Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-09 / 288. szám

Háromból egy Külföldi fiatalok képviselői A szövetkezeti demokrácia Az építőipart vállatat ismét csak nem újításként, hanem ésszerűsítésként értékelte javaslatukat. Mégpedig olyan ésszerűsítésnek, melyet — ha időközben tudomást szerez róla — nem is engedélyez. A technológia megváltoztatása ugyanis önkényes és veszélyes, hiszen ha most nincs is baj a csatornával, a szádfalak elhagyása később kárt okozhat. Ezért azután még fegyelmi Műszaki rajzoló automata Üj „okos" gépet helyeztek sítését, automatizálását. Látüzembe a Nehézipari Minisz- szólag nem rajzol gyorsabtérium ipargazdasági és ban, mint egy műszaki rajüzemszervezési intézetének zoló, de mivel nem kell álelektronikus számoló köz- landóan a számadatokba pontjában. A központban „néznie" és folytonosan a már három éve eredménve- vonalzót illesztgetnie, mint sen működik egy National— annak „gondolkozás" nélkül, Elliott 803/b típusú elektroni- folyamatosan húzza a vonaíC";LuZám0!Ó£éP' ?Zt, -egészí' lakat és a legbonyolultabb tettek most ki rajzoló auto- ... ? . . ,, matával. A bővítés lehetővé muszakl tervrajzot is lényeteszi a tervezőmunkának az gesen rövidebb idő alatt kéeddiginél nagyobb fokú gépe- szíti el, mint az ember. rá Január l-én hivatalosan megkezdi működését a legnagyobb magyar külkereskedelmi vállalat, amely a három textilexporttal és importtal foglalkozó vállalatot, a Kungarotex-et, az Importexet és a Modexet egyesíti. A magyar textil- és ruházati ipar egészének képviseletében mint a legjelentősebb európai exportőrök, importőrök egyike jelentkezik ezután a világpiacon a Hungaroíex Textil Külkereskedelmi Vállalat nevet viselő szerv. a KISZ kongresszusán Több mint tíz országból jelentették be a fiatalok szervezetei, hogy részt vesznek a Megvár Kommunista Ifjúsági Szövetség december 11-én, pénteken kezdődő kongresszusán. Részt vesz a tanácskozáson a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Nemzetközi Diákszövetség több vezetője is. Ütra készülnek a magyar városok és falvak fiataljainuk kongresszusi küldöttel is. ök csütörtökön érkeznek Budapestre, ahol a főváros egy-egy kerületének ifjú kommunistái lesznek házigazdáik. (MTI) Nincs rá szüksé Két megvalósult, de liaszontauin újításról Két olyan újításról, illetőleg termelési ésszerűsítésről lesz most szó, melyek lányegében megvalósultak, de azok számára, akik kitalálták őket, nemigen hajtottak hasznot. A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat mélyépítő részlegének egyik építésvezetője, Csikós István, valamint technikusa, Boldizsár Antal jártak így. Aszfalt helyeit bazaltbeton A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat vásárhelyi gabontárhdza mentén utat kellett építeni. A tervező aszíaltút építését írta elő, de Csikós és Boldizsár azt az újítást javasolta, hogy inkább bazaltbetonból kész'tsék el, mert így olcsóbb. Igazuk is volt. Csakhogy javaslatuk nem tekinthető újításnak, hiszen semmi új nincs benne. Ez tipikus észszerűsítés. A vállalat így is kezelte, s Boldizsár Antal számára 500 forint jutalmat fizetett ki. Hogy miért jutalmat, s miért nem dijat? Azért, mert nem jártak el helyesen ésszerűsítésük bevezetésével. A kalkulációból például kihagyták annak a várható, úgynevezett meghiúsulási kötbérnek az összegét, mellyel az alvállalkozó Közúti Üzemi Vállalat jogosan felléphetett volna, hiszen a kivitelezési szerződést már megkötötték vele. Szerencsére anélkül is visszalépett. De ha kapott jutalmat Boldizsár. akkor Csikós István, az építésvezető is megérdemelte volna. Igen óm, de Csikós időközben otthagyta a vállalatot. Nem is akármilyen módon, hanem önkényesen. Az önkényes kilépőket viszont nem illeti meg jutalom az érvényben levő rendelkezések szerint. Ráadásul úgy ment el, hogy — lévén vezető beosztásban — a vállalatnak kórt okozott, s pót'ásáról nehezen tudtak gondoskodni. Szád fallal vagy nélküle? A másik újítás története talán még érdekesebb. Az Országos Baromfiipari Vállalat szentesi gyáregységében egy régi vízelvezető árok nyomvonalán betonozott, zárt csatornát kellett építeni. A tervező mindkét oldalra szádfalat tervezett, de Csikós és Baldizsár azt javasolta, hogy hagyják el, mert felesleges. A tervező először csak az egyik oldal elhagyásába ment bele, s csuoán hónapok múlva — amikor már a csatorna szádfaiak nélkül elkészült — adta beleegyezését a másik oldal elhagyásához. Az újítási javaslatot is csak akkor adták be, amikor már lényegében befejeződött a beruházás. eljárást is kilátásba helyeztek. Kétes értékű megtakaruás Csikós István levélben kereste fel szerkesztőségünket vélt sérelme miatt. Levelében arról egy szót sem ejt, hogy önkényesen hagyta ott vállalatát, azt azonban kifejti, hogy attól tart, megtorlásképpen utas rtották viszsza javaslatait. Levelét olvasva azt is hinné az ember, neki van igaza, mivel a tények egyik felét elhallgatta. Losoncz László, a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára, Sinka Imre, a mélyépítési részleg főépítésvezetője és Sánta Gyula. az újítási előadó azonban más véleményen van, s nekik van igazuk, ölt úgy látják az ügyet. ahogy az előbbiekben leírtuk. Pedig mondanivalójukhoz még egyebet is hozzá lehet tenni, egyrészt az újítások lebonyolításával, másrészt a munkafegyelemmel kapcsolatban. Ugyanis enyhén szólva furcsa, ha egy építésve4 Barátság vezetékén A Barátság kőolajvezeték, melyen a közép-európai szocialista országokba érkezik a szovjet kőolaj, már több mint 200 millió tonna üzemanyagot szállított baráti segítségül. Csehszlovákiában Bratislava környékén, a Slovnaft vegyiüzem fogja fel a szovjet kőolajat és jórészét fel is dolgozza. Felső képünkön ennek a hatalmas vegyi kombinátnak egy részletét mutatjuk be, mint Szlovákia Iparosításának egyik legújabb szimbólumát ÍS. Alsó képűnk a Vágsellyén épült vegyikombinátról kéjszült, amely ugyancsak szovjjet alapanyagra támaszkodva I dolgozik. 1970-ben ez az üzem — minthogy a műtrágyagyártás a fő profilja — Csehszlovákia mezőgazdasági területének minden hektárjára 200 kilogramm tiszta tápanyagot tartalmazó ipari trágyát ad. Ebben az üzemrészben, melyet képünkön bemutatunk, ammóniákos salétromot termelnek. zetői beosztásban levő műszaki dolgozó nem tudja, hogy olyan újítást legfe.jsoj csak külön engedéllyel lehet kivitelezni, melyet még nem fogadtak el. A többi újító munkásságát, az újítási mozgalom komolyságát veszélyezteti eljárása. Ami pedig a fegyelem kérdését illeti: képzeljük el, mi lenne, ha egy háromszobás lakásokkal tervezett házat az építők saját elhatározásukból kétszobás lakásokkal építenének fel? S ezt vállalatuk csal: akkor venné észre, ha már el is készültek vele. Ugye ez teljességgel lehetetlen. Pedig tulajdonképpen ez történt a szentesi csatorna építésénél. Igaz, hogy az ésszerűsítés megtakarítást eredményezett, de az a veszély, ami ezzel a kétes értékű megtakarítással jár, a technológiai fegyelem és — tegyük hozzá — az ellenőrzés fesvelménel: lazaságára is utal. Két olyan újítási javaslatról volt szó, melyek megvalósultak, csak éopen senkinek sem hoztak hasznot. Az ilyen újításokra nincs is szükség. Fehér Kálmán A

mezőgazdaság szocialista átszervezése elsősorban a falusi élet mechanizmusában jelentett változást. A politikai, társadalmi élet változásai csak akkor lehetnek telje:>:é, ha a parasztság egész gondolkodásában, életmódjában, magatartásában is győz a szocialista szemlélet. A falusi emberek szocialista látásmódjánál: kifejlesztését szolgálja többek között a szövetkezeti demokrácia, a fejlődő önigazgatási rendszer intézménye, a társadalmi együttélés szabályai, melyeknek betartása magasfokú köz- és magánerkölcsöt igényel. A tsz-demokrácia elemzésénél, annak külső és belső oldalát különböztetjük meg. A szövetkezeti demokrácia külső oldala szerint a tsz-ek tevékenységük során számos termeltető, felvásárló szervvel, vállalattal állnak kapcsolatban. E kapcsolatok révén jogviszonyt teremtenek s kötelesek kölcsönösen tiszte'etben tartani egymás jogait. A tsz-demokráciának ebben a vonatkozásában gazdaságaink ma már általában érvényesítik jogaikat. Az uíóbbi egy esztendő alatt 22 esetben tárgyalt a járási egyeztető bizot'ság különböző tsz-ek és állami vállalatok között felmerült vitás ügyeket. A tárgyalások 16 esetben megegyezéssel, végződtek, más esetekben viszont a bírósághoz folyamodtak igazságos ítéletekért. A tsz-demokrácia külső oldalát illető kérdések, problémák a szövetkezeteket első.oorban mint jogi személyt érintik, s elvontabban jelentkét oldala keznek. Talán éppen ezért ezekkel nincs is különösebb baj. \

7 iszont annál közvetlenebbül érinti a szövetkezeti paraszisagot a ász-demokrácia belső olaala, mely személyes jogokkal, kötelezettségekkel van öszszeiüggésben. Alapja a társadalmi önigazgatásnak, a gazdasági és politikai élet tejlesz.tsének, a lagok egymáshoz és közöshöz való viszonyának. Legfőbb alapelve, hogy a tagisag a gazoálkouást érintő minden lényeges kérdésben, sajatrnaga natároz. A szövetkezet vezető szerveit a gazdák választják és szükség esetén le is válthatják. A választott vezetők pedig beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A tsz legfőbb szerve a közgyűlés, ahol a tagok az alapszaoályok keretein belül akaratukat érvényesíthetik . A gazdáknak a közös ügyekben való részvétele nagyban függ a.tól, hogy ismerik-e jóelóre a közgyűlés napirendjét, alapos-e tájékozottságuk a közösség belső ügyeiről. Volt-e elég idejük véleményt alkotni a napirenden szereplő kérdésekkel kapcsolatban? E területen még sok a javítani való. Számos közösségben ma is valamiféle tizedrangú kérdésnek tekinti az igazgatóság a gazdaközösség előzetes tájékoztatását, a közgyűlések alapos előkészítését. Ezek után nem ís születhetnek a szövetkezet ügyeit híven szolgáló határozatok. A tagság alaposabb tárgyismeret hiányában — mert okkal vagy ok nélkül gyanakszik —, nem ritkán leszavaz olyan javaslatokat is, melyek jó ügyet szolgálnának. Más esetekben hozzájárulnak olyasmihez is, amit nem fontolt meg alaposan az igazgatóság. Az alapszabály szerint legalább háromhavonként össze kell hívni a közgyűlést. Ehhez legtöbb helyen már tartják is magukat a vezelők. Azonban megtörténik még olyasmi is, — erre a dóri Virágzó Tsz-ben volt példa —. hogy nyolc hónapon át a közpyűiés határozata, beleegyezése nélkül döntöttek igen fontos kérdésekben a vezetők. A már említett okok miatt sok tsz-közgyűk'oen kevesen jelennek meg a gazdák közül. Itt-ott uralkodik még az a hibás nézet, hogy „úgyis az lesz, amit ők akarnak". Kishitűség, értetlenség húzódik emögött. S emiatt elsősorban a vezetőket hibáztatjuk, akik a „túl sok demokráciára" hivatkozva már nem egyszer keresztül hajszoltak olyan határozati javaslatokat is, melyekkel a tagcég tulajdonképpen sohasem értett egyet. Ilyen körülmények között aligha csodálkozunk azon, hogy a gazdák nem érzik igazán magukénak a közöst, s elsősorban a háztájiban keresik maguk és családjuk boldogulását S

zükséges az Is, hogy a községi tanácsok vezetői, vb elnökei, az egységes pártvezetőségek titkárai is rendszerrcen látogassák a közgyűléseket. A közgyűlés az a hely, ahonnan a legtöbb segítséget nyújthatják a szövetkezetnek, s érvényesülhet a tsz-ek áltatni irányításának elve is. Ilyenkor számos jogi, politikai felvilágosítással szolgálhatnak, elejét vehetik törvénysértő határozatok születésének is. A sövényházi Pircsrózsa Tszben történt korábban, hogy az államilag kihelyezett elnököt távollétében fegyelmi határozat és a megyei tanács hozzájárulása nélkül, törvényellenesen leváltották. E törvénysértés sem cohetett volna meg, ha a községi tanács vezetői —. jelen mnnak, s tájékoztatják a közösséget arról, hogy ilyen esetben ml a teendő. Ide tartozik a közös és állami érdekek következetes összeegyeztetnének témaköre és az anyagi érdekeltség helyes értelmezése is. Éppen az anyagi érdekeltségre való hivatkozással ma még számos szövetkezeti gazda jut olyan előnyökhöz, melyek nem illetik meg. Szemet hunynak a jogosnál nagyobb háztáji föld felett, s különböző jogcímen a ténylegroen járó háztáji területen túl is kimérnek számukra lucernát, szőlőt, vagy éppen kukoricaföldet. Ezzel a közösség mellett az állam érdekelt is sértik. A tsz-demokrácia lényeges elvi kérdése, hogy a tsz-ek önigazgatási rendszerében a lehető legnagyobb mértékben vállaljanak munkát a gazdák is. E célt szolgálják az ellenőrző, a kulturális, a szociális és a fegyelmi bizottságok. Nos, éppen e bizottságok munkájában van még nagyon sok javítanivaló. A különféle társadalmi bizottságoknak leginkább csak az elnökei dolgoznak, vagy azok sem. S a felelős gazdasági vezetők is szívesen tc»5táliák rájuk a népszerűtlen feladatokat. Ezt látva számos közösségben az arra legalkalmasabb emberek ma még elhúzódnak a bizottságokban való szerepléstől. Az egyik kis'eleki tsz-ben — az esetnek magam is tanúja voltam — a sertésgondozó ígv „üdvözölte" az ellenőrző bizottság hetvenkedő elnöké': hát maga, egyszer Orgovéro'on, egyszer meg itt? Az állatgondozó az illető ismert fasiszta múltjára célzott. Rövid szóvál'ás után ió e'-no«san arcul is csapta az ellenőrző bizot'ság elnökét. Amikor az elnöktől magyarázatot kértem az ese're. ígv szórt: mit tegyünk, ha rendesebb ember még nem vállalta eddig ezt a tisztet? C

idálkozhatunk-e hát azon, hogy ebben a »sz-ben még hosszú ideig nem lesz becsülete az ellenőrző bizottság munkájának? A tsz-eken belül társadalmi funkciókat olyan szövetkezeti gazdákra kell bízni, akiket szeret, s becsül a közösség. Ezek ellenére ls Brflmmel mondhatjuk: tsz-eink Szegeden és a járásban egyaránt egészségesen fejlődnek, s ha lassan is. de erősödnek szocialista vonásai. Am'kor tszdemokrácláról. a közösség külső és belső törvényeinek nagyobb tíszteletbentartásáról beszélünk, mindig e szocialista vonások erősítésére gondolunk. A megszokott, régi körnvezetben nagyon nehezen tör magának utat a szocialista tudat, s ezt világra segíteni a szövetkezeti kommunisták legszebb hivatása. csépi józsef Szerda. 1964, december 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 3