Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-20 / 16. szám

Átadta megbízólevelét Ausztria elsó nagykövete Dobi István, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden fogadta dr. Simon Koller rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, az Osztrák Köztársaság első magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Dr. Simon Koller megbízólevele átadásakor beszédet mondott. Szavaira Dobi István válaszolt. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Dobi Istvánnak a kíséretében megjelent osztrák diplomatákat. Ezt követően az Elnöki Tanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett a nagykövettel. r Építőipari újítók konferenciája Az Építők Szakszervezete Dózsa György úti székházának kongresszusi termében kedden tartották meg az építő-, fa- és építőanyagipari újítók és feltalálók 4. országos iparági konferenciáját. Több mint nyolcszáz újító, műszaki vezető, újítási előadó és szakszervezeti aktivista vett részt a tanácskozáson. Harc a gázért Váratlan természeti akadályok a szegedi gázvezeték építői előtt Annak idején hírül adtuk, hogy az üllési földgázt soron kívül Szegedre vezetik a város gázellátásának megjavítása érdekében. A gázvezetéket építő siófoki vállalat a munkálatokat december 31-i határidőre vállalta. Eddig az időpontig 26 kilométernyi gázvezetéket kellett volna a vállalatnak megépítenie, amely csatlakozott volna az ugyancsak közben felépített szegedi belterületi vezetékhez. Amint Rangli István, a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat (beruházó) műszaki ellenőre elmondotta : a gázvezeték építésére vonatkozó tervet nem sikerűit teljesíteni. Részben gátolta a munkát az. hogy amikor a siófoki vállalat szakemberei és gépei a helyszínre érkeztek, még nem érkezett meg a szükséges csőmennyiség, illetve ami megérkezett, annak egy része gyártási hiba következtében felhasználhatatlanná vált. Ezt a problémát oly módon sikerült megoldani, hogy Hajdúszoboszlóról szállítottak a helyszínre nagymennyiségű gázvezetékcsövet. Az anyaghiány tehát tovább már nem gátolta az építkezést. Sokkal nagyobb gondot és szinte elháríthatatlan akadályt jelentett a vidék talaja. — Huszonhét év óta dolgozom ebben a szakmában, de még ilyen körülményekkel nem találkoztam — mondotta Rangli István műszaki ellenőr. ' •— A szegedi járás homokos talaja és az altalaj folyó homokja szinte lehetetlenné tette a gázvezeték építését. Növelte az akadályokat az, hogy az öszi esőzések következtében igen magassá vált a talajvíz. Mindennek következtében a gépekkel kiásott csatornákat néhány percen belül feltöltötte a víz és a folyó homok. Az építók minden lehetséges eszközt és módszert megkíséreltek a nehézségek elhárítására, de igyekezetük ellenére nem haladt előre a munka, mert a lefektetett csővezetéket a magas talajvíz és a folyó homok hihetotlen erővel a felszínre lökte. Jelenleg a gázvezeték építésének néhány munkaszakasza már a befejezéshez közeledik, teljes egészsében befejezték a hegesztést és a szigetelés jelentős részét is elvégezték. A csővezeték földbe fektetése azonban egyelőre nem megy, a probléma megoldására a budapesti központ vizsgálatot indított. Mi ugyanis azt a feladatot kaptuk, hogy minden körülmények között mielőbb Szegedre vezessük az üllési földgázt — fejezte be nyilatkozatát Rangli István. * Legfrissebb értesülésünk szerint az említett vizsgálat január 20-ával kezdődik és célja: megfelelő technológia kidolgozása, amellyel a szeszélyes homokos talajba helyezik a gázvezetéket. KACZÜR ISTVÁN Megszólalnak a számok ví mm min korházban K

éső éjszakába lopakodnak a napok, a lakások ablakai mögött kialszanak a lámpák, csak a tsz-irodákban tart sokszor reggelig is a munka, Szorzó-, összeadógépek zakatolnak, feldolgozzák a már kész leltárak adatait, személyenként számba veszik ki, mit, menynyit dolgozott az év 12 hónapjában és kinek mivel, mennyivel tartozik még a közösség? Tudok főkönyvelőket, akik mostanában csak hajnalfelé, az iroda sarkában a hazulról hozott kanapén alszanak pár órácskát. Reggel azután folytatják. A zárszámadások ideje ez. Ezekben a napokban adnak számot nemcsak a gazdáknak, hanem az egész országnak is egy újabb elmúlt dolgos esztendő eredményeiről. A nagy körültekintéssel elkészült mérleg azután jó előre meghatározott napon a járási-városi felülvizsgáló bizottság elé kerül. Még egy utolsó ellehőrzés és azután ráütik a jóváhagyás, szaknyelven szólva a megerősítés bélyegzőjét. S ezzel egyszersmind véglegesen odakerül a pont az óesztendő végére, összehívják a közgyűlést, melyen az elnök beszámol az eredményekről. Megszólalnak, s vallanak a számok. Kinek örömet, ki| nek pedig szégyent okoznak, 1 attól függően, melyik gazda miként dolgozott a közösben. Mert az év végén nemcsak a vezetők tudósa, szorgalma, leleményessége, hanem az egyes emberek is „megméretnek". A számok nemcsak forintokról, métermázsákról, holdakról és hektoliterekről beszélnek, képet adnak a gazdák politikai érettségéről, kicsit arról is: hányadán állunk a falusi szocialista embertípus kinevelésével? Erre sok példát tudnék, ezúttal azonban csak egyet: Kisteleken az egyik szövetkezeti gazda éveken át tüntetően visszahúzódott a közös munkától. Azt mondta, csak akA Győr-Sopron megyei tanács Győrött 150 ágyas modern tüdőosztályt adott át a betegek gyógyítására. Képünkön: társasjátékkal szórakoznak a betegek. kor dolgozik, ha annyi jövedelmet garantálnak neki, mint amennyit az elnök kap egy esztendőre, mert ő is rendelkezik az elnökéhez hasonló képességekkel. Maliciózusan mosolygott „tamásunk", amikor egyszer azt mondta neki az elnök: rendben van, kezdje el. Megszabta neki a feltételeket is, ha ezeket teljesíti, s nem lesz annyi, hát kiegészíti jövedelmét a sajátjából. Év végére azután olyan summát számoltak a markába, hogy alig tudott mit kezdeni vele. Az idén is jó húszezer forinttal kapott többet emberünk, mint az elnök. Egyébként senki sem irigyli tőle, hisz ugyanitt vannak már, akik nagyobb teljesítményekért még többet is kaptak. Gazdánk — kiben múltja miatt sokáig a szövetkezeti mozgalom „veszett ellenségét" gyanították •— ma a legőszintébb híve a közös életnek. Példája nyomán százakban erősödött meg a közös iránti bizalom, A

falusi szocialista építés mostani, újabb vizsgáján, a zárszámadásokon Szegeden és a járásban is ezrek kapnak az említett kisteleki emberéhez hasonló jeles „érettségi bizonyítványt". Pusztamérgesen a Rizling Tsz-ben Farkas Antal a rája bízott 18 közös koca egyévi szaporulatát úgy nevelte fel, hogy csak 6 szopós malac hullott el. Jóval később tudódott ki, hogy egy-egy lemaradt kismalacnak a saját kosztjával együtt hazulról hozta a tejet. „Kenyeres pajtásai" azóta már meghíztak. S öttel több kövér sertést adhatott el az államnak a tsz Farkas Antal jóvoltából, mint amennyit terveztek. A kiskundorozsmai József Attila Tsz gazdái 3 millió 950 ezer forint értékben terveztek árut a népgazdaság számára, s még nem egészen végleges adatok szerint elérik a 4,5 milliót. A tehenészetben 3 Megkezdik a legnagyobb hazai bauxitbánya beruházását Jelentős üzembővitések a timföldgyártás növelésére Az alumíniumipar tavaly 7,1 százalékkal termelt többet, mint az előző esztendőben, 1964. évi tervét pedig 103 százalékra teljesítette. Az idén a bauxitbányászatban, valamint a timföldgyártásban egyaránt 5.5 százalékkal nő a termelés, a nyersalumínium előállítást pedig 1,3 százalékkal fokozzák. Az ez évi beruházási előirányzat összeállításakor mindinkább a magyar—szovjet timföld- és alumíniumegyezmény végrehajtására való felkészülés lebegett a tervkészítők szeme előtt. A tömegek összeforrottsága . .. a nép összes alkotó erőit felszabadító és mindjobban kibontakozó szocialista nemzeti összefogás és egység". És a kommunistáknak nem szabad arról sem megfeledkezniük — figyelmeztet —, hogy a nép bizalmát, amelyet pártunk hceszú és évtizedes küzdelmek árán, a dolgozó tömegek odaadó szolgálatával vívott ki, nap mint nap, újra ki kell érdemelni. meg kell szerezni és munkálkodni kell annak erősítésén. EREDMÉNYEINK másik alapvető forrásaként Kádár elvtársa proletár nemzetköziség eszméjéhez és gyakorlatához való hűséget jelöli meg. Beszédeiből kiviláglik, hogy a nemzetköziséghez való hűség a kommunista párt sikereinek elengedhetetlen feltétele. Számos helyen utal arra. hogy a magyar kommunista mozgalom csaknem fél évszázados harcát mindig áthatotta a nemzetköziség eszméje. A magyar kommunisták a hazát sohasem tekintették függetlennek a munkásosztály nagy nemzetközi küzdelmeitől. A párt annak tudatában végezte tevékenységét, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom, a nemzetközi proletariátus forradalmi harcának sikerei a magyar dolgozó nép ügyét is szolgálják — a mi sikereink, a mi eredményeink pedig harcra lelkesítik más országok dolgozóit, a még elnyomatásban élő népekel. Ez a gondolat — a proletár internacionalizmus leglényegesebb vonása — különösen időszerű napjainkban. Ugyanis „egyetlen országban sem létezhet olyan győzedelmes kommunista forradalom, amely a kommunista világforradalom rovására, annak gyengítése árán erősödhet... A mi népünk érdeke egyetlen lényegbe vágó kérdésben sem ütközik a nemzetközi kommunista mozgalom, a szocialista világrendszer érdekeivel. hanem egybeesik azokkal". Nemzetköziség és nemzeti érdek, az igaz hazafiság és a nemzetköziség eszméje tehát egybefonódik a párt politikájában, mint ahogy egybefonódik pártunk vezetőinek minden tettében és fellépésében. PARTUNK ápolja a magyar kommunista mozgalom internacionalista hagyományait. Kádár elvtárs nem egy beszédében visszaidézi a múltat, utal arra, hogy a magyar kommunisták mindig helytálltak a nemzetközi forradalmi osztályharc különbözó frontjain. Ott voltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom bölcsőjénél, a spanyol nép szabadságharcáért folyó nemzetközi küzdelemben, a hitleri fasizmus ellen harcoló szovjet csapatokban és partizánok soraiban éppúgy, mint a francia, belga és más ellenállási mozgalmakban. A magyar kommunista mozgalom internacionalista hagyományai folytatódnak, immár magasabb szinten, a magyar—szovjet barátságban, a többi szocialista országhoz és a nemzetközi kommunista mozgalom ügyéhez való törhetetlen hűségben is. Kádár elvtárs következetes hirdetője annak a pártunk politikájában törvényszerű gyakorlatnak, hogy a kommunista pártok szolidaritása a világ első szocialista országával ma is kifejezője a nemzeti felelősségérzetnek, a nemzetköziségnek, annak, hogy a kommunisták szívükön viselik népük sorsát. tovArb a lenini űton. Tömör meghatározása ez a céloknak, utaknak, eszközöknek, amelyekkel a párt az ország és népünk előtt álló feladatokat megoldotta, és amely egyben program is számára. Hitvallás és útmutatás ez a könyv, amelynek minden sorát, minden lapját a kommunista eszmeiség, a nép ügye iránti odaadás, a haladásért, az emberiség jövőjéért érzett nagy felelősségtudat hat át. Ezeknek a beszédeknek nagy részét hallottuk, olvastuk a sajtóban, mégis így együtt, egy kötetben az újszerűség erejével hatnak. Gondolatot ébresztenek, tettekre mozgósítanak mindenkit, aki hazánk jelenén és jövőjén becsülettel akar munkálkodni. vass henrik beruházók elsőrendű célja a bauxittermelő és timföldgyártó, valamint a félkésztermék-előállító kapacitás felfuttatása, hogy amikor majd megkezdődik az egyezmény gyakorlati megvalósítása, már kellő mennyiségű timföld álljon rendelkezésre a Szovjetunióban valókohósítás céljára, és a visszaszállított nagymennyiségű alumínium félkészáruvá való feldolgozásához is kellő kapacitással foghassanak hozzá. Ezért a tavaly felhasznált 400 millió forinttal szemben az idén 590 millió forintot költenek beruházásra. A bauxitbányászat körülbelül 100 millió forinttal többet fordíthat új beruházások megkezdésére. illetve folyamatban levő bányaépítéseinek meggyorsítására. Megkezdik a legnagyobb magyar bauxitbánya, Halimba 3. beruházását. Ez a bánya teljes elkészülte után 600 000 tonna bauxitot ad majd évente. Nagy erővel folytatják az ajkai timföldgyár bővítését és elkezdik az almásfüzitői timföldgyár rekonstrukciójának harmadik szakaszát. Ez lesz az alumíniumipar egyik legnagyobb arányú beruházása, majdnem egymilliárd forintot költenek rá. Erőteljesen halad a másik nagy létesítmény, a székesfehérvári könnyűfémmű szélesszalag hengerművének építése is. A kétmilliárd forintos teljes beruházási előirányzatból az idén 72 millió forinttal hozzáfognak az üzemcsarnokok építéséhez. (MTI) ezer liter fölé emelkedett az egy tehénre jutó évi tejtermelés. Terven felül a 400 hízott sertés mellé szállítottak még 30 kövér marhát is. Több gyümölcsöt, kenyérgabonát termeltek, mint más években, s ennek megfelelően az egy tagra jutó átlagos jövedelem az utóbbi 18 ezer forintról most 2a—24 ezer forintra növekszik. Az öttömösi Magyar László Tszben amellett, hogy készpénzben és terményekben többmilliós jövedelemhez jutottak a gazdák, 1 millió forint körüli értéket most tartalékolni is tudnak. „Vallattam" a járási tanács pénzügyi, gazdasági szakembereit: ők mit várnak az idei zárszámadásoktól? Az eddigi ellenőrzések szerint a tavalyinál jó 4 millió forinttal kevesebb lesz a járásban a mérleghiány. H

osszú hetek telnek még el addig, amíg Szeged és a járás szocialista mezőgazdaságának megvonhatjuk végső összesített gazdasági mérlegét. Néhány lényeges politikai tapasztalatról azonban máris szólhatunk. Mai viszonyaink között a jobb paraszti élet, a többtermelés szempontjából már nem számítanak kizárólagosan uralkodó tényezőknek, a talajviszonyok, a korábbi gazdasági adottságok például a homok, a kevés takarmány és a gyenge állatállomány. Forradalmi munkás-paraszt kormányunk megadta a módot ahhoz, hogy akár néhány esztendő alatt közös erővel leszámolhassanak a gazdák ezekkel az ősi nehézségekkel. Íme a kisteleki Felszabadulás Tsz példája. Tavaly ez a viszonylag kicsi gazdaság 1500 mázsa hízott állat értékesítését vállalta. Régebben az egész falu talán két évben sem adott ennyit. S a Felszabadulás Tsz-beliek megtartották ígéretüket. Többek között Simon Antal sertésgondozó egymaga 662 mázsa hízottsertéshúst állított elő. A tiszta nyereségből munkadíja fejében 57 ezer forintot kapott. Ez 8 havi munkájának volt az eredménye. Az ilyen és ehhez hasonló sikerek újabb, ma még szinte felmérhetetlen termelési tartalékokat világítanak meg. Érős akaratú, vasszorgalmú nép a Szeged környéki parasztság. A közösön belül szinte csodára képesek az egyes emberek is, ha véglegesen megszabadulnak múltjukat sajnáló életérzéseiktől. A balástyai Móra Ferenc Tsz-ben sok szó esik arról mostanában, hogy 1965-ben 80 vagy 100 forinttal felemelik az idős parasztemberek nyugdíját. Tiszteletre méltó törekvés ez, s már a gazdasági alapok is megvannak hozzá. Ugyanakkor más balástyai tsz-ekben egymást követték eddig a mérleghiányok, pedig négy évvel ezelőtt a Móra Ferenc Tsz kezdett a legrosszabb feltételek mellett. A

számok elsősorban emberekről vallanak, arról, ki mennyire veszi komolyan a munkát. Megmutatják azt is: kik azok, akik csak azért veszik fel jövedelmüket, mert úgy vélik, jár nekik, de egy-egy új termelési módszert azzal intéznek el: jobb, ha nem foglalkozunk vele, mert minden vállalkozás kockázat, s mi lesz, ha nem sikerül. Az ilyen vezetőkre alapósan ráijesztenek a mostani zárszámadások. Saját közösségük lázad fel ellenük, megkérdezik: miért van az, hogy mások semmivel sem jobb eredeti feltételek mellett kétszer annyit vihetnek haza szövetkezetükből, mint mi? S jogos lesz ez a számonkérés. A tsz-ekben kialakuló egészséges, többet. jobbat akaró közszellem jó garancia arra, hogy az átmeneti állapotok vámszedőinek talPa alól mindinkább kicsúszszék a talaj. T..P?znek majd a közgyűléseken heves viták is. A mostani összecsapások azonban sokban különböznek a két-három évvel ezelőttiektől. Most elsősorban azokat illeti a szó. akik egész éven át a legtöbbet tettek azért, hogy szebb, jobb legyen az élet a közösben. CSÉPI JÓZSEF Szerda, 1965. január 20. OÉL-MAGYARORSZAG 3