Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-05 / 285. szám

Közéletünk hírei dobi istván üdvözlö tavirata thaiföld nemzeti ünnepe alkalmából Dobi István, az Elnöki Ta- Adulyadejnek. Thaiföld ki­násc elnöke táviratban fejez- rályának, az ország nemzeti te ki jókívánságait Bhumipol ünnepe alkalmából. kadar .tanos fogadta az afgan kiralvsag nagykövetét Kádár János, a Forradal- Ghulam Yahya Tarzi-t, az ml Munkás-Paraszt Kormány Afgán Királyság első ma­elnöke. pénteken bemutat- gyarországi rendkívüli és kozó látogatáson fogadta meghatalmazott nagykövetét. szovjet közoktatási küldöttség érkezett hazánkba Pénteken háromtagú szov­jet közoktatási delegáció ér­kezett Budapestre. A kül­döttség vezetője V. Konyev, a Szovjetunió Művelődésügyi Minisztériumának személy­zeti főosztályvezetője, tagjai: B. Kiktyev, a Vlagyimiri Pe­dagógiai Főiskola rektora és N. Szemikin, az orenburgi mepyei tanács oktatási osz­tályának vezetője. A küldöttség a magyar— szovjet kulturális egyezmény 1964. évi munkaterve alapján kék hetet tölt hazánkban. -magyar gyiimolcs­és konzervszállitási egyezmény Pénteken délután Moszk­vában szovjet—magyar egyezményt írtak alá a Szovjetunióba irányuló 1966 —1970. évi magyar gyü­mölcs-, gyümölcs- és zöldség­konzerv szállításokról. A megállapodás szerint 1970-re a magyar szállítmá­nyok évi mennyisége friss gyümölcsből 155 ezer tonna, zöldségkonzervből 120 ezer tonna. gyümölcskonzervből és gyümölcslevekből 45 ezer tonna, mélyhűtött gyümölcs­ből hétezer tonna lesz. A szocialista munkameg­osztás szellemében megkö­tött és a hosszúlejáratú gaz­dasági megállapodások elő­nyeit tekintetbevevő egyez­ményt szovjet részről M. A. Leszecsko, a Minisztertanács elnökhelyettese, magyar rész­ről Apró Antal, a Miniszter­tanács elnökhelyettese írta alá. (MTI) n KlSZ-fcongresszus előtt Magyar növényfajták sikere külföldön A KGST mezőgazdasági állandó bizottsága a közel­múltban megvizsgálta a nemzetközi fajtakísérletek eddigi eredményeit és jövő Tizenegy hónap alatt Száz új munkás a gyárban Egy kis gyors statisztika: ebben az évben november 27-ig 101 munkást — közöt­tük 32 diák —. vettek fel és 91 dolgozó — közte 26 diák — lépett ki a gyáregységből. A felvettek közül három tá­vozott előző munkahelyéről önkényes bejegyzéssel, 6 a kilépettek közül hatnak ír­tak hasonló megjegyzést munkakönyvébe. Némely vállalat vezetője most hangosan sóhajthat fel, hogy „jó volna, ha nálam is csak ilyen mértékű lenne a fluktuáció". A kívánság azon­ban már szertefoszlik, ha megmondjuk, hogy a Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyáregységéről van szó. ahol mindössze 180-an — s ebből is több mint 30 a műszaki, adminisztratív, kisegítő és 150 a munkás — dolgoznak. Így már másként áll a hely­zet Az év nem egészen 11 hónapia alatt az üzem több mint 50 százaléka kicserélő­dött Különleges indoklásra nincs szükség A kilépők zöme az új dol­gozókból adódik. Sokan van­nak. akik csak néhány napig tartózkodnak az üzemben. Így lehet mondani, hogy tar­tózkodnak — mert az első napokban természetes, hogy nem végezhetnek teljes ér­tékű muri:.';. Csak ismer­kednek a környezettel, a munkatársakkal, s magával a munkakörrel. A kilépéshez különleges indokolásra nincs szükségük, mivel sokan még a próbaidőn belül tovább áll­rak. A nagy vándorlás csökken­tése érdekében nem egészen szabályosan bár, a vállalat munkaügyi osztálya szerző­dést köt az űlonnan érkezet­tekkel, 2—3 hónapos megha­tározott Időtartamú munka­viszonyra. Az idő lelártával felmondhat a dolgozó, s a vállalatnak is jogában áll ezt megtennie, amennyiben kifogása van az illető mun­kájára. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy sokan élnek is ez­zel a lehetőséggel. A szerző­dés lejárta után nem kíván­nak tovább a gyárban ma­radni. Általában az ilyen ..lövő­menő" emberek munkaköny­vében sok a beiegv'ró Pró­bálgatják, kóstolgatják, hol találnak az époen jelenlegi­nél jobb helvet. A lobb he­lyet — részben könnvebb munkakörrel, s természete­sen magasabb fizetéssel kép­zelik el. Az okok wéles skálája A régi dolgozók közül is elég sokan mondanak fel a bútorgyárban. Felmondási in­dokaik változatos széles skálá­járól tanúskodnak a meg­őrzött levelek. Azonban itt is akad néhány állandóan visz­szatérő jellemző indok: „Vidékről járok be. Na­ponta három óra hosszát uta­zom. Kérem, fogadják el fel­mondásomat, mivel a laká­somhoz közelebb is volna le­hetőségem elhelyezkedni." Egy másik változat, amikor valamilyen szakmunkás-ké­pesítéssel rendelkező, de itt a bútorgyárban segédmun­kásként dolgozó nyújtja be lemodását. Az indok alaoos: szakmájában kíván elhelyez­kedni. Mozgatórugó: a magasabb fizetés Nem ritkaság az sem, hogy kereken megmondják, jobb munkahelyet találtak, olyant, ahol magasabb bért fizetnek. S valljuk be, ez utóbbi cso­port az őszinte, mert szinte mindenkinél ez az igazi ok, bármilyen indokot is ír fel­mondó levelébe. A sok munkahely-változta­tás mozgatórugója tehát akár az üzem új, akár régi mun­kásairól is van szó, elsősor­ban a magasabb bér. A bú­torgyárban a kezdő fizetés, a segédmunkás órabére 5 fo­rint 50 fillér. Könnyen lehet még itt Szegeden is — ahol a könnyűipari üzemek vannak többségben — magasabb óra­béres munkahelyre szert ten­ni. Azt a rendeletet, amely meghatározza, hogy az új munkásnak 6 hónapig nem fizethető magasabb munka­bér, mint az előző munkahe­lyén volt — titokban, vagy nyíltan — senki sem veszi komolyan, senki sem tartja be. Sőt! Mintha összebeszél­tek volna az üzemek vezetői, némely helyen úgy állítják ki a munkakönyveket, hogy abból a következő munka­adónak „baja" semmiképpen se származzék. A rovatba — melybe távozáskor az illető órabérét kell feltüntetni — csuoán csak annyit jelölnek, hogy a könyv tulajdonosa teljesítménybérben dolgozott. Ezzel maguk a vállalatveze­tők — akik szinte valameny­nvien egyformán küszködnek a naey méreteket öltő fluk­tuációval — szél—ftik a mun­kásvándorlás útiét. Lettötőré­"et adnak arra. hogy aki töb­bet akar keresni, az változ­tassa munkahelyét, sokszor az csy helyben maradók rová­sára. És az is figyelemreméltó, hogy miként engedik el a vállalatok a felmondást be­adott dolgozót. Csupán né­hány üzem az. amely szigo­rúan intézi a dolgot. Nézzük meg példának a bútorgyárba októberben ki- és belépettek munkakönyvét. Könnyen osztogatott hozzájárulások Októberben nyolc új mun­kás kezdett dolgozni az üzemben. Régi munkahe­lyükről hárman hozzájáru­lással, egy ember önkénye­sen távozott, egy kisiparos­nál dolgozott, s munkaköny­vében bejegyzés nincs, két fiatalkorú új munkakönyv­vel jelentkezeti, s visszajött egy asszony szülési szabadsá­gáról. A bútorgyár munka­ügyi osztályán 12 dolgozónak fogadták el ugyanebben a hó­napban felmondását, négy­nek hozzájárulással, egynek áthelyezései, kettőnek szer­ződése lejárt, egynek fegyel­mivel elbocsátva és egynek önkényes kilépő bejegyzést írtak munkakönyvébe. Ha­sonló képet mutat más hó­napok kigyűjtése is. Ebből a példából is önként adódik a kérdés. Nem enge­dik el tűi könnyen a válla­latok a menni szándékozó­kat?! Persze „leragasztani" sen­kit >sem lehet. De talán a közszellem alakításával, for­málásával. kicsit gondosabb nevelőmunkával, a dolgozók életkörülményeinek alapo­sabb figyelembevételével csökkenthető volna a felmon­dók száma. S ilyen körülmé­nyek között határozottabban lehetne eljárni ellenük. Mcry Éva évi terveit. Mint a Mezőgaz­dasági Fajta- és Termesztés­technikai Minősítő Intézet­ben elmondották, ezek a kí­sérletek Magyarország szá­mára is igen hasznosak vol­tak. Három év alatt, 1961­től 1964-ig a KGST-országok közös fajtakísérleteiben résztvett 313 növényfajta közül több mint 150-et ha­zánkban is kipróbáltak. A vizsgálatok egyik előnyös következménye, hogy a ma­gyar szakemberek átfogó ké­pet kaptak a külföldi nö­vénynemesítés eredményei­ről, az új fajták színvonalá­ról, s emellett azt is meg­tudhatták, hogyan válnak be a mi fajtáink külföldön. Mindez ösztönzően hatott a hazai növénynemesítésre. Az összehasonlító vizsgála­tok közvetlen eredményekre is vezettek: a kísérletek so­rán mindegyik ország talált több, köztermesztésre is al­kalmas külföldi fajtát. Ná­lunk például már több mint egymillió holdon termesztik a szovjet Bezosztája búzát és mintegy 50 000 holdon a nagy olajtartalmú szovjet napraforgókat, elterjedőben van a német Amsei burgo­nya. A fajtakísérletek révén vált ismertté és terjedt el számos magyar növényfajta a baráti államokban. Bulgá­riában például a Folvploid cukorrépát, a Kecskeméti ?63-as paradicsomot és az iregszemcsei szóját, Cseh­szlovákiában a komoolti kendert, a Szovjetunióban pedig a B "0-es őszi árpát és a Pannón őszi bükkönyt ter­melik. A jövő évben számos űj növényfajtára terjesztik ki a közös kísérleteket. Mivel az utóbbi időben sok magvar szakember személyesen ta­nulmányozta a szocialista or­szágokban a növénvrto-nesf­tés eredményeit, most. már olyan meghatározott növény­fajtákat kérünk kipróbálás­ra, amelyekről tudjuk, hogy közvetve vagy közvetlenül hasznosíthatók itthon. E gy-egy kongresszus számvetést jelent minden szervezet éle­Lében. Ilyen számvetésre ké­szül most a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség is a VI. kongresszusán: mit tett az a sok tíz- és százezer fiatal, aki tagjai sorába tar­tozik, s azok a tízezrek, akik még nem KISZ tagck, de részt vettek az ifjúsági szövetség életében, tevé­kenységében. Mert ifjúsági szövetségünknek éppen ez az egyik legértékesebb és sajá­tos vonása, hogy nemcsak tagjait, de a KISZ-en kívüli fiatalok széles rétegeit is be­vonja akcióiba. A különbö­ző termelési mozgalmakban, az ifjúsági brigádokban, a mezőgazdasági munkaver­senyben, a nyári önkéntes építőtáborokban t'z- és tíz­ezer olyan fiatal tevékeny­kedett az elmúlt néev év­ben. aki még nem tagja a KISZ-nek. de máj megérti: tenni, cselck-dri kell a jobb, boldogabb életért. Örömmel állapíthatjuk meg, hegy ifjúsági szövetsé­günk 6zám vetése eredmé­nyekben igazán g..zdag lesz. A fiatalok jól dolgoztak és ezzel kivívták egész társa­dalmunk megbecsülését. Hogy csak a legnagyobba­kat említsük! Sikerült határ­idő előtt megindítani a ter­melést a Dunai Cement- és Msszműfcen és ez 1 millió tonna terven felüli cementet jelentett az erstógnak. 100 ezer önkéntes cpítő'áborozó a második ötéves terv idő­szokában tett vállalását már a negyedik évben teltes'tet­te. Az ifjúsági brigádokban — országosan — az iparban 250 ezer fiatal versenyez, a mezőgazdaságban pedig ez ívben már 150 ezer fiatal vett részt a magasabb ter­méshozamért, a több termé­kért folyó versengésben. S nem rzsbad elfeledkeznünk a helyi eredményekről sem. A megye, a járások, a köz­sérek és falvak vállalásai­ról; amelvek mind a szocia­lizmus építése segítésének tervében születtek és a leg­több esetben mnr~dAk nél­kül meg is valósultak. Mindez azt mutatja, hogy Ifjúságunk megértette, legfon­tosabb teendő jól dolgozni és jól tanulni, mint ahogy ezt az előző kongresszus jel­szava: „Munkával, tanulás­sal a szocializmusért" ki­tűzte. Igazán nem túlzás, ha azt mendjuk, hogy a tanu­lás szinte elemi kötelesség, mozgalom lett a fiatalok kö­rében. Százezrek kapcsolód­tak be az oktatás külör.bö­Háromszáz vízügyi társulat Az ország vízgazdálkodási, törpevízműépitési és egyéb Vízügyi társulatainak számi: az idén elérte a háromszá zat. A társulatok ez év vé­gén már mintegy nyolcmillió kataszteri holdon szervezték meg a különböző vízkárok elleni védelmet. Az idén át­adottakkal együtt már csak­nem kétszáz új törpe víz­művet építettek a társulatok és így majdnem háromezer emberhez jut el a jó ivóvíz Az idén 19.000, az utóbbi hét évben pedig több mint száz­ezer kataszteri hold vízellá­tásáról gondoskodtak. A szakképzés „műhelyében" Négy megye fialt toboroz­za évről évre a szakképzés padjaiba a „Móra Ferenc" iparitanuló intézet és szak­középiskola. Az impozáns épület tágas termeiben és a távolabbi tanműhelyekben 1100 fiatal ismerkedik a vil­lanyszerelés, esztergályos, építőipari szakmával ós a mezőgazdasági gépszerelés­sel. Mintegy 70 pedagógus — tanárok, mérnökök, techni­kusok — gondja és hivatása e népes utánpótlást a szak­ma szeretetére és valameny­nyi technikai fortélyára meg­tanítani. 350 fiatal mezőgazdasági gépszerelést tanul Nőnek a szakemberek a nagyüzemi mezőgazdálkodás számára. A 350 gépszerelő­tanulón kívül 60 diákja van a mezőgazdasági szakközép­iskola első és második évfo­lyamának. Az idén sokan je­lentkeztek. válogathattak a jobbak közül. László Nán­dor iskolaigazgató ezt azzal magyarázza: a tsz-ek erősö­désével és fejlődésével nö a mezőgazdasági gépészek ke­resete. Egyre többen belát­ják. hogy érdemes ezt a szak­mát elsajátítani. Ugyanez marasztalja a végzetteket a közös gazdaságokban, ma már egyre kevesebben „szök­nek át" az iparba. Az iskola pedagógus- és szakembergárdája elsősorban jó gépszerelőket nevel a fa­lusi fiatalokból. Ezt szolgál­ja a tanterv is: az első és második évfolyamon négy nap a tanműhelyé, két nap az elméleti oktatásé. A har­madéven pedig már 5 na­pot szántak a műhelvgyakor­latokra. A szakképzés felté­telei kedvezőek, gazdag szer­táruk a szemléltető oktatás kiváló lehetőségeit biztosítja. A gépszerelők elsajátítják a lakatos, kovács és hegesztő szakmákat, megismerik a mezőgazdaság különböző erő- és munkagépeit. Szere­lésüket. javításukat, üzemel­tetésüket. Kétszeres termelés Az első ós második évfo­lyamokon is készítenek kü­lönböző szerszámokat, kisebb javításokat a tanulók. A har­madévesek azonban midőn a gépek „anatómiáját" elsajá­títják. valóságos termelő­munkát végeznek. A kör­nyékbeli tsz-ek és állami gazdaságok traktorait, mun­kagépeit javítják. Persze nem minden tantervi téma feldolgozásához biztosítanak gépet a közeli gazdaságok. Ezekkel tanulmány} kirán­duláson ismerkednek meg. Rendszeres látogatói a Me­zőhegyesi Állami Gazdaság­nak, ahol elsősorban a fejő­gépeket tanulmányozzák. A harmadéveseknek tíz­ezer forintos tervtel jesí'ást írtak elő. Kétszeres terme­lést végeznek tehát; midőn kijavítják a gépeket, sikkor lényedében a gépszerelői „leckét" is megtanulják, vegvis szaktudásukat „ter­melik". Anyagi érdeVelfség a tanulásban Az iskola valamennyi fia ösztöndíjas. A 100—360 forint között megállapított pénzjut­tatást félévenként osztják el a tanulmányi eredménv alap­ján. A legjobbak több, a gyengébbek viszont kevesebb ösztöndíjat kapnak. Igen hasznos és helyes anya"! ösz­tönző ez, állandóan éberen tartja a „több termelés", azaz a jobb tanulás gondolatát és akaratát. Ugyanakkor kiváló nevelőeszköz a jó munkára. Az iskola jó szaktudású, egészséges erkölcsű, megfelelő műVellságű fiatalokat nevel. Néoes pedagógus gárdáta fe­lelősséggel és sikerrel vég i feladatát. A nagyüzemi rre ő­gazdálkodás várja az utin­pótlást. a mezei munkák gé­pesítésének képzett és lelkes ifjú szakembereit b. ö. ző formáiba. Ennek eredmé­nyeként nagymértékben emelkedett ifjúságunk alta­lános műveltsége, s szinté el­enyésző azoknak a KISZ­tageknak a száma, akik leg­alább a nyolc általánost be nem fejezték. Növekedett ez­zel szemben igen jelentősen az egyetemet végzett és vég­ző, valamint az érettségizett, illetve a középfokú oktatás­ban résztvevő fiatalok szá­ma. Az ifjúsági szövetség az utóbbi időben, igen helye­sen, többet foglalkozik a fiatalok szabadidejének a kérdésével is. Hogyan töl­tik és hogyan töltsék a fia­talok a szabadidejüket? a KISZ ez év elején született határozatában erre igyeke­zett választ adni. Ha még nem is sikerült teljes fordu­latot azóta elérni, de az már most is megállaoítható, hogy a határozat előtti pozit'v vonások, eredmények meg­növekedtek. Az ifjúság je­lenes része ogo-re haszro. sabban. jobban használta fel szabadidejét. Kulturáltabban szőrak'-zik. többen látogat­tak a bargvecs~nyeket, szín­házi rlő-dásPkat. Az if hí sági szövetség cok­oid-lú tevékenységét az „If­júság a szoclalizmusért"­mozclom foglalta keretbe az elmúlt négy évben. A mozgalom hamar néoszerűvé vált, s nagy szeretet tatszo't abban, hogy a KP=Z tevé­km-sé'te a nyilvánosság előtt, elsősorban a KIS7 eu kívüli fiatalok körében vilá­gosabb, érdekesebb, vonzóbb lett. Kétségtelenül ez is hoz­zájárult .ahhoz, hogy az el­múlt négy esztendő alatt a KISZ taglétszáma megduplá­zódott és ma több mint 800 ezer fiatal tartozik a Kom­munista Ifjúsági Szövetség tagjai sorába. Ez a nagy­arányú fejlődés is azt mu­tatja, ifjúsági szövetségünk eredményes munkát végzett a fiatalok nevelésében. A z eredményeket az if­júsági szövetség az egész társadalom tá­mogatásával érte el. E tá­mogatás nélkül nem leheteit volna valóra váltani a kitű. zött terveket. A pártszerve­zetek állandó segítőkész tá­mogatása, a társadalmi, álla­mi és gazdasági vezetők megértése és ösztönzése volt az, ami előre lend'tette a fiatalokat, s amely lehetővé tette, hogy kibontakozhasson alkotókészségük, teremtő erejük. A VI. kongresszus minden bizonnyal újabb na.gv feladatokat állít nz if­iúsági szövetség, s minden magvar fiatal elé. Mint ahogv a kongresszusi lránv­elvekben e-ekre már van is utalás. E feladataiknak ele­get tenni, az útabb vállal­kozásokat teli-asfteni. nz if­Uísági szövetaég c«»kis nz tá-sadalom támogatá­sával tud. A kűldőttválnsztő taffgvű­tasek és n kűldflt+ta'e'-ezte­azt mutattak- ifjús^cvnk '-ukes, rvtandó híve szreta­Meta rendsTOT-n-pknek. ké*Z -"ért dotao—nf. s ba kell ál­/l-TT-f-.). bcz.nl. s rn'vel a -H —mos tel les feléntié­séf kell Taemtelkn-ai—k -íats-p-ii * —c1,- — r—, f. p ir^+o. »s ifM'-«*-n»k el. „ — o—v cin—fakz* — a—a fa—"-latén. t-OV fiája). tal — k val éra 14 v» a aoá k pl _ kénz—lésalket. tars—lket, a haza, népürv *-n. szabó béla KISZ-fiatalok kitüntetése Pénteken délután a Föld­művelésügyi Minisztérium­ban Losonc; Pál földműve­lésügyi miniszter a mező­gazdasági ifjúsági versenyek szervezésében, az élen járó termelés; módszerek elter­jesztésében. illetve az őszi betakarításban végzett ki­emelkedő munkásságuk elíis­meréseképo 35 KÍSZ-fiatal­nak adta át a mcővazdaság kiváló dolgozója kitüntetést. Az ünnepségen megjelent Méhes Lajos, a KISZ Köz­nonti Bizottságának első tit­kára. Szombat 1964. december 5. ou-magyarorszao 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom