Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-16 / 13. szám

Szolgáltató ház llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Mórahalmon Épül a ktsz szolgáltatási háza Mórahalmon. Az I-as szegedi ktsz 350—400 ezer forintos beruházással lakatos, gumijavító, cipész, női és férfi szabóság, női és férfi fodrászat és órás mesterségeknek ad itt helyet. Az épí­tők a befejező munkálatokat végzik. 'Megnyitását február első felére tervezik. 11 szállítási feladatok megoldásáért A KÖZLEKEDÉSI DOL­GOZÓK SZAKSZERVEZE­TÉNEK KV-ÜLÉSE Pénteken ülést tartott a Közlekedési és Szállítási Dol­gozók Szakszervezetének Központi Vezetősége. Földvá­ri Aladár főtitkár elmondta, hogy a közlekedás és a szál­lítás ipari és forgalmi ágaza­tainak 1965-ben 5—20 száza­lékkal nagyobb feladatokat kell megoldania, mint a múlt évben, ugyanakkor a költ­ségszintet 0,8—1,4 százalék­kal kell csökkenteni. A hajó­zásnak az előzetes becslések szerint 2,76 millió tonna árut, 4,1 millió utast, a légiközle­kedésnek 5000 tonna árut és 198 000 utast, az autóközleke­désnek 96,7 millió tonna árut és 588,8 millió utast kell el­szállítania. Az Idén új beruházásként hozzálátnak a szegedi és a kaposvári forgalmi telep ki­alakításához, folytatódik a szombathelyi és a győri au­tójavító vállalat üzemének építése. Földvári Aladár fő­titkár aláhúzta, hogy o kor­szerű munkához nem elegen­dő az új telep, a modern sze­relőcsarnok, korszerűsíteni kell a technológiát. Szükséges, hogy javuljon a vezetés színvonala, szilár­dabb legyen a munkafegye­lem. A jó légkör kialakításá­hoz nagyban hozzájárulnak a szocialista brigádok. A közle­kedés és a szállítós területén 1964-ben 2131 brigádban már több mint húszezer dolgozó küzdött a szocialista címért. Mit várunk az építőipartól? Tanácskozott az épitők szakszervezetének központi vezetősége Az idei terv teljesítését se­gítő szakszervezeti feladatok­ról tárgyaLt pénteken az Épí­tő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének les körű ismertetése. Sokat tehetnek a szakszervezeti bi­zottságok a • munkaerő-ván­dorlás csökkentéséért, ha szi­gorúan megkövetelik a dol­Központi Vezetősége. A ta- gozók munkakörülményeinek nácskozáson megjelent So­mogyi Miklós és Rónai Sán­dor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, dr. Traut­mann Rezső építésügyi mi­niszter, valamint az építő­ipar, az építőanyagipar és a faipar több vezetője. Gyöngyösi István, a szak­szervezet főtitkára többek között elmondotta, hogy az építésügyi minisztérium épí­tőipara — az előzetes adatok alapján — mindössze 96,8 javítását és fellépnek a szer­vezetlenség ellen. Segítsék a korszerű építési módszerek elterjesztését, s így az idén legalább 7600 lakás épüljön már a folyamatos termelés­szervezési eljárás alapján. A tanácskozáson sok fel­szólaló egészítette ki új ja­vaslattal a főtitkári beszámo­lót. A Központi Vezetőségi ülés részvevői végül felhívás­sal fordultak az Építő-', Fa­százalékra teljesítette múlt •(* Évitöanyag-ipar dolgozói­évi tervét. Az előirányzottnál csaknem 500 millió forinttal hoz, hogy az 1965. évi felada­tok sikeres valóravóltásával kevesebb nyereséget fizetett k,5sz°"tsék , Elszabadulásunk be a népgazdaság részére, és 20" évfordulóját. (MTI) Az együttműködés éve Dezséiy László nyilatkozata lapunknak I Dezséry László, az Országos Béketanáos főtitkára a napokban, szegedi tartózkodása alkalmával, látoga­tást tett a Sajtóházban és beszélgtést folytatott a bé­kemozgalom országos és nemzetközi kérdéseiről. A be­szélgetés alkalmával az alábbi nyilatkozatot adta la­punknak. Még nem tudjuk, jellemez­ni fogja-e ezt az eszten őt az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének terve, hogy 1965 legyen a nemzetközi együtt­működés éve. Nem tudhat­juk, hiszen az esztendő még^^^^^G, , , , . csaknem mindenestől elűt- vazógépezet szerepét játsza- teket nem is érthetünk meg, tünk van. De azt tudjuk, ni- A mostani ENSZ közgyú- ha ezt a folyamatot figyel­hogy a békevilágmozgalom lésen már arra is képes volt, men kívül hagyjuk. szervezetei, a békeszerető hogy olyan tárgysorozatot A nemzetközi békemozga­emberek támogatni fogják ezt hatarozzon meg, amely sem- iCmnak hovatovább egv e?é­a tervet, s a gondolatot tett- n^épPen sem kedvez az im- szen üj ^ az eddigié' kel re akarják váltani. A nem- perialiütaknak De ugy lat- angú harci céU keU zetközi együttműködés jele «®k. hogy az ENSZ huszadik áévá ten,nie. A leszere­is, feltétele is a békének. A évfordulóján, az egyuttmu- lé* békés egymás meI_ politikai, gazdasági és kultu- kod* , evebe" ™agat 02 lett élés politikájának meg­rális együttműködést mi ENSFJ:.s hatékony szilárdulá)5áért vívott harca mindig javasoltuk, s a ma- munkájának lehetőségeit keU mellé a „eokolonializmus el­gunk erejével meg is való- rnegv,^ejmezm azok ellen leni harcot ken zásriajara ír­sítottuk. A nemzetközi fe- aklk az ENSZ jelentőseget sokoldalú mos( inkább csökkentenék. Ez gyakorlatilag már szültségeket a sokoldalú ™ csoKuenieneu. ^ Béke_koníe_ egyuttmuködée oldhatja feL Nyilvánvaló, hogy a világ renciák önkéntelenül váitoz­A tárgyalások politikája, a két nagy kérdéssel néz mcst nak át gazdasági konferen­sokoldalú érintkezés, egymás szembe, s ott is és az ENSZ- ciákká és a konferenciák ha­megértése, az érdekek kölcsö- en kívül ezek a főproblémái. tározataiban egyre nagyobb nos tiszteletben tartása mel- A nukleáris világháború ve- és egyre konkrétabb kifeje­lett megvalósított kereskede- szélye és a neokolonializmus zésre jutnak világgazdasági lem — röviden: a békés egy- tényei és folyamata ezek a követelések, .más mellett élés politikája főproblémák. A világtan az, amit javasoltunk, s az, hallatlan mennyiségű tömeg­ami az elmúlt években ered- pusztító fegyvert halmoztak ményeket is hozott. A nem- fel, s ezek a fegyverek olyan f™. ™\.a7Tfei zetközi légkör a sok nagyon világban vannak felhalmozva, í°®Ytt 03 az£ probléma amelyben sok a rendezetlen lodo or8zágok megseg tése" ellenére nemzetközi kérdés, nagy a fe­szültség, súlyos összeüt közé­az ENSZ sek lehetségesek. Az impe­rialisták nem tudták meg­nuszadik akadályozni, hogy gyarma­alkalmunk taik sorra-rendre feiszaba­Ismeretes, hogy a szocia­lista országok politikájának szerves része volt kezdettől nehéz nemzetközi megoldatlansága is javult. Ez az esztendő megalapításának évfordulója, van ezt az esztendőt felhasz- dúljanak, és nem nálni arra, hogy az ENSZ megakadályozni azt _ alapokmányban foglalt nemes tS Se is haw sági-technikai elveket hangoztassuk, szá- lerázzák gyarmatosítóikat monkérjük. Elő kell segíte- De tudni kell — és ezt a Mi a leszerelést is többek között azért követeljük, hogy a fegyverkezési verseny fel­függesztése révén felszaba­duló hatalmas összegeket a fejlődő országok megsegíté­. ,,sére használják fel. A 6zo­tuajak ciaíjsta országck — a mi ha­zánk is — sokoldalú gazda­segí séget nyújtottak .és nyújtanak ezeknek az országiknak. nünk, hogy az ENSZ alkat- ^Cy^i^S ^"o^inkra mássá váljék saját cél- a volf^aSk s'z^"Ll* jainak megvalósítására. fiatal országban eredménye­ebben ket értek el abban, hogy ezeket az országokat az új 6 függetlenségüknek és gaz­dasági fejlődésüknek ked­vező politikát folytató orszá­gokra. Az is ismeretes, hogy Tudvalevő, hogy a szándékunkban az gvarmatositás ENSZ tagállamok töb-bsegc mindenekelőtt osztozik. De hiszen éppen ez- alárendelés és befolyásolás j versenv formáiéban kén­zel a többséggel van gondja ® kizsakmányo­FT nv\ íc ÍPIptiÜ ják. eszközeivel io "U6J „ a mi országaink a békés egy­,rrrafi\ más mellett élést a gazdasá­„ .Jlkmányo. verseny formájában kép­az imperialista államok ma & «W sodor- hogy £imperilüzmuseUen'i harcot a gazdaság építés mintegy ezer lakás átadásá­val maradt adós. Az építő­iparnak az idén termeléke­nyebben és jóval gazdaságo­sabban kell dolgoznia. Ezért alapvető feladat, hogy meg­szüntessék a munkahelyeken az előző években gyakran ta­pasztalt kapkodást, tervsze­rűtlenséget, fegyelmezetlen­séget és szervezetlenséget. Tavaly a dolgozóknak majd­nem a fele változtatott mun­kahelyet. összesen 41690 dolgozó távozott az építőipar­ból és csak 40 800 munkás kérte felvételét. A szakszervezeti bizottsá­gok az építőipar idei felada­tainak teljesítését segítik, ha határozottabban fellépnek a fegyelmezetlenségek, lazasá­gok ellen. Sürgős teendő a munka törvénykönyvét mó­dosító új rendelkezések szé­Harminchárom új gyógyszer A gyógyszeripar 100,4 szá­zalékra teljesítette múlt évi termelési tervét. 1964-ben az előző évhez képest 20 száza­lékkal nőtt a gyógyszerter­melés. Az iparág exportter­vét 101,2 százalékra teljesí­tette. Az 1965. évi terv a múlt évinél szerényebb, 8,2 száza­lékos termelésfelfutást szab meg, az export 6,4 százalékos növelését írja elő, s csupán 2,1 százalékos létszámszapo­rítást engedélyez az előző év­hez képest. Az önköltség to­vábbi 2,5 százalékos csökke­nésével számol, az egy főre jutó termelési érték 1960-hoz hasonlított növelését pedig 91 százalékra teszi. A gyárak az új humán gyógyszerek számának növe­lésén kívül ebben az évben igen erőteljesen térnek rá az állattakarmányozási tápsze­rek és gyógyszerek előállítá­sára, hogy segítsék a mező­gazdaságot, s kielégíthessék a külföldi igényeket is. Idén 33 új gyógyszerkészítmény ter­melését is tervezik. A beruházási terv 200 mil­lió forintot irányoz elő 1965­ben a gyárak fejlesztésére, 100 millióval kevesebbet, mint tavaly. Az 1958-ban el­kezdett nagy rekonstrukció­ból ugyanis erre az évre már csak kisebb munkák marad­tak. A 200 millióból 121-et fordítanak gépekre, a többit építésre és egyéb szükséges beruházásra. (MTI) EMBEREK a földeken Élete tipikus parasztsora. Sándorfalván a grófi vi­lág árnyékában gyermek­fejjel kelt birokra az élet­tel. Mikor legény lett, né­hány hold földet örökölt, de nem állt meg ezen. Ke­reste a legnehezebb mun­kákat, ahol sokat lehetett „szerezni". A pénzt nem költötte magára, a család­ra, földet vett rajta. S majdnem beleroppant. Megbetegedett a szíve és a tüdeje is. 1959-ben beté­pett 18 holdjával a szegedi Felszabadulás Tsz-be. S Lele Antal most mint üzemegységvezető 2 ezer 380 hold földért s 230 em­ber munkájáért felelős. Minden reggel 4 órakor kel, 5 órakor márt kint van a sándorfalvi útmenti Ró­zsa-majorban. Az üzem­egységben Lele Antal irá­nyításával tavaly már 15,40 mázsára emelkedett a bú­za holdanként! hozama. A kukorica pedig májusi mor­zsoltban elérte a 23 má­zsát. 250 holdon 10 mázsa tervezett átlag helyett 18 mázsa fejtett szemes zöld­borsót termeltek holdan­ként — hogy csak néhány lényeges dolgot említsünk az üzsmegységvezető mun­kájának eredményei közül. 54 éves elmúlt, amikor elhatározta, hogy érettsé­gizni fog, jóllehet előtte még a nyolc általánosról szóló bizonyítványt is meg kellett szereznie, mert csak 5 elemije volt. Most nagyon boldog az 58 éves öregdiák. A szegedi mezőgazdasági technikumban megvolt már már kisebbségi csoportjának, 'Deihi^n ^ h/I k g f ^ íi nurcot a gazaasag epues mindenekelőtt az Amerikai ggh& tartott }egvevereive( a SZOcialiImus Egyesült Államoknak, amely „T'f" felépítésének eszközeivel vív­ma már felismerte, hogy a kozi juk.de azt is, hogy az anti­gyarmati sorból felszabadult zptt a^tmáia Í- " » if imperialista vilé^eröket bá­orszagok, a semleges és el a » Ernája Ezt a te- torítani és támo tni akar. nem kötelezett országok és a J^ban az elet tűzte juk sa)át gazdayági iiigget. szocialista országok együtt "pirenare. lenségük megszilárdításában. ma mar olyan többséget al- A fiatal, fejlődő országok Régi jelszó, de nem fakult — kotnak az ENSZ közgyűlésén, gazdasági problémái óriásiak, ha sokan tálán el is unták —, amely nem hajlandó a sza- Ezek az országok e]gős rban hogy a békét a munka front­nyersanyagot tudnak és akar- ^ J-^f ^ JFÍ nak eladni a világpiacon az gazdasagl eredménye nk, imperialisták pedTg ezeknek ^rTL^^T * er°T a nyersanyagoknak és elsőd- ti]V 1 b?ke vedelmere szol­leges termékeknek a világ f„ bogy ° °Z°CÍalÍZ? oiacl árait eevre építése egyet jelent a beke rítják A léjTődö országok ™°°«"rditásával. másfelől igyekeznek iparo- Mindezt ennek az eszten­sodni, civilizációjukat kiépí- dőnek első heteiben, a má­teni, népeik életszínvonalát sodik ötéves terv utolsó évé­emelni, és ehhez iparcikkeket ben, s a jelen'egi gazdasági és ipari berendezéseket kény- problémáink jelenléte idején, telenek vásárolni a fejlett ismét és nagyon komolyan kapitalista országokban, air.e- meg kell fontolnunk. A béke lyeknek így alkalmuk van megszilárdításán dolgozó ma­egyrészt tőkéjükkel beha- gyár tömegeknek a munka­tolni ezekbe az országokba, erkölcs megszilárdításán is, o^TrÁTí SŐt mÍnde"<*eIŐtt «« ke» telek mellett árusítani, amely Eradozniok. Le kell gyűr­ezeknek a fiatal országoknak nünk gazdasági problémáin­nem kedvez. Sőt, ezek az kat és győznünk kell az új a^s ss ísstí *ÍIá-r£ itatott barcunk­teben eladásodnak, függő ' helyeztbe kerülnek a mono- IWi tehát a magyar béke­^ felme^^ern ^^ ^ tÖMe zeti függetlenségük megszi- ebben az esztendőben? Tá­lárdítáisának is feltétele, hogy mogatnunk kell népköztársa­olyan világgazdasági és vx- ságunk békepolitikáját, s lagkereskedelmi fejlődést mindazon nemzetközi béke­kenyszerítsenek ki, amely erőket, amelyek alkalmasak már nemcsak a monopólis- arra- bogy a nemzetközi fe­táknak kedvez. szültségeket enyhítsék, s a Az imnori.H,™ .. veszedelmes helyi konfliktu­st t elleni sckat- 801 helyi háborúkat narc átváltozott a neokolo- felszámolják, valamennyi nializáció elleni harccá, s ar- nemzetközi vitás kérdést tár­ra ébredhetünk hoev' ahol gyaIasok útján segítsenek annak íHoí-ít, megoldani. Dél-Vietnam, annak idejen a gyarmati Kongó, Ciprus, Kuba, Berlin; rendszer, maga a népek füg- Aden mindenek elé való ne­getlenségének elnyomása ve- vok és mutatók a fennálló szélyeztette a békét mcst a válság°k között. Tovább kell , ., ,,, ' folytatnunk harcunkat a le­neokolonizácio válhatik a bé- szerelésért. És tovább kell Kes leilodes, a békés egymás folytatnunk harcunkat a szo­mellett élés — a béke aka- eializmusért. dályává. Három kontinens 1965. július 10—17. között szabadságharca közeledik a Béke Világkongresszust tar­végső győzelemhez, de ugyan- He:si,nkiben- A magyar ennek a irf,™ , békemozgalom eddig minden ennek a három kontinensnek ereiét ezekre és arra fordít­a szabadságharca alakul ki ja, hogy előkészítse a népek az új gyarmatosítás ellen, békeakaratának minden ed­Azsiai, afrikai, latin-ameri- hatalmasabb meg­, . « . . . ... , , , A nyilvanulasat. Ebben az év­kai nezeteket, törekvéseket ben „áttörést kell kierősza­és robbanásig feszült hel' ze- kolnunk a béke felé!" Szombat, 1965. január 16. QÉUMAGTAROR5ZAG 3 az utolsó osztályvizsgája is, készül a ballagásra. A technikumot hetvenegyné­hányan kezdték, s végül 32-ten maradtak. Tóni bá­csi — így tiszteli mindenki a tsz-ben — nemcsak a munkában, a tanulásban is sok fiatalt maga mögé uta­sított. Űjságolja, hogy már a tüdejével meg a szívé­vel sincs annyi baj, pedig most is sokat dolgozik, csak most az észé a na­gyobb feladat. Az emberi izonri helyett gépek feszül­nek a földnek. Belepirul egy kicsit, amikor megkér­dezem, sajnálja-e néha még a 18 holdat? — Dehogyis — legyint — hisz már csak azt sajnál­hatom, hogy 58 éves va­gyok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom