Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-14 / 11. szám

ü nemzetközi diszpécserközpont tanácsénak iiiése A szocialista országok energetikai diszpécserköz­pontjának tanácsa Prágában megkezdte ötnapos tanácsko­zását, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Románia és a Szovjet­unió képviselői vesznek részt. Napirendben az együttmű­ködés további bővítésének kérdései szerepelnek a vil­lamosenergia-ellátásban. (MTI) Dr. Ilftai Miklós előadása az MSZMP Politikai Skadím á;á?i A Magvar Szocialista Mun­káspárt Politikai Akadémiá­jának előadássorozatában szerdán dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke az 1965. évi népgazdasági terv fő kérdéseit ismertette. Az Épí­tők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megtartott előadá­son megjelent Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, a Politikai Bizottság póttagja. Jelen volt a Központi Bizottság, az El­nöki Tanács és a forradalmi munkás-paraszt koriyány több tagja, politikai és gaz­dasági életünk számos kép­viselője. A nagy folyam új korszaka Fél évszázad telt el azóta, leti feladatok nagy részétel- 25 kilométer hosszú, 50—00 hogy a Duna Pozsony—Bu- végezték és nincs messze az négyzetkilométer felületű dapest szakasza villamos- . .. __ikop hazánk és víztárolót. A Duna napi 16 energia-hasznosítás szem- az ldo' ar"lk0r bazf"K éS órás feltartóztatása a jelen­pontjából felvetődött, szomszédunk torteneteben is iegi vízmagasságot lényege­Schmidthauer Antal mérnök egyik legnagyobb építkezést sen megnöveli. Érthető, ha tervét azonban - amelynek megkezdik. • kialakítandó vízgyűjtő töl­... téseit különleges biztonság­im anszírozasara a svájci Mit mond a pozsonyi Vízi- gal szükséges készíteni. Buss-cég vállalkozott - az erőmű Tervező Vállalat spe- A tároIóban összcgyűjtött első világháború meghiusi- cialistája, dr. Damisovits vizet 25 kilométer hosszúsá­totta. 1922-ben a budapesti Péter a leendő erőműrend- gú üzemi csatorna vezeti a Duna Vízierő RT az emlí- szerről'' gabcsikovói turbinákhoz. A tett cégtől átvette a fo.yam _ A Dunának a Pozsony hasznos:tasanak a jogát és —Budapest szakaszán má- vízcsatorna elkészítése bo­új tervet készített. A Duna sodpercenként átlagosan 2000 nyolult műszaki feladatokat mellékágának hasznosítására köbméter víz áramlik. Ezt a ad Du^aszt^ miatt azüze­tervezett 10-37 megawatt hatalmas vízmennyiséget a ^\CTercnlegr p^nához mlr! teljesitmenyu eromu döku- legésszcrűbben két egymás- ten — 16—18 méterrel ma­mentuma ugyancsak feledés- sa] összeköttetésben dolgozó gasabb lesz. A Duna régi be merült. erőműrendszerrel lehet hasz- medre is megmarad, amely­A « világháborút J--L_* ^ - >££ J kővetően, 1948-tol a szakem- vonajban a csehszlová- és csallóközi erdősegek a berek számos változatban kiai Gabcsikovo község tér- szükséges nedvességet meg­foglalkoztak a Pozsony—Bu- ségében létesül az egyik vízi kapják. De az öreg Dunának , . , . erőmű A másik erőmű a medrére azért is szükség dapest közötti dunai vízierő- N^marosnál épül fel lesz, hogy az áradások ide­mű-rendszer létrehozásával. ™print a Jén rendkívül nagy víztöme­A végső, most már megváló- gatcsikovf csúcserőmű lesz. **> pedig a jeget el" sításra érett tervet a két ba- A Duna egész napos hely- c el e ' ráti ország, hazánk ós a Cseh- zeti energiáját a szükségnek Kilencszáz megawatt szlovák Szocialista Köztár- megfelelően néhány óra alatt akkor alakítja át villamos Sokan attól tartottak, hogy árammá, amikor a legszük- a hajózás az üzemi csator­ségesebb. A csúcscrőmű ter- nában — az alkalmazandó mészetesen növeli az építke- zsilipkamrákkal — bonyo­Közös erővel zési költségeket, mégis ez a lultabbá válik. Az üzemi megoldás a gazdaságosabb, csatornában azonban biz­Mindkét országnak nagy hiszen reggeli és esti órák- tonságosabb lesz a vízi köz­kapacitású energiaforrásra ban három-négyszeresére nö- lekedés. A Dunának ugyanis van szüksége. A megnöveke- vekedik a villamosáram-fo- éppen ez a snikasza szeszé­dett ieénv és természetcsen syasztás" b'es gyorsasággal homokzá­lgeny' es lermeszeresen tonyokat épít, és sok ve­a gazdaságosságra való tö- Különleges műszaki szélyt. akadályt ad a hajó­rekvés alapján született a megoldások soknak. E veszély megszű­Gabcsikovo—Nagymaros ví- nik- Az üzemi csatornában, zierőmű rendszernek az el- A gabcsikovói csűcserőmű ahová a nagyméretű zsiiip­zieromu-rendszernek az el- a Duna átlagos vízhozama kamrák felemelik, illetve le­gondolasa. négyötödének a felfogását és eresztik a hajókat, az egyen­Az 50-es évek vérétől nan- tárolását igényli. Ehhez ki letesen mély vízben teljesen az 50 es evek véoét0l nap keU alakítani a Pozsonytól biztonságossá válik a hajó­jainkig a ket ország szak- keletre a Körtvélyesig tartó zás. emberei a tervezés és kísér- 1000-3000 méter' széles és A gabcsikovól csúcserőmű nyolc hatalmas Kaplan tur­saság közös oldja meg. beruházással Nemcsak elismerésre méltó Miért teljesítette túl tervét az autójavító ? A XT. számú Autójavító megfelelőképpen illusztrálják helyt, új kompresszorházat Vállalatnál is elkész tették az autójavító dolgozóinak ta- építettek, s bővítették a rak­már a tavalyi termelés elő- valyi munkáját, amely nagy- tár területét. A fődarab>k, zetes összefoglaló adatait, s ságára nézve felülmúlta a motorok tárolását emeletes kimutatták, hogy az 1964-re korábbi esztendőkét. állványokkal qldctták meg. 6zóló termelési tervet 104 szá- - , , . Átszervezték a Hibafölmércf t, zalékra. a munkadíj-tevételi l/J gyártási új műszaki adminisztrációt, tervet 105,5 százalékra telje- technológiák "j gyártási és javítási terh­sítették. Tudván, hogy az or- nológiai eljárásokat vezettek szágutakon mind több teher- A nagy ütemű felfe lődés be. és személygépjármű közieke- még 1903-ban vette kezdetét, ,, . . dik, s ezért a javítani való amikor áttértek a két müsza- Megalapozták ls nagymértékben nö-. eke- kos termelésre. A dolzozök az idei munkát dett, a vállalat tervteljesítése száma csaknem kétszeresére nemcsak elismerésre méltó, növekedett, s 1964 végére A tervszerű műszaki fej­hanem szükségszerű is. megközelítette a 350 fit. De lesztés keretében több kor­T"í i ' / nnn a totszám „felfutása" egyma- szerű szerszám- ésmunkagé­lOUU nunl ifUU gában nem biztosította volna pet állítottak munkába 1964­nagyjavítás a fejlődést. Szükség volt kü- ben, másfél millió forint ér­lönböző hathatós szervezési tékben. Hogy csak a jelen­Ha a végzett munka tény- és műszaki intézkedésekre is. tősebbeket említsük meg: 3 számait összeadjuk, rrezlepő Elsősorban biztosítani kel- esztergapadot, 2 oszlopos fű­adatokat nyerünk: több mint lett a nagy létszám megfe- rót, hidraulikus prést, ts'cs­38 ezer gépkocsi fordult meg lelő szociális ellátását, ezért köszörűt, villamos próbapa­tavalv a válla'atnál. Mint is- új öltözőhelyiségeket és ebéd- dot helyeztek üzembe. Meg­meretes, az országban egve- lőt alakítottak ki. Az autó- gyorsította és könnyebbé tet­dül itt, a Tolbuhin sugárúton szerelő, vasesztergályos és te a munkát a pneumatikus végzik a szovjet gyártmányú karosszérialakatos szakmák- és villamos meghajtású kézi­GAZ tehergépkocsik főjavi- ban továbbképző tanfolya- szerszámok használatba vé­tását. A mintegy 3400—3600 mot szerveztek, főképren az tele is. kocsi/a tehető állományból úi dolgozók részére. Ezeken Ezeken kívül mérés céljára 838 nagyjavítás jutott 1964- 72-en vettek részt. A műszaki motorfékpadot áll tattak be, re, több, mint amennyit ter- könyvtár állományát is 10 csapágyöntő műhelyt sze­veztek. ezer forint értékű könyvvel reltek fel, célgépet kész tet­Ügynevczett középjavftás­gazdagították. tek a vezérmű-tengel vek kö­ra is sok kocsi állt be hoz- Több műhelyt építettek, át- ^^J*™* záiuk, s futójavításra még alakítottak, s bennük az új ^^^nTsan végreS több. Csaknem 14 ezer sze- körülményeknek megfelelően intézkedések következtében mélyautá futójavítását, s több a munkát is átszervezték. Új a vállalat műszaki felkészült­mint 14 ezer szerv z- unká t műhelyt aiakítottak ki a vil- sdgi foka nagymértékben nö­"" lamosalkatrészek javítására, vekedett a múlt esztendőben. a szervizre kerülő jármű- Miután a vállalat igyeke­vécezték el. 671 motort javí­tottak meg, s 989 porlasztót szabályoztak be. vek alkatrészeinek mosására, zett biztosítani a terme'ési Ezek a kiragadott adatok felújították a kárpitcsmű- feltételeket és a dolgozik odaadassal, lelkesedéssel vé­gezték munkájukat, sikerült azt is elérni, hogy a vállalt határidőket szinte kivétel nélkül betartották, és a javí­tások minőség" is megütötte a kívánt szintet.' Az elmon­dottakból az is kitűnik, hogy a Xí. sz. autójavító dolgo­zói körültekintő, tervszerű munkával érték el a kiemel­kedő termelési eredmén t. s ezzel megalapozták az id"4 1965-ös évet is. Idén ugyanis semmivel sem kevesebb fel­adataik száma, a tavai vinál is több nagy-, közép-, futó­és szervizjavítást kell elvé­gezniök. F. K. Á tudományos- és műszaki kutatómunkák koordinálása A KGST tudományos és műszaki kutatómunkák koordinálására alakult állandó bizottság Moszkvában meg­tartotta rendes ülését, amelynek munkájában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Mag: arország, a Német De­mokratikus Kö/társaság, Románia és a Szovjetunió kép­viselői vettek részt. Külön megállapodás értelmében az ülésen jelen voltak Jugoszlávia képviselői is. Az állandó bizottság jóváhagvta az 1966-tól 1970-ig teriedő időszakban végzendő kutatásokról szóló e'őzetes jelentést és megvitatta a tudományos és műszaki tájé­koztatások területén folyó együttműködés kérdéseit (MTI) binája 710 megawatt telje­sítményű lesz és 2,58 milli­árd kilowattóra energiát szolgáltat. A nagymarosi erő­mű tíz kisebb Kaplan tur­binával 200 megawatt ára­mot termel majd. Ez az erő­mű folyamatosan üzemel és 1,1 milliárd kilowattóra vil­lamos energiát biztosít. A nagymarosi erőműnek — az áramszolgáltatással együtt — nagyon fontos feladata: a két erőmű között a víz szint­jét úgy szabályozza, hogy Gabcsikovótól Nagymarosig A hajózás állandóan bizto­sítható legyen. A két erőmű összesen 910 megawatt energiát szolgál­tat. Az áramfejlesztő rend­szer Közép- és Nyugat-Euró­pa egyik legnagyobb vízi erő­tnűve lesz. A monumentális erőmű építéséhez 800 000 tonna ce­mentet, 10 000 tonna acélt, 30 000 köbméter fát, 5000 millió köbméter homokot és kavicsot és 1 millió köbmé­ter követ és egyéb anyago­kat használnak fel. Mielőtt a nagy építkezés megkezdődik, miniatűr erő­művön működés közben is ellenőrzik a tervek realitá­sát. A pozsonyi Hidrotechnikai Kísérleti Intézet ablakai alatt békésen hömpölyög az öreg Duna. Bent, az intézeti laboratóriumokban pedig -nár azt figyelhetjük, mi­képpen alakul majd a nagy folyam új korszaka. LÓNYAI SÁNDOR A hideg „befogja" a Tiszát Az utóbbi napokban erő- ták be a Tiszát. A vízrajzi södött a hideg a Tisza felső szakemberek véleménye sze­szakaszán. A mínusz 10—13 rint a jégtakaró egy, lcgfel­fokos fagyok 5—0 centiméter jebb két nap múlva a szov­vastagra hizlalták a folyó jet—magyar határig terjed jégtábláit. A zajlás is erősö- A Tisza középső és alsó sza­dött, majd pedig a tiszalöki kaszán még majdnem fél fok duzzasztóműben megakadt és meleg a vf f szorosan egymás mellé so- J rakozott jégtáblák két nap szórványos, és csak a vízlü­alatt mintegy 170 kilométer körnek alig 10—15 százaié­hosszú szakaszon fagyasztót- két fedik jégtáblák. A tüz kialszik ? A z ötvenes évek elején rátom tehát egy bizonyos tf­megismertem egy fia- pust képvisel: a falu kulturá­tal pedagógust, aki a falusi lis életétől visszahúzódó, el­népművelésnek — hogy nagy zárkózó pedagógus típusát szavakat használjak — való- Nem sok ilyen pedagógus sággal fáklyája volt. Rendkí- van, mert hiszen akkor meg­vüli lelkesedéssel, igazi lón- szűnne falun a népművelés, golással-lobogással dolgozott, de nem nehéz belátni, hogy A lehetetlent nem ismerte, ha számszerűen kevesen van­mindent megcsinált, amit nak is, korábbi nagyszerű, akart. Munkája ötletes, friss színvonalas munkájuk hiá­és kitartó volt, s kitűnő ered- nya nagy kárára van a fa­ménycit ismerték megyeszer- lusi népművelésnek, te. Mást ne mondjak, amíg Dehát miért húzódtak visz­sok faluban érdektelenségbe, sza ezek a pedagógusok? Le­közömbösségbe fulladtak a tagadhatatlan, hogy vannak Szabad Föld Téli Esték elő- köztük olyanok — de igazán adásai, hallgatóságuk vagy csak jelentéktelen számban egyáltalán nem volt, vagy a —, akiket valami konkrét sé­legjobb esetben is csak 0— relem ért. Ez ugyan nem le­10 parasztember gyűlt össze, het megfelelő és elfogadható fiatal pedagógus ismerősöm indoka az elzárkózásnak, de úgy szervezte ezeket az elő- magyarázata talán lehet. Na­adásokat, hogy annak bizony gyobb részüknek azonban a csodájára jártak. Egy-egy semmi baja. Jól érzik magu­estén 300—400 érdeklődő zsú- kat a világban, szeretnek fa­folódott be az újonnan épült lun élni, s a falusiak is sze­művelődési ház nagytermébe, rétik, megbecsülik őket. A hallgatóság természetesen Gondjaik, problémáik persze nemcsak az előadásra volt nekik is vannak — kinek ne kíváncsi, hanem a színes mű- lennének? —, de ez nem érin­sorokra is, amellyekkel a ti az alapállást, a kiinduló Szabad Föld Téli Esték elő- pontot. Akkor hát miért hű­adásait befejezték. Hogy kul- zódtak mégis vissza? Ne ha­turális műsor is kell ehhez a ragudjanak a szóban forgó rendezvényekhez, azt persze pedagógusok, nem tudok másutt is tudták. Csak éppen mást mondani: kényelmes­nem tudták jól megcsinál- ségből. Ezért nem vállalják ni. Az a fiatal pedagógus vi- azt a munkatöbbletet, amit a szont, akiről beszélek, ab- népművelési munka jelent és ban különbözött a szürke át- okoz. Mert kétségtelenül ez­lagtól, hogy nemcsak egysze- zel jár a népművelés, még­rűen megcsinálta, hanem hozzá nem is kevés többlet­színvonalasan, ötletesen, ér- munkával, s ez valóban erő­dekesen csinálta ezt. feszítést, áldozatot igényel. Mostanában rosszakat hal- erre az áldozatra szük­lottam falusi barátomról. Kö- s£g van Eaiun koránt­zös ismerőscink azt mondták sem fejeződött még be a me­róla, hogy korábbi lelkes zőgazdaság szocialista átala­munkája elszürkült, ötletei kításának hatalmas, történel­elfogytak, nem a régi már, mi jelentőségű munkája. Az a lángolasnak, lobogasnak aiapokat már leraktuk, de vége. A tűz kialudt. Először nagy utat kell még megten­nem akartam hinni ezeknek n«nk ahhoz, hogy mai terme­„ , i , „„, • „„_„. loszövetkezeteink korszerű a híreknek, de aztán annyi- szocialista nagyüzemekké szor és annyi embertol hal- váljanak. Sokat kell még lottam, végül is el kellett to- ezért dolgoznunk, s ebben a gadnom, hogy valami csak- munkában nagy szerepe van „ ...... „ a népművelésnek, a falusi pe­ugyan tortént a barátommal. dagógusoknak is' Hivatásuk­Elhatároztam: meglátogatom. kai és sajat múltjukkal ke­Biztosan valami sérelem érte, rülnek szembe azok, akik — megbántották, 6 megsértődött n°ha még nem is olyan ré­és visszavonult. Ez lehet az f^^ l^ön^lt oka a változásnak. lőie. Szükség van rájuk, Amikor aztán személye- nagy szükség van munkájuk­sen találkoztunk, kide- ra, tapasztalataikra, ötleteik­rült, az égvilágon semmi ba- re Föllendül, színvonalasab­ja. Nem bántotta őt senki, .... . ellenkezőleg, segítették, tá- ba vallk ezzel a munka- a mogatták, megbecsült ember falusi népművelés. Nem is a faiujában. Az viszont tel- beszélve arról a haszonról, jesen igaz, hogy az a régi amit ez a visszatérés azok­tűz kialudt, elhamvadt ben- . .. , . „ , , , ne. Ezt ő se tagadja. Iskolai nak a flatal Pedagógusoknak munkáját ugyan jól elvégzi, jelent, akik most indulnak el színvonalasan és igényesen, — tapasztalatok és falusi vi­de a falu kulturális életében szonyok mélyebb ismerete szinte alig vesz reszt, nem ,,.... , ,. izgatják, nem érdeklik a néIkul ~ népművelőként az problémák. Miért? Nem tud- emberek közé. Segítségre, tá­ta megmondani. Ügy értem: mogatásra szorulnak. Ki ad­kielégítő, elfogadható ma- hatna nekik többet saját koI_ gyarazatot nem tudott er- . ... ,,„ ről adni. Mert mon- ágaiknál? do" ö, a°k mindent, hogy Na ré t lá például o „régi vágású" nep- . , ' művelő, s a megváltozott új esztendővel ezelőtt azt olvas­feladatok és követelmények tam valahol, hogy a pedagó­között nehezen tud ki igázod- gusok az értelmiségnek külö­ni. Más volt akkor, az ötve- nösen értékes t jai mert öfc nes évek elején a helyzet, , . , , , , , mint most, úgy érzi, ebbe kópesek leginkább túllátni már nem tud bekapcsolódni, szakmájuk kerítésén, ők tud­főképpen nem tudja irányi- nak leginkább közösségi, tár­tani. Nincs hozzá fantáziája. sada,mi méretekben dolgoznl Nem volt nehéz bebizonyí- és gondolkodni. Tudom, hogy MógíT' nyugtalanul"CS S ^k az -m volt mondó érzésekkel váltam el teljesen igaza: más értelmi­tőle. Tudtam, hogy nem ju- ségek is képesek erre. De a tottunk el a probléma lé- doiog lényegét ez a hiba nyegehez, s ezért egyáltalán . . . .... . , nem voltam biztos abban, szlnte nem 18 érint1' A szak" hogy a barátom megváltozik, mán túli érdeklődés és fel­hogy a tűz, mely úgy látszik, adatvállalás valóban a peda­tényleg kialudt benne, ismét gógushivatás lényegéhez tar­lángra kap. Izgatott az ügy, ... ... ,, , , . . s utánanéztem, érdeklődtem, tozlk' A társadalmi felada­vannak-e másutt, más fal- toktól elforduló, visszahúzó­vakban hasonló pedagógusok, dó pedagógus nem teljes ér­Kiderült: vannak. Az én ba- tékű tagja a tanítók, tanárok nagy táborának. Jpzért a tűznek nem sza­bad kialudni. Tény, hogy a régi láng néhány pe­dagógusban már nem lobog úgy, mint 8—10 évvel ezelőtt. De még parázslik és fújnak azok a szelek, amelyek láng­ra lobbanthatják. Mi más le­hetne ez a szél. mint a szo­cializmus építésének falusi feladatai? Ezeknek megvaló­sítása kívánja a nagvobb ak­tivitást a népművelésben, s maga a falu népe kéri ezt pe­dagógusainktól. ökrös laszlö Csütörtök, 1965. január 14. dél-magtarorszag 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom