Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-12 / 9. szám

Mivel díszítheíjük lekésünk falét? A LAKÁST a különféle apró tárgyak, díszele, a textil, a kerámia, a függöny, a sző­nyeg teszi otthonossá. Az egyik legrégibb és leg­gyakoribb a falra helyezett kép, ami megtöri a falfelület egyhangú síkját. A házak ott­honteremtő ízlése szabja meg azután, hogy milyen a kei. Nagyon sokan a család tag­jainak fényképét tartják a legfontosabb dísznek a faion. Sok otthonban egész falfelü­letet elborítanak a k álon .ele keretbe foglalt képek. Mások a festményt tekintik megíe­változatos színű és formá­júig. Mindenki kiválaszthatja a lakásba illő, megfelelő szí­nűt és formájút. Vannak kisebb cserép-vi­rágtartók, amiket a falra erősítve, vágott virággal lát­hatunk el. Ezek kedves díszei a lakásnak. Télire szalmavi­rágot, fenyőágat, vagy akár egy-egy szeszélyes formájú száraz ágat tehetünk bele. Hangulatosabbá teszi a szobát — ugyanakkor kíméli a falat, a heverő, vagy fek­hely mellett a szőnyeg, vagy a textilfalvédő. A régi stílu­sú lakberendezés nem nagyon használta fel ezt az évezredes hagyományt. Az új lakbe­rendezés — főleg a világos és célszerű bútorok, 6zinte követelik ezt a lakásokba. Egyik leggyakoribb és leg­jobban díszítő forma a heve­rők mellé 60—70 centiméter magasságba erősített toron­táli szőnyeg, raffia, pamut, vagy plüss falvédö. A kárpit színe határozza meg, hogy az egyszínű, vagy mintás le­gyen. A LEGÚJABB lakberen­dezési elvek szerint az ét­kezősarokba, az asztal mögé falra függesztett festett, hím­zett, vagy aplikált mintájú falikép divatos. Ezen kívül sokféle hasznos tárgy, pél­dául egy gitár is hozzájárul­hat ahhoz, hogy otthonunk meghittebbé, egyénibbé vál­jék. Kovács Margit Otthon készíthető kötény lelőnek, s ezért tájképeket vásárolnak ismeretlen ván­dorló árusoktól, akik széles aranykeretbe foglalt rózsaszí­nű naplementét, szökőkutat és hattyúkat, esetleg táncoló cigánylányt ábrázoló képet adnak eL A kép széppé teszi ottho­nunkat, de ízléssel és gond­dal válasszuk ki. De család­tagjaink régebbi és újabb fényképeit inkább fénykép­albumba rakva őrizzük. És ne vásároljunk — sokszor több száz forintért — igény­telen, giccses, bizonytalan származású festményeket. Ma már igen szép reprodukciók, rézkarcok, nemzetünk legte­hetségesebb festő- és grafikus­művészeinek munkái vásá­rolhatók meg — részletre is a megfelelő iparművészeti boltokban. Mértéktartó ízlé­ses keretbe foglalva, valóban díszei lehetnek otthonunknak. A KÉPEK MELLETT sok­féle tárgy, lakberendezési cikk kölcsönözhet kellemes szint otthonunknak. Már a népi ízlés is felhasználta a lakás díszítésére a kerámiát Faluhelyen a karoslóca felett szépen sorakoztak a népi cse­réptálak és korsók. Ezt a dí­szítésmódot bátran átvehet­jük a lakószobába, verandá­ra egyaránt. Nyugadtan vá­sárolhatunk falra függeszt­hető tálakat és korsókat. Kellemes látvány, ha a for­ma és szín megválasztására ügyelünk. Ablak mellé ugyancsak fal­ra illik a kerámia kaspé, amibe cserepes virágainkat neiyezhetjük el. Ezekben la nagy a választék a fekete mohácsi, vagy nádudvari né­pi cserepektől kezdve, az iparművészek által készített Saját használatra és aján­déknak is otthon készíthető el az a csinos kötény, ami­nek szabásáról ismertetőt adunk. A rajzunkon látható kötényhez — átlagméretre — mindössze 1X1 méter csíkos vászonra van szükségünk. Elkészítése is egészen köny­nyű: a vásznat 50 centimé­ternél félbehatjuk, levasal­juk, majd centiméterrel le­mérjük rajta azokat a távol­ságokat, ahol ki kell szab­nunk az anyagot. A szabásmintán egy kocka 16 centimétert jelent, ehhez az egyszerű szabáshoz azon­ban nem szükséges felna­gyított papírmintát készíte­ni, mert csupa egyenes vo­nalat kell szabnunk a vá­szonból. A szabásrajz csak útmu­tató a méréshez és ahhoz, hogy hol kell levágni a kö­tény derékrészét, kantárját, zsebeit. A rajzon: 1. jelzés a kötény fele, szagatott vonal­lal jelöljük a zseb és a pánt betűzésének helyét, 2. a zseb, majd a harmadik és a ne­gyedik a vállpánt és a meg­kötő. z. \ f­1 1 1 1 1 • j u. J i 3. M. SPORTOLÓ ISKOLÁSOK — Én sem jártam sport­körbe, mégis becsületes asz­szony lett belőlem... — így füstölgött a múltkor egy kö­zépiskola szülői értekezletén az egyik leány édesanyja. És hozzátette: — Sportolás ürügyén ki tudja hol, s mit csinál a gyerek. Vizsgáljuk meg, jogos-e a panasz? Természetes, hogy a tanu­lónak elsősorban kötelessé­gei vannak. Ha a sportkör miatt elmulasztja a más­napi lecke elkészítését, ha a leány ezen a címen tagadja meg. hogy a háztartásban segítsen, a fiú pedig közép­iskolai mivoltához méltat­lan dolognak tartja, hogy a gazdaság ezernyi munkájá­ban közreműködjék, s ehe­lyett inkább az uszodába szalad — akkor bizony a s7;,'őnok van Becsü­.y;.korla ta' rei.űe.lcezö ké­jjsitett foKönyveiőt keresünk azonnali felvétel­re. jelentkezés: Aranyka­lász Tsz. Tápé. vk 11422 Gazdálkodni az idővel A gyermek érdeke letes emberré csak az lehet, aki az idejével is megtanul gazdálkodni. S legalább ugyanilyen lényeges, hogy a gyakorlatban is megtanulja, mi a munka. Hiszen a ké­nyeztetés, az úrhatnámságra nevelés igen káros. Igenis mosogasson otthon a gimna­zista leány, s ha a középis­kolás fiú álmot rak a tehén alá, bizony nem lesz attól semmi baja. A matematika­leckét legalább olyan jól el­végezheti, mintha egész dél­után teniszezett, vagy röp­labdázott volna. Mi hát a megoldás? A sta­tisztikák bizonysága szerint egészséges a sportolás, ko­moly orvosi tanulmányokat írtak arról, hány centimé­terrel magasabbak és persze egészségesebbek, munkabí­róbbak a mai fiatalok, mint a régebbiek. Tehát éppen a gyermekek érdekében nem szabad megtagadni tőlük azt., amit az iskola fontosnak tart: hogy részt vegyen az úttörő, vagy a KISZ sport­köri edzésein. Semmiféle iskola nem akarja azt, hogy a gyerekek keveset tanuljanak, hogy megtagadják az otthoni mun­kát. Az persze előfordul, hogy a tanuló otthon isko­lai különmunkáról füllent­get, s közben az uszodába megy. Vizsgáljuk meg ilyen­kor, nem mi kényszerítet­tük-e a hazugságra azzal, hogy eltiltottuk a sportolás­tól? Ha pedig mégis soknak találjuk a sportkörben eltöl­tött időt, legjobb, ha a pe­dagógushoz fordulunk. Ak­kor megtudjuk, mi az igaz­ság. Az érdekeket össze lehet és kell hangolni. Ezt megkí­vánja a családi otthon bé­kéje, az iskola fegyelme és elsősorban a gyermek ér­deke, Sz. L Rádiósás, járművezetés és sok más Gazdag az MHS idei programja Az MHS Csongrád megyei elnökének asztalát teljesen elfedi egy táblázat. Sárga, zöld és piros négyzetek tar­kítják a fehér lapot. A szí­nes négyzetekben számok. A lap felső részén hónapbeosz­tás. A táblázat minden „tit­kok" tudója. Az MHS egész 1965. évi tervét „ismeri". Lesz bőven tennivaló. Idén sokkal gazdagabb, szí­nesebb a program, mint az elmúlt esztendőkben. Most folynak a vezető szervek új­jáválasztásai. Megerősítik az aktívacsoportokat. A szer­vezeti alapok megszilárdítá­sa minden további munkát segít. Valamennyi szakágban Milyen program is várja a fiatalokat az MHS-ben? Már jelenleg is valameny­nyi szakágban folyik a ka­tonai előképzés. Ezen az előképzésen a sorkötelesek és a sorköteleseknél egy-két évvel fiatalabb fiúk vesz­nek részt. Bő választék van az. érdeklődésüknek megfe­lelő foglalkozások között. Van lokátoros, csapatrádiós, műszaki, ejtőernvős és repü­lős előképzés. Kinek mihez van kedve, azt választhatja. A legnagyobb sikere a te­hergépkocsizó képzésnek van. Jelenleg is közel 300 fiatal vesz részt Csongrád megyében ilyen oktatáson. A honvédségnél aztán gya­korlatot szereznek, s mire leszerelnek kitűnő gépko­csivezetők lesznek. Az idősebb korosztállyal is egyre jobb a kapcsolata az MHS-nek. Mintegy 30 ezren vesznek részt a 15 órás polgárvédelmi oktatá­son. A régi száraz előadá­sokat most érdekes ismeret­terjesztő előadások váltották fel S amilyen vonakodva mentek el régebben az .em­berek az előadásokra, most olyan érdeklődéssel várják. A diákok is Érdekes esemény lesz az MHS életében a középisko­lák fiataljai között megren­dezett tömeglövészeti ver­seny. A diákok először 4—6 órás elméleti képzést kap­nak, s azután kerül sor az iskolai selejtezőkre, majd a megyei döntőkre. 11 ezer fiatal vesz részt ezen a versenyen. A legjobbak kö­zül továbbra is versenyez­hetnek az MHS színeiben. 1965-ben több gondot for­dítanak az összetett honvé­delmi verseny tömeges részé­re is. A lövészversenyhez ha­sonlóan a középiskolákban is megrendezik az összetett honvédelmi versenyt. A fia­talok „pályafutása" nem ér véget a megyei középiskolás döntőknél. A jó eredményt elért csapatok a megyei dön­tőben is részt vehetnek és ha ott is eredményesen sze­repelnek akár a megyét is képviselhetik az országos döntőn. Nagy érdeklődés Feltűnően nagy a változás a fiatalok érdeklődésében. Sokkal többen jelentkeznek MHS-foglalkozásokra, mint az elmúlt években. A szülők is. a fiatalok is megértették, hogy az MHS-ben való te­vékenység hasznos időtöltés. A szakkörökben és klubok­ban a technika elsajátításá­ra, fegyelemre, bátorságra, önuralomra nevelik üxet. s emellett kellemesen töltik idejüket. A falusi fiatalok után a városi ifjúság is megértette, hogy az MHs­foglalkozások is szórakozta­tóak. Igaz, romantikusabbá vál­tak a foglalkozások. Több technikai felszerelése van már az MHS-nek, mint ré­gebben. Gazdagabb a prog­ram is. Sportesemények Az MHS elnökének aszta­lát fedő táblázat gazdag sportprogramról is árulko­dik. Csakhogy néhányat em­lítsünk közülük: honvédelmi sportnap, nemzetközi és ma­gyar motoros salakbajnok­ság, összetett honvédelmi verseny, nemzetközi moto­ros honvédelmi összetett verseny. Minden vasárnap lesz va­lamilyen sportmegmozdulás. S a sportklubok célja, hogy az eddigi két érdemes, 34 I. osztályú, 84 II. osztályú. 200 III. osztályú versenyző mel­lé — akiknek több mint 40 százaléka 20 éven aluli — több fiatal csatlakozzon. K. A. Ki volt a hibás ? KÖZLEKEDÉSI BALESE­TEKKEL KAPCSOLATOS LEGFELSŐBB BlRÖSAGI ÁLLÁSFOGLALÁSOK Tatabányán egy bisztró előtti megállóban néhány ember várakozott a Tatabá­nya—Űjváros—Tatabánya-fel­ső vasútállomás között közle­kedő autóbuszra. A felszál­lók között volt egy férfi is, aki nem a hátsó, hanem az első ajtón akart a kocsiba lépni. A kalauznő nem vet­te észre, lecsöngette a ko­csit, ugyanakkor a gépkocsi­vezető, M. Mihály — aki szintén nem látta az első ajtó előtt álló utast -, be­csukta az ajtót, éppen ab­ban a pillanatban, amikor a férfi lába már a lépcsőn volt. Amikor a busz elindult, az illető elesett és bokáját törte. Szabályosan kell felszállni Az esztergomi járásbíróság M. Mihály gépkocsivezetőt felmentette a foglalkozás kö­rében elkövetett, súlyos testi sértést okozó gondatlan ve­szélyeztetés vádja alól. A felmentő ítélet ellen azon­ban a legfőbb ügyész törvé­nyességi óvást nyújtott be. Az ügy a Legfelsőbb Bíró­ság elé került, amely hatá­rozatában kimondta, (logy a törvényességi óvás alaptalan. A lábtörést szenvedett sér­tettnek ugyanis módjában lett volna a hátsó ajtón fel­szállni, hiszen ott mindösz­sze két-három ember vára­kozott. A gépkocsivezető nem is láthatta, hogy a fér­fi elöl akar felszállni: az il­letőt a leszálló utasoktól nem vehette észre. A súlyosbitó körülmény h. István 31 éves miskolci gépkocsivezető felkereste egy autószerelő baratját, akihez éppen akkor hoztak kisebb javításra egy Skoda sze­mélygépkocsit. A munka el­végzése után az autószerelő megkérte L. Istvánt: üljön a volánhoz és vigye a kocsit a tulajdonos lakására, mert 6 reggel már pálinkát ivott, nem vezethet. L. István el­vállalta a megbízatást, an­nak ellenére, hogy aznap ő is fogyasztott szeszes italt Nem sokkal később bekövet­kezett a karambol: a Sko­dával a járdára, majd a ház falának rohant. Sérülés sze­rencsére nem történt, a ko­csi azonban megrongálódott. A miskolci járásbíróság it­tas vezetés bűntette miatt négyhónapi szabadságvesz­tésre ítélte L. Istvánt, a mis­kolci megyei bíróság azon­ban fellebbezés folytán az ítéletet megváltoztatta és a terheltet tízszázalékos bér­csökkenés mellett hathónapi javító-nevelő munkára köte­lezte. Az ítéletek ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt. A járásbírósági ítélet ellen azért, mert mellékbün­tetésként nem mondotta ki a foglalkozástól való eltil­tást, a megyei bírósági íté­let ellen pedig azért, mert javító-nevelő munkát alkal­mazott. A Legfelsőbb Bíró­ság megállapította, hogy a törvényességi óvás alapos. L. István már három alka­lommal volt elítélve veszé­lyeztetés bűntette miatt, azonban közkegyelem alap­ján mindhárom esetben mentesült a büntetés v*gr" hajtása alól. Sem a kc-'.hY ítéleteknek, sem pedig an­nak, hogy a büntetések alól mentesült, L. Istvánra nem volt megfelelő javító hatás­sal, ezért most a gépkocsi­vezetői foglalkozástól is el­tiltották. % Botcsinálta vontatóvezető B. Mihály 27 éves építő­ipari segédmunkás az ÉPFU szombathelyi telepén meg­kérte a vontatóvezetőt: olyan helyre álljon, ahonnan ő könnyebben tudja lerakni a szállítmányt. Erre a vontató­vezető nem volt hajlandó. Ezt követően a segédmunkás engedély és jogosítvány nél­kül felült a vontatóra és ki­hajtott az útra. Amikor meg akart fordulni, látta, hogy vele szemben két kerékpáros nő közeledik, szabályosan, egymás mögött. Ennek elle­nére megkezdte a kanyaro­dást és a vontatóval a ke­rékpárosok elé vágott. Az összeütközés következtében az egyik asszony súlyosan, a másik könnyebben megsé­rült. A szombathelyi járás­bíróság foglalkozás körében elkövetett súlyos testi sér­tést okozó gondatlan veszé­lyeztetés bűntette miatt B. Mihályt hathónapi szabad­ságvesztésre ítélte, a megyei bíróság azonban az ítéletet megváltoztatva, B. Mihályt mindössze tízhónapi javító­nevelő munkára kötelezte. Törvényességi óvás folytán az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a megyei bíróság ítéletét megváltoztat­va, a törvénynek megfelelő határozatot hozott. Helyben hagyta a járásbí­róság ítéletét, de mellék­büntetésül kimondta a gép­járművezetői foglalkozástól való eltiltást is. A terhelt magataré-'sa ur nr.: ' ­u 1 ­let indc' . —, anie.j sz.... ségessé teszi, hogy egy meg­határozott ideig ne szerez­hessen gépjárművezetői jo­gosítványt. B. L. 6rn m* mm * PÉLjjAAGrARons^ 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom