Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-04 / 284. szám

a Megkezdődött politikai vita az ENSZ-ben Az ENSZ közgyűlésének. 19. ülésszaka elnökévé — szavazás nélkül, közfelkiál­tássá! — Alex Qiuiison-Sac­key ghanai nagykövetet vár I ásították meg. Egy „színes" politikus tölti be a soron levő ülésszak elnöki tisztét! Nem egyszerű „megtisztelte­tés" ez, hanem az idők vál­tozásának jelene és kifejezi azt a valóságot is, hogy a gyarmati sorból felszabadult népek törekvése s teljes egyenjogúságra: történelmi szükségességgé vált. Képün­kön: az új elnök. * Gromlko szovjet külügymi­niszter — mint már jelentet­tük — szerdán New York­ban ujabb megbeszélést folyta­tott Rusk amerikai kül­ügyminiszterrel. A „munkaebéden" részt vett Dobrinyin washingtoni szov­jet nagykövet, Kohler moszk­vai amerikai nagykövet, Fe­dorenko, a Szovjetunió ál­landó ENSZ-képviselője, va­lamint több szakértői is. A megbeszélések még nem zá­roltak le. Az ENSZ-székház folyosó­in olyan hírek terjedtek el, hogy U Thant főtitkár kezdemé­nyező lépéseket lesz a világszervezet pénzügyi problémáinak megoldása ér­dé kébep. Quaison-Sackey ghanai kül­dött, a közgyűlés 19. üléssza­kának elnöke szerdán tartott Gromiko - Rusk megbeszélés U Thant kezdeményeső lépést tesz A brazil küldött felszólalása Sxovjet—csehszlovák barátsági nagygyűlés Moszkvában javasolta, keretein sajtóértekezletén hogy a közgyűlés belül alakítsanak ad hoc-blzott­ságot a német kérdés ta­nulmányozására. Quaison-Sackey kifejezte azt a meggyőződését, hogy az Afrikai Egysésszervezet hoz­zájárul a kongói helyzet sta­bilizálásához amiatt, hogy erre „a legújabb események" (értsd a belga eltőernyősök Stanleyville-i orvtámadása) előtt nem kerülhetett sor. A ghanai diplomata végül is­mét a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak helyreállítását sürgette Csütörtökön délelőtt a Biz­tonsági Tanács ülést tartott és folytatta a szíriai—izraeli határviszály megvitatását Az ENSZ-közgyűlés csütör­tökön délután megkezdte az általános politikai vitát Az ülés egyetlen felszólalója Vasco Da Cunha brazil kül­ügyminiszter volt Hangoztatta, hogy országa független külpolitikát foly­tat, de leszögezte, hogy en­nek a politikának „ősszame­rikainak, nyugatinak és egye­temesnek" kell lennie. Kije­lentette, Brazília békét kí­ván s ezért állást foglal aa ésszerű és ellenőrzött leszerelés mel­lett, mert az olyan biztonságot adhat, amelyre a fegyverek nem képesek. Vasoo Da Cunha elisme­réssel szólt az ENSZ-nek a gyarmati rendszer felszámo­lása érdekében kifejtett te­vékenységéről s hangoztatta, tovább kell folytatni a mun­kát ezen a téren, ugyanak­kor kijelentette, hogy „nem szabad megengedni az erő­szak alkalmazását" a gyar­mati rendszer felszámolása során. Az ENSZ békefenn­tartó akcióival kapcsolatos kérdésekről szólva a brazij külügyminiszter az amerikai politika mellett foglalt ál­lást A közgyűlés ma délelőtt folytatja munkáját A délelőtti ülésen hangzik majd el Gromiko szovjet külügyminiszter nagy érdek­lődéssel várt beszéde. (MTI) Csütörtökön Kremlben a „Kihallgatás" a stadionban Tízezer fogoly Stanleyville-ben balpartján a felkelők A nyugati hírügynöksé- Egy másik Reuter-jelentés gek legfrissebb kongói jelen- arról tájékoztat hogy Csom­tésükben arról adnak hírt be kongói miniszterelnök hogy Stanleyville városában De Gaulle francia elnökkel a zsoldosok megkezdték a megtartott tárgyalásai után „megbízhatatlan elemek" csütörtökre virradó éjszaka felkutatását Tekintve, hogy Párizsból visszatért Leopold­katonailag még nincsenek a ville-be. legrózsásabb helyzetben, Gaston Soumlalot a ken­ézért újabb erősítéseket kér. gói felkelők egyik vezetője tek és kaptak. Szerdán 170 Kongóból Khartoumba ér­személyt őrizetbe vettek és kezett és ott 6ajtóértekezle­tíaezernél több kongóit te- tet tartott, reltek össze a város sport- Gaston Soumialqt beszé­stadionjában kihallgatásra, dében és az újságírók kér­A város egyes pontjain déseire adott válaszaiban időközben folytatódnak a leleplezte a nyugati propa­harcok és — mint a Reuter gaznak azt a hazug állítá­jutniok a Kongó folyó bal ejtoernyosok „kuldetesének partjára. humánus jellege volt. Brezsnyev és Novotny mondott beszédet délután a szlovák barátsági nagygyű- és leküadjenek minden ne­csehszlovák lést rendeztek. A nagygyű- hézséget a mozgalom útjA­párt- és államj küldöttség lésen Leonyid Brezsnyev, az ban. moszkvai látogatása alkal- SZKP KB első titkára és Antonin Novotny mondott mából, valamint a szovjet— Antonin Novotny, a Cseh- ezután beszédet. Bevezető­csehszlovák barátsági, köl- szlovák KP Központi Bizott- ben megállapította, hogy tel. csönös segélynyújtási és há- ságának első titkára, a Cseh- jes a nézetek egységie egy­ború utáni együttműködési szlovák Szocialista Köztársa- felől a csehszlovák párt és szerződés 21. évfordulója ság elnöke, a csehszlovák kormány, másfelől az SZKP tiszteletére hatezer ember delegáció elnöke mondott be- és a szovjet kormány között részvételével szovjet—cseh- svédet. az alapvető külpolitikai kér­Beszéde bevezetojeben desék értékeléseben. Brezsnyev kijelentette, hogy Beszéde további részében az SZKP elsőrendű köteles- hangsúlyozta, hogy a Cseh­sége állandóan fejleszteni és szlovák Kommunista Párt erősíteni az ország gazdasár- nagyra értékeli és támogatja gát, javítani a szovjet embe- az SZKP erőfeszítéseit, ame­rek életkörülményeit. lyek célja: megszilárdítani a A Szovjetuniónak mindene szocialista közösség és a megvan, ami e feladatok nemzetközi kommunista mál­megoldásához szükséges galom egységét, leküzdeni a — mondotta az SZKP KB jelenlegi nézeteltéréseket­első titkára, majd így foly- Ezért teljes mértékben be­tatta: lyesnek tartjuk a testvér­Sokoldalú gazdasági együtt- pártok többségének azt működésünk a Szovjetunió és Csehszlovákia szempont­jából egyaránt i/zrí fontos. Mindkét ország tud egy­A Kongó véleményét, hogy a kom­munista és munkáspártok értekezletén meg kel! vi­tatni a változásokat, Hogyan született a zan/ihari himnusz? Tavasszal Za-rv­zíbár, a fiatal af­rikai állam kor­mánya szokatlan kéréssel fordult Moszkvához: küldjön a szovjet kormány egy ze­neszerzőt, aki megírná az állam himnuszát. A szovjet zene­szerzők szövetsé­gének választása Karén Hacsatur­jánra esett. Ha­csaturján akkor érkezett az or­szágba, amikor a lakosság az első szabad május 1. megünneplésére készült. A szovjet zeneszerző az ot­tani népzene alar pos tanulmányo­zása után zongo­rára megírta a nemzeti himnuszt, az elnöki palotá­ba n bemutatta az állam vezetőinek, s azok a zenét el. fogadták az ország himnuszának. Hacsaturján ez­után visszatért Moszkvába és el­készítette a zene­kari átiratot. A napokban a himnusz kottái és zenekari felvételej útnak indultak Moszkvából a tá­voli afrikai or­szágba. másnak segíteni gazdasága azokat, amelyek az 1960-ban fejlesztésében tartóit legutóbbi tanácskozás Az atomfegyverek teljes óta végbementek, betiltását és megsemmisíté- ul. sét célzó korábbi konkrét Moszkvába* a Kreml­fjasMajsff aasLasKs^as Nemregiben hasonló kezde- kö^ményt menyezessel lepett fel a Ki­nai Népköztársaság, s ez fi­gyelemre méltó. Brezsnyev beszéde további részében elítélte az imperia­listák Vietnam- és Kuba-el­lenes provokációit, a kongói nép elleni belga—amerikai agressziót, majd kijelentette: az imperialista erők akti­vizálódása határozottan sürgeti az egységes impe­rialistaellcnes arcvonal megszilárdítását. Csakis így lehel meghiúsíta­ni, hatásosan meggátolni a gyarmatosítók provokációit. Leonyid Brezsnyev befeje­zésül hapesúlvozta: Az SZKP a jövőben is minden tőle telhetőt elkö­vet, hogy a kommunista mozgalmat a moszkvai ér­tekezleteken elfogadott nyilatkozatok elvi alapján egvesítsék Perón ismét Spanyolországban Perón kalandos utazása véget ért. Argentína voit diktátora 34 órával elindu­lása után az Ibéria légifor­galmi társaságnak ugyan­azon a repülőgépén érkezett vissza spanyol földre, ame­lyen Dél-Amerikába uta­zott azzal a szándékkal, hogy ismét átvegye a hatalmat Argentínában. Mint ismere­tes. csak Rio De Janeiro~ig jutott el: a brazíliai hatósá­gok nemkívánatos személy­nek minősítették és miután Uruguay, Paraguay és Chjle kormánya is hasonló állás­pontra helyezkedett, vissza­küldték Spanyolországba. II párt vezető szerepéről és munkastílusáról Gá»pár Sándor előadása a Politikai Akadémián Mint arról lapunkban már beszámoltunk, az MSZMP Politikai Akadémiáján Gáspár Sándor elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja előadást tar­tott A párt vezető szerepe növekedésének és munka­stílusának egyes kérdései címmel. Előadásának rövidí­tett szövegét közöljük az alábbiakban) Oevezetőben Gáspár Sándor a párt vezető szerepéről " és annak feltételeiről beszélt. Hangsúlyozta: a ve­zető szerep nélkülözhetetlen feltétele, hogy a párt erős, egységes és szervezett legyen. A politikai, ideológiai és cselekvési egységet állandóan erősíteni és fejleszteni kell. Ebben az összefüggésbe) fontos tényező a párt összeté­tele, amelv kihat a vezető szerep érvényesülésére. A bol­sevik pártról írta Lenin: „...Nem az a legfőbb gondja, hogy taglétszámát növelje, hanem az, hogy a tagság mi­nőségét javítsa ..." ez természetesen érvényes máa kom­munista pártokra is. a mi helyzetünkre ls. A korábbi években, a hatalom meghódítása és meg­szilárdítása után a régi párlvezetőség nem vette figye­lembe Leninnek ezt nz álláspontját, helytelen pártépitési elveket követve, lehetővé tette, hegy nagy számmal ke­rüljenek a pártba kevésbé szilárd elemek. A tapasztalat bebizonyította: ha túlságosan felduzzad a taglétszám, ak­kor elmosódik a párt és a: osztály, valamint a párt és a nép közötti különbség: nem az osztályt emeljük a párt színvonalára, hanem a párt színvonalát igazítjuk az osztályéhoz. -Ilyen esetben csökken a párt ereje, szerve­zettsége, látszólagossá válik egysége Ugyanakkor hiba lenne, ha a párt bezárná kapuit a felvételre érett dolgo­zók előtt és elzárkózás, bizalmatlanság alkaulna ki a párt és a hozzá közelállók között. A párt vezető tevékenysége igen fontos erkölcsi kö­vetelményeket is tartalma- Az összes dolgozók figyelik és ellenőrzik, megegyeznek-e szavaink és cselekedeteink. Partunk az utóbbi években megteremtette a bizalom lég­körét és nem engedi azt az elbizakodottsággal vagy a be nem váltott ígéretekkel el ron tani Gáspár Sándor a továbbiakban elemezte a párt ve­zető szerepét a szocialista forradalom különböző szakaszá­ban, majd így folytatta: Vegyük sorra azokat a fontosabb tényezőket, amelye­ket a párt vezető szerepének elemzésében figyelembe kell vennünk. A proletárdiktatúra kialakult és megizmosodott, mechanizmusa a munkásosztály, a dolgozó nép szerve. Ma már semmi sem indokolja, hogy mint régebben néha, e szervek helyett vagy fölött intézkedjünk. Az állami igaz­ol DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1904. december 4g gatásban dolgozó sok tízezer kommunistára is kötelezőek a különböző párthatározatok. Az a feladatuk, hogy bizto­sítsák adott helyeken e határozatok végrehajtását és ez szerves része a párt vezető szerepének. Ha az állami és gazdasági szervek munkája javul, ez egyben a párt vezető szerepének növekedését is tükrözi. A tömegszervezetek és mozgalmak szerves alkotó­részei a proletárdiktatúra mechanizmusának. Munkájukat önállósággal és felelősséggel végzik; a párt politikáját fő­ként közvetett úton, a politikai meggyőzés és vita útján érvényesítik. Kétségtelen, hogy ez nem könnyű módszer, de a kommunista párt számára mégis ez az egyetlen he­lyes és járható út, s ez a szocialista demokrácia lényegé­hez tartozik. Ez a módszer erősíti államunk szocialista jellegét azzal is, hogy a tömegszervezetek és mozgalmak révén sok százezer dolgozó közvetlenül részt vesz a köz­ügyek intézésében. Társadalmunk demokratizmusának növekedését egye­sek talán éppen a burzsoá propaganda hatására — úgy fogják fel, mint „rendszerünk liberalizálódását-*'. Akik eb­ben a hitben ringalják magukat, azok tévednek és csa­lódni fognak. A társadalmi, s ezen belül az üzemi demok­rácia, a szabad vitalégkör további térhódítása nem gyen­gíti, hanem erősíti a párt vezető szerepét, egyúttal elő­segíti a dolgozók sokaságának tudatos, aktív részvételét a termelés és a társadalmi élet problémáinak megoldásá­ban. Ily módon a párt vezető szerepe a tömegek cselekvé­sében realizálódik. Erőtartalékaink a munkásosztályban, a szocializmust építő dolgozó népben vannak, és a demok­rácia szélesedése mindinkább felszínre hozza azokat. A párt vezető szerepének növekedését ezért npm a de­mokrácia szélesedésétől, hanem a demokrácia korlátozá­sától kell félteni. Kétségtelen, hogy társadalmi életünk különböző terü­letein vannak liberális jelenségek: hanyagság, lógás, munka nélkül szerzett jövedelem, a törvények kijátszása stb. Pártunk politikája, egész államunk tevékenysége, a tö­megek demokráciájának kibontakoztatása éppen e jelen­ségek ellen irányul. A burzsoá szokások és maradványok elleni harc csakis a legszélesebb demokrácia talaján lehet eredményes. Az „én is elnézem neked, te is nézd el nekem", a „kéz kezet mos'« kispolgári elve ellen úgy lehet ered­ményesen fellépni, ha mi nem nézünk el semmit, ami kárt okoz a közösségnek, és harcolunk az ilyen tünetek ellen. A szocialista demokrácia, s benne a pártdemokrácia azért is fontos, mert ez a párt egész tevékenységét, irány­vonalának helyességét is ellenőrzi. Azt, hogy a párt a tö­megek igényeinek megfelelően alakítja-e mindennapi po­litikáját, elsősorban a munkásosztály, a dolgozók összes­sége bualja el. A kommunista párt a munkásosztálynak, a népnek nemcsak vezetője, hanem ügyének szolgálója is. S ez a szolgálat akkor halad jó úton, ha az ilyen ellen­őrzés lehetséges és hatékony. 'rIYu'sadalmunk egységének erősítése, s a feladatok * végrehajtása azt követeli: minden embert minden fórumon aszerint bíráljanak el, hogy cselekedteivel, mun­kájával, magatartásával mennyire segíti a szocializmus építését. Helytelen lenne, ha ma, a szocializmus teljes fel­építésének időszakában aszerint ítélnénk meg az embere­ket, hogy rpik voltak húsz-harminc évvel ezelőtt. Az osztályharc a többi között azt követeli, hogy fegy­verrel, kényszerítő eszközökkel lépjünk fel azokkal szem­ben, akik fegyverrel, erőszakkal fordulnak szocialista vív­mányaink ellen; aki azonban letette a fegyvert — képlete­sen értve is —, azt rendszerünk ne kényszerítse arra. hogy ismét felvegye. Mindenki számára megadjuk anngk a le­hetőségét. hogy egyenjogú állampolgárként beilleszkedjen sorainkba. Ez is a proletár humanizmus kpvetelménye. Ezután arról szólt, hogy a szocializmus teljes felépí­tésének időszaka azt követeli, hogy a párt a legszélesebb osztdlijs^övetség megteremtésével bizicsitsa minden alkotó erií Kihfwt ikgtását. Ma a munkásosztály harcinak alap­vető céljai végérvényesen egybeesnek a nagyüzemi gaz­dálkodás útjára lépett parasztság és a néppel azonosuló értelmiség valóságos érdekeivel. Ebből nyilvánvalóan kö­vetkezik, hogy az osztályharc ós a szövetségi politika szétválasztása, még inkább szembeállítása, elméleti és po­litikai hiba. A gazdasági és kulturális életünkben tapasztalható lazaságok, az előforduló felelőtlenség és hanyagság jogos elégedetlenséget kelt párttagokban és párlunkívüliekben egyaránt. Indokolt türelmetlenséggel követelik a felelőt­lenségek megszüntetését. E káros jelenségek megszüntetése viszont csak akkor lehetséges, ha mindenhol az osztály­harc részenek tekintik a szocialista gazdaság megerősíté­sét és fejlesztését, gazdaság] és kulturális életünk visszás­ságainak felszámolását. A part vezető szerepével kapcsolatban is akadnak helytelen nézetek. Még mindig kísért — bár csökkenő mértékben — az a felfogás, amely a vezető szerepet a párt tagjai által elfoglalt pozíciók számán méri le. Egy­egy pártonkívüli beállítása felelős gazdasági-műszaki be­osztásban — különösen, ha előzőleg kommunista töltötte pe ezt — feléleszti ezt a helytélen szemléletet. Már sokszor elmondottuk, most is megismételjük, hogy a párt vezető szerepe ott és annyiban érvényesül, ahol és amennyiben megvalósulnak határozatai. Éppen ezért nincs ellentmondás a pártonkívülieknek a társadalmi életbe történő fokozottabb bevonása és a párt vezető sze. repének további növelése között, mivel ők is a szocia­lizmus érdekében tevékenykednek, közreműködnek e po­%

Next

/
Oldalképek
Tartalom