Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-30 / 304. szám

flz ügyész életfogytiglani fegyházbüntetést javasolt Hermán n Krumey és Ottó Hunsche, Eichmann két bu­dapesti cinkosa ellen élet­fogytiglani fegyházbüntetést javasolt a főállamügyész a Frankfurtban folyó peroen. A vád képviselői, dr. Hans Grossmann főállamügyész és Kari Wagner ügyész vádbe­szédeikben hangsúlyozták: a tárgyaláson bebizonyosodott, hogy Krumey és Hunsche bűnös legalább 300 000 em­ber aljas indító okból elkö­vetett kegyetlen és álnok módon való meggyilkolásá­ért. Mind Krumey, mind Hunsche tudták, hogy a de­portáltakra Auschwitzben a gázhalál vár, vagy pedig em­bertelen körülmények kőzött végzett kényszermunka köz­ben pusztulnak el. Wagner figyész szerint a 437 000 ma­gyar deportált közill legfel­jebb tíz százalék maradt életben. Hunschét még külön fele­lősség terheli a kistarcsai tá­borból elhurcolt 800 ember | haláláért. Ebben az esetben Hunsche különösen álnok módon járt el, mert meg­akadályozta, hogy a buda­pesti zsidó tanács képviselői idejében közbeléphessenek a kistarcsai foglyok deportálá­sa ellen Horthy kormányzó­nál, aki július elején megtil­totta a további deportáláso­kat. (MTI> Á külföldi zsoldosokat azonnal ki kell vonni Kongóból Incidens a szíriai— jj izraeli határon A Tiberlas-tótól délkeletre, a szfriai-izraeli határon ked­den délelőtt két és félórás lövöldözés zajlott le. A damaszkuszi rádió Je­lentése szerint a demilita­rizált övezet déli részén lévő területen a fegyverszüneti szerződés megsértésével iz­raeli traktorok Jelentek meg és — noha az ENSZ- meg­figyelők távozásra szólítot­ták fel őket — szántani kezdtek. A szíriai határőrök figyelmeztető lövéseket ad­tak le, erre Izraeli részről gyorstüzelő fegyverekkel vá­laszoltak és ennek nyomán tűzharc fejlődött kl, amely a fegyverszüneti bizottság el­nökének közbelépésére feje­ződött be. Szíriaiak a lövöl­dözésben nem sebesültek meg, a két Izraeli traktor megrongálódott. Szíriai rész­ről az Incidens miatt tilta­koztak ' a fegyverszüneti el­lenőrző bizottságnál. A huligánság veszélyes törvénysértés A. F. Gorkin elnökletével tartott ülésén a huligán­kérdéssel foglalkozott a Szov­jetunió Legfelső Bírósága. Az ülésen elfogadott határo­zat í^gállapítja, hogy a hu­ligánság a veszélyes törvény­sertések közé tartozik, és nem ritkán megalapozza más, súlyosabb bűncselekmé­nyek elkövetését. A bíróságoknak ugyanak­kor, amikor szigorú büntetést mérnek a huligánokra, nem szabad büntetőeljárás alá vonniok olyan személyeket, akik kisebb huligánkodásban vettek részt, vagy a helyi közigazgatási rendőri szervek útján vonhatók felelősségre jelentéktelenebb törvény­sértés miatt. (MTI) Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának hétfő délutáni ülésén Marokkó és Elefántcsontpart képviselője a tanács elé terjesztette a két országnak a kongói hely­zettel kapcsolatos módosí­tott határozati javaslatát. A határozattervezet felhívja a Biztonsági Tanács figyelmét arra a tényre, hogy az Afri­kai Egységszervezet 1964. szeptember 10-i határozata értelmében a külföldi zsol­dosokat azonnal ki kell von­ni Kongóból, az országban haladéktalanul meg kell szüntetni a hadműveleteket és minden országot fel kell hívni, hogy tartózkodjék a Kongó belügyeibe való be­avatkozástól. A december 24-én beter­jesztett közös javaslat kiegé­szítéseképpen a két ország hétfőn egy kiegészítő pontot iktatott a határozattervezet­be. amely felkéri U Thant főtitkárt, kövessen el min­dent a kongói kérdésben ho­zandó új határozatok meg­Két nagy politikai csoport illája Ma választanak Nigériában Ismét összeült a Biztonsági Tanács Marokkó és Elefántcsontpart javaslata A fegyveres intervenciót kihagyták" U Thmt is megjelent valósítása érdekében és „kel­lő időben" tegyen jelentést a Biztonsági Tanácsnak. A marokkói--ele fáncsont­parti határozattervezet egy szóval sem ítéli el az ame­rikai—belga kongói fegyve­res intervenciót, jóllehet az Afrikai Egységszervezet kül­ügyminiszteri tanácsának rendkívüli ülése december 18-án elfogadott határozatá­ban ezt követelte. Guinea képviselője java­solta, hogy a határozati ja­vaslatnak a kongói hadmű­veletek megszüntetéséről szó­ló pontjaiban mellőzzék az ENSZ megemlítését. A gui­neai küldött javasolta to­vábbá, hogy határozottab­ban fogalmazzák meg a kül­földi zsoldosok Kongóból történő kivonására vonatko­zó pontot. A guineai delegá­tus ezután felkérte a Bizton­sági Tanácsot, tegye lehető­vé az afrikai küldöttek szá­mára, hogy folytassák ta­nácskozásaikat közös állás­pont kialakítása érdekében. A Biztonsági Tanács hét­fői ülésén háromhetes be­tegsége utón első ízben je­lent meg U Thant főtitkár. U Thant felgyógyulása után azonnal élénk tevékenység­be kezdett, hogy kompro­misszumos megoldást hozzon létre a világszervezet úgyne­vezett pénzügyi válságával kapcsolatban. Szavazás helyett — közvéleménykutatás Lagosban, Nigéria főváro­sában hétfőn, este mintegy ezer főnyj tömeg tüntetett a december 30-ra kitűzött vá­lasztás elhalasztása mellett. A kirendelt több száz rendőr a tüntetést szétoszlatta, több személyt letartóztattak. A nigériai pártok a válasz­tásokra két nagy szövetségbe tömörültek: az Egyesült Ha­ladó Szövetségbe és a Nigé­riai Nemzeti Szövetségbe. Az Egyesült Haladó Szövetség a választási kampány során belpolitikai vonatkozásban a nemzeti egység megteremté­sének, a demokrácia szálejf­tésének Jelszavát hangsúlyoz­ta, külpolitikai kérdésekben kiemelte az Afrikai Egyseg­szervezet jelentőségét, elfo­gadta az ENSZ alapokmá­nyának elveit és síkraszállt a béke mellett. A konzerva­tív ós reakciós elemeket tö­mörítő ellenféllel, a nemzeti szövetséget azzal vádolja, hogy tűrte a szabálytalansá­gok elkövetését az ellenzéki jelöltek listára vételénél, c ezért a választás mar meg­tartása előtt meghamisított­nak minősíthető. (MTI) \ déi-viffnami szabadságharcosok újabb sikerei Az ENSZ-közgyűlés egy hónap óta anélkül ülésezik, hogy napiren­det fogadott volna el, vagy olyan kérdéseket tárgyalna, amelyek el­döntéséhez szavazás szükséges. Ez a módszer nem alkalmas arca, hogy el­döntsék a Biztonsági Tanács nem állandó tagságának kérdését December ai-én négy állam, Brazília, Marok­kó, Norvégia és Csehszlová­kia mandátuma jár le. A Csehszlovákia által betöltött helyre vonatkozóan még a múlt közgyűlésen nem hiva­talos megállapodás született arról, hogy Malaysia kerül a tanács tagjainak sorába. Brazília helyére a latin­amerikai csoport Uruguayt jelölte, Norvégia helyére Hollandiát javasolják a te­rületi elv alapján az euró­pai NATO-államok képvise­letében. Marokkó megürese­dő helyére két jelölt van: Mali és Jordánia. A két fél mind ez ideig nem tudott megegyezni egymással, s normális körülmények kö­zött szavazás döntené el, hogy melyik jelölt kerüljön a tanácsba. Mivel azonban a jelenlegi helyzetben a közgyűlésen nem kerül sor szavazásra, Quaison-Sackey elnök azt az eljárásmódot tanácsolta a közgyűlésnek, hogy a vele folytatott Információs meg­FOLYTATJA MUNKÁJÁT AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS — NÉGY ÁLLAM MANDÁ­TUMA LEJÁRT — INFOR­MÁCIÓS MEGBESZÉLÉSEK AZ ELNÖKKEL beszéléseken a küldöttségek vezetői közöljék, melyik je­löltet támogatják. Jordánia korábban elfogadta ezt az eljárást és Mali is késznek mutatkozik a „közvélemény­kutatás" alapján történő megoldásra A közgyűlés kedd délelőtti ülésén Indonézia, Albánia és Kambodzsa képviselője kü­lönvéleményt hangozta­tott ezzel az eljárásmód­dal kapcsolatban, azon­ban egyikük sem kérte a szavazás megejtését a Biztonsági Tanács tagsá­gáról. Quaison-Sackey New York-i idő szerint délelőtt fél 12-kor kezdte meg információs meg­beszéléseit, s a közgyűlést magyar idő szerint este 21 órára hívta össze. A közgyűlésen egyébként betegsége óta először vett részt U Thant, az ENSZ fő­titkára. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: A közgyűlés délutáni ülé­sén, amely negyven perc ké­séssel kezdődött meg, az el­nök bejelentette, hogy Ma­laysia, Uruguay és Hollan­dia jelöltsége megkapta a szükséges támogatást. Ennek alapján javasolta, hogy Ma­laysiát a jövő év végéig, a másik két országot pedig 1966 végéig fogadják el a Biztonsági Tanács tagjául. A közgyűlés ellenvetés nélkül elfogadta ezt a javaslatot. A Biztonsági Tanács ne­gyedik helyéről folytatott konzultáció azonban nem hozott döntést: sem Mali, sem Jordánia nem kapott annyi nem hivatalos „szava­zatot", amennyi szükséges lett volna megválasztásához. Quaison-Sackey ezért beje­lentette, hogy e két ország­ról ismét ki akarja kérni a tagállamok véleményét. Az újabb nem hivatalos meg­beszélés ma délelőtt lesz, majd ezt követően — helyi idő szerint délután három órakor — ismét összeül a közgyűlés. A közgyűlésnek egyébként az ENSZ jövő évi költség­vetéséről is sürgősen dönte­nie kell. Az elterjedt hírek szerint egyelőre — mivel a pénzügyi bizottság sem ül­hetett össze a költségvetés kidolgozására — egy három­hónapos ideiglenes tervet hagynak jóvá, amely az ez évi költségvetésen alapszik. (MTI) A dél-vietnami szabadság­harcosok kedden áttörték a kormányerők tüzérségi tüzét és elfoglaltak egy előretolt őrállást Saigontól mindössze 25 kilométerre délnyugatra. A kormányerők vesztesége: 10 halott, 13 sebesült, egy el­tűnt. A kormányerők egy gya­logsági zászlóalja a főváros­tól mintegy 190 kilométerrel délnyugatra a partizánok ke­lepcéjébe került. Bár a kor­mányerőket a kialakult harc­ban helikopterek és vadász­bombázók támogatták, ellen­támadásuk eredménytelen maradt. A Saigontól 65 kilométerre keletre az amerikai hadsereg három helikopterét lelőtték, hét amerikai katona meghalt. A helikopterek csapaterősí­lést szállítottuk Binh Gla tér­ségébe. A várost a gerilla­csapatok keddre virradó éj­szaka foglalták el. Megfigyelők szerint Saigon­ban kilátás van arra. hogy megoldást találjanak a de­cemberi puccs miatt bekövet­kezett válságra. Mint jólérte­sült körökben mondják, a fegyveres erők tanácsa hét­főn ülést tartott Vung Tau­ban és az ülés kedden foly­tatódott. Nguyen Khanh fő­parancsnok is csatlakozott a fiatal tábornokok megbeszé­léseihez, ahol tanulmányoz­ták az államfő és a minisz­terelnök által javasolt meg­oldást. Tudni vélik, hogy ez magában foglalja a kormány­módosítást, az országos főbi­Karmányerök kil«pe*fc«i Tárgyalások Saigonkoo zottság valamilyen formában való visszaállítását és végül néhány változást a hadsereg felső vezetésében. moszkva Kedden tíz napos egyipto­mi látogatása végeztével ha­zaérkezett Moszkvába a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak küldöttsége. Mint isme­retes, a delegációt Selepin. a Legfelsőbb Tanács tagja, mi­niszterelnök-helyettes, az SZKP elnökségének tagja ve­zette. WASHINGTON Washingtonban bejelentet­ték, hogy az úgynevezett „élelmiszert a békéért" prog­ram keretében Amerika újabb gabonafelesleget ad el egyiptomi valutáért az Egye­sült Arab Köztársaságnak. DAKAR A Portugál-Guinea-i füg­getlenségi front közleménye szerint a hazafias erók a leg­utóbbi két eredményes akció során súlyos veszteségeket okoztak a gyarmati csapatok­nak. A portugál alakulatok 48 halottat és Igen sok sebe­sültet vesztettek. A hazafiak a Szenegál határ mellett el­pusztítottak egy repülőteret. WASHINGTON Humbert Humphrey, az Egyesült Államok megválasz­tott alelnöke kedden lemon­dott szenátori tisztségéről. „Homály és kétértelműség nélkül" A magyar külpolitika 1964-ben A szokásos év végi ket rendszerint „bearanyozza" az ünnepi hangulat és a visszaemléke­zés. A magyar külpolitika ez évi mérlegéről készülő beszámoló azon­ban nem szorul mesterséges „arany­szegélyre". Az 1964-es esztendő a magyar külpolitika legtevékenyebb és legsikeresebb évei közé tartozik. Különösen azért értékes, mert a nemzetközi élet egyre összetettebbé, árnyaltabbá válik. Ez pedig nem­csak a kapcsolatok új lehetőségeit tárja fel — hanem a feladatokat is nehezebbé és bonyolultabbá teszi. Az alapok természetesen válto­zatlanok maradtak, amennyiben a magyar külpolitika fő irányvonala továbbra is a nemzeti függetlenség biztosítását, a szocialista világrend­szer országai között az egység és az együttműködés megszilárdítását és elmélyítését szolgálja. Az általános fő irányvonalon belül különös hang­súlyt kap továbbra is a magyar— szovjet barátság minden irányú ápolása és bővítése, amely a ma­gyar nemzeti érdekeket híven szol­gáló külpolitika elidegeníthetetlen, szerves része. Erről az elvi bázisról kd"í_ va határozta meg hazánk gyakor­lati külpolitikáját az alakuló, vál­tozó világ hatalmaival és nagy po­litikai áramlataival kapcsolatban. Az elvi alap egyben azt is jelen­tette, hogy elvetjük az „öneróre tá­maszkodás" gyakran hallott jelsza­vának azt a helytelen, torz értelme­zését, amely a nemzeti elzárkózás gyakorlata felé taszíthatná a ma­gyar külpolitikát. Ez azt jelenti, hogy minden világpolitikai akció­nak csakis a magyar nemzeti érde­kek és a szocialista közösség érde­keinek gondos, elmélyüli összehan­golása alapján történhetik. A magyar külpolitika rendkívül lényegesnek tartja a gyarmati sor­ból kiemelkedett országok szerepét a nemzetközi életben, s ezért külö­nös súllyal üdvözölte az el nem kö­telezett országok kairól értekezle­tét. A magyar külpolitika a kairói konferencia nyilatkozatát a neoko­lonializmus ellen vívott harc moz­gósító, széles együttműködési lehe­tőségeket nyitó kiáltványnak tekinti. Külpolitikánk számára az ENSZ most folyó értekezlete újabb lehe­tősegeket ad arca, hogy a vita so­rán felmerülő kérdésekben a gya­korlati diplomáciai harc eszközei­vel küzdjön a felszabadult népek jogainak védelmében, a gyarmatosí­tás újabb merényletkísérletei ellen. Ami 9 tnlTPG Viszonylatot illeti, A1II1 d lUUCh az egyik legjelen­tősebb és szinte fordulatot jelentő változás ebben az esztendőben Ausztriával kapcsolatban történt. A magyar külpolitika távolabbi célja ezen a területen az, hogy figyelem­be véve bizonyos (kritikailag érté­kelt) történelmi hagyományokat, valamint a földrajzi és gazdasági helyzet valóságát — a magyar­osztrák viszonyt a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének „mintaké­pévé" tegye. Ez az év bebizonyí­totta e törekvés realitását. Néhány igen fontos kérdésben sikerült meg­egyezésre jutnunk. Kreisky osztrák külügyminiszter budapesti látoga­tása eredményes volt. Ezt a látoga­tást Péter János magyar külügy­miniszter 1965 elején viszonozza, s már biztosítottnak látszik, hogy ez­zel megindul a két ország között a kormányszintű találkozók sorozata. Ezeket az eredményeket azzal ösz­szefüggésben kell szemlélni, hogy hasonló irányban fejlődik Ausztria kapcsolata Csehszlovákiával és Ju­goszláviával is. E kedvező irányzat fordítottjának tekinthető természetesen a nyugat­német kormány törekvése az atom­fegyverek, illetve azok részleges kontrolljának megszerzésére. Ez ma­gától értetődően súlyos fenyegetés­ként nehezedik egész Európára. A magyar külpolitika ezért erőteljesen elítéli a nyugatnémet atomfelfegy­verzés minden formáját — akár a sokoldalú atomütőerő, akár az utóbbi hetekben propagált „atlanti ütőerő" keretében történjék is. Ebben az esztendőben telenül „megmozdult" némileg a magyar—amerikai viszony ügye is, amelyet mindeddig „tőkés" kapcso­lataink legnegatívabb elemének le­hetett tekinteni. Természetesen vi­szonyunk az Egyesült Államokkal még ma is rendezetlenebb stádium­ban van, mint akár az Atlanti Szö­vetség más országaival. Az év vé­gén Budapesten megtartott tárgya­lásokat a két ország közötti függő kérdések rendezéséről — minden­esetre úgy lehet tekinteni, mint an­nak a lehetőségét, hogy az ameri­kai külpolitikában ebben a viszony­tatban felülkerekedik a realitások józan tudomásulvételének irányzata. A magyar külpolitika célja termé­szetesen az, hogy az Egyesült Álla­mokkal is normális diplomáciai vi­szonyban, kölcsönösen előnyös kap­csolatokat ápolva éljünk. A magyar külpolitika 1964-es te­vékenységének egyik értékes, jelen­tős eseménye volt a Vatikánnal kö­tött egyezmény. Ez a megállapodás nemzetközileg is bizonyos feltűnést keltett, miután első eset volt a tör­ténelemben, amikor a Vatikán szo­cialista állammal kötött megállapo­dást. Az egyezmény hozzájárul ah­hoz, hogy a szocialista Magyaror­szág és a római katolikus egyház kapcsolata és együttműködése javul­jon, valamint ahhoz, hogy zavar­mentesebbé váljék a Vatikán és a magyar katolikus egyház viszonya is. Mindez természetesen néhc|ak fő vonását jelenti a magyar külpo­litika sokoldalú tevékenységének — a belőle adódó elvi következtetések azonban így is félreérthetetlenek. Talán a csehszlovák kormánykül­döttség látogatása alkalmával mon­dott Kádár-beszédnek azzal a mon­datával lehetne jellemezni ezt az elvi lényeget, hogy „a politika nagy kérdéseiben nem szeretjük a bi­zonytalanságot és a homályt. Ezért álláspontunk világos és mentes minden kétértelműségtől". Ez a vi­lágosság és szilárdság az, ami az el­múlt évben is tovább növelte Ma­gyarország nemzetközi tekintélyét és a szó legjobb értelmében lehető­séget adott nemzeti külpolitikánk aktivitásának fokozására. gömöri kvöre 2 D£L-M4 GMft08MA<» Siertl»' 1964- december 3A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom