Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-06 / 4. szám

Egy kis statisztika ——wmwMiifm az életszínvonalról iitiittiiiaiticf titattEai*iiiti»atiia>ciict (••(••••••itiiiiatttniicf iititimtiitiitittatf itut iimiftiiiiiiiiiftititt Jelenleg Szeged legnagyobb létszámú üzeme a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat. A több mint ötezer embert foglalkoztató nagyvállalat három gyáregységében — az újszegedi szövőgyárban, a szegedi kenderfonóban és a jutaárugyárban - közel 4200 munkás dolgozott 1964-ben. Negyedik gyáregysége Pécs közelében, Hirden van. ahol ezer embert foglalkoztatnak. A vállalat fejlődéséről, új gépekről, s az új épületekről Hová, honnan, hányan kiszámításánál figyelembe vették az adatközlők családjárnak? Az átlagkereset 678 adatszolgáltató ív Mire költenek az emberek? jában levő összkeresetet és a családtagok számát. Eszerint az egy főre jutó jövedelem 500 forintig 71; 800 forintig 192; 1200 forintig 235; 1600 forintig 96 és 1600 forint felett 84 családban szerepel. Az emberek keresetüknek jelentős hányadát költik éle. i . lemre. A legtöbbet - 1241 fonap mint nap sokat olvashat adódnak ezek a béregvenet- rini„( „-.í, ., ., , , az érdeklődő a napilapok ha- lenségek, de befolStoffik a f Z * acfaladok va" sábjain, többször hallhat tá- dolgozók hangulatát és az sarolnak az elelmiszerüzlejékoztatást illetékes emberek összevont vállalatok együtt- tekben. akiknél az egy-egy nyilatkozata alapján. Éppen működésének, jó kapcsolaté- családtagra jutó kereset nem igy sok szo esik az üzem nak kialakításában sem elő- haladja meg a 800 forintot eredményeiről, célkitűzései- nyösek "aiaujd meg a 800 tonntot. ről, feladatairól is. S ezeknek A személyenként 500 forintig a témáknak kapcsán sokat • terjedő keresetűek — 1052 hallani az üzemben dolgozó A „ forintot - és az 1600 forintos emberekről, egyénekről, bri- gyáregységén. irodaiban átlagkeresettel rendelkezők gádokról, műhelyekről, üzem- végzett statisztikai kimutatá- - 1068 forint - körülbelül részekről. Most azonban né- sok elkészítésével egyidőben egyformán költekeznek. A hány számadat segítségével 678-an — tehát az üzem sze- keresetükhöz mérten, arányonézzük meg a szegedi üze- gedi gyáregységeiben doleo- san kétségtelenül a legkevemekben dolgozók életszínvo- zó munltos^ ró ^á^l^i sebb hevétellei rendelkezők nalának jellemző alakulását, töltöttek ki éAénytf kérdői költenek legtöbbet élelemre. • íveket, melyek a dolgozók rinLtfbeIrt A három szegedi gyáregy- életszínvonalának alakulását ^ kl^mi ^ d V*8-" ség közül a legnagyobb a sá- kutatták. Az adatfelvételi la- „^ keresettel rendelkező 5 - nnWmi „ csaladok az első kategonanal, s ugyanez mondható a ruházkodásra költött összegnél is. A kitöltött adatszolgáltatási lapok szerint legnagyobb nyilván a munkaügyi osztá- család havi kiadásainak ala- .LSt^A,®0™^/ .á .-.i j, // tt-a-i™ kiadott osszegnel. Az egy fogedi kenderfonó. Ügy 2 ezer Pókról megállapítható a kii f88,1,^^ !lSÍÍ^?£ÓrÍán_á1, ember keresi itt kenyerét. A töltő társadalmi munkában legkevesebben a jutaáru- való részvétele, munkabeoságyárban vannak: alig több tása, családjában az egy főre mint 700 munkást tartanak jutó kereset megoszlása és a Melyik kézzel? t* rtekezleteken, szövet- meghatározott összegű kere- zett tenyészteheneket állftkezet! gazdák, vezetők setekhez kötnék. sunk be, ha a tartásukhoz a vitáiban, naponta százféle KlltaH..k a i-s,™ - há, feltételeket megteremtettük, módon kerülnek szóba a ^matjuK a KOZOS es a naz- Vagy pedig a nagyon keve_ háztáji gazdaságok. Okosan taji gazdasagok egyuttmuko- set tojó parlagi tyúkok heérvelő szavak mögül is ki- désének legjobb formáit. Bi- lyett folyamatosan értékes kicseng a kétkedés: talán zonyára túlzás nélkül mond- tenyészbaromfi törzseket már nem is fontos a közös hatjuk: országosan is az kapjanak a háztáji gazdasályon. Az újszegedi üzembe kulása. Érdekes megfigyelni, ... •• többen, mint 1400-an járnak hogy a kérdezettek közül 428- s^fnt eg^Igy nap mint nap. an nem s csak 250-en végez- f®^™® Az üzemek jellegéből adó- nek valamilyen társadalmi ^ k™Gtk<íző !^ emberek kétharmada no: fia- 330-anket műszakban 87-en kjadások rovatá£an isey(az Ud lány, asszony, s a torzs- egyjmszakban p«hg 247-en 1Ő2- d gárdatagok kozul is sokan, dolgoznak (14-en nem kozol- llfi. 9„. ' A o mól* oKon non keresetmegoszlás csaAz már azonban nem termé- ték munkabeosztásukat). szetes — és még az üzemek elhelyezkedésével sem magyarázható teljesen —, hogy míg összesen 1014 munkásember jár be vidékről dolgozni ezekbe az üzemekbe, a legkisebb gyáregység 536 bejárót foglalkoztat. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a legnagyobb gyáregységben — tehát a szegedi kenderben — csupán 81 bejáró dolgozik. • A közelmúltban összeállított statisztikai kimutatások érzékeltetik a munkások átlagos keresetének emelkedését, alakulását. A munkások átlagkeresete Újszegeden a legtöbb a három gyáregység közül. Az 1964 első félévi adatok szerint túlhaladja az 1400 forintot. A kenderfonóban 1350, a jutaárugyárban pedig 1250 forint az átlagkereset Ezekben az átlagokban benne van az üzemek valamennyi munkásállományú dolgozójának keresete. Részben az iparág jellegéből Az egy főre jutó kereset Méry Éva Antennaerdő helyett központi antennák A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a Kohó- és Gépipari Minisztérium és az Építésügyi Minisztérium munkatársai a közelmúltban javaslatot dolgoztak ki a gombamódra szaporodó tévé tetőantennák felszerelésének szabályozására. Egyebek között ind k ányozták, hogy a harmadik ötéves terv időszakban mindenütt, ahol ez indokolt — elsősorban Budapesten ós a vidéki városokban — központi tévé tetőantennák felszerelésével változtassanak a helyzeten. Ez minden szempontból előnyösebb, mert jobb is, olcsóbb is. Az építkezéseken a beruházási keretből teremthetnék meg a központi antennák műszaki feltétéleit, a régebbi házaknál pedig a felújításokkal egyidejűleg lehetne megoldani a feladatot. A javaslatot valamennyi illetékes fórum helyesléssel fogadta. Ennek alapján előreláthatólag már a harmadik ötéves terv lakásépítkezésein intézményesen gondoskodnak a központi tévé tetőantennákról. hogy az első röplap olyan hatást keltett a foglyok között, mint a kiszáradt sztyeppén az eső. Sokan, akik már hitüket vesztették, akik már nem is reménykedtek abban, hogy valaha is hazatérhetnek, akik már a fasizr mussal folytatott harcot csaknem reménytelennek tartották, most felemelték fejüket. — Hallottad? — mondogatták. — A mieink itt is dolgoznak. Még nincs hát vége mindennek. — Én már régóta tudom, hogy nincs... Rumjáneev sok ilyen beszélgetés hírét vette, melyeknek éltető ereje a Nemzetközi Antifasiszta Bizottság első röplapja volt. És ez örömmel töltötte el. Meggyőződött, hogy az ellenség hátországában Is tehet valamit a győzelemért. Egyetlen egv röplap, melyet csekély példányszámban állítottak elő egy régi sokszorosítón, jobban hatott a foglyokra, mint a milliónyi fasiszta újság és a hitlerista propagandisták ezrei, akik a hazájukból elhurcolt embereket félrevezetni igyekeztek. Rumjáneev fejest ugrott az illegális munkába. Röplapokat írt a szovjet, francia, belga és cseh foglyokhoz, állandóan tájékoztatta őket — orosz és német nyelven — a Szovjetunió információs irodájának anyagáról. A Nemzetközi Antifasiszta Bizottság egyik összejövetele után Taiexia Tonkonog szokása ellenére nem távozott. Nyikola.i. szemrehányó tekintetét megértve. kérdezte: — Mit akarsz? — Semmit — majd tétovázva hozátette: — A munka jól halad, di a feleségedről kár megfeledkezned . — Különös vagy — mosolyodott e! keserűen Nyikolaj — erre már sokat gondoltam magam is, de nem tudok rajta segíteni. — Nem erről van szó — helyesbítette Takszia —, de azért érdeklődhettél volna utána ... — Mit kérdezzek? — húzta össze szemöldökét Nyikolaj, ha ismét letartóztatták és a Gestapo kezeiben van... — Tegnap kiengedték —, válaszolta Taiszia. — Holnap ebéd tájt várni fog a Tauehe erdő tisztásén. — Tyűha, ez aztán a meglepetés... Nem jött álom a szemére, s hogy gyorsabban teljen az idő, ismét munkába mélyedt. A munka sem fogta. Szeme előtt állandóan Júlia aria lebegett: sápadt arca, szomorúsággal teli szeme és állán egy véraláfutásos folt — valamelyik felügyelő keze nyoma. Másnap, alighogy a nap a látóhatárt elhagyta, a telep útján egy középtermetű, ódivatú földesúri ruhába öltözött ember jelent meg. Lassan lépkedett, időnként megállt, a napra tekintett, majd ismét útnak indult. Bár a megjelölt időnél jóval korábban érkezett a Lipcsétől néhány kilométerre levő Tauche erdőbe, felesége már várta. — Tudtam, hogy korábban jöez — mondta könnyeit törölve/ — Itt vagyok, Júlia ... Felesége szörnyű elbeszélését a letartóztatása alatti „élményeiről" iszonyodva hallgatta végig. Először „együttérzően" vallatták, igyekeztek megtudni, hová tűnt a férje, fényképét követeitek tőle. Minden kérdésre ,,nem"-mel. ..nem tudom"-mal válaszolt. A Gestopó-legények hátracsavarták karjait, tűt döftek körmei alá. addig verték, míg eszméletét vesztette. Egy hónap múlva kénytelenek ' voltak visszaengedni a táborba. Másodszor azért tartóztatták le, mert valaki feljelentette, gyarapítása? Vagy ha igen, "«"•<""•• gok. Egy tyúk az egyik is, akkor miért beszélünk olyan e§yik legjobb módszer az, egy tydk a másik is. Csak sokat mostanában a háztáji melyet a Baranya megyei míg az egyik 80—100 tojást gazdáságokról? A tsz-ek Belvárgyulán alkalmaznak tojik évente, a másik termenyújtsanak több segítségeta közsvűlési határozat lés® meghaladja a 200-at. háztáji állattenyésztés fej- m ^ Kozgyuiesi naturozat Ezeke, a háztájl korszerűsílesztéséhez! Adjanak a ház- mondja ki, hogy a tsz-tol ta- tési problémákat a tulajdotájiba több takarmányt! karmányt vásárolni készpén- nosok önerejükből aligha Gondoskodjanak arról is, zért nem lehet ellenben a tudják megoldani. Mérnöki hogy a háztáji portéka jobb eazdáknak minden 100 fo_ szinten kell tehát tervezni, áron keljen el. Adjanak te- Sakknak mmden 100 fo- szerveznj a háztáji termelést nyészállatokat is! ... hang- nntnyl közösben szerzett jö- is A közös tervek elkészítézik mindenfelől a követelés, vedelem után hivatalos áron sénél számításba kell venni Mindezek valóban fonto- 15 kiló csöves kukoricát 10 a háztáji állatállományt is. sak. Azonban mégis nagyon j... S a takarmányt nemcsak a nagy politikai hiba lenne, *uo arpat vagy eppen f® közös részére kell biztosítani, ha úgy vetnénk fel a kér- bany négyszögöl lucernától- Csak {gy gondolhatnak a dést, úgy tennénk különbsé- det biztosítanak. Nos. ez azt gazdák arra, hogy a meglévő get. hogy melyik a fonto- jelenti, hogy aki több jöve- koca mellé esetleg még egy sabb. A gyárszerű mezőgaz- (Jelme, ak háztájiból, másikat is neveljenek, dasagi nagyüzemek teljes felépítéséhez szükség van a többet kell kapnia munkajá- Még nagyon sok okos, felháztáji gazdaságok termeié- ért a közösből is. Nem mind- világosító szóra van sére is. Csak a kettő alkothat egy hogy egy-egy gazda szükség. Azt hiszem, mindegyütt a mezőgazdaságban ' é két termelési szektor fejlőegységes egészet. Tehát s eVDen L" u vagy ,íu désének jelenleg az a legnanagyüzemi termelési rend- ezer forint értékű munkával gyobb kerékkötője, hogy a szerünk következetes fej- járul hozzá a közös gyarapi- közösnek valamiféle konkurlesztésével egyidőben hosszú tásához. A nagyobb teljesít- renciáját látják a háztájiaktávon be kell rendezkednünk mények után a közös állat- ban. A gazdák szíve is joba háztáji gazdaságokkal való állománynak és a háztájiak- ban húz még a háztájihoz, jó együttműködésre. Erdei nak is sokkal több takar- abban kicsit még a megszoFerenc akadémikus, a Haza- mány jut. kottát, a múltat érzik jelen, fias Népfront Országos Ta- Sokan így vannak ezzel — nácsán'ak titkára Makón tar- fit van például a rétek persze fordított értelemben tott utóbbi beszédében így és legelők javításának _ a kommunisták közül is. jellemezte a két nagy terme- "gye- Ha a tervek megváló- Attól tartanak, hogy a házlőegység viszonyát: „Legyen sulnak. a háztáji jószágok ré- tájiak a közös fölé kerekeda közös, az anya. mely em- szere is több, jobb szálas ta- nek. Egyik ismert nagy szőlőjén neveli, viszi magával karmány jut, mint amennyit vetkezet párttitkára a minap előre sok kis apróságát." eddig kaphattak. Tehát a ,-gy vetette fel a kérdést: Azonban — ezt Erdei elvtárs javítás nem lehet - már pe- „Ha már mindenképp ki kell is hangsúlyozta — nem mind- dig mostanáig csak az volt békülni azzal a gondolattal, egy. hogy milyen az „anya" — csupán közös érdek. Arra hogy segítsük a háztáji gazés az „apróságok" viszonya, gondolunk elsősorban, hogy daságokat, akkor tisztázzuk Semmi esetre sem lehet jó, a szegedi járásban évente 10 azt is, melyik kézzel?" A doha a „kicsinyek" indokolat- ezer hold számra kiosztott iog ilyen felvetése bizony lanul sok „tejet" szívnak el. legelőkön a terület használói sántít. Lehet a jobb és a Már pedig ilven tünetek is kötelezően végezzek el pél- bal kézzel is egyszerre támomotatkoznak néhány helyen. dául a szükséges gyomirtást. gatni a háztáji gazdaságokat A

Ne csak legeltessék a gyepet, akkor, ha ez a munka végső szegedi járás sok szo- hanem gondozzák is. Járul- fokon mégis a közös termevetkezetében már va- janak hozzá a műtrágyázás lést az ország jobb áruellálóságos szabály lett ebből: költségeihez, segítsenek a tását mozdítja elő. Más esetvan egy háztáji tehén, jár vízrendezésben, mert ezek ben viszont a csak bal kéz is egy-két hold légelő a közös- olyan nagy feladatok, hogy komoly erkölcsi, anyagi kábők S közös erőből^ kizárólag rokat okozhat ha aköz8s á,_ is a mezőért meg nem is. Az aliami támogatásból megva- , , ' .. _ ..... . igazgatóság pedig nyugodt, lósítani nem lehet. latállomany, a kozbs földek mert úgy érzi jól támogatja Egy évvel ezelőtt rendelet sínylik meg egyes tsz-eken a háztáji gazdálkodás fejlő- írta elő, hogy a tsz-ekbe úgy- belül a háztáji termelés elődését. Pedig ez csak akkor nevezett háztáji árufelelősö- retörését lenne igaz, ha például szer- ket kell kinevezni. A rúzsai ződést kötnének arra, hogy a Napsugár Tsz-ben hamar fel- A háztáji gazdaságok tetehén szaporulatát a gazda a ismerték az ügy életrevaló- hát semmi esetre sem konkurtsz-nek adja el a közös állo- ságát, mindjárt tovább is fej- rensej a tsz-eknek, hanem many gyarapitasara. Vagy lesztettek. A gazdaságon be- . _. . „ pedig elsősorban azoknak a lül egyetértésben a földmű- szerves reszei. Bizonyos, hogy gazdáknak biztosítanának vesszövetkezettel felvásárló- idővel ott fejlődnek ki előkedvezményeket a takar- telepet létesítettek. S rövid Ször a legjobb, legmagasabb mónybeszerzésben és egye- idő alatt sok milliós forgal- szintű ^vetkezeti mezőgazbekben, akik munkájukkal mat sikerült lebonyolítania „ , . leginkább kiérdemelték ezt háztáji gazdaságok termékei- daaagi nagyüzemek, ahol a A bizonyos juttatásokat le- vei. S ebből a nagyüzemi fel- háztáji gazdaságok is sokat dolgozott munkanapokhoz, árak révén szép haszonra tett. termelnek. Ahol a nagyüzem, munkaegységekhez, vagy szert a tsz. mint erős fogaskerék, moz: E gondolat egyenes to- . . . ,. , .... vábbfejlesztője a mostaná- 8ásba hozza- előrelendíti a ban mind ismertebbé váló kisebbeket. És ezek az apró háztáji agronómus fogalma, kerekek tökéletesen realizálAz értékesítési felvásárlás ják növeiik a forgás közben S? átvett hajtóenergiát. Tehát berre van szükség ahhoz, háztáji gazdaságaink már hogy a háztájiakban lévő csak ezért sem lehetnek a parejtett tartalékok mind fel- raszti múlt maradványai. csözzenekTi^a'zok8 IttfazTdel termelési formát je például, hogy a háztáji kepviselnek, melynek belatudvarokból is kiselejtezzük a hatatlan ideig fontos szerepe kistestű, keveset fialó, élkor- van szocialista társadalmunk csosult kocákat. A tbc-s teA Hauke házaspár hogy barátnőit arra akarta rávenni, ne teljesítsék a normát, gyártsanak selejtet. A szovjet asszony akaratereje ez alkalommal is erösebbnek bizonyult a gestapósok körmönfont kínzásainál, állati dühénél,.. — Nagyon gyenge vagyok, minden porcikám fáj — panaszkodott, majd hirtelen megkérdezte: — És ha valaki megtudja, hogy itt vagyunk? Neked nem szabad lebuknod, hiszen nagy munkát végzel. — Olyat, drágám, mint te — mosolyodott el halványan Nyikolaj, majd alig késlekedve tette hozzá: — A fasiszták a frontokon egymás után szenvedik el a vereségeket. Légy erős, drágám, a mieink rövidesen ide is eljutnak. — Igen, rövidesen — bólintott az -\sszoTiy. — A hitleristák elvesztik lábuk alól i talajt, de nekünk még hatásosabban kell munkálkodnunk. Csak az hozhatja közelebbre menekülésünk óráját — majd suttogva fejezte be: — Ezt mindenkinek mondd el... - Így lesz, Nyikolaj... (A befejező rész következik.* henek helyébe is nagy termelőképességű törzskönyveépítésében. CSÉPI JÓZSEF Idén 4,7 százalékkal termel többet az élelmiszeripar Ülésl tartott a/. EDÖSZ Központi Vezstőségé Az Élelmezési Ipari Dol- termékek ütemes felvásárlágozók Szakszervezetének sát, gazdaságos szállítását, a Központi Vezetősége kedden minőség megóvását szolgáló ülést tartott a szakszervezet tárolást. El kell érni, hogy a székházában. Csutorka La- feldolgozás során minimálisjos főtitkár ismertette, hogy ra csökkenjen a veszteség, az élelmiszeripar 1965. évi javuljon a termékek minőtermelési terve 4,7 százalék- sége, kivitele. Ezenkívül nékal haladja meg a múlt évi hány cikkben kívánatos az tényleges termelést. Ez azt előírt mennyiség túlteljesíjelenti, hogy a nyersanyag tése is. 20 millióval több tojás és 150—200 vagonnal több baromfi lehet a munkaverseny célja. A Központi Vezetőség ezenkívül megtárgyalta a zetőség álláspontja szerint a szakszervezet elnökségének termelékenyebb, gazdaságo- első félévi munkatervét és a sabb munkán kívül biztosi- szakszervezet 1965. évi költtani kell a mezőgazdaság) ségvetését. (MTI) ellátásnak 5—6 százalékkal kell növekedni. A tanácskozáson megvitatták az idei munkaverseny tennivalóit. A Központi VeSzerda, 1965. január 9. OÍL-MAGYARORSZAO 3 0