Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-19 / 15. szám

Áprilisban országos diákköri konferencia A felszabadulás 20. évfor­dulója alkalmaból áprilisban Budapesten tartják a 7. or­szágos diákköri konferenciát. A háromnapos tanácskozás­sorozat megnyitó ünnepségét az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen tartják, és ugyanitt ülésezik majd a társadalom- és természettu­dományi szekció. A többi szekció résztvevői a Buda­pesti Műszaki Egyetemen, a Budapesti Orvostudományi Egyetemen és az Állatorvos­tudományi Egyetemen ta­nácskoznak majd. A konferenciára a KISZ Központi Bizottsága és az illetékes minisztériumok 15 központi pályázati témát írtak kL Az országos diákköri kon­ferencián több külföldi egye­tem küldöttsége is részt vesz. Mi zavarja munkájában EMBEREK — Hogy ml, sajnos kapás­ból tudok rá válaszolni. Most is éppen egy óra hosz­szája szaladgálok szabvány után — mondja Tapodi Jó­zsef, a ruhagyár 5228-as sza­lagjának egyik művezetője. Délután 3 óra van, a mű­szak 2-kor kezdődött. Az lenne jó, ha a szabászat műszak kezdetére szolgál­tatná az anyagot, nem pedig utána. — Most a tegnapról ma­radt anyagból, félkész-ter­mékből élünk, addig, amíg futja. Ha elfogy, s nem ér­kezik meg az utánpótlás, a szalag eleje vagy leáll, vagy besegít a többinek. Áldatlan dolog az ilyesmi. Az 5228.-as szalag tavaly július óta szövetöltönyöket gyárt, mégpedig igen sokféle fazonban és anyagból. A Á Bihari utcaiak panasza Körséta egy levél nyomán Tizenhat névaláírással ér­kezett panaszlevél szerkesz­tőségünkhöz, a Bihari utcaiak írták. Idézünk levelükből: „Az elmúlt évben aszfaltozták az vtcánkat, rendezték, feltöl­tötték. A régi vízvezetö árki 4 betömítették és az új járda szintjéhez újat alakítottak ki. A járda, valamint az árok igen tetszetős, de sok bosszú­ságot okoz nekünk. Most, hogy az őszi és téli csapadék felgyülemlett, elöntötte a la­kóházakat a víz. Mivel az tidvarok mélyebben feksze­nek, mint az árok, így ter­mészetes, hogy nem folyik le a víz. Sürgős segítséget ké­rünk". A panasz nyomán körútra indultunk Szekeres István­nak, a városi tanács épitési­és közlekedési osztálya fő­előadójának társaságában. A helyszínen megállapítottuk, hogy igazuk van a levélírók­nak. Néhány kertben meg­állt a csapadékvíz s a párat­lan oldalon nincs biztosítva a vízlevezetés. A helyszíni szemle után Lácsán Mihályt, a II. kerü­leti tanács végrehajtó bizott­ságának elnökét kerestük fel, akit/a a következőket tudtuk meg: — Az elmúlt években sok kérés érkezett a tanácshoz, a Bihari utcaiak sürgettók járdájuk felújítását Kérésük jogos volt Köztudomású ugyanis, hogy e rész a város legmélyebb területe, s a csa­padékvíz teljesen tökret'.Ue a tégla gyalogjárdát, az ár­kok pedig életveszélyesek voltak. A kerületi tanács meghall­gatva a jogos panaszt, telje­sítette a Bihari utcaiak ké­rését. Tavaly rendezték, asz­faltozták az utcát Ehhez azonban szükséges volt a gyalogjárda szintjének meg­emelése. így néhány ház kortje jóval az utca szintje alá került, s az elmúlt év őszén hullott sok csapadék felgyülemlett. A tanács igye­kezett segíteni, s a tűzoltók közreműködését kértéi, a viz­el vezetéséhez. Az utcában több ház vár felújításra, ezek már koráb­ban is életveszélyesek voltak. A kerületi tanács segíti az építkezőket, különösebb után­járás nélkül megkapják áz építési engedélyt, sőt a telek feltöltéséhez földet is bizto­sít az építtetők számára. A panaszt megnyugtatóan csak úgy lehet orovosolni, ha a házigazdák is közreműköd­nek. A szintezést nekik kell elvégezni, vagyis feltölteni Saját telkütet. Ezután már nem lesz probléma a vízel­vezetés. A páros oldalon is van tennivaló - a vízelvezetést kell biztosítani. Ehhez a Víz­és Csatornamű Vállalat tud segítséget nyújtani, a Tápéi soron lévő árok kitisztításá­val. H. Zs. Iflalc&tm i nagy> silcac a Bartók Béla Filharmonikus Zenekar hangversenyén A vasárnap délelőtti zene- véri összefogásának talán kari hangverseny nagy él- legkifejezőbb szimbóluma — ménye a fiatal amerikai előadási szempontból igen zongoraművész, Malcolm Fra- komoly feladat. Az azonos per fellépése volt. A több nemzetközi zenei versenyen díjat szerző nagyon szimpa­tikus zongoraművész, amel­lett, hogy óriási technikai tudással rendelkezik, kiváló muzsikus is. Prokofjev Desz­dúr zongoraversenyének ma­gánszolamát szinte lélegzet­elállító virtuozitással játszot­ta, s a rendkívül nehéz ze­nei anyag tökéletes megszó­laltatásán túl bőven jutott energiája arra, hogy oroszos­romantikus zenével telített légkört teremtsen. Ráadás­magból táplálkozó, de min­dig más karakterű tételek sok ritmikai és intonációs buktatót rejtenek s különö­sen fokozza a veszélyt, hogy a szólamok itt már, a ro­mantikus nagyzenekari gya­korlattól elütően, legtöbbször háttér nélkül jelennek meg. Mindezek ellenére egy jól összefogott, legalábbis kon­cepciójában elfogadható elő­adást hallottunk. A Liturgikus szimfónia — három próbával! — meg­emészthetetlen a zenekar ként Liszt VIII. Rapszódia- számára. S mégis örülünk ját és egy Bach Knrálclöjá- annak, hogy ez a darab mű­tek átiratot szólaltatott meg, sorra került. Egyrészt mert csodálatos tisztasággal és egy nagyszerű müvet hali­egyszerűséggel. A Liszt-niű előadása nélkülözött min­denféle sallangot, erőszakolt népieskedést, a Bach-korál pedig a zene legmélyebb ré­tegeibe hatolt. Egyszóval: Malcolm Frager zseniális művész. A hangversenyen a szege­rii Bertók Béla T Jharmo-r­kus Zenekar játszott, Lx kács hátiunk, ha gyenge előadás­ban is, másrészt mert a mos­ni műsorra tűzés biztosí­k egy jövőbeni jól meg­leli előadásra. Csak a legőszintébb elis­merés illeti Lukács Ervint, a közismerten tehetséges, fi­atal karmestert, aki ilyen nehéz és igényes műsorral ki mert állni. Sc tkal neme­Ervin vezényletével. A Pro- sebb feladatot vállalt és sok­kofjev zongoraverseny Lí.sé­résén túl Bartók \ .Incszvit­kal többet nyújtott a közön­régnek így, mintha jól is­a ruhagyári művezetőt? szabászatnak tehát különő- mint fele 105 százalék felett sen nagy figyelemmel, pon- teljesíti normáját Nem hi­tossággal kell ellátni mun­káját, nehogy fennakadás ie­gyen a varrodában. De hát­ha az anyagellátás akadá­lyozza őket? — Néha az is, de legtöbb­ször nem. Most sem az a baj, hiszen az anyag ott van a szabászaton, láttam magam is. Inkább a munka szerve­zetlenségében a hiba. Eset­leg olyan anyagok szabását veszik előbbre, ami még rá­érne, s miatta elmarad a fontosabb. Mi történik, ha leáll a szalag? — Át kell állni más mun­kára. Az átállás pedig na­gyon sokba kerül a dolgo­zóknak és az üzemnek is. A szalagnak az a része, ahol Tapodi József a műve­zető, 32 emberből áll. Ök csinálják a nadrágokat s készítik elő a zakók alkat­részeit a másik szalagrész számára, mely azután be­fejezi. 25—26 géppel dolgoz­nak, s van tartalék is. Nem lenne tehát különösebb hiba... — ... ha minden dolgozó jól bánna a gépével — fejezi i>e a mondatot a művezető. Sajnos, gyakran rá kell szól­ni a hanyagokra. Az ilyen magatartás is zavarja a munkámat de még inkább, munkáját jótékonyan lia azt látom, hogy pocsé- lyásolná. kolják az anyagot Otthon leesett varrótűjét percekig képes keresgetni, itt meg rátapos az ériékes kabát­gombra is. A takarékossági versennyel ugyan értünk már el eredményeket de ez még kevés. Magam is sokat gondolkozom rajta, hogyan lehetne az eddiginél jobban takarékoskodni. szem. hogy ez helyes, egész­séges. Olyan „apróságokat" csak futólag említ meg Tapodi József, mint például a mű­vezetők adminisztrációs túl­terhelése, inkább még egy olyan problémát vet fel, amely időnként valamennyi szalagot sújt — Mint említettem, jelen­leg harmincketten dolgoznak az 5228-as szalag előkészítő részében. Ha más munkát fogunk kapni, átszervezik a szalagot. A harminckettőből mondjuk 28 marad nálam, a többit áthelyezik máshová. Ha újra 32 emberre lesz szükség, őket vissza mái­nem kapom, újakat osztanak ide, akiket ismét be kell ta­nítani. Ez a körforgás megy már évek óta az üzemben. — Az ilyen áthelyezgetés csak látszólag ésszerű, va­lójában a termelékeny mun­ka rovására megy. Az 5228-as szalagról na­ponta 120 kész öltöny kerül le. Ez a terv, s ha csupán a dolgozókon s a művezetőjü­kön múlna, soha nem kerül­ne veszélybe a teljesítés. Az elmondott hibák kiküszöbö­lése nemcsak Tapodi József számára jelentene köny­nyebbséget, az egész üzem befo­Fchér Kálmán a gyárban A mai üzemnek még csak az alapjait rakták abban az időben, amikor Mückenhu­ber Frigyes először lépte át a gyufagyár kapuját. Akkor, 1920-ban meg-megállt, cso­dálni a növekvő falakat. Ismerte szinte valamennyi csupasz tégláját annak az irodának is, ahol azután hosszú évtizedekig dolgo­zott. Először a könyvelési kartonok mellett töltötte napjait. Később német s magyar leveleket fordított az ellenkezőjére. S jó volna az a pénz is, egy soktagú családnak lottónyeremé­nyül, amit átszámolt az alatt az idő alatt, amíg a vállalat pénztárában ült. Ügy becézték az üzem­ben; Muki bácsi. Csak be­cézlek, mert 43 évi szolgá­lat után nyugdíjba ment, most, 1965. január 1-én. — Azért nem olyan kön.v­nyű megválni az üzemtől. Elsejétől itt maradtam, le­dolgozni a két hetet, amit mi nyugdíjasok tölthetünk a gyárban. — Pullás Józse­fet tanítja a raktárosság — Melyik cikkre haragu­dott? Volt olyan, amit nem szeretett kiadni? — Amelyik a padláson volt. S amikor már ötöd­ször kellett megjárnom le­és felfelé napjában a lép­fortélyaira. Néhány éve csőket, nagyon rágondol­ugyanis őt tették meg a tam a nyugdíjra. Mückenhuber Frigyes 43 éves jó munkája elismeré­műszaki raktár kezelőjé­nek. 4UÜ cikk található itt, sorba rakva a polcokon. . . _ • Négyszáz kartonra vezette séul tavaIy november 7"en nagy gonddal a beérkezett Kiváló dolgozó jelvényt ka­és a kiadott mennyiséget, pott a Négyszáz cikknek tudta a pontos helyét úgy, hogy minden keresgélés nélkül vállalattól. Otthon őrzi, s jólesik ránéznie, mert olyankor a régi és jól azonnal ráakadjop bárme- ismert üzem és a sok-sok lvikre. munkatárs jut eszébe. A művezetői tekintély az utóbbi években megszilár­dult a ruhagyárban A sőbb műszaki vezei-T meg­hallgatják vólemé-- '-et, s nem csorbítják, heu~rn elő­segítik jutalmazási es bün­tetési jogkörük gyakorlását. — Ez így igaz, mégis van még amiben nem sikerült célt érni. Az egyenlőtlen munkaelosztás ellen hiába harcolunk, nem sikerült megszüntetni. A normás és a technikus munkájának nincs jó összhangja, ez ve­zet az egyenlőtlen munka­elosztáshoz. Ha a dolgozók nincsenek egyformán leter­helve a szalagban, az rontja a munkafegyelmet és bérfe­szültséget okoz. Akinek nincs munkája, az kimegy a te­remből s horgolással üti agyon az idejét Mi, műve­zetők hiáha lépünk fel elle­nük, amíg megvan ez a le­helőség, addig nap mint nap megismétlődik a fegyelem­sértés. — Más bajjal ls jár az egyenlőtlen munkaelosztás: rontja a normák hitelét. Abban a szalagban, ahol dolgozom, a munkások több ]\ézze meg az igazolványát! Mit kell tudni a személyi igazolványok cseréjéről Mint arról lapunkban már községben — főként a sze- dik az igazolványok cseréje hírt adtunk, az 1/1954. számú gedi járásban — már meg — A bejelentő lapok aJap­belügyminiszterf rendelet is kezdődött az új igazolva- ján a rendőrhatóságok idé­alapján a rendőrhatóságok ez nyok kiadása. Szeged, Szen- zést küldenek az új igazol­évben is — meghatározott tes és Makó városokkal el- vánvok átvételén időpont­időpontokban — kicserélik lentétben az igazolványcserc járói. A megjelölt időben az a már lejárt, vagy 1965. de- Vásárhelyen és Csongrádon állampolgárok kötelesek meg­cember 31-ig érvényességű- szintén az első fél évben tör- jelenni, s magukkal vinni két ket vesztő személyazonossági ténik. A múlt években be- darab 4X4-es személyazo­igazolványokat. Ezzel kap- vált gyakorlat szerint a vá- nóssági igazolványba való csolatban munkatársunkkor- rosokat kerületekre osztottuk fényképet, egy darab 10 fe­déseket intézett Tamás Ist- fel, s annak megfelelő sor- rintos okmány bélyeget és ván őrnagyhoz, a Csongrád rendben történik a csere. A amennyiben a meglevő iga­Megyei Rendőrfőkapitányság nagy, sok dolgozót, foglalkoz- zolvány kiállításé óta a sze­igazgatásrendészeti osztálya tató gyárak, üzemek szintén mélyi adatokban változás vezetőjéhez. egy kerületnek számítanak — Értesülésünk szerint . , — Mi teszi szükségessé régi igazolványt, a cserét, illetve kik kap­történt, az azt igazoló ok­mányt és természetesen a nak új igazolványt a régi helyett? — A személyazonossági — Mit kell tenniük a járóképtelen betegeknek? — A bejelentő lapot a já­róképteleneknek is el ka Íj műszer az állatgyógyászatban Az Állatorvosludományi Egyetem belgyógyászati tan­székén új magyar műszert próbáltak ki. A műszer rend­kívül hasznos szolgálatokat tesz akkor, amikor — a gvors és pontos állatorvosi bcn\ atkozás érdekében — meg kell állapítani a szarvasmarha szervezetébe került fémtárgy helyét és nagyságát. Az elektronikus lomkutató segítsé­gével mindez gyorsan elvégezhető. A tranzisztoros k szü­léket — amely száz órára elegendő 4.5 voltos teleppel működik —, kis méret és nagy mérési pontosság jel­lemzi. a személyazonossági iga­zolványok csőrije 1965-ben is sok állampolgárt érint Csongrád megyében és Sze­geden. Milyen rendszer szerint bonyolítják le a cserét? igazolványok cseréjét egy- juttatniok a lakónyilvántar o A személyazonossági r<5szt az indokolja, hogy az könyv vezetőjéhez. Az idé­toazolvúnyok cseréje a me- múlásával az arcvonások zésre, amennyiben a beteg­be területén beleértve Sze- legtöbb embernél megváltoz- séget tisztiorvos igazolja, gedet is 1965-ben több mint nak> s ^Y a régi fénykép hozzátartozó vagy ismerős 150 ezer állampolgárt érint. teár norn ,ebet hiteles. Más- is beviheti az okmányokat a Ez rendkívül nagy ad mi- rószt öt esztendő elteltével rendőrségre. Az új igazol­nisztrációs feladatot jelent rendszerint változnak a sze- ványt azután a rendőrség egy számunkra s tey a csere ter- nit''lyj adatok is, esetleg be- alkalmazottja személyesen mószetesen nem történhet telnek az egyes ro.vatok, viszi ki a beteg lakására, egyik napról a másikra. vagy megrongálódik az iga­Ezért, tekintettel a mező- zolvany­gazdasági munkák jellegére, _ a személyazonossági az első fél cvben a községe- igazolványok cseréje most ket vesszük sorra. Néhány azokat az állampolgárokat érinti, akik 1.954-ben és 1955­ben kapták meg igazolvá­nyukat, továbbá azokat, akik­nek igazolványát. 1957-ben érvényesítették, s végül azo­kat. akiknek igazolványát 1959—60-ban öt évre ad­tuk ki. jct és Uonegger Liturgikus mert, hálás darabokat vezé­sritn, oniáját adta elő. A nyelt volna, könnyű siker­Taneszvit — »nely B-rt j reL ^ nasy álmántó, a • i^Ls. tart Ván tus István — Az elmúlt év tapasz­talatai szerint milyen mu­lasztásokat követnek el az állampolgárok? — Elsősorban közömbös­séget tapasztaltunk. Sokan nem tudták és nem tudják, mikor veszti érvényét az igazolványuk, s ha tudják is, úgy vélik, ráérnek a cseré­vel. — Kik kapnak úgy ú.j igazolványt, hogy azt főb­bet nem kell érvényesít­tetni? — Mi történik, ha valaki nem cserélteti ki az iga­zolványát a megjelölt idő­ben? — Szabálysértést követ el es a mulasztás eljárást von — Érvényességi határidő maga után. A büntetés rend­níjkül személyazonossági iga- szerint pénzbírság. (Al­zolványt az 50. életévét már lampolgárj kötelessége tudta betöltött, vagv 1965 riecem- tóban tehát helyes, ha min­ber 31-ig betöltő állampol- denki megnézi, hogy mikor gárok kapnak. jár 1c az igazolványa.) — Az , . . érvényesség ideje a harma­~ , igazolvanyoserere fl]k .szamozoti) oldalon ta­ko telezett állampolgárok- Elhaló az igazolvánvban. nak m. a teendőjük, illet- Amennyiben azonban a hát­ve mit kell beszerezn,ok só borítólapra érvényességi a cscrenez. bélyeg van ragasztva, úgy az — A legelső teendő besző- ez irányadó. rezni, majd pontosan kitől- _ Az igazolványcserével teni a postahivatalokban kapcsolatban egvébként va­árusított és erre a célra lnmenn.vj községben és vá­rén dszeresitett zöld nyomású rosban hirdetményt függesz­bcjelentö lapot. Ezt követően tettünk ki. pontos útmuta­a bejelentő lapol le kell ad- tással, ettől függetlenül azon­ni a területileg illetékes la- ban a lakónvilvantar'ó konyilvántartó könyv vez°- könyv vezetői és a helvi tőjének. A bejelentő lapok rendőrhatóságok is szívesen leadasa a megye összes köz- adnak felvilágosítást az ér­ségében mér Időszerű. Sze- deklődőknek. geden június 15-től kezdő- % j r*Jd. I96S- Níl MAGYARORSZÁG 5»

Next

/
Oldalképek
Tartalom