Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-22 / 299. szám

Januárban már sugároz azúj 20 kW-os Petőfi-adó Január első napjaiban erő­sebb, tisztább, torzításmen­tesebb lesz a Petőfi-rádió hangja — megkezdi próba­üzemét a Lakihegyen fel­épített új, 20 kilowattos adó­állomás. Az adó terveit, be­rendezéseit, a szereléseket az Egyesült Izzó adócsőgyárá­nak munkatársai végezték, készítettéit a legkorszerűbb műszaki megoldások figye­lembevételével. Ebnek az eredménye, hogy a 20 kW-os adó teljes berendezése pél­dául a jóval kisebb teljesít­ményű, mindössze 8 kW-os régi Petőfi-adó helyénél egy­negyeddel kevesebb területet foglal el. Becz Sándor, a Posta, Rá­dió és Televízió Műszaki Igazgatóságának vezetője el­mondotta, hogy az új 20 kW-os adó elkészülése az első lépés azon az úton, hogy korszerűsítsék a magyar rá­^dió műsorszórásának beren­dezéseit. Az elkövetkező években hozzáfognak Laki­hegy rekonstrukciójához. A Petőfi-adó műsorának to­vábbításában az új 20 kW-os adó pillanatnyilag igen so­kat segít, de néhány év múl­va további lényeges javulás várható: a tervek szerint, az új adóhoz irányított anten­nákat építenek, s ennek ha­tására főként Budapesten és környékén javulnak meg a vételi viszonyok. A JÁRLAT KÖTELEZŐ A szokatlanul nagy kará­csonyi hízottsertés felhoza­tal miatt szinte állandósulta sorbanállás a szegedi má­zsaházaknál. A gyors mérle­gelést nehezíti az, hogy az eladók számos esetben nem hozzák magukkal a jártato­kat vagy érvénytelen járta­tokat mutatnak fel. A mér­legelésnél emiatt a munkát nehezítő viták keletkeznek. A megyei jogú városi tanács vb mezőgazdasági osztálya értesíti az eladókat és a vá­sárlókat, hogy mérlegelni ki­zárólag Szegedre irányított vagy átírt jártatokkal lehet. Szegedi illetőségű eladók is kötelesek a tulajdont igazoló érvényes járlatokat maguk­kal hozni és a mérésnél fel­mutatni. Vásárlási rekord Jó és rossz tapasztalatok aranyvasárnap — Valami jó meleg sapkát kérnék a fiamnak — lépett az első vásárló — egy kisfiú és a mamája — a Tisza Áruház egyik pultja elé. Az elárusító kedvesen, sok sapkát szedett elő és a tükör elé állítatta a kisfiút, próbálja meg, melyik tetszik jobban. T. Péterke nem sokáig vá­logatott. Boldogan húzta a fejére a sötétszürke sapkát. És aztán özönlöttek a vásár­lók reggeltől estig a szegedi üzletekbe. Az aranyvasárna­pon már nagyon látszott, hogy közeleg a karácsony. A legtöbben ajándékot vásá­roltak. Rengeteg szép sál, nyakkendő, kalap, nylonha­risnya, ing, pulóver talált gazdájára. Érdekes, hogy a kisebb összegbe kerülő aján­dékcikkek ellenére a Tisza Állami Áruházban rekord­forgalom született. Pontosan 110 ezer forinttal árultak többet, mint az 1963. évi vasárnapon . ban elhelyeztek. Amikor mentő ötletként megkér­dezte az elárusitót, nem lehetne-e a kirakatból ki­venni a pulóvert, s még azt is hozzátette szerényen „nem is most rögtön gondoltam, ha­nem esetleg csütörtökig vala­melyik nap" akkor rideg, el­utasító választ kapott: — A kirakatrendező csak az ünnepek után jön, addig sem­mit sem veszünk ki a kira­katból. Sok vásárló panaszolta — jogosan —, hogy az úgyneve­zett ajándékcikkeket sem csomagolták megfelelően az üzletekben. Ezért nem egy­szer láttuk, hogy a vevő kény­telen volt külön, rendes cso­magolópapírt venni és elké­szíteni az ajándékot ízlése­sebben, mint ahogy azt a boltokban tették. Bosszúság volt az is, hogy például a harisnyanadrágot hiába ke­resték az ajándékozni szán­dékozók. Kevés volt a moher sál és a moher sapka LS. A legtöbb vásárló tatán a játékboltot kereste föl. Öröm­mel válogattak a sok szép bel- és külföldi baba között, megcsodálták és megvették a technikai játékokat. Sokan vásároltak a szép szivacs fi­gurákból, mackókból is. Nagy keletje volt a játékhangsze­reknek és a könyvesboltok­ban sok szép mesekönyvet és egyéb szépirodalmi könyvet vettek. m •alamennyi vasárnap nyit­va tartó boltban akadt mun­kája az eladóknak nyitástól­rárásig. Sokan keresték és vették a jóminőségű töltőtol­lakat, írómappákat. Érdekes jelenetek zajlottak le a ruházati boltokban. Volt ágy, hogy az egymásnak ajándékot vásárlók a pultnál összetalálkoztak, s így kide­rült a „nagy titok" ki milyen meglepetést tartogat a másik­nak. A Csillag Áruházban nagymennyiségű szövet kelt ei, a férfi és női divatáru­boltban pedig sok szép puló­ver, sál és retikül. Záráskor örömmel könyvelhették el a végösszeget, a többmillió fo­rintos bevételt m Ai autóbuszok és villamosok forgalmi rendje az ünnepek alatt A nagy „rohamot" általá­ban jól bírták az elárusítók, áruval és udvariassággal egyaránt. Jutott „erejük" még ajándékozási tanácsadásra is. Mindezért dicséret illeti őket. Sajnos akadtak azonban ap­róbb bosszantó dolgok is az ünnepi forgalomban. A Marx léri Aranykalász Áruházban például jogosan bosszanko­dott az a vásárló, aki a ki­rakatban látható 420 forintos fekete férfi pulóvert akarta megvenni. Bent az üzletben ugyanis már nem volt az a nagyság, mint amit a kirakat­Felkészült a 10-es AKÖV az ünnepi csúcsforgalomra. Az első főpróbát már meg is tartották december 19-én. Ekkor a menetrendszerinti járatokkal egyidőben kisegí­tő autóbuszok is közleked­tek. December 23-án, 24-én és december 31-én számítanak a legnagyobb forgalomra. Eze­ken a napokon 8—10 tarta­lékkocsi áll „startra készen," hogy amelyik vonalon kell, több buszt is indíthassanak. Különösen az esti órákban várnak nagyobb forgalmat és ekkorra összpontosítják a tartalékerőket. Pécsre, Kalo­csára és Sándorfalvára a szokásos egy busz helyett kettőt küldenek és erősítik a Szeged környéki járatokat is. A karácsonyi ünnepek alatt — karácsony első, másod és harmad napján — a MÁVAUT távolsági járatai menetrendszerinti kocsiszám­mal közlekednek. December 24-én az üzemek­ben általában 18 óráig dolgoz­nak, ezért a 20 óra után in­duló helyi járatú autóbu­szokat nem közlekedtetik. Egy vonalon, a szőregi 5-ös vonalon egy kocsi bonyolít­ja le a forgalmat a menet­rend szerint 8 óra után is. Az ünnepek alatt megnö­vekedik a taxi-igény is. Ezért valamennyi üzemképes taxi három műszakban fog dol­gozni. December 24-én csütörtö­kön a villamosok 19 óráig közlekednek. A Szeged pá­lyaudvarra (nagyállomás) 21 óra 05 perckor érkező buda­pesti gyorsvonat utasait kü­lönvillamosok szállítják Üj­szeged, Fodortelep, Petőfite­lep és Kiskundorozsma felé (a dorozsmai kocsi a Somo­gyi utcából indul). Csütörtö­kön, 24-én 19 órától a Rókus pályaudvar és Szeged pálya­udvar között az l-es villa­mos 40 percenként közleke­dik. Az utolsó kocsi 23.40­kor indul. December 25—26—27-én rit­kított vasárnapi menetrend szerint járnak a villamosok. December 31-én 23 órától Rókus pályaudvar és Szeged pályaudvar között 40 percen­ként egy csuklós villamos közlekedik 1965. január 1-én 4 óra 30 percig. 1965 január 1—2-án ritkított vasárnapi galom lesz. A középiskolák nevelési tervének vitája Köztudomású, hogy az is­kolákban a nevelő munka ne­héz feladatokat jelent a peda­gógusoknak. Az Országos Pe­dagógiai Intézet ezért évek óta foglalkozik az iskolák­ban folyó nevelő tevékenység új problémáival, mai felada­taival, a pedagógusok segí­tésével. Ennek a munkának az eredménye az a nevelési terv is, amely a közelmúlt­ban készült el — és került or­szágszerte megvitatásra — az összes középiskolák számára. A középiskolai tanulók tervszerű nevelésének prog­ramja három témakorbői épült fel: az első a tervszerű nevelőmunka lehetőségét és jelentőségét, a második a szo­cialista társadalom emberesz­ményét, a harmadik a neve­lés programját tárgyalja. Még napjainkban is talál­kozunk olyan aggályokkal, hogy vajon tervezhető-e egyáltalán a nevelés? Lehet­séges-e tervszerűséget bizto­sítani egy olyan folyamatban, amelyben nemcsak irányított, tervezhető tárgyi és személyi feltételekkel van dolgunk, ha­nem számtalan, előre nem látott, kiszámíthatatlan té­nyezővel is. A tervezhetőség­nek természetesen vannak határai, mégis igennel kell válaszolnunk a kérdésre. A mi társadalmi rendszerünk­ben a különféle nevelő té­nyezők (iskola, család, üzem, kollégium stb.) mind a szo­cialista társadalom nevelési célkitűzéseit vallják maguké­nak. S így a nevelés tényezői egyre egységesebb hatásrend­szerben érvényesülnek. Embereszményen minden társadalomban a már felnőtt, kialakult világnézetű és jel­lemű embert értjük. A neve­lés célja ennek az eszmény­nek fokozatos, s minél telje­sebb megvalósítása. A mi társadalmunk embereszmé­nyének legfőbb vonásai: sok­oldalúan fejlett, edzett, s el­méletileg és gyakorlatilag képzett, művelt, a dialektikus materialista világnézet és szo­cialista erkölcs alapján gon­dolkodó és cselekvő, munka­szerető, tevékeny, közösségi ember. Az iskolai nevelési munka és a terv egyik feladata az egyes korcsoportok fejlettségi szintjének felmérése, a neve­lési követelmények megálla­pítása, s ezeknek az eredmé­nyeknek az elérését legjob­ban szolgáló eszközök, tevé­kenységek ismertetése, A ne­velési tervnek erre vonatkozó fejezete nemcsak a leggya­korlatibb, de legproblemati­kusabb is. A gyakorló peda gógusok többsége szerint bi­zonyos maximalizmus jellem­zi ezen a téren a tervet. Nem elég differenciált a követel­mény-szint felállítása sem. Nem lehet „egy kalap alá venni" minden 14—15 éves tanulót, pusztán életkorukra való tekintettel. Hiszen nem egy van közöttük, aki testig vagy szellemi érettségben egy-két évvel lemaradt, vagy esetleg megelőzte korosztá­lyát. Egyenetlenség mutatko­zik az előírt követelmények területén is. Néhol, a leg­igényesebb pedagógusokat is meghökkenti « tervezett kö­vetelményeinek sokasága és magas színvonala. Máshol meg mosolyogni kell a mini­mális, gyermekded követel­mények előírásán (például tanítsuk meg a 15—16 év®, f seket arra, hogy naponta leg­• alább kétszer fésülködjenek). A szegedi középiskolák i igazgatói munkaközössége az • elmúlt napokban megvitatta a tervet. Véleményük szerint , néhány fejezet átdolgozása, p tömörítése kívánatos és hasz­$nos volna. Elsősorban a ha­li zafias nevelésről szóló fej®­• zetre vonatkozik ez, mely meglehetősen sematikus, sem­mitmondó. Hiányolták még, hogy nem foglalkozik a ne­tivelési terv elég alaposan az i osztályfőnökök feladataival* annak konkretizálásával. Sem a gyerekeket érő káros tár­í sadalmi hatásokkal és azok ellensúlyozásával. Eegészében véve azonban — minden fogyatékossága el­i lenére — igen hasznos segí­tőtársnak ígérkezik ez a kézi­-! könyv a gyakorlati munkát • végző pedagógusok számára. N. K. Ítélkezett a bíróság Fosztogató a Tisza Szállóban * Jég árán nyaralás * Incidens a labdarúgó mérkőzésen * Üzemi szarka az építőipari vállalatoknál t*. X.... * Tnnlxnd. , witianomnt nónTt óc cá.fáuát.1 —', —, Egy éven át lopkodta — mint ahogy erről lapunkban már beszámoltunk — a sze­gedi Tisza Szálló berende­zését Masa Zoltán, 26 éves, Szeged, Csongrádi sugárút 83. szám alatti lakos. Nem volt válogatós, mindent ello­pott, ami kezeügyébe akadt, így képeket, virágállványt, falitükröt, több paplant, csil­lárt. Eladta munkaköpenyét, ugyancsak értékesítette a gondjaira bízott javításra váró rádiókat is. összesen mintegy 10—12 ezer forint értékű holmit hurcolt ottho­nába. A kárt megtérítette. A Csongrád megyei bíró­ság most hozott ítéletet ügyé­ben és társadalmi tulajdont folytatólagosan károsító lo­pásért és sikkasztásért 1 évi és 3 hónapi szabadság­vesztésre ítélte. * Kazi Ferenc az Univerzál Ktsz-ben mint jégkihordó dolgozott. Különböző munka-" ruhát kapott, ezeket eladta. Megrendelőit is megkárosí­totta. A jégmegrendelés cí­mén felvett összegeket saját céljaira fordította. Később nevelőapjától 6470 forintot ellopott. A pénzt Pesten, majd Balatonföldváron köl­tötte el, de itt újabb lopá­sokkal tetézte bűnét. A Ba­laton mellett a sátrakból, valamint a szabadstrandok­ról ruhaneműt, pénzt és karórát csent el. A Csongrád megyei bíró­ság társadalmi tulajdont ká­rosító sikkasztásban, vala­mint visszaesőként elköve­tett lopásban mondta ki bű­nösnek Kazi Ferencet (20 éves, Ásotthalom, V. kerü­let, 614. szám), és 3 évi sza­badságvesztésre ítélte, továb­bi két évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. A Borforgalmi Vállalat és a megyei tanács labdarúgó­mérkőzésén ritka eset tör­tént. Két játékos összeszó­lalkozott játék közben. A Borforgalmi Vállalat egyik játékosa, Cserháti György (Deszk, Majakovszkij utca 26. szám alatti lakos) bele­avatkozott a vitába, majd elégtételt vett, s az ellenfél egyik játékosát súlyosan bántalmazta. A Csongrád megyei biróság súlyos testi • sértésért háromhónapi sza­badságvesztésre ítelte Cser­háti Györgyöt. * Az üzemi szarka ügyeben • is most hozott ítéletet a Csongrád megyei bíróság. Timkó György, Szeged, Roo­sevelt tér 9. szám alatti la­kos az öltözőszekrények fel­feszítésével lopta meg tár­. sait. Korábbi munkahelyé­ről is emiatt bocsátották eL A tolvajlást tovább folytatta következő munkahelyein, a Szegedi Építő Ktsz-ben ég a Csongrád Megyei Építő­ipari Vállalatnál. Idén jú­lius 15-én — szabad szombat volt az építőiparban —egész nap ivott, majd az egyik söntésnél egy táskát lopott el. A bíróság négyrendbeli lopás, egy rendbeli lopással elkövetett tulajdon elleni bűntett miatt 1 évi szabad­ságvesztésre ítélte Timkó Györgyöt, valamint alkohol­elvonó kúrára kötelezte. Óriás fenyőfa a szegedi úttörők ünnepségén L/.erszáz yyerek kap ajándékot A Szegedi Városi Üttörő­elnökség fenyőfa-ünnepségé­re december 24-én, csütörtö­kön délelőtt 10 órára a Sza­badság Filmszínházba ezer­száz gyerek hivatalos. Vala­mennvien olyan úttörők és kisdobosok, akik a legtevé­kenyebben dolgozlak ebben az évben. Tiszteletükre négy és fél méter magas kará­csonyfát állítanak és díszí­tenek fel a mozi előcsarno­kában, s a Hüvelyk Matyi című meseoperát mutatják be számukra. Budapesten, a parlamenti ünnepségeken is képviselte­tik magukat a Csongrád me­gyei gyerekek. Húsz kiváló úttörő utazik innen Buda­pestre. A nagy élményt je­lentő díszünnepség után a vidéki kisdiákok egy napot még a fővárosban töltenek, ellátogatnak múzeumokba és ismerkednek Budapest neve­zetességeivel. Sxát/á tesvzüU Pamutnyomóipari Vállalat Szegedi Textilművek Gyára fonó- és szövő szakmában ipari tanulókat keres felvételre. Jelentkezhetnek szegedi vagy a közúti forgalomba bekapcsolt Szeged környéki lakosú lányok, akik 1965. február 28-ig 15. életévüket betöltik, s a 18 éves kort nem haladják meg. Továbbá 8 általános iskolai vég­zettséggel rendelkeznek. Vidékieknek tanácsi igazolás szükséges. A iparitanuló iskola 1965. február 1-én indul. Jelentkezni lehet a Textilművek munkaügyi osz­tályán. x 33 620 Fogas kérdés A Szegedi Szálloda és Ven­déglátóipari Vállalat két for­galmas üzemegységében, a Boszorkánykonyhában és az Expressz Bisztróban az étel­fogyasztóknak asztalok és székek állnak rendelkezésé­re. Az itt fogyasztó vendé­geket kellemetlenül érinti, hogy a kalapjukat és kabát­jukat csak a székekre tud­ják helyezni, mert a válla­lat vezetősége elfelejtkezett a ruhafogasokról. A ruha­tárnak használt székek el­foglalják mások elől a he­lyet és ezzel önkéntelenül is bosszúságot okoznak azok­nak, akik szintén ülve sze­retnék elfogyasztani a már kiváltott ételt. A Boszorkánykonyhában ál­ló fogyasztók részére nincs is hely, az Expressz Bisztró­ban van, de xst ott is csak a borkóstolóban veszik igény­be. Oldják meg ezt a fogas kérdést minél előbb, mert a közönség és a vendéglátó vállalat érdeke is ezt kí­vánja. Fekete Jenő Felvételre keres a József Attila Tudományegyetem építészmérnököt vagy gyakorlott építésztechnikust, gyors- és gépírót, segédmunkást. Bérezés a 170/1960. MM. sz. utasítás szerint. Jelentkezés Dugonics tér 16., U. em. 22. k. 10904 U1WEPI MEGLEPETÉS! Gyapjúsál 60.00—126.00 Ft-lg Monoíll nylon kendő 63.00— 90.00 Ft-ig Bánion nöi kesztyű 50.00— 68.00 Ft-lg Nylon nól hálóing 230.00 Ft-ig Krisztina hálóing 120 00—150.00 Ft-lg Newa fiúing, fehér 37.00— 93.00 Ft-ig Kedd, 1964, december 22. DÉC./VMGMROflJZ/te 5 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom