Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-26 / 21. szám

Régi ruhából divatos tényruhához divatos anyaguk: kas ha, düftin, kordbársony, különböző mintázatú tweed-szö vetek, műszálszövetek, vékonyabb kabátszövet, jersey. Megfelelő anyagú, megunt kosztümből, ruhából, kabátból, kabátkából (szóló mellény) divatos vonalú összeállítást készíthetünk és varrhatunk saját magunk, otthon is. Régi. kosztümből alakítható összeállítás. Alapanyaga lehet börberi, kasha-szövet, jersey, düftin. Vendéggombbal záródik, tehát a régi, szűk vagy elszabott, esetleg kihízott kosztümből új, divatos ruhadarabot készíthetünk magunknak. Gallérja nyújtott, elkerekített formájú. A szövetből készült szokKevés pénroos ám, mva- nyát ^fényes összeállításfossá varázsolhatók a régeb- ként úgy ^ viselhetjük, hogy bi ruhák. Elsőnek kell em- hozzá úgynevezett szólómellíteni a szoknya mellé (pu- jényt varrunk illetve varralóver, blúz) kötényruha vál- tunk. "Ez lehet bármilyen tozatokát. Ezek alkalmasak maradékanyag, akár vásáirodai, iskolai és otthoni vi- mit, akár otthon fellelhető, seletre is. A szoknya-mellény, kötényruha napjainkban virágkorát éli. Az európai divatot diktáló fővárosokban minden divatlapban jelentős helyet foglalnak el ezek a típusok, olyannyira, hogy nemcsak nappalra, hanem megfelelő anyagból — bársonyból, selyemből, csipkéből, organzával — még estélyre te ajánlják. Szoknya-mellényhez, köVonalában és formájában is a klasszikus mellényre emlékeztet Kötényruha, A már fentebb felsorolt alapanyagok alkalmasak elkészítésére Keskeny vállrésszel, enyhe karcsúsítással, szúk trapézvonallal állítható össze. Nappal különféle blúzokkal és pulóverrel hordható, délután pedig megfelelő színű se. lyemblúzzal, bizsuval alkalmi jellegét adhatunk neki. Vámos Magda Az esti program előtt A SZÉPSÉGÁPOLÁS -TITKAIBÓL" „viselettől" rozottabban kenjük fel. eltérően, hatáés vastagabban Mi zavarja munkájában a szövetkezeti főkönyvelőt? 0 Milyen színeket válaszKőtelező a szépség! Ezért után az arcra borítsunk egy *Avhá^SZ°n^0k,Av d2£2 papírszalvettát, hogy felitaanők ugy rendezzék otthoni . ... , , , „ elfoglaltságukat, hogy az es- * '^legea krémet. Ha tt program előtt legalább amink sápadt, tegyünk fe! egy órát pihenjenek. Ez leg- egy kevés arcrúzst, s az arc- szunk? Régi, tudott dolog CS?ntOB • 826111 felé dolgoz- » színek előnyösen zsíros, öt percen át felvált- zuk leheletfinoman. Ez- emelhetik, vagy ronthatják va meleg és hideg vízzel őb- után átpúderozzuk az arcot egy arc jellegét. Htsük, hogy a vérkeringés és ha kivágott ruhát visefel frissül jön. lünk „ nyakat és Szőkéknek előnyös kozmelünk, a nyakat és a vállat tíkal S2Ínek: Púder. natur L> Is. Esti kikészítésnél a szem n. ^ barack. Rúzs: ciklakihangsúlyozása fontes. A men, korall, natur. Szemceezéraz arcbőrre: tojásos kék szeműek kék, a barna n^. sötétbarna arcpakolást tegyünk. Egy to- szeműek zöldes árnyalatú 0 fássárgáját egy kávéskanál szemhéjfestéket Barnáknak: Rachel és ""kSKüíSrné !nÍSaZÖvr,óSrr.agénh4^CDr; A gyermekszoba örömei étolajjal 3-4 csepp citrom- ~""T'3TTI haszná,ja_ Ocrerosé, Kreol I., II. púlével jól elkeverjük. Ecset- K Az ezust ®® arany szem- derszin. Rúzs: málna, eper, tel. vagy kis csomó nedves héjfestés csak színpadra fl- cseresznyepiros. Szemceruza: vattával arcunkra kenjük és lik, ezt lehetőleg mellőzzük. s°tetszürke, fekete. 15—20 percig száradni hagy- Fekete, vagy sötétszürke ö*2®" hajhoz: Natur, OfcJnk. Azután bő langyos víz- szemceruzával a szempillák ker púder, málnaszínű, zei gondosan lemossuk. Le- tövét a fels6 szemhéjon meg. vagy lilás árnyalatú szájnál az arcbőrt ne dor- hdzzuki a j^g szemZugtól rtz9> sötétszürke szemceruza. ^SrLS^Kí » külső szemzugig A festés Vörös hajhoz: a legkényeS^SSl " ^ nagyobbítja a szemet, kife- sebb és legegyénibb színeket toröljükszáraja, majd bő- jezőbbé teszi a tekintetet kell választani. Púder: bax ^í^f^T Ha nlnc" szemceruzánk, két rack, natur. Szájrúzs: papriA tojás^kolás azért szüksé- űJjunkra csöppentett rici- kapiros árnyalatok, vagy nusolajjal simítsuk végig a drapp, tejeskávészín. Szem. tertahnánál fogva telíti, szempillát Ez ls kissé sö- ceruza: sötétbarna, vagy feí!^1 " _ nco^ífIa h®3" tétíti és fényessé teszi a pU- kete. lamos száraz arcbőrt iákat A szájrúzs legyen a Zsíros arcbőrre: a szénsa- megszokott, de a nappali vas arcpakóláa a legjobh. Gyógyszertárban kapható az Iszapolt krétapor. Ebből egy kis tálkába egy kávéskanállal teszünk, hozzákeverünk 8—10 csepp glicerint 1 ká- Bzővet-, vászon-, karton- A baba szeme két kék véskanál vizet és 10 csepp maradékból készíthetünk gyöngy, a száj piros gyöngy, citromlevet Nagyon gyorsan színes, hangulatos falvédőt A hajat bármilyen színű kenjük fel arcunkra, szintén párnát asztalterítőt gyapjú vagy bébifonalból híecsettet vagy kissé nedves . .,, . .. _.. mezzük, illetve hurkoljuk a vattacsomóval. 10 percig A mlntát eredeti méret" fejre. A két karrészt nem hagyjuk, s utána vizes vattá- ben rajzoljuk fel csomagolo- béleljük, csak összevarrjuk val, hideg vízzel gondosan papírra. A tisztán kivasalt és a fejhez közel tűzzük a mossuk le. A bőr felesleges anyag(>t a rajz szerint kivágzsrrmennyiségét a krétapor „„ » felissza, s a kezelés után a ^ ráférceljuk az alapra, ^^ zsíros, máskor fénylő arcbőr amely lehetőleg egyszínű hamvas, üdeszínű lesz. legyen. Ezután apró öltéseki—s kel rávarrjuk az előre lefér12| celt anyagot Ha falra akasztjuk a kézimunkát taAz est! kikészítés: a mes- náesos előzőleg könnyű térséges világítás az arc erő- =al ^n^m selyemsebb kihangsulvozását teszi akkor vAgjuk ki> ha előzőszükségessé. Ezért az arc- leg vékony papírra felraés szájrúzs. a púder színe le- gasztottuk. Az így előre prehet a megszokottól kissé sö- páráit selyem nem foszlik tétebb, erősebb. és varrni is könnyebb. ElőAz arckrémezés után ala- hogy mint falra akasz. , , , ,,, , _ tott mesekönyv, a gyermek pozo kremet használjunk. Ez isrr,erejanyagát gazdagítja és lehet „Elida" vagy „Opera" szórakoztatja. készítmény, s különböző A baba testét és feJét filc. színárnyalatokban kapható, bői vagy bundabéléses trikóA szőkék óvakodjanak a sö- anyagból készítjük. A testet télebb színtónusoktól, a bar- ®s a feíet vattával beleljük • , T. , összevarrjuk es vegezetul nak pedig inkább a Kreol rávarrjuk a kartonból kiváI., II. árnyalatokat használ- gott és valamilyen színes iák. Az alapozó Nagy üzem nagy gond, kis üzem kis gond, hinné az ember. Ha pedig ez igaz volna, akkor Kovács Pált, a Felszabadulás Asztalos, Kárpitos és Lakberendező Ktsz főkönyvelőjét soha semmi nem hátráltatná munkájában. De hát ez nem igaz. Már csak azért sem, mert a maga nemében nem is olyan kis üaem a szövetkezet, éppenséggel a legnagyobb faipari ktsz az országban. — S talán legnagyobb a gondunk is közöttük, ami a faanyagellátást illeti — mondja. Szavai bizonyítására elővesz egy jelentést, melyet a Nemzeti Bank szakemberei állítottak össze. •— Akár fel is olvashatom. Többek között az áLl benne, hogy szövetkezetünknek soha sincs annyi alapanyaga, mint amennyit a norma engedélyezne. Annyi? A fele sem! A minimális száz normanap, nekünk azonban átlagosan csak harminc volt 1964-ben. Most már nem is finanszíroz többet a bank, mert véleménye szerint ez pénzügyi lazaságra vezetne. Mit jelent az, hogy nem tudják feltölteni a készletet az engedélyezett szintre? — Mindent. Kezdve azzal, hogy gyakran kénytelenek leállni egyes üzemrészek, mert nincs anyag ahhoz a termékhez, melyen dolgoznának. De nemcsak a termelés mennyiségére, folyamatosságára hat ki a gyenge faellátás, megsínyli • termelékenység is. Mivel szárítónk nincs, gyakran igen magas nedvességtartalmú fát vagyunk kénytelenek feldolgozni. A rossz minőség következménye a kötbér. Szövetkezetünk egész tevékenységére kihat tehát a norma alatti ellátás. — Természetesen ez az, ami az én munkámat is elsősorban zavarja. S úgy látszik. tehetetlenek vagyunk e problémával szemben. Véleménye szerint honnan ered a baj? — Szerintem a népgazdaság biztosítja azt a faanyagot is, amelyre nekünk szükségünk van, hiszen terv szerint dolgozunk, s e tervet az Illetékes szervek jóvá is hagyták. Az Országos Tervhivatal tehát minden bizonnyal rendelkezésére bocsátotta az OKISZ-nak. Az OKISZ pedig lebontaná a keretet a Csongrád megyei telenek vagyunk a banktól rövid lejáratú hitelt venni igénybe, hogy a pénzügyi egyensúlyt fenntartsuk. — A főkönyvelő sok mindenért felelős, többek között az adatszolgáltatásért is. Rengeteg bosszúságot okoz beosztottaimnak és nekem is, hogy a felettes szervek rendszerint késve adják meg statisztikai és más adatszolgáltatási igényüket Emiatt azután túlórázniuk kell a dolgozóknak, hogy a megkövetelt határidőt betarthassuk. A KISZÖV gyakran annyi fáradságot sem vesz magának, hogy megnézze a beküldött jelentéseket, vagy a mérlegbeszámolót, és ismételten bekéri az azokban szereplő adatokat. Ügy látszik, egyszerűbb egy stencilezett körlevelet kiküldeni, mint elővenni a szekrényből a megfelelő dossziét Azután egy-két hét múlva ismét jön a körlevél. — De a saját házunk táján is baj van az ügyvitellel. Különösen a műszakiak becsülik le jelentőségét, csupán szükséges rossznak tartják, s ha egy mód van rá, „elfelejtik" betartani az előírásokat Pedig á számviteli és a bizonylati fegyelem nélkül a szövetkezeti munka is elképzelhetetlen. A társadalmi tulajdon védelme, az igazságos bérezés mind e fegyelmen múlik. — Még ba egy kissé „erősnek" is hat, megmondom őszintén: a szövetkezeti iparban még ma sem kielégítő a munkafegyelem. Az emberek egy része nehezen érti meg, hogy a műszakot elejétől végéig le kell dolgozni, hogy a különböző előírásokat be kell tartani. Sajnos, a szövetkezeti vezetők nem egyforma arányban vesznek részt a felvilágosító munkában, nem egyforma súllyal értékelik a munkafegyelem szükségességét Éppen a főkönyvelő az, akire a legszívesebben ráhagyják az úgynevezett népszerűtlen feladatokat — Munkám jelentős részét, mondhatnám nagyobbik felét tulajdonképpen nem is az olyan jellegű tevékenység teszi ki, mint amilyen az állami vállalatok főkönyvelőié. Igy azután sokkal kevesebb időm jut a pénzügyi munka ellenőrzésére, a gazdasági jelenségek elemzésére, mint amennyire szükség volna éppen a szövetkezet és a szövetkezet tagjainak érdekében. Fehér Kálmán testre. A babának különböző kosztümöket is varrhaSzepes Magda mi mindeddig hiába jelentettük be a KISZÖV-nek negyedéves szükségletünket, még eddig sohasem kaptuk meg azt a mennyiséget, amit kértünk. —- Az elmondottakon kívül megemlítek még egy pénzügyi kérdést — folytatja a főkönyvelő. — Ha nem is gyakran, de előfordul, hogy nem megfelelő a pénz forgási sebessége a szövetkezetben. A készárutermelés ütemtelensége olykor meggátolja a tervszerű kiszállítást, és ilyenkor kényFélidő az iskolákban Az általános iskolákban és a gimnáziumokban — az Idei tanévben bevezetett közös rendtartás értelmében — hétfőn lezárult az oktatási év első fele. A tanárok — az előírásoknak megfelelően — január 26—28 között tartják a félévi osztályozó értekezleteket. Január 28. és 30. között lesznek az iskolákban a félévi tantestületi értekezletek, ahol — az osztályozó értekezleten kialakított javaslatok figyelembevételével — véglegesen döntenek a diákok érdemjegyeiről. Az osztályzatokat féléikor csak az ellenőrző könyvbe írják be. A tanulók a félévi értesítőt febráur első napjaiban kapják kézhez. Az Idei oktatási év újdonsága a szorgalom minősítése. Erre — függetlenül a magatartás minősítésétől — négy osztályzatot használnak. A tanuló szorgalma lehet! pélkrémezés anyaggal bevont talapzatra. ' dás, jó, változó és hanyag. (MTI) Külföldi országutakon Más ország, más utak, más környezet Ez a munkájuk a szegedi 10. AKÖV különjáratos buszvezetőinek. 1964-ben 756 ezer kilométert . futottak Magyarországon és külföldön. 35 százalékkai többet, mdnt aimemynyit terveztek az év elejéiv — S nem ls akárhogyan — meséli Kátai Ferenc, a személyforgalmi osztály vezetője. — Külföldön nem volt olyan hibája a kocsijainknak, hogy segítségre lett volna szükségük. Magyarországon is mindössze 3 ezer kilométert tettek meg a műhelykocsik. De inkább maguk a gépkocsivezetők mondják el, mit is kell csinálnia a különjáratos gépkocsivezetőnek. i,Nett" emberek A három „pilótát", Teszszári Bélát, Szűcs Imrét, Virág Jánost mintha a skatulyából húzták volna elő. Jószabású kamgarnöltöny feszül a hófehér ingen. A fekete nyakkendő háromszögre kötve. Arcuk simára borotvált, kezük tisztára súrolt Ruhájukat a balesetmentes közlekedésért járó jelvények díszítik. — Legfontosabb, hogy szeressük a kocsit, mert a külföldi utakon egymásra vagyunk utalva — mondja Tessizári Béla. — Ott nemcsak gépkocsivezetők, hanem szerelők, takarítók is vagyunk. — Hol voltak leggyakrabban? — Csehszlovákiában, Lengyelországban, Romániában, Ausztriában és Jugoszláviában. Hosszú út a határig — EB alkalmazkodni is kell az utasokhoz, a másmás idegenvezetőnkhöz. — Ez az. Elindulunk Szegedről egy ismerős idegenvezetővel. s mivel hosszú utat kell megtennünk az országban. bizony az első éjszakát valamelyik magyar városban töltjük. A szállásunkon köszönt ránk az új — pesti — idegenvezető, akit soha nem láttunk. Az utasoknak sem kellemes ez. Megszokták az egyik embert, jön a másik. — Az előbb azt mondtad — fordult Szűcs Ferenc felé Virág János —, hogy hossszú utat kell megtenni az országban, mielőtt átjutunk a határon. Hát még milyen bosszantó, amikor 200 kilométert kocsikázunk, hogy Romániába érjünk, fel Berettyóújfaluig, g csak ott tudunk átkelni. Érkezés — Indulás — Nem sokáig — javítja kl Kátai Ferenc. — Hamarosan megnyílik a Szegedről Makón át Aradra vezető 46os főútvonal. Így sokkal rövidebb lesz az út — Hz nem árt — Különösen most Kérdően nézünk a személyforgalmi osztályvezetőre. — Olyan 90* kocsi kell a belföldi forgalomnak, hogy mindössze hat különjáratként közlekedő kocsink lesz. Ezzel kell gazdálkodnunk. — Elegendő lesz ez7 — Nem hiszem, de majd kitalálunk valamit Az idei szezon biztosan erősebb lesz, mint a tavalyi. — Pedig akkor is gyakran érkeztünk reggel, s már délután indultunk is vissza. Az idén fokozottabban így lesz. Már készülnek — Mit keH tudnia a külföldre járó „pilótának?" — Ismernie kell valamennyi ország KRESZ-ét, a nagyobb városokat az útviszonyokat, a mentést, a segélykérést. Aranyszabály: kérdezősködni nem szabad, mert altkor az utasok bizalmatlanok. — Mikor kezdődik a szezon? — Az első utakra már márciusban indulunk. De nekünk már néhány nap múlva kezdődik a szezon. Az autóközlekedési vállalat tanfolyamot szervezett a különjáratok gépkocsivezetőinek, hogy a szükséges ismereteket tovább bővítsék. Készülnek, tanulnak a különjáratok gépkocsivezetői* hogy az üdülési szezonban zökkenőmentesen hagyhassák maguk mögött a kilométereket K. A. Kedd, 1965. Január JA, Dií-MAGYARORSZAü J