Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-30 / 25. szám

Liibke háborús bűnös! Albert Norden professzor, a Német Szocialista Egység­párt Politikai Bizottságának és a demokratikus Németor­szág Nemzeti Frontja Or­szágos Tanácsának tagja pénteken Berlinben nemzet­közi sajtóértekezletet tartott. Több mint kétszáz újságíró, a bel- és külföldi sajtó kép­viselői előtt eredeti okmányok felmu­tatásával bizonyította be: Heinrich Lübke nyugatné­met köztársasági elnök há­borús bűnös, sőt közönséges bűncselekmények ls terhelik. Norden professzor a meg­döbbent újságírók előtt fel­tárta Lübkének az eddig is­meretlen, eredeti okmányok­kal bizonyított háborús bűn­tetteit. Dokumentumokkal igazolta, hogy Lübke kulcs­szerepet töltött be az úgy­nevezett csodafegyver, a V-fegyverek tervezési és gyártási munkájában a Peenemünde-i titkos telepen, ho® a hitleri uralom legutolsó szakaszában személyesen vezette a „Leopard-ak­clót", amelynek feladata volt, ho® biztosítsa a hadianyag®ár­tást föld alatti titkos üze­mekben. 1944 szeptemberé­bon személyesen Irányította a leaui koncentrációs tábor „kiépítését". (MTI) A nemzetközi jog nem ismeri az elévülés fogalmát Sajtóértekezlet Moszkvában a hitlerízmus rémtetteiről Pénfeken délután csaknem ben beszüntetni szándékozik Megnyitó szavai után be­hó romórás megrázó sajtóér­tekezlet színhelye volt a moszkvai Szakszervezetek Házának Október-terme. Másfél száz szovjet és kül­földi újságíró előtt ismert a náci háborús bűnösök ül- mutatták az e®begyűltek­dözését nek az auschwitzi haláltá­borról 1945-ben készült fil­Mncl kiiliinncnn vps/mvpc met valamint egykori íilm­Különösen »es«iyes híradóknak a nürnbergi per­foglalkozó részleteit. 11 jogi oidal A második világháború rel szovjet tábornokok és nem- egyik legendás hírű táborno­zetközi jogászok beszéltek a k3i Tyimosenko marsall, aki hitlerizmus rémtetteiről és jelenleg a szovjet hadvisel- _ arról a különös módszerről, tek bizottságának elnöke, a Roman Hygyeuko, a bzov­ahogyan a nyugatnémet ha- sajtóértekezletet megnyitva Jenul?10 . füugyesz(v, ,akl a lóságok akarnak megemlé- felhívta a fi®elmet arra nürnbergi per alkalmaval kezni a fasizmus szétzúzásé- hogy „ náci háborús bünö- sz°yJet részfdl a fovadio nak 20. évfordulójáról. Is- söknek nyújtandó amnesz- ™u lr"" n,Hn1rn meretes ugyanis hogy az tja különösen veszélyes most, NSZK kormánya „elévülés- amikor az NSZK atomfe®­re" hivatkozva a közeljövő- verek megszerzésére tör. A SZOCIÁLDEMOKRATÁK JAVASOLTAK: Bonn szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatot az E4K-kal Zűrzavar Nyugat-Németországban Waltér Ulbricht kairói látogatiísa miatt mm Összeült a kongói békéltető bizottság A kenyai fővárosban 'pén­teken reggel összeült az af­rikai egységszervezet kongói bókéltető bizottsága, ho® folytassa a kongói kérdés ' megoldására irányuló erőfe­szítéséit. A Kenyatta kenyai allamfő elnökletével össze­ülő bizottság munkájában Etiópia, Ghana. Tunézia. Kamerun. Kenya, Guinea. Felső-Volta. Szomália, az Egyesült Arab Köztársaság és Nigéria képviselői vesz­nek részt. A nyugatnémet külpo­litika rendkívül komoly és súlyos döntés előtt áll — hangsúlyozza az FDP saj­tószolgálata Walter Ulbricht kairói látogatásával kapcso­latban. Több nyugatnémet lap ugyanakkor arról cikke­zik, ho® összeomlóban van az NSZK egész közép-keleti politikája, amelynek fő cél­ja az volt, ho® visszatartsa az arab államokat az NDK elismerésétől. Az a „súlyos döntés", amelyre az FDP sajtószolgá­lata céloz, arra vonatkozik, vajon az NSZK Walter Ulb­richt kairói látogatása miatt ban egyetértenek, hogy az NDK államtanácsa elnöké­nek hivatalos látogatása Kai­róban egyenértékű az NDK elismerésével és a Hallstein­doktrina áttörését jelenti. A parlament külügyi bi­zottságának csütörtök esti ülésén a szociáldemokraták azt javasolták, hogy Bonn azonnal szakítsa meg a dip­lomáciai kapcsolatokat az EAK-kal és ugyanakkor ve­®e fel a diplomáciai kap­csolatokat Izraellel. A semleges tömb egyik ve­zető országával való teljes diplomáciai szakítás azonban nyilvánvalóan olyan messze­megszakítsa-e a diplomáciai menő következményekkel kapcsolatokat az Egyesült járna, hogy a kormány ha­Arab Köztársasággal? Abban bozik és az eddigi hírek sze­ugyanis a politikusok és a rint még nem hozott végle­sajtókommentátorok általá- ges döntést. Johnson alkotmány­módosítást javasol nx elnöki utódlásról Johnson amerikai elnök a kongresszushoz intézett üze­Magyar delegátust jelölnek egy ENSZ-hizotlság elére Az ENSZ-tagállamok többsége Csatorday Károlynak, Ma®arország állandó ENSZ-megbízottjának jelölését tá­mogatja a köz®űlé«» politikai bizottságának elnöki tiszt­ségére. A magyar diplomata megválasztása ellen azonban az utóbbi időben különféle mesterkedések folynak az ENSZ folyosóin. Csütörtökön a szocialista országok küldöttségei közös nyilatkozatban cáfolták meg több polgári lap találgatá­sait, amelyek szerint Csatorday Károly „vissza kívánja vonni" jelöltségét, A szocialista országok küldöttségei már többször kategorikusan kijelentették, hogy helyes­lik és szilárdan támogatják Csatorday Károly jelöltségét. NEW YÓRK BONN U Thant. az ENSZ fötitká- Nyugat-Németorszagban le­ró pénteken nem hivatalos tartóztatták Helmut Reinhard megbeszéléssorozatot folyta- volt SS Sturmbahnnführert. tott a Biztonsági Tanács va- aki a háború alatt az Osló­lamennyi tagjával arról, hogy ban múködó Gestapo-külö­Indonézia kilépett a világ- nítmény parancsnoka volt. 0 szervezetből. Az ENSZ szék- szervezte meg ott a deportá házáról még nem vonták be lásokat és a norvég hazafiak az Indonéz lobogót. ellen indított terrorakciókat. , . MADRASZ ,, , . , , Az indiai Madrasz állam Franciaország ban a hozat- városaiban ahol a hlndi nyelv kalmazottak órás sztrájkja ^vezetése ellen tiltakozó ta­u^n Pinteken ismét h^jre- mU fanatikusok megmozdu­lásai véres összecsapásokat állt a gazdasági élet vérke­ringése. A szakszervezeti ve­zetők nyilatkozataikban ki­emelik a sztrájk sikerét. Most a kormány válaszát várják, hajlandó-e tárgyalni a dolgo­zók követeléseiről. Ellenkező idéztek elő, péntekre ismét helyreállt a rend. KUALA LUMPUR Malaysia fővárosában pén­teken hivatalos közlem ény­, , ben jelentették be, hogy ösz­csetben a szakszervezetek to- szeesküvés vádjávai letartóz­vább folytatják harcukat. ALGÍR Christophe Gbenye, a kon­gói felkelők vezetője pénte­ken megbeszéléseket folyta­tott Ben Bella elnökkel és az tattak három vezető ellenzé ki politikust. A közlemény állítása szerint „indonéz pénzügyi támogatással emig­ráns maláj kormányt akarlak alakítani külföldön és fegy­algériai kormány több tagjá- veres lázadást akartak szita­vak ni az országban." netében módosítást javasolt az alkotmánynak az elnöki és alelnöki utódlásáról, vala­mint az elnökválasztási rend­szerről intézkedő cikkelyeit illetően. Az elnöki utódlásról szóló javaslat Birch Bayh. indiana­állambeli demokrata szená­tortól származik, s a szená­tus 1964. szeptember 29-én már jóváhagyta. Lényegében azonos azzal a megállapodás­sal, amelyet Johnson elnök Humphrey alelnökkel kötött. Eszerint a jövőben, ha az el­nök valamilyen oknál fogva képtelen hivatali funkcióinak gyakorlására, akkor az elnö­ki teendőket a kormány jó­váhagyásával az alelnök lát­ja el. Az elnök minden eset­ben maga dönti el, mikor veszi át ismét hivatalát. Az alelnök halála esetén, vagy ha akadályozva van hivatali teendőinek ellátásá­ban. az elnök maga jelöli ki az új alelnököt. Hivatalba lépéséhez szükséges a kong­resszus jóváhagyása. Az elnökválasztási rend­szer megváltoztatásának szükségességéről szólva Johnson megállapítja: ..meg kell szüntetni azt az állan­dóan fennálló lehetőséget, hogy az elektorok saját aka­ratukkal helyettesítsék a nép akaratát". Mint ismeretes, a jelenleg érvényben lévó elnökválasz­tási rendszer értelmében a választók az úgynevezett elektorokat, az elektorok pe­dig az elnököt választják meg. Az amerikai történe­lemben már előfordult, hogy az elektorok választóik aka­ratával ellentétesen szavaz­tak. Az AP hírügynökség meg­állapítja, hogy a javaslat sürgős előterjesztésére John­son elnök betegsége adott okot. volt, jogi oldalról foglalko­zott az „elévülés problémá­jával". Elmondotta, ho® egyetlen nemzetközi ok­mányban sincs utalás a náci bűncselekményekkel kapcso­latban az elévülés lehetősé­gére. Általában a nemzet­közi jog nem ismeri az el- ] évülés fogalmát. Ami pedig a német jogot illeti, az 1920. március 24-én elfogadott tör­vény az első világháború há­borús bűnöseivel szemben alkalmazhatat!annak minősí­tette az elévülést Visszautasított manőver Auschwitz és Buchenwald borzalmairól e® szemtanú, a nácik belorussziai kegyet­lenkedéseiről a vizsgálóbi­zottság egyik tagja, a nürn­bergi per tapasztalatairól a vád egyik szovjet képviselő­je beszélt ezután, majd a sajtóértekezlet elnöksége vá­laszolt az újságírók kérdé­seire. A szovjet jogászok vissza­utasították azt a manővert, hogij az egykori Wehrmacht kizárólag az SS-t okolta a háborús bűncselekményekért. Rámutattak, ho® a bűnös­nek nyilvánított náci szer­vezetek tagjainak mind ki­sebb hányadát minősítik Nyugat-Németországban fe­lelősnek az egykori bűncse­lekményekért. 9 Az Európa Tanács tanács­kozó közgyűlése csütörtöki ülésén határozatot hozott az emberiség ellen elkövetett ós haoorús bűnök elévülése ei­len A határozatot az Európa­parlament 68 tagja szavazta meg. 15 ellenszavazat és egy tartózkodás mellett. A fente!és alkalmából Száztizenkét ország magas rangú képviselői vesz­nek részt ma délelőtt Sir Winston Churchill teme­tési szertartásán a londoni Szent Pál katedrálisban. Nagy-Britannia második világháborús miniszterelnö­kének a Wesminster Hallban felravatalozott kopor­sója előtt szerda reggeltől véget nem érő sorokban vonultak el utolsó tiszteletadásra honfitársai. Három nap alatt hozzávetőlegesen háromszázezren rótták le kegyeletüket az angol nép Hitler-ellenes élet-halál­harcának vezére előtt. A nyugati vezetők rendkívüli londoni összejöve­telében Wilson brit miniszterelnök alkalmat lát szét­rongyolódott diplomáciai ütemtervének megfoltozá­sára. Erhard kancellár és Rusk külügyminiszter ma reggel még a temetés előtt a miniszterelnöki hiva­talban keresi fel Wilsont. Az újabb angol—amerikai csúcstalálkozó előkészítéséről lesz szó Wilson és Rusk rövid megbeszélésén. Továbbra is bizonytalanság ve­szi körül Wilson tervezett párizsi látogatását. Sajátos módon Churchill temetése adott alkalmat Wilsonnak arra, hogy péntelcen este találkozhatott De Gaulle el­nökkel — Londonban. Churchill temetésén négy király és két királynő vesz részt Nyilvános kivégzés Saigonban A kormány semmitől sem riad vissza Az új dél-vietnami katonai kormányzat bemutatkozott Saigon népének: a város piacterén pénteken a hajnali órákban nyilvánosan kivé­geztek e® 20 éves ifjút. KHANH HAJTHATATLAN Az volt ellene a vád, hogy a buddhista intézet közelé­ben házilag készített kézi­gránátokat, továbbá szabad­ságharcos okmányokat talál­tak nála. A fiatalembert. Van Khuyent, más tüntetők­kel együtt három napja tar­tóztatták le és csütörtökön ítélték halálra. Az éhség­sztrájkban résztvett egyik buddhista főpap csütörtökön telefonon kérte Khanh tá­bornokot. ne hajtsák végre az ítéletet. A GOLYÓK NEM TALÁLTAK Mint az AP és a Reuter jelenti, a hajnali órákban Saigon még csaknem üres főterén nagyszabású bizton­sági intézkedések közepette — a teret tankolt és katona­ság vette körül — vezettek a kivégzőosztag elé Van Khuyent. A fiút homokzsák­ban ttád előtt egy oszlophoz állították, fekete kendövéi bekötötték a szemet, majd egy katolikus pap beszélt hozzá, azután elhangzott a tűzparancs. A fotoriporierek lámpái villogtak és megszó­laltak a fegyverek, A kivég­zést csak néhány száz haj­nali járókelő nézte végig. Mivel a golyók nem talál­lak, egy tiszt adta meg a kegyelemlövést, azután a fiú holttestét e® barna fakb­poisóba helyezték és elszál­lították. " A hírügynökségek szerint a kormány ez/el mindenki­nek tudomására kívánta ad­ni, hogy nem riad vissza a legkíméletlenebb intézkedé­sektől sem. 9 A Magyar Országos Béke­tanács táviratban fejtette ki álláspontját az újabb dél-vi­etnami eseményekkel kapcso­latban. U Thant ENSZ-f őtit­Uárhoz intézett üzenetében egyebek között hangsúlyozza: — Szolidárisak vagyunk a dél-vietnami nép félreérthe­tetlenül megnyilatkozó aka­ratával. Kérjük önt, tegye.­meg mindent azért, hogy a genfi egyezmények határoza­tainak szellemében helyreáll­jon a béke Dél-Vietnamban. A h. ború tüzének kioltása eb­ocn az országban méltó ered­n. ínye lehetne a fennállása 20. évfordulóját ünneplő ENSZ-nek. PORTUGÁLIA eg/ nyugatnémet riporter szemével Parádé Három nappal később is­mét Lisszabonban vagyunk. Űtinaptárunkon feljegyzés: „Portugália napja". Nemzeti ünnep. Reggel kilenckor visznek el a szállóból. A város olyan, mint egy méh­kas. Egész Lisszabon talpon. Zászlók, amerre csak nézünk. Egyenruhák, indulók. Prace de Comercio-nál a legna­gyobb a tömeg. Katonák ez­rei lábhoz tett fegyverrel. Egy óra múlva kezdődik a nagy katonai parádé. A ha­talmas tér köré tribünöket építettek. Középen a kor­mánytribün. Tolmácsunk odavezet. Furcsa érzésünk Ván: mi ma itt Salazar ki­választottjai közé tartozunk, — a hierarchiához. A tömeg nőttön nő, egyre újabb csa­patok érkeznek menetelve. A tömegen izgalom lesz úrrá. Ez egyre erősödik, ahogy az óra közeledik. Az elsö nagy luxusautók a térre gördülnek, megállnak a tri­bünök előtt. Tábornokok szállnak ki, tiszteletre mél­| tóak, harciasak, tele rendje­lekkel. Megszólalnak a har­sonák, tíz óra. A kormány érkezik. Kocsi kocsi után. A dísztribün megtelik. A fe­szültség fokozódik. Kürtszó — megérkezett Salazar. „A nemzet atyja". Kiszáll a ko­csiból. „Portugália napja" megkezdődik. A nemzeti himnusz betölti a teret. Egy tábornok lép a szónoki emel­vényre. Csak félfüllel figye­lek a tolmács fordítására. A „fenyegetett hazáról" szól a beszéd. A hazaszeretetről, az áldozatkészségről és hősies­ségről. Angoláról, a nyugat­afrikai portugál gyarmatról, amit itt hivatalosan „portu­gál megyének" neveznek. Is­mét beszéd, ismét ujjongás. Mozgás a tömegben: Sala­zar a legmagasabb kitünteté­seket nyújtja át az angolai katonáknak. Egy éppen ki­tüntetett, lábnélküli ejtőer­nyős tiszt mankóval nagy fá­radtsággal letérdel az állam­fő előtt. Tolmácsom átkarol: — Salazarnak ajándékoz­za érdemkeresztjét. A „nem­zet atyjának". A tömeg fel­ujjong. Megkezdődik a pará­dé. Oszlop oszlop után me­netel előttünk. Holnap a ten­gerentúli „megyébe" mene­telnek. harcolni és meghal­ni. "U Gyermekmunka Következő úticélunk észak­ra fekszik: falu Braganca közelében. Itt kell megismer­kednünk az ország egyszerű embereinek életével. Úti­könyvem festői népünnepé­lyekről, álomszerű falvakról, a fennsík rideg szépségéről beszél. Ez alkalommal van időnk, nem vagyunk az órá­hoz kötve. Javaslom, térjünk le a főútról és haladjunk egy kicsit a toronyirányá­ban. Néhány kilométerrel odébb felfedezek valamit, ami építkezésnek látszik. Teherautók kerekeitől ki­koptatott mellékútra térünk. Valóban építkezés. A föld­munkák és az alap­falak arra mutálnák, hogy itt gyár épül. Lassab­ban haladunk. Számozott ko­sarakat látok, amelyek kí­sértetiesen. maguktól mozog­nak. Megállunk. Kiszállunk a kocsiból és felmászunk az 3 út menti töltésre. A számo­zott kosarak nem maguktól mozognak. Gyerekek viszik a fejükön. Hét—tizenötéves gyerekek élő láncot alkotnak, a betonkeverögép és az at­tól 150 méterre fekvő épít­kezés között. Egy munkafel­ügyelő lelkiismeretesen jegy­zi minden kiürített kosár számát. Az építkezési vállalkozó hozzánk lép kényelmesen, lomposan, kedélyesen, nevet­ve. — Nem iskolaköteles gyer­mekek ezek? A tolmács megelőzi: — Csak részben. A leg­több elmúlt már 10 éves. Portugáliában csak négy­éves az iskolakötelezettség. , — Milyen hosszú a gyer­mekek munkaideje? A vállalkozó megrántja a vállát: — Nyolc óra, mint min­denkié. — Es mennyit kapnak ezért? — Normális napibért. Amennyiben a kiszabott fel­adatukat teljesítik és nem lustálkodnak. — Es mennyi az? — 25 escudo. — Óránként? Buta kérdés volt. Egymás­ra nézünk. Az építési vállal­kozó vállát vonogatja. — Nem vagyunk Német­országban, Senhor. Higyje el, én sem örülök ennek. Csak azért teszem, hogy ne éhez­zenek. ök és a szüleik. 25 escudo jó napibér egy gyer­meknek. A felnőttek se sok­kal többet kapnak. Kiszámítom: 25 escudo kb 3 DM-et tesz ki. (Folytatjuk} 2 DéL'MAGYARQRSlAQ SwoM »««. január

Next

/
Oldalképek
Tartalom