Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-29 / 303. szám

Hal az étlapon A szegedi halételek ízére, lalattól, zamatára nincs különösebb hértóról kifogás, ha csak azt nem ségletet. tesszük szóvá, hogy a halászlében a vegyeshal fogalmát csak elméletben ismerik a szakácsok. S így ízlelik ezt a vendégek is. Ha a szegedi paprika különleges adottságaira, előnyeire apellálunk, akkor az orvoslás „teljes": a halászléhez együttesen használt két-háromféle paprika, a csípős, a csemege, a cseresznye és az apró-hegyes olyan zamatot ad, hogy a amely viszont Fe- — Jól emlékszem, hogy tíz szerzi be a szük- esztendővel ezelőtt az élő-Tiszán alig tudtunk mozogni ji r , a rengeteg törpeharcsától. Ma Üres a háló már ez a „szeméthal", melynek rendkívül ízletes a húsa, A Kossuth Halászati Tsz szinte kiveszett a Tiszából. ' jobbtóflyzetben A « a *«*»* van — gondolja az olvasó 1S csak elvétve fognak nya—, hiszen önellátó, a Tisza ranta egyet-kettőt mutatóba, hatalmas szakaszával ren- Ez is amellett szól, hogy ez delkezik, s birtokában van- az egyébként nem kényes hal nak a röszkei Tisza-holt- . , . , ,, , , , ,, ágak is ls elvándorolt oda, ahol tisz— Halételeinkre a legki- tóbb vizet talál s gondolom, vendégnek*" eszébe' se"m jut sebb panasz sem merült fel pz a Probléma nemcsak a . í . eszeDe sem jrn hosszabb idő óta — mnnrtnt Tisza menti halaszok gondjaketelkedm: egy vagy tobb- z , m° ?ta mondot- f . ® ,' fajta halból főzték-e ételét? ta Beke M.haly a csárda IXv^ nS Énn^Lrért s a üzletvezetője. A beszélgetés- eseteden is. Éppen ezert, s a Főzni tudnak, de.™ bpn rés* yesz Juhász Jó- £vrérta iöv^beenemi lsrS: zsef, a halas za ti tsz elnöke nev. , jövőben ml is egySajnos altalaban szege- és Szenderényi Géza főkönv- re inkabb a tógazdasági halnyes a szegedi halászlé, mert velő. tenyésztésre rendezkedünk vegyeshalból csak a legrit- A csárda szakácsai előtt kább esetben tudják főzni, nylivánvalóan nem ismeretAz alkalom egyenes arány- len az apróhal, amely a jó ban áll a halászok szeren- halászlé alapját képezi, cséjével. Erről tájékoztatott _ Csak volna belőle elebennünket Fodor Pál, a gendő - szólt közbe a tsz Csongrád Megyei Állami Ke- elnöke. - Sajnos, a halászok reskedelmi Felügyelőség ve- hiába hálózzák mostanában zetöje. de magunk is meg- a legsűrűbb hálókkal az élőgyöződtünk róla. Tiszát, apróhal nincs. A naA' Hági Étteremben Tóth P> fogási zsákmány 50-60 István üzletvezető és Koncz kilő. S ezt kimérjük a halÁrpád felszolgáló nem ar- csarnokban, másrészt a csárról panaszkodtak, hogy ki- da konyhája kapja, váló konyhájukban a szaká- Megemlítettük, hogy a nyáesok nem tudnák elkészíteni ren igen nagy keletje volt a legváltozatosabb halétele- apró sülthalnak, amelyket. nek kilóját 33 forintért mér- A tudománytik megvan ték Nfm volt ez drága? hozzá — mondották —, csak ~ _Nem> araban adtuk tenyésztésre majd be. Lődí Ferene hal kell legyen, harcsa, mondotta Szendrényi Géza. ponty, kecsege. Sajnos, csak a esetben kapunk többfajta halat süllő stb. — A Prebasütésnél kiderült, legritkább hogy két Wlognimm felpucolt nyershalbői egy kilogramm sülthal lett. — S mivel „erősítik egyszerre meg" a halászlevet ha nincs apróRögtön bizonysággal szolgálnak: a mai étlapon j^JJ «ak harcsából főznek ha- _ A Tegyefihal már önrnataszlét Pontyot csak estére g^ ig elégséges alap a jó várnak, s ha meg marad ad- halászléhez — felelte Juhász dig harcsa, akkor lehet szó, József _ Korábban volt. hogy a kettőből főznek ha- hogy halfejet értékesitetlászlevet. Aprohalat: karászt tünk a csarnokban. Most már es keszeget e^általán nem ^ megszüntettük, s a fejből kapnak. E két halból készült és a farokrészb51 készítjük el pep képezi pedig a halaszle a halászléhez az úgynevezett alapját alapot amely sűríti, ízesíti Nagyon Jól tudják a Hági az ételt. Természetesen a Étterem szakácsai is a hal- sokféle paprika adja még azételek receptjét. Ha lenne tán a kívánt zamatot amelymódjuk hozzá, akkor a leg- re sokáig emlékeznek vendévóltozatosabb ételféleségek- geink, akik nálunk megforkel kedveskednének a ven- dúlnak, dégeknek. Hogy csak néhányat említsünk a receptből? vegyes halászlé, ponty vagy harcsa szegediesen; szálkamentes ponty rántva; ponty vajban sütve (diétásoknak); vető kifogást említették meg, bakonyi harcsaszelet gombá- hogy a Tisza halállománya val; tejfölös halparikás; hal- egyre gyérül a különböző vetepertő; ponty, vörösbor- gyí szennyeződések miatt. S mártásban; roston sült; ká- ezért is nincs elegendő neposztás harcsaszelet; fehér- meshal, de lejjebb húzódnak tóé pontyszeletek stb. Nyíl- a kárászok, keszegek is, ahol vánvalóan csak olyan hal- védelmet, tisztább vizet taból tudnak főzni, amilyet Iáinak. Juhász József emlíkapnak a Halértékesítő Vál- tette: Miért íogy a halállomány? Valamennyien mint alapPaplan heljett papír A közmondás is úgy tart- a Patyolat Vállalat vezetőija, addig nyújtózkodj, amed- vei, kérte, hogy az okozott dig a takaród ér! Ezt szeret- kárt térítsék meg, illetve nók tenni N. Endréék ís az húzassák át a paplant. Annál Attila utcából, de sajnoe, az is inkább ragaszkodott ehő esetükben ez képtelenség, hez, mert otthon eddig két s mindezt a Patyolat Válla- egyforma paplanuk volt éa latnak „köszönhetik". Hogy szerették volna, ha továbbra miért? Azért, mert paplan fa ugyanolyan lesz. helyett június óta mindöaa- Szó szót követett, s végül sae egy tisztítási papír áll rendelkezésükre. Egy kis cédula, amelyre azt írták, „rózsaszínű brokátpaplant tisztításra átvettünk". A baj ott kezdődött, amikar « tisztítási idő letelte után N. Endre hiába kereste 35 a paplant abban a patyolat A „beteg" disznót öl A Csongrád megyei Társa- dalombiztosítási alközpont dolják és elsiklanak afelett, dalombiztosítási Alközpont- szolgáltatási osztályának ve- hogy nincs otthon a beteg* hoz tartozó üzemekből jelen- zetőjével és Krier Péterrel, vagy éppen disznóölés közleg 3542-en vannak betegállo- az ellenőrzési osztály vezető- ben fogadja látogatóját. Több mónyban. Ezek közül 3239-en jével. felelősséggel kellene az üzeaz üzemi kifizető helyekhez - Azokat a betegeket, akik mekben is végezni a betegtaríoznak. a többiek közvet- a társadalombiztosítási al- ellenőrzést, s akkor nem lenlenül a társadalombiztosító központhoz tartoznak, a mi ne mód visszaélésre sem. A alközponttól kapják táppén- beteglátogatóink ellenőrzik, textilművekben például _ jól zíiket. az üzemi kifizetőhelyekhez szervezett a betegellenőrző , , ,. _ tartozó betegeket pedig az hálózat, s egyáltalán nincs A betegállományban levők üzemek beteglátogató akti- „álbeteg". közül többen visszaéléseket vistái. A „laikus" betegellen- éé követtek el, megkárosítva az őrzésnek két célja van, az ^ • üzemeket, a népgazdaságot egyik — s ez a fő — a se- — Érdekes jelenségre teré A visszaélések egy része tu- gítségnyűjtás, a másik pedig tünk figyelmesek az utótáR datos, más része pedig abból az ellenőrzés, hogy otthon időben. Viszonylag gyakran ered. hogy a betegállomány- tartózkodnak-e a betegek. Ha előfordul, hogy meghamisítkor érvényes szabályokat nem nem akkor igazolniuk kell, ják a táppénzutalványokat hogy hol voltak. El nem fo- Ez közokirathamisítás és hat gadható indok esetén először hónapig terjedő börtönnel figyelmeztetjük őket, ismét- büntethető. Különösen nőklődéskor pedig táppénz-meg- nél fordul elő, hogy munka, ,, .... . vonással büntetjük. Annyi helyükön igazolni tudják tászabályokról beszélgettünk napot vonunk ]e a táppénzé- vollétüket. A másik - de Makkai Kálmánnál, a tarsa- b61> ahány nappal _ a keze_ enyhébb csalási forma, hogy lőorvosa véleménye szerint — a klinikákon dolgozó egyefelgyógyulását hátráltatta. temisták ^orvosi igazolásokat ^ szereznek, s azt odaadják barátaiknak. ők azzal igazolják — Vannak olyanok fa — a munkahelyükről való késétgaz kevesen — akik csak süket, távollétüket. • azért íratják ki magukat, — Jó lenne, ha nemcsak a hogy otthon dolgozhassanak, tiltó rendelkezések hatására Ez büntetendő cselekmény — csökkennének az ilyen csalámondja Makkai Kálmán. sok, hanem az emberek meg— Különösen azoknál far- értenék, hogy orvosi igazadul ez elő, akik távoli mun- lást csak akkor használhatkahelyen dolgoznak, s azt nak távollétük igazolására* gondolják, nem ellenőrzik ha valóban orvosnál voltak, őket — teszi hozzá Krier Pé- Nagyon egyszerű a csalás ter. nyomára bukkanni. Csak a Nem egyszer az üzemek kiállító egészségügyi intézbeteglátogató aktivistái túl- mény beteg-nyilvántartó zottan elnézőek. „Kolléga, — könyvében kell megnézni: lehet, hogy legközelebb ő lá- valóban ott volt-e a páciens togat meg engem" —, gor»- KL a. ismerik a dolgozók. k A szabálysértésekről, s fiókban, ahol tisztításra adta Küldték, menjen be a központba, ott talán tudnak a papiamról Így fa történt N. Endre kicsit boszN. Endre azzal hagyta dl a Patyolat Vállalat Irodáját, megbeszéli feleségével, hogy az ígért 300 forintos kártérítést fogadják ri, vagy a paplan áthúzását kérjék. A feleség ragaszkodott volna áthúzáshoz, ami érthető A vállalat azonban ezt megtagadta, s kérte az ügyfelet, nyújtsa be kárigényét többet írásban. Ez meg is történt, s N. Endréék 250 forint kártérítésre nyújtottak be igényt. Pénz helyett azonban szúsan ugyan, de felkereste a következő szövegű levéllel a központot Hosszas várako- csöngetett be a postás: zás, kérdezősködés után kö- „Értesítjük, hogy a paplan zölték vele, azt akarták, hogy tisztítási dijától eltekintünk, még szebb legyen a paplan, Patyolat Vállalat* és ezért többször beletették N. Endréék természetesen a tisztító folyadékba, de saj- ezért sem éreztek hálát, sőt nos közben a paplan szét- határozottan bosszankodnak, ment Elképzelhető, milyen Az a jogos kérésük: a Patyonagy volt az ügyfél meg- lat vegye komolyan a tisztídöbbenése. Egyáltalán nem tás közben szétment paplan mondott köszönetet azért, ügyét s kapják meg a kártéhogy „olyan szép" paplant rítést akartak neki adni. Tárgyalt H. M. Gyorslista és lottónyereményjegyzék Az 52. hétre 5 560 080 lottószelvény érkezett, öt találat nincs. Négy találatot 110 fogadó ért el, akiknek nyereményösszege egyenként 37 ezer 950 forint. Három találatot 7238 fogadó ért el, nyereményösszegük egyenként 288,75 forint a kéttalálatos szelvények száma 171 ezer 756, ezekre a nyereményösszeg egyenként 12,20 forint. A lottó nyerőszámai: 11, 23, 39, 50,64 Gyorsfista a lottó december 28-án megtartott jutalomsorsolásáról, amelyen az 51. heti szelvények vettek 305 666 rádió. 314 608 villanytűzhely. 330 025 tv. 2 154 530 óra. 2 154 706 utalvány. 2 155 016 rádió. 2 185 257 rádió. 2 185 413 tv. A magyar tudományosság élő lelkiismerete felé. Szegeden talán azt hiszik, hogy ban a képzőművészetek fejlesztésécsak nekik mosolyog, Bécsnek pedig ben kívánnak lerakni a művelődés ötven esztendővel ezelőtt, W14. december 27-én halt meg Hermán Ottó, a magyar tudományosság élő lelkiismerete. Nehéz lenne felsorolni, ki volt mi minden volt, s mit alkotott azalatt, míg a miskolci lakatosmester inasa eljutottt a törvényhozó testület padjáig. A magyarság világszerte elismert tudósa, a népművelés úttörője, aki iskola és katedra nél, kül tudott magának hatalmas tanítványgárdát teremteni, aki élete szakadatlan munkájával érdemelte ki a nemzet legszélesebb rétegeinek, az egyszerű pásztoroknak, halászoknak, földművfeséknek, városi polgároknak, s nem utolsó sorban az igaz ügyért rajongóknak, egyszóval a nemzet legjavának elismerését. Akadtak gáncsosai is. Azokról nem is beszelve, akik úton-útfélen szemére vetették német származását. Ezekre csak annyit felelhetünk, hogy Hermán Ottót egy önkény által eltiport nemzet sorsaban való együttérzés tette minden porcikájában magyarra. Nem lehet csodálkozni azon, hogy ellenségei is akadtak, egy olyan korszkaban, melynek „szakemberei" közül sokan hajlamosnak mutatkoztak arra, hogy az önkény elleplezésáre átengedjék tudományuk igazságait Nekünk szegedieknek különösen kedves Hermaft Ottó. alsó- és felsővárosok népének népszerű „Hermányi Tóni "-ja, egykori függetlenségi képviselőnk emléke. (Szegedi kapcsolatait lásd Délmagyarország 1954. december 31 számában Hermán OttoRáből.) 1876. augusztus 24-én frja városunkba készülve togat mutat!?". Midőn 1879. október 20-án a városháza közgyűlésén elmondotta programját politikai hitvallását, talán ezer ember sem hallgatta meg, de ezek, ha nem is voltak mind fügrészt: 198 551 tangóharmo- 2188 981 rádió. 2 194 235 ránika. 199 314 rádió. 200 518 dió- 8 600 800 tv. 8 604 360 utalvány. 202 207 könyváll- utalvány. 8 609 097 utalvány, vány és utalvány. 205 042 8 631 096 rádió. 8 634 037 rávi lanytuzhely. 227 097 ra- dió. 8 635 273 tv. 8 547 900 dio. 228 683 utalvany. 238 676 óra 8 679 588 bútor. 8 680 206 rádió. 8 689 432 tv. 8 694 920 aranyóra. 8 695 520 írógép. 8 696193 rádió. 8 725 001 utalvány. 8 839 349 tv. 8 742 439 csemege ajándékkosár. 9 061 537 óra és utalvány. 9 068 412 mosógép. 9 086 958 óra. 9 090 540 tv. 9 101 934 rádió. 9121 271 moped. 9 132 816 mosógép. 9 1 37 546 fényképezőgép. óra. 243 537 magnetofon. 269 207 óra. 276 806 rádió. 295 136 televízió. 297 827 háztartási kisgépesítés. Bakay getlenségi pártiak, tudtak lelkesedni legfőbb emeltyűjét... a magyarság szemlélődését kiváló biológiai érzék jellemzi, s ez különbözteti meg a germán fajok némelyikétől, melyek inkább a külszínt és az alakot szemlélik." ő a természetrajzi múzeumot látná fontosnak. A kiállítandó tárNándornak: „... Szegednek különö- meggyőző érvein, különösen akkor, gyak összeállításánál különös gond sen adósa vagyok s igyekezem, hogy midőn a Tisza szabályozása s a szetartozásomat valahogyan lerójam..." gedi „harmadik egyetem" kérdéseit Itt alighanem Szeged népére, a „nem- fejtegette. zet büszkeségére" gondol, mint Kos- Hűségesen szolgálta Kossuth nésuth Lajos tanítványa. Ügy hisszük, pének ügyét. 1887 őszén Ivánkovits „tartozását" életművével bőségesen Jánossal szemben alul maradt s nem lerótta nekünk. De mi, még a mai jutott be a képviselőházba, Kossuth napig sem róttuk le kegyeletünket legnagyobb felháborodására, „...hogy eléggé iránta. Nincs egy utca, közin- legzseniálisabb és legmagyarabb tu'tézmény, vagy emléktábla városunk- dósunk kimaradt az országgyűlésbem, amely a nevét viselné — hacsak bői." a Dóm téri Pantheonban Lóczy La- Azért mégsem pártolt el Hermán jos mellett szerényen porosodó mell- Ottó Szeged népétől. Mutatja az a szobrára nem gondolunk. S ha nem számtalan hozzá intézett levél, kérés foglalkozunk emlékével érdemben, a Magyar Tudományos Akadémia lemég múltunknak ezt a nagy alakját véltárában, melyben szegedi földműis elveszíthetjük. A Népművelés ™>e£ SlifSl SJ ~az 6gaslábórkészült~katká"a cölöp1964. évi, decemberi számában is ol- Z flS] építmények korába vág vissza, vagy vashatjuk Katona Jenő írásában, sat> ^mtezeset. Az alsó- felsővárosi az eqy törzsből vijt „csónyik" is, a J ' es rokusi népkor könyvtara mindig megkapja a maga dedikált kötetét a nagy tudós sorra megjelenő munkáiból. Sok levelet találunk hagyatékában akkori szegedi neves férfiaktól (Reizner János, Tömörkény István, hogy csak e kettőt említsem). A hagyatékában talált sok új adatból most itt csak egyet említek, mely fordítandó a környezet jelenségeire, A természetrajzi múzeum mindhárom osztályánál gyakorlati irányt kell követni (hasznos és káros állatok, ezek viszonyai a növények világával, az ásványok ipari felhasználhatósága stb.). De a természetrajzi gyűjtemény jelentőségén túl is lát, mikor azt fejtegeti, hogy nagy súlyt helyezne az Alföld még meglevő „roncsainak" összegyűjtésére. A népies halászat sincs kimerítve. Szegeden nem is tudják, milyen jelentős ethikai kincseik vannak. „Szeged evedzőjének alaktársa Ázsiában, az Ob folyón él hogy a turini remete ajánlatára a szebeni (igy! szegedi helyett!) polgárok választották meg képviselőnek Hermán Ottót. Bárcsak ez csupán nyomdai sajtóhiba lenne! Szegednek 1879-től 1887-ig volt országgyűlési képviselője. De már előbb is szivén viselte a város népének, különösen az iparosságnak sor- Hermán Ottó nagylelkűségét s szeresét. Egyszer éppen városunkba készült, midőn megkapta a hírt, hogy a szegedi iparosok bizottságot menesztettek a miniszter „anti chamre"jába. Lám, a szegedi iparosság nag\ urak kegyei után fut. holott a kormánynak kejlene belátnia azt. hogy kötelessége a szegedi iparosság sorsa után érdeklődni! A kormány „Janus to cs Szeged címmel, Péter László arccal mosolyog Becs felé és Szeged tétét bizonyítja a város iránt. 1893ban a Dugonics Társaság felszólítására majdnem egy szegedi természetrajzi múzeum alapítója lett. A Társasághoz írt szakvéleménye a magyar múzeumpolitikát illetően ma is haladónak számít. „Nem osztom azoknak nézetét, akik Szegeden — és egyáltalán a központi magyarsag emporiumaiban már most, legelső sorpöndölyháló szakasztott mása KeletIndiában is dívik..." Gondot visel a könyvtár ügyére is, melyet, szerinte, a múzeumhoz kellene idomítani, hogy egységes alap álljon elő egy leendő főiskola számára ebben a városban. A legmagasabbra mindig akkor emelte szavát városunk érdekében, mikor ennek kultúrájáról volt szó 1904-ben mondotta a Dugonics Társaságban: a harmadik egyetem, ha igazán ép és egészséges kultúrpolitika van ebben az országban, másutt mint Szegeden, nem lehet!" Irántunk érzett szeretetében s megbecsüléséhez mérten vajon állítottunk-e emléket számára? Dr. Csongor Győző A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, a* esetleges számhibákért felel ősséget nem vállalunk. A nyerteseknek az igazoló szel vényrészt 1965. január 20-ig kell a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság lebonyolítás® osztályának (Budapest, V„# Nádor utca 15. szám) eljuttatniok. Újjáalakították a szegedi Nagyállomást A szegedi Nagyállomás több mint hat évtizedes épületét, műszaki és egyéb berendezését az elmúlt két évben felújították. A tetők, párkányok diszbádogos munkáihoz 28 tonna anyagot használtak fel. Üj, modern konyhát, reprezentatív éttermet létesítettek, a vendéglátóhelyiséget 240 négv. zetméteres tetőteres^ vitették. Az állomás központi fűtőberendezését, amelvet a felújítás közben létesítettek, két, közlekedésre már nem alkalmas mozdony látja el gőzzel. Ezeket a régi mozdonyokat felhasználják az állomáson indulásra készen álló személyvonatok előme» legítésére is. Kedd, 1964. december 29. DÉL-MAGYARORSZÁG 7 i