Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-22 / 299. szám

Merre tart a megye szőlészete és a borászat? Ankét a Dél-Magyarország szerkesztőségében Rekordtermést takarítottunk be az idén szőlőből. A megyében a korábbi évek 14— 17 mázsáival szemben 28 mázsára emelkedett a holdankénti átlag. Az állami pincegazdaság 216 ezer mázsa borszőlőt vásárolt fel, amire még sohasem volt példa. Ezt követik a termelöknél levő leszerződött seprős, egyszer és kétszer fejtett borok. Az idei szüret lebonyolítása hallatlanul nagy erőpróbát jelentett a pincészetek és a termelőgazdaságok dolgozói számára egyaránt. S a szüreti tapasztalatok figyelmeztetnek bennünket arra nézve is, hogyan alakítsuk a jövőben a megye nagyüzemi szőlőtermesztésének sorsát. Ezekről a kérdésekről tartottunk közérdekű tanácskozást a Dél-Magyarország szerkesztőségében. A Csongrád megyei, a szegedi járási párt-végrehajtóbizottság, a járási tanács vb képviselőin kívül részt vettek a Magyar Állami Pincegazdaság Csongrád—szolnoki üzeme, valamint a MÉK vezető szakemberei, termelőszövetkezeti elnökök, ismert szőlészek. Király Ferenc, a pincegazdaság Csongrád—szolnoki üzemének igazgatója elmondotta többek között, hogy a borszakma beruházásai az elmúlt évtizedben országosan háttérbe szorultak. Ebből eredően a CsongrádSzolnok vidéki üzem területen is komoly pincehiány mutatkozik a megnövekedett igényekhez képest. A feldolgozó-kapacitás megfelel a mostani követelményeknek, azonban a mustot 10 ezer hektoliter számra kellett az idén is utaztatni az ország egyik részéből a másikba. Ez drágítja borainkat. Kormányzatunk azonban felfigyelt a termésnövekedéssél párhuzamosan jelentkező krónikus pincehiányokra, s már 1965-ben valószínűleg kiemelt beruházásként kezelik a pinceépítkezéseket. Az új esztendei fejlesztési terv szerint 48 ezer hektoliter űrtartalmú betonhordó-állományt kap többek között a Csongrád—Szolnok vidéki üzem. Ebből 16 ezer hektolitert a kisteleki pincébe építenek be. Mintegy 50 ezer hektoliter nagyságrendben alumíniumtárolókat is kap a vállalat. Jelentősen gyarapítják a fahordóállományt is. 1966-ban pedig egy teljesen új. 50 ezer hektoliteres borpince építését kezdik meg a város nyugati ipari övezetében. Továbbfejlesztik a pusztamérgesi pincészetet is. A cél az, hogy a különböző szőlőtermesztő kistájakban, körzetekben nagy központi pinceegységeket alakítsanak ki. Máris felvetődött azonban egy súlyosabb gond: mi legyen a magas áron felvásárolt borokkal? A nagy menynyiségen belül kevés a minőségi fajbor. melyeket jó áron exportálhatnánk. Az sem lehet cél, hogy ráfizetés mellett leszállítsuk a borok árát, s ezáltal az országos fogyasztási táblázat szerint az egy személyre jutó 28 liter fogyasztást esetleg 60—70 literre emeljük. Más utat kell tehát találni. Versenyképessé kell tenni borainkat külföldön, s a feleslegeket értékesíteni kell. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a jövőben szigorú állami ellenőrzés mellett már csak nemes szőlőfajtákat telenítsünk, olasz rizlinget, szelektált kadarkát. verteünlt, ezerjót és efféléket. Szaoorítani kell a szőlőként is iól értékesíthető csemegefajtákat. Több objektív ok miatt eddigi nagyüzemi telepítéseink sem a célnak megfelelően alakultak. Második ötéves tervünk eddigi négy esztendejében összesen 4668 hold új szőlőt ültettünk a megyében, s ebből 2346 hold kövidinka, csupán tömegbort adó fajta. A terv szerint az új telepítések 22 százalékának csemegeszőlőnek kellene lennie, a csemegeszőlők azonban mindössze négy százalékot képviselnek. A művelési rendszerek kialakításánál is több gazdaságban hibát követtek el. 2800 hold olyan — 240 centiméter — széles sorközű új szőlő van a megyében, mely gépekkel is művelhető. Több helyen a nagyüzemi szőlőtelepeket is sűrű sorközzel ültették, gyalogművelésre állították be. Ez magában véve is komolyan drágítja a jövőben a termelést. A gyalogművelésű szőlők holdanként 40—50 munkanappal igényelnek többet évente, mint a széles sorközű, támberendezésekre függesztett, gépekkel járható táblák. lyenek az egyéni gazdaságokból rendelkezésünkre álltak. Király elvtárs javasolta, hogy a borfelvásárlásban meg kell szüntetni az eddig használatos maiigánrendszert, amely kizárólag az alkoholtartalomtól teszi függővé az árakat és a minőséget. Ehelyett a minőségi felvásárlásnak kell következnie, amikor értéknövelő szerephez jut az íz, a szín és az aroma is. Ez a termelőket is sokkal jobb munkára késztetné. Nagy Sándor, a balástyai Móra Ferenc Tsz elnöke figyelemre méltó javaslatokat tett: az évenként mutatkozó feleslegeinkből gyártsunk minél több, a gyermekek, és a dolgozók által munka közben is fogyasztható tápláló üdítő italokat, sűrítményeket. Ezt a feladatot egyedül a konzervgyárak nem tudják megoldani. A jövőben a szőlőből való üdítő italok gyártását a pincegazdaságoknak kellene végezniük. S az üdítők előállításához nagyszerűen alkalmasak a jellegtelen bort adó tömegtermő szőlők is. Javasolta Nagy Sándor azt is, hogy ismert nyugati tapasztalatok felhasználásával a jelenleginek emeljük többszörösére a szőlő gyümölcsként fogyasztását. Eddig a vásárlók csak az érési szezonban kaphattak szőlőt. Egyszerű tárolók építésével — a szőlő szüret közben való kiválogatásával — decemberben, januárban és februárban is nagy tömegben biztosíthatnánk jó minőségű árut a fogyasztóknak. Mint mondotta, a Móra Ferenc Tsz új telepeinek termőre fordulása után bizonyos segítséggel legalább ezer mázsa szőlőt tudna biztosítani téli fogyasztásra. Regőczi István, a MÉK igazgatója örömmel üdvözölte a nagyszerű javaslatot és segítséget ígért megvalósításához. Nagy Sándor és mások is bizonyították: jelenleg vannak ugyan gondjaink. azonban a tsz-ekben érnek a jelenleginél sokkal olcsóbb szőlőtermesztés feltételei. Annak, hogy nem sikerült a minőségi fajtákból eddig annyit ültetni, mint amennyit akartunk, a fő oka az, hogy a tsz-ek megszervezése után azonnal és helyesen nagyarányú telepítésekbe kezdtünk és kevés volt a jó szaporítóanyag. Kénytelenek voltunk olyan fajtákat is felhasználni. amiFekete Antal, a pusztamérgesi Rizling Tsz elnöke is kapcsolódott azokhoz, akik azt javasolták, hogy a sok milliós pinceépítési beruházásokat ne adják oda a tsz-eknek, hanem az állami borgazdaságok erőteljesebb fejlesztésére fordítsák a pénzt. A borszakmának a tsz-eken belüli teljes kifejlesztése olyan sokba kerülne, hogy az összeg talán sohasem térülne vissza. Ehelyett legfeljebb csak 500, vagy ezerhektós kispincéket kell építeni a tsz-ekben, ahol a tagság saját borszükségletét és a munkadíjak fejében járó borokat tárolhatják. Fekete elvtárs, mint tapasztalt szőlész, erősen síkraszállt a fajták szerinti körzetesítés mellett. A pusztamérgesi rizlingtermő kistájba például be kellene venni Öttömöst, Rúzsát és Ásotthalom egy részét is. Ez magasabb árakat jelentene az itteni gazdaságoknak, s az anyagi érdekeltség is a minőségi borszőlőfajták szaporítását segítené elő. Mert kétségkívül igaz, hogy minőségi borainknak rangjuk van a világban, csak az a baj, hogy nem tudunk belőlük mindig nagy tételben szállítani. Jó javaslata volt Feketé elvtársnak az is, hogy a gyenge borszőlőfajtákat egyszerűen át kell oltani a világpiacon is keresett csemegeszőlőkre. Ezzel sok időt, gépi munkát és anyagot takaríthatnánk meg. Huszta József, az öttömősl Magyar László Tsz elnöke a hazai lakosság jobb ellátása érdekében — vitatkozva egyes korábbi javaslatokkal — bizonyította, hogy már 600, vagy ezer hold termőszőlő esetében van létjogosultsága a szövetkezeti pincészeteknek is. Mivel azonban egy-egy tsz-nek általában nincs, s várhatóan nem is lesz ennyi szőlője a szegedi járásban. a jövő szövetkezeti borgazdaságokat tsz társulások formájában kellene életre hívni. Ezek a borgazdaságok a minőség javításában bizonyos konkurrenciát jelentetének az állami borászat számára, s az egészséges konkurrenciára szükség van. Az öttömösi tsz-elnök is hangsúlyozta: tudomásul kell vennünk végre, hogy a szőlőből nemcsak bort és pezsgőt lehet készíteni. Bódi János, a Csongrád megyei párt-végrehajtó bizottság képviseletében szólalt fel, s vázolta a problémáikból adódó elsőrendű feladatokat Bizonyította: az a gazdaság jár jól, mely leginkább össze tudja saját érdekeit egyeztetni a népgazdaság érdekeivel. A fajtakérdésben sürgősen helyre kell állítani — mondotta — a megfelelő arányokat. Ez különösen vonatkozik a pusztamérgesi kistájra, mely már majdnem elveszítette zöld-fehér minőségi bortermő tájjellegét. Elsődleges feladat a nagyüzemi telepek állagának helyreállítása, pótolni a hiányzó tőkeállományt. Biztosifcani kell a talajerőutánpótlást. Meg kell állnunk a további telepíté0 Megoldódik a pincehiány 0 Növekedjék-e a borfogyasztás ? 0 Drága a gyalogmíívelés 0 Új rendszert a felvásárlásban 0 4 szőlőből nemcsak bort lehel készíteni 0 Szükséges a körzetesítés 0 A megfelelő arányok kialakítása 0 Nagyot léptünk sekkel addig, míg az elmaradott járulékos beruházások is felzárkóznak. Meg kell építenünk a táblákban a permetezőtornyokat. Elemi dolog, hogy legyen elegendő hordónk. A harmadik legfontosabb feladatunk — hangoztatta Bódi elvtárs —, az intenzív művelési módok széleskörű elterjesztése. Meg kell tiltani a keskeny sorközű gyalogművelésű szőlők további telepítését Ahol pedig ilyen telepek vannak, ott gondoskodni kell átalakításukról. Bódi elvtárs sem vitatta a kisebb szövetkezeti pincék és a tsz társulásokon alapuló szövetkezeti borgazdaságok létjogosultságát, azt azonban leszögezte: a végtermékig való feldolgozásnak modern, nagyüzemekben kell történnie. A legfontosabb járulékos beruházásokhoz sorolta a tsz-ekben a csővázas, gépesített csomagoló épületek, méregraktárak építését is. ELŐADÁSSOROZAT s&á&aduHk. tyiűv.isxeiívál Madarász Antal, a szegedi járási tanács vb mezőgazdar sági osztályának vezetője bizonyította, hogy a telepítésekben mutatkozó átmeneti hibákért korántsem lehet a tsz-eket okolni. Több vonatkozásban a tudomány is lemaradt Az utóbbi évekig egyetlen kutatóintézet sem mert például egyértelműen állást foglalni a széles sorközű telepítések mellett. Csak később szentesitették azt, amit a gyakorlat szült. Az Ültetvénytervező és Kivitelező Vállalat is menet közben alakult meg, s még 1962-ben is adott ki utasítást gyalogművelésű szőlők telepítésére, jóllehet a tsz-ek nem mindig akarták ezt Hangsúlyozta Madarász elvtárs; idő közben felmerült teendőik rendezése után az újabb tapasztalatok birtokában a szegedi járás homoktalajain továb kell majd folytatnunk a telepítéseket Csengelén például csak az intenzív szőlő- és gyümölcskultúrák oldhatják meg a jelenlegi gazdasági problémákat A vitát végül Glemha Pál, a járási tanács vb elnökhelyettese foglalta össze. — Telepítési munkánkban nem szabad csak a hibákat látni, eredményeink sokkal nagyobbak ezeknél. Korántsem az a baj, hogy sokat telepítettünk, inkább csak azt mondhatjuk, nagyot léptünk egyszerre. A hibákat ki tudjuk javítani, s csak üdvözölhetjük a kormány álláspontját hogy átmenetileg lassítja az újabb telepítések ütemét. Egyelőre meglevő telepeinket kell jobban kihasználnunk. Csépi József SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ 1964. december 25-én, pénteken, karácsonykor közkívánatra este 7 órakor Puccini BOHÉMÉLET operáját mutatja be. Jegyek: a színházi jegyirodában előre váltható, Kárász u. 15. Jövő év januárjában a TIT Szeged városi szervezete és a városi tanács művelődésügyi osztálya tíz előadásból álló sorozatot indít Századunk művészete címmel. A sorozat célja, hogy átfogó képet adjon a különböző művészetek területén a XX. században végbemen í változásokról, e művészetek legáltalánosabb jelenségéről, eredményéről. Gondolatok századunk realizmusáról címmel január 27-én tartja az első — sorozati ndító — előadást Aradi Nóra, Üjfalussy József és Csetri Lajos. Februárban két előadás foglalkozik majd a magyar és a világirodalom kapcsolatával, Ady, József Attila és Radnóti költészetének tükrében Márciusban a nyugati képzőművészet útkereséséről és az alföldi piktúráról hallhat a közönség. Helyet kap a sorozatban az építészet és a zene is, különös tekintettel Bartók Béla munkásságára. A szakavatott, kiváló előadók között a legjobb szegedi és fővárosi tudósok, művészek szerepelnek, Ortutay Gyula, Tamás Attila, Vinkler László, Major Máté, Lendvai Ernő, Frank Oszkár, Dömötör János, Avasy Béla, Bicskey Tibor, Jancsó Adrienn és Szabó Kálmán. A sorozatot külön belépődíjas hangverseny zárja le, A XX. század zenéje címmel. Ha beválik, ha megnyeri a közönség tetszését az ismeretterjesztésnek ez a formája, a jövőben sor kerülhet újabb, a közönségigényt messzemenően figyelembe vevő szabad akadémiák rendezésére. A kéthetenként — szerdai napokon — tartandó előadásokra január elején kezdik meg a bérletek árusítását, egységes, 20 forintos árban a TIT Kárász utcai székházában. ANYAKÖNYVI HIREK I. kerület J[ III. kerület Házasság: Lestyán Károly és Papp Julianna, Kovács Antal és Horváth Erzsébet, Zsótér Sándor és Csernák Borbála, Szalma István és Németh Anna, Nagy Lajos és ördög Julianna, Nyers Lajos és Katona Veronika, Szilágyi Béla és Seres Aran ka házasságot kötöttek. Születés: Horváth Jenőnek és Szalma Juliannának Tünde, dr. Viski Sándornak és Horváth Klárának Sándor László, Bánki-Horválh Sándornak és Tóth Ibolyának Edina Edit, Kovács Józsefnek és Rovó Teréziának Éva Gabriella, Erdődi Andrásnak és Savany Juliannának Zsuzsanna, Varga Jánosnak és Szécsi Margitnak Zsuzsanna, Kovács Mihálynak és Bénák Etelkának Erika, Kiri Szilveszternek és Papp Ilonának Szilveszter, Tóth Józsefnek és Csányi Magdolnának József, Lázár Mihálynak és Gárdián Annának Tibor, Vajda Imrének és Horváth Viktóriának Zoltán Sándor, Frischer Pálnak és Ökrös Margitnak Éva, Bakos Sándornak és Tari Piroskának Sándor, Héjjá Ferencnek és Víg Klárának Zolt, Prónai Lászlónak és Jéga-Szabó Erzsébetnek Mária, dr. Kohlmann Ferencnek és Foltényi Katalinnak Péter Tamás, dr. Kohlmann Ferencnek és Foltényi Katalinnak Ferenc Péter, Varga Sándornak és Godó Katalinnak Katalin, Kerekes Antalnak és Oskolás Erzsébetnek Attila, Mészáros Sándornak és Cányi Máriának Tibor, Dudás Istvánnak és Sándor Rozáliának Edit, Csiszár Imrének és Horváth Évának Katalin, Nagy Józsefnek és Bán Jolánnak András nevű gyermekük született. Halálozásr Szabados György, Szente Lajos, Mátok Lászlóné Tóth Margit, Pesti Lajos, Berényi Jakab, Kerepesi Antalné Drabant Erzsébet. Fehér Ferencné Csöke Etelka, Paksa József. Pintér István, Szabó István, Endrődi Attila, Zsák Józsefné Dodonka Margit, Rózsa Istvánné Hebők Anna elhunytak. Házasság: Ruszter János Gyula és Csányi Anna Mária, Katona Béla és Zatykó Margit, Varga József és Braun Julianna házasságot kötöttek. Születés: Bódi Lászlónak és Vecsernyés Erzsébetnek Mária, Budai Sándornak és Miklós Balog Ilonának Zsuzsanna Ilona, Révész Jánosnak és Sebók Máriának Gyöngyi, Koráds Pálnak és Masa Annának Éva, Csáki Lászlónak és Butty Magdolnának Zoltán Tibor, Skrionya Mihálynak és Zakar Juliannának Mihály Róbert, Guti Lászlónak és Ötott-Kovács Juliannának Erika, Gallasz Lajosnak és Bontovicfc Erzsébetnek Judit Klára, Ko2Üna Istvánnak es Móricz Teréziának István, Kovács Pálnak és Szövő Ilonának Attila Csaba, Kisbodri Pétérnek és Nagy Máriának Mária, Juhász Lászlónak és Tóth Margitnak László, Szécsi Miklósnak és Kiri Ételkának Etelka Ibolya, Kiss Lászlónak és Radu Máriának Márta, Szécsi Józsefnek és Vass Juliannának József, Bárdi Pálnak és Zaka Erzsébetnek Katalin, Endrődi Jenőnek és dr. Marosi Klárának Attila, Endrődi Jenőnek és dr. Marosi Klárának Tibor, Krista Józsefnek és Heiler Máriának József Zsolt, Maróti Istvánnak és Rácz Valériának István, Sánta Józsefnek és Gera Erzsébetnek József, Szűcs Antalnak és Vörös Erzsébetnek Sándor, Tanács Istvánnak és Ördög Rozáliának Aranka Rozália, Pakai Mihálynak és Csonka Jolánnak Zsuzsanna Jolán, Jakus Zoltánnak és Börcsök Ilonának Zoltán nevű gyermekük született. Halálozás: Birnbaum András, Cziner Istvánné Lakatos Rozália, Szabó Lajosné Rónay Veronika, Császár Ferencné Fürtön Etelka, Tary Imre Ignác, Palotás Lajosné Oláh Marianna, Kovács Teréz, Bayer Ignéc, Godo Nándorné Kocsonyi Viktória elhunytak. II. kerület Házasság: Tanács János Lajos és Csepregi Ágnes, Csóti István és Zsoldos Klára, Dávid Ferenc és Vídács Anna Mária, Urbán Lajos Miklós és Bezdán Zsuzsanna, Papp József Béla és Szabó Erzsébet, Herédi György István és Balla Irén, Szabó Andor Lajos és Ádász Ilona, Borbély István és Lakatos Erzsébet házasságot kötöttek. Halálozás: Körmendi József, Frank László, Tóth Károly, Mihalech Józsefné Rettig Jozefa, Vass András Antal, Lippai István. Török Antal. Semeczi Béla elhunylak. Magyarnóta-est 1964. december 2S-án 19 órakor a röszkei „PAPRIKA" Kisveudé«lül)t,o feUép • cszííej sándor magyarnóta- és operett énekes. Szeretettel várjuk kedves vendégeinket. Asztalfoglalás előre az üzletvezetőnél. x 33570 .Vasárnap, 1964. december 20. DÉL-MAGYARORSZÁG 7