Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-22 / 299. szám

Bevált a központosított fuvarozás Munkaértekezletet tartott a MAV és az AKÖV A MÁV és az AKÖV együttes munkaértekezletet ki és szállított rendeltetési tartott tegnap délelőtt a MÁV szegedi iga, gatósí gár.ak helyére az AKÖV. A számos tanácstermében. Amunkaértekezlaten részt veit Csdkónv feladatoknak azonban kisebb Béla, a KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóságának zökkenőkkel, de eleget tettek. csoportvezetője. Elek Vidor, a Csongrád megyei tanács — A két vállalat munkászállítási előadója, a MÁV szegedi igazgató ágának, va- jának összehangolásában solaminta7-es (Szolnok), a 8-as (Békéscsaba), a 9-e» (Kecs- kat segít az AVIG áruirányíkemét) és a 10-es (Szeged) AKÖV felelős vezetői és tó szolgálat, továbbá az is, illeték«Pi hogy az állományon kívüli meteaesei. keretből fizethették 50 százaAz értekezleten két előadás keretében Kiss Károly, iőkos felemelt bérrel ezideig a MÁV szegedi igazgatóságának igazgató helyettese és ?z alkal™ rakodómunkásoCsákányy Béla számolt be a két vállalat lC64-ben vég- g" zett munkájáról, az együttműködés eredményeiről és jelentős segítség volt. Csak a tapasztalatairól, a MÁV és az AKÖV komplexbrigád szóban levő igazgatóság terümozgalmának jelenlegi helyzetéről. Fontos a kapcsolat — A központosított fuvarozás lényegében új, korszerű módszer — kezdte előadását Kiss Károly. — Olyan előírásaink vannak, gáljuk a rakteriiletek megvilágítását és a rakodótér talajának állapotát. Teremtsünk kapcsolatot egymás párt- és szakszervezeti vezetőivel. meiyek bevezetésével, telje- Egyes központosított álíomásítésével a vasúti és a közúti fuvarozás lényegében végrehajthatja a népgazdasági szállítási ' feladatokat. A célkitűzésekben eddigi munkánk során sok eredletére 647 ilyen irányvonat érkezett, melynek kirakását sikerült zökkenő nélkül megszervezni. — Egyetlen vállalatunk sem tud annyi rakodómunkást felvenni állományába, F.mennyit engedélyeztünk részére — kezdte a jelenlegi problémák felsorolását Csákány Béla. — A létszámhiány oka részben bérezésből, részben pedig a kedvezőtlen szociális helyzetből adódik. Az 1960-as években 286 különböző rakodógépet kapott sokon az AKÖV munkáját azzal is segíthetnénk, ha az új menetrendnek szerkesztésénél figyelembe vennénk az AKÖV szállítási lehetőségeit is. Jó volna, ha az építési vállalat, 1964-ben~azonbrn leményt értünk el. Jelentősen anyagok szállítását — főként állt a gépesítés; mindössze csökkent az adminisztrációs rövid távolságokra — közút- egy rakodógépet kaptunk, munka. A fuvarozási igé- ra, illetve víziútra tudnánk Nagymértékbon hátrálta*to áthelyezni. Szükségesnek még munkánkat, hogy a köztartjuk, hogy a közúti közle- pontosított állomásokra sok kedés a jövő évben az eddi nyeket tervszerűbben tudjuk kielégíteni, javult az állomási rakodóállványok, rakterületek kapacitásának kihasználtsága és csökkent a fuvareszközök várakozási ideje. A felsorolt eredmények mellet azonban meg kell állapkanunk azt is, hogy a központosítás nem mindenütt vált be kellőképpen. A legdöntőbb hiba talán a rakodási idő kedvezőtlen alakulásánál mutatható ki. Sok a késetten kezelt kocsik száma, valamint a késedelivaüvkovelség Budapesten és Koppenhágában A Magyar Népköztársaság és a Dán Királyság kormánya közös megegyezéssel elhatározta, hogy koppenhágai, illetve budapesti követségét nagykövetségi szintre emeli. (MTI) Kicsi és nagy S

zázhúsz téglából nem lehet se házat, se gvárat építeni. öt percnyi cigaretCnziinet idején képtelerség egy gépalkatrészt megesztergálni. Eg.- reg e:ló:ás ma.ánfuvarba nem megy tönkre egy vállalat sem. De ha min ezt megszorozzuk százzal és ezerrel cs millióval, hatalmas számok jönnek ki. Hiszen a nagy dolgokban, mint a ok sejtjei, építőkövei, mindig a kicsik ezrei, milliói és milliárdjai lapulnak meg szerényen. Nálunk a kicsire méta kevtske figyelem jut. Hozzászoktunk a nagy summákhoz, n.-gyvonalúak lettünk, szemünk ritkán nyílik rá apróságaira. M ;g talán attól is tartunk, hogy ha ilyesmiért szólunk, v 11a ni kell a kicsinyesség vádját környezetünk en. Érért gja ran elfogadjuk az intésre adott magy arára ot: „Éltül még nem bukik meg a szocializmus!" — „Lesz árért kémén'e ennek a háznak!" — „Ha egy cseppet kimcr.tünk a tengerből, az attól még tenger marad!" Pedig hát úgy épül a ház, hogy téglát téglára rabunk, s úgy lesz a forint is, hogy fillért füléire kuper tunk. Elég drága ellentmondása a mi munkánknak, hogy míg az egyik oldalcn az anyag grammjaiért és négyzet-entiméterelért folyik a tudatcs küzdelem, m.e; a; i. ő másodperceiért, a másik oldalon ennek a küztíe e.mnek a zamatából jócskán elfolyik. Nem kártevő kéz sz ria sír a az apró értékeket, hanem a figyelem, a tudat sság hi.n a, a káros és kényelmes nagyvonalúság. Kactunk ne.nréciben egy levelet, melyben azt panaszél'.a fel egyik olvasónk, hogy az általa fig) elemmel k sért s4ege„i lek sSpítkezésnél ar.nyi an a.ot Letöltötték a föidbz, amiből négy ház mellett az ötödikre is futotta vclr.a. Azután pedig megállunk kicsit a munkában és- anyag után szaladgálunk. Ez a szemlélet azonban nemcsak a munkában kisért. Az árát, a következményét anyagiakban lehet legjob' an mérni és kifejezni, az igaz, de nem lnpul-e ott a polit kai magatartáskan is? „Vagyunk mi már clyan e.ősek, ho y ne foglalkozzunk minden aprósággal!" — va 1 ék e'ég giekhez képest jobban biztosítsa a vasúti tehermentesítést. A központi fuvarozási rendszer eddigi eredményei és hibái ellenére is hasznosnak bizonyult, így feltétlenül további erőfeszítéseket kell tennünk annak továbbfejlesztése, megszilárdítása érdekében — fejezte be előadását Kiss Károly. Ezután Csákány Béla beszór lökésszerűen érkezik a: áru. s a helybeli szállító vállalatnál emiatt fennakadás, torlódás keletkezik. Ezután került sor a vitára melyben felszólalt Pctc.ki Sándor, a 10-es AKÖV forgalmi szakosztályának vezető helyettese, Benedek Tibor, r MÁV AVIG összekötője, Elek Vidor, Kazamér Károly, a 8-as AKÖV igazoalója, Almási Ferenc, a békéscsabai állomásfőnökség kc mes rakodások következté- számolt a MÁV szegedi igaz- reskedelmi osztályának vezeben ie'entkező kocsi óra veszteség és kocsiálláspénz. Az áruszállítási teliesítrrénvek kedvező, vagy kedvezőtlen alakulása nemcsak a vasút technikai berendezéseinek kapacitásától, a vasút szervezettségétől függ. hanem na gvrpér+ékben b-fol vásolia azt a MÁV és a fuvaro-ttntók. valamint az AKÖV eg?'"''tműködése is. Ha viszszagondolunk az 1Q"4-es év munkáiéra. megállaníthatjuk: a legtöbb problémánk abból származott.. hogy a vasút és az AKÖV egyes szem/ei ké'ött hiányzptt a kG/*vező összhang. Ezután Kiss Károly részletesen elemezte a központosított állomások jellemző rakodási adatait. Beszélt az egyes állomásokon kialakult elfuvarozási rendszer eredményeiről és hiányosságairól, a szerzett tapasztalatokról és felhívta a figyelmet a helyes kezdeményezések hasznosítására. Így például említette a 9-es számú AKÖV kezdeménvezését, amely felhasználja a termelőszövetkezetak szabad munkásait, és fogatait, vagy például úgynevezett repülő brigádokat szervez, amelvek segítségével főként kisebb állomások 2—3 kocsis rakodásai* oldják meg. Éppen így hasznos volt a budapesti rakodóbrigádok igénybevétele. A vasárnapi rakodóproblémát úgy lehetne megoldani — tanácsolta —, hogy a heti pihenőnapot egyes gyengébb munkanaplókra kellene áthelyezni. Néhány érdemes javaslat Az AKÖV és a MÁV munkakapcsolatának kialakításában sokat segítettek a Megyei Szállítási Bizottságok és az V TESZ közlekedési szakcsoportja is. Ezután Kiss Károly néhány javaslatot mondott el az együttműködés érdekében: — Helyesnek tartanám kooperációs értekezletek szervezését, melyet az AKÖV szervezne és tartana az érdekelt vállalatok és a vasút bevonásával. A MÁV és az AKÖV közös brigádellenőrzéseket tarthatna olyan állomásaikon, ahol az együttműködésre valamilyen panasz van. A központosított fuvarozásra kijelölt állomásainkon miné' előbb felülvizsgatóságának területén levő tője, Máté János, a 7-es 8-as, 9-es és 10-es AKÖV AKÖV főmérnöke, Detrich 1963-ban és 1964-ben végzett Öszkár, AVIG csoportvezető, munkájáról. Pusztai Zoltán, a 9-es AKÖV — Lényegesen rosszabb igazgató helyettese, Náfrádi helyzetben vannak az igaz- György, a szegedi MÁV ko gatóság területén levő autó- csirakományú küldemények közlekedési vállalatok, mint csoportvezetője. A hozzászóaz ország más területein, lások sok értékes javaslattal Amíg az egész országban az és tanáccsal segítették a haév első tíz hónapjában össze- tározati javaslat megfogalsen 447 ezer 485, addig az mazását s így a két vállalat igazgatóság területén 127 az AKÖV és a MÁV együttezer 122 vagon árut rakott működését. KlcZ vezelőképzo r.ekezíel Szegeden A KISZ Szeged városi bizottságának lanácstcrm-jben hétíón egész napos értekezletet tar.ott a KISZ megyei bizottsága a megye és Szeged középiskolai és szakmunkásképző inlózeii KISZ tanácsadó tanárainak és KISZ titkárainak. Dr. Koncz János, a KISZ megyei bizottsága iskolai osztályának vezetóje isn ertet'.e a vezetőképzés új kísérleti formáját ós lényegét. Megbeszélést tartottak a Szöged városi és a megyei középiskolai KTSZ-sz.evezetek propagandistái részére is. Az elkövetkező időszak legfontosabb teendőiről dr. Lőkös Zoltánné, a KTSZ megyei bizottsága neveiért r ztá'vának vezetője, Ba dó Károly, a KTSZ rnecyei biztat- : sokan. „A nagy dolgokra kell tss;p nt.s.'tani a figyelságrnak munkatársa és Joó [ müljket és az energiákat!" Pedig a politikai munk rak Ferenc, a KISZ rrcuta bizottságának sportfelelőse tartott számukra előadást. Díszefoktorrá avatták f^o nár Eriket Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem aulájában hétfőn ünnepi közgyűlésen avatták díszdoktorrá a bölcsészettudományok terén végzett kimagasló munkásságáért — 70. születésnapja alkalmából — Molnár Erik akadémikus egyetemi tanárt. Sőtér István rektor megnyitó szavai után Sinkovics István, az egyetem bölcsészettudományi karának dékánja méltatta Molnár Erik professzor munkásságát. NYUGDÍJASOK KLUBJA — KFW.FSKEPE T. MI ELLENOlZES FELNŐTTOKTATÁS — TÖMEGSPOR T-" Z F, K V E Z fi S Sokat fejlődött a szakmaközi bizottságok munká jím Falun és városban egyaránt fontos szerve a szakszervezetnek a szakmaközi bizottság, mely összefogja, s közös munkára készteti a különböző szakmákban dolgozó szakszervezeti tagokat. gadják a tsz-nyugdijaso- közi bizottságok tevékenysékat is. gét, ott intenzív munkát tudA városi szakmaközi bi- nak kifejteni. Éppen ezért zo'tságok elismerését érdem- igen fcntis, hogy munka se csak nagy „bankjegyei" vannak. Milyen has. n s, j 1 ' kamatozó módszer lehet az agitáció „aprópénze"! Szólni újra és újra, és sohase elfáradni, so-hase unni a fel. ilágosítis, a magyarázás kötelességét. Legyen a nézetek eltérése akármilyen csekély, legyen a gondola', b rmily naiv, ártatlan és ártalmatlan, pozitív irányba kell ford.íani és fcrmálni, újból és újról nekikezdve. Az ug anis, amit politikai apró munkának ' hívunk, manapoág nem nagy erősségünk. „Agitálni a mi eredményeink!" — „A vak is látja, hogy mi épült ebben az országban, s mit nőtt az életszínvonal, mit kell erről szüntelenül papxlni?" — kérdezik a fáradékonyabb elvtársak. Pedig még nagyon sok okcs szlra van szükség, hogy mindenütt és mindenki megéitse: mindannak, ami az országban történt, egy eszme és egy párt készítette a kovászt. Mindez nem véletlen műve, hanem a legnagyobb fokú tudatosságé, S minél több a tudató: an ezért cselekvő emberek száma, annál ismertebb, s annál közelibb a jövő. Nem tartalmatlan frázis, nem szépen csengő szólam az, hogy a megérlett és elfogadott eszme anyagi erővé válik. Minél több a cselekvésben a tudatos elem, annál értékesebb annak következménye. És a hibák? Számontartunk 6; osztályozunk kis és nagy hibákat. A nagyokra érzékenyen figye ünk, a Vi sík fölött vagy elsiklunk, vagy „kiosztunk" é.tük eg.-k.'t szót és továbbmegyünk. Ha megismétlőnek, ha s k so nak, ugyanígy teszünk. Arra már nem igen jut eneigia, l.ogy kijavításuk módját is figyelemmel k sér.ük. Ez es.t en is az lenne pedig a legfontosabb, hiszen a hibái at nem elsősorban azért szokás számba venni, hog/ valilit elrrarasztaljunk értük. A valódi és első cél a javí.ó.s. a tökéletesítés szándékának érvényesítése. Így a hibával s emben, bármilyen csekély is az, nagyon határo ot na r, kméletlenr.ek kell lennünk, jóllehet eközlen is megí-rtözk és kíméletesek tudunk lenni egymással, dolgozó em' erekkel, akik munkánk során ezeket is elkövetjük eg ékezetünkben. Jól tudjuk, hogy kis és nagy dolgok nem~sak rrenynyisegi összefüggésben állnak egymással. Azan túl, hogy a kicsi nagyebb megbecsülése segít bennünket kczeleob a iő munkát végeztek a lakos- tervüket összhangba hozzák ; r-a§y céI°k megvalósításúhoz, az is k Izenfekvő, hogy cs ágot, a szervezett dolgozó- a pártszervezetek és a taná- sz-e-sségukben a rmnoség rangjára emelkedhetnek. S igrz is: rat közvetlen közelről érin- csok terveivel: Hvmórfnn I min03égel fejeznek ki. A munkához való vis.ony, a munA szakmaközi bizottságok tő kommunális, kulturális, újjáválasztásuk óta nagy fej- szociális és egészségügyi kérlödésen mentek át Csongrád dések megoldásában. Sok megyében is, s mindinkább segítséget adtak a helvi szerbetöltik feladatukat. Amint veknek a várospolitika kia Szakszervezetek Megyei alakításához. A városi szakTanácsának elnöksége leg- maközi bizottságok nagy utóbbi ülésén megállapította, számú társadalmi munkása fejlődéshez jelentősen já- sal dolgoznak, s képviselterult hozzá az is, hogy a tik magukat a tanácsok kepártszervezetek és a helyi reskedelmi, lakásgazdálkodátanácsok intenzíven támo- si, egészségügyi s más albigatják a szakmaközi bízott- zottságaiban. Részt vesznek ságok munkáját Különösen a kereskedelem társadalmi Szegeden, Vásárhelyen, Ma- ellenőrzésében is. kőn, Csongrádon, Kiszombor- A községi és városi szakban, Mórahalmon, öttömö- maközi bizottságok sokat sön, Tiszaszigeten, Kübek- tesznek azért, hogy minél házán és Forráskúton jó az több dolgozó vegyen részt a együttműködés közöttük. felnőttoktatásban, az általáA falusi szakmaközi bi- nos Iskola elvégzésére beszézottságok élénk kapcsolatot lik rá őket, politikai iskolátartanak fent a tömegszer- kat szerveznek számukra. Az vezetőkkel is, rendezvényei- Analfabéták oktatását igen ket közösen szervezik és a tapintatosan oldják meg. Könépfronltal, a KISZ-szel, vegyen pjéldául kimennek a Vöröskereszttel együtt igye- lakásra, s ott tanítják őket. keznek részt vállalni az Sok helyen író—olvasó találegész községet érintő, na- kozókat, szabás-varrás tanfiyobb feladatok elvégzésé- folyamokat rendeznek, máben. Különösen jelentős sutt zenekart, fotoszakkört eredmények születtek ilymó- hoznak létre. Gondolnak a don a munkásvédelmi és az tömegsport támogatására is. egészségügyi felvilágosítás Tömörkényen tekepályát, munkájában és az ifjúság- Dorozsmán röplabdapályát védelemben. Az. eddiginél °píttettek. Több községben sokkal többet foglalkoznak a -mokságokat is rendeztek nyugdíjasokkal, Mórahal helyezetteket díjazták, mon, Kiszombcron, Dorozs- A tapasztalat azt mutatja, mán klubot hoztak létre szá- hogy a helyi szervek megbemukra, s ezekbe szívesen fo- esülik és igénylik a szakmacsok terveivel: Ilymódon meg inkább alkalmassá válhatnak az üzemi, intézményen kívüli szakszervezeti munka végzésére, a rájuk háruló társadalmi, pxúitikai féladatok ellátására. kaerkölcs, a politikai öntudat és következetesség íokm'iői lehetnek. S ha így tekintjük az „apróságo at", ekkor azt mondhatjuk: nem tehetünk különbséget kis és nagy dolgok között sem fontosságukban, sem becsületükbe í. Nagy ügyet is csak a kis dolgok szüntelen, lelkiismeretes, tökéletes elevégzésével lehet szolgálni. Sz. S. I. TORONYHÁZ A DUNA PARTJÁN í rv.px.ifl.-tatót'.. Népgazdaságunk húszéves távlati tervének egyik nagyjelentőségű beruházása a Budapesti Műszaki Egyetem fejlesztése. Talán az egész építkezés-komplexum egérdekesebb része a harmincemeletes oronyház, melynek építési költsége hozzávetőlegesen 140 millió forint. Az egyetem központi igazgatósága és az elméleti tanszékek helyezkednek majd el itt. Az előzetes tervek szerint nyolc, kiberhetikus rendszerrel működő 1! t szállít a felle a hallgatókat és dolgozókat. A 4-es számú tanulmányi épület üveghíddal kapcsolódik majd a toronyházhoz. Ebben az épületben talál otthonra az 1500 személyes nagy kongresszusi terem. Kedd, 1964. december 22. DÍl-íYIAGYARORSZAG 3