnek a mono- IWi tehát a magyar béke^ felme^^ern ^^ ^ tÖMe zeti függetlenségük megszi- ebben az esztendőben? Tálárdítáisának is feltétele, hogy mogatnunk kell népköztársaolyan világgazdasági és vx- ságunk békepolitikáját, s lagkereskedelmi fejlődést mindazon nemzetközi békekenyszerítsenek ki, amely erőket, amelyek alkalmasak már nemcsak a monopólis- arra- bogy a nemzetközi fetáknak kedvez. szültségeket enyhítsék, s a Az imnori.H,™ .. veszedelmes helyi konfliktust t elleni sckat- 801 helyi háborúkat narc átváltozott a neokolo- felszámolják, valamennyi nializáció elleni harccá, s ar- nemzetközi vitás kérdést tárra ébredhetünk hoev' ahol gyaIasok útján segítsenek annak íHoí-ít, megoldani. Dél-Vietnam, annak idejen a gyarmati Kongó, Ciprus, Kuba, Berlin; rendszer, maga a népek füg- Aden mindenek elé való negetlenségének elnyomása ve- vok és mutatók a fennálló szélyeztette a békét mcst a válság°k között. Tovább kell , ., ,,, ' folytatnunk harcunkat a leneokolonizácio válhatik a bé- szerelésért. És tovább kell Kes leilodes, a békés egymás folytatnunk harcunkat a szomellett élés — a béke aka- eializmusért. dályává. Három kontinens 1965. július 10—17. között szabadságharca közeledik a Béke Világkongresszust tarvégső győzelemhez, de ugyan- He:si,nkiben- A magyar ennek a irf,™ , békemozgalom eddig minden ennek a három kontinensnek ereiét ezekre és arra fordíta szabadságharca alakul ki ja, hogy előkészítse a népek az új gyarmatosítás ellen, békeakaratának minden edAzsiai, afrikai, latin-ameri- hatalmasabb meg, . « . . . ... , , , A nyilvanulasat. Ebben az évkai nezeteket, törekvéseket ben „áttörést kell kierőszaés robbanásig feszült hel' ze- kolnunk a béke felé!" Szombat, 1965. január 16. QÉUMAGTAROR5ZAG 3 az utolsó osztályvizsgája is, készül a ballagásra. A technikumot hetvenegynéhányan kezdték, s végül 32-ten maradtak. Tóni bácsi — így tiszteli mindenki a tsz-ben — nemcsak a munkában, a tanulásban is sok fiatalt maga mögé utasított. Űjságolja, hogy már a tüdejével meg a szívével sincs annyi baj, pedig most is sokat dolgozik, csak most az észé a nagyobb feladat. Az emberi izonri helyett gépek feszülnek a földnek. Belepirul egy kicsit, amikor megkérdezem, sajnálja-e néha még a 18 holdat? — Dehogyis — legyint — hisz már csak azt sajnálhatom, hogy 58 éves vagyok.