Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-02 / 282. szám

Napirenden: Elkerülni a folyóvizek szennyezettségét! A Dél-Magyarország ok- termelésbe. Azoknál az üze- Sárga holtágak — is szeny­tóber 31-i számában „Ha meknél viszont, amelyek a nyezűdnek, amely miatt a kedves a Tisza halállomá- rendelet hatályba lépése szövetkezet vezetősége több­nya..." címmel cikk jelent előtt épültek és káros szőr is panaszt tett. Ken­mtg arról, hogy Szolnok szennyvizet bocsátanak ki, dergyáraink szennyvizéből alatt fenol-származékú anya- záros határidőn belül derí- különösen a kenderkóc okoz gct engedtek a folyóba, tőt kell építeni, illetve a sok bosszúságot a halászok­amelynek a tetején a jég- meglevőt korszerűsíteni, nak, mert rárakódik a var­táblához hasonló fehér fol- Mindezekre biztosit beruhá- sákra, átkötő horgokra, s tok jelentek meg. Úgy gon- zást az Országos Tervhiva- ez a szennyeződés is nagy­dolom, lettek volna illetéke- tal és az Országos Vízügyi mértékben káros a Tisza sek, akik ehhez a cikkhez Főigazgatóság. Ennek elle- halállományára, hozzászólnak. Sajnos, ez a nére mégis olvashatunk té­mái napig sem történt meg. hát a folyók beszennyezésé­A cikkíró a kártevés felső- ről, mint ahogy ez a Tiszán rolása mellett kérdezi: kit is történt, Szolnok alatt, vontaik felelősségre a folyó- ,„ . , , . . víz szennyezéséért? Hasonló Al,aml gazdasagok, tsz-ek, cikkeket olvashatunk mar halaszati szövetkezetek, ha­más lapokban is. hogy kü- talmas összegeket fordítanak vonásáról, akik nagy karo­Súlyosan megbüntetik azt a halászt és horgászt, meg­vonják engedélyüket, ha mé­retein aluli halat fog ki. Mi kai" gondoskodnak az ille­tékesek azok felelősségre­építésére, hogy lönböző nagyüzemeket pénz- halas tavak birsággal sújtottak a vizek Uev£makko- euűriük .szennyezéséért A bírságo- Ugyanakkor elunjuk, kat kifizették, de kinek folyóvizeinkben pusztuljon származott ebből kára? A a halállomány a szonnyező­felelősöknek. igazgatóknak, dés miatt. Csongrád megyé­főmérnököknek lehet, hogy ben 12Q szövetkezeli halász. család él a Tisza halállo­mányából, és az sem közöm­bös, hogy közel 3 ezer sport­horgász szeretne halat fogni a Tiszán a szórakozás mel­lett, hiszen az eléggé ma­gas évi tagdijat befizetik. A Szegedi Kossuth Halá­szati Tsz fiatal tagjaitól tu­dom, hogy többen el akar­ják hagyni a halászatot, mert a Tiszából nem tud­kat okoznak folyóvizeink szennyezésével? Gacsó Lajos A kohó és gépipar idei tervteljesítése A Kohó. és Gépipari Mi­nisztériumban a napokban megvizsgálták az éves terv­teljesítés helyzetét, a vár­ható eredményeket, s meg­felelő következtetéseket von­tak le a jövő év előkészíté­séhez. Eddig esedékes tervét a kohászat csaknem minden szempontból túlteljesítette, a gépipar azonban a teljes ter­melés, a termelékenység és az önköltség javításában egyelőre nem érte el a meg­felelő szintet. A harmadik negyedév végén a tárca egé­sze a termelésben 0.4. a ter­melékenység javításában pe­dig 0,5 százalékkal elmaradt. A kohó- és gépipar így Í6 8,1 százalékkal többet ter­melt 15,7 százalékkal többet exportált, a hazai kereskede­lemnek pedig mintegy fél­milliárd forinttal nagyobb értékű árat szállított, mint tavaly háromnegyed év alatt. nem. Köztudomású, hogy a fo­lyóvízbe jutott vegyi anyag származék, mini például a fenol, káros a vizek élővi­lágára. Káros lehet az em­beri szei-vezetre is ott, ahol úgynevezett felsővízkivétellel biztos'tják a vízellátást. Felvetődik a kérdés: miért lehet felelősségre vonni a vizeket szennyező üzemeket, a szennyvizek elvezetésére, csak a folyók vize? A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány amikor más lehetőség nincs nak megélni. A tiszai hala­szatot eddig pótolta, hogy a röszk.ei holtágakba is tele­pítettek halat. Jelentős tó­gazdasággal is felért ez a terület. Most azonban egyre , i „„. j inkább elveszti jelentőségét, 1 <1901 I. 22.) szamu rende- mer, g ^vetkezet a Maty­lete gondoskodik folyóvize- éren keresztül befolyó ink tisztaságának megőrzé- szennyvíz miatt nem tud séról. Hangsúlyozza, hogy ivadékot telepíteni a holt­új üzem, amelynek működé- ágakba. Volt olyan szakasz, sétől káros szennyvíz ke- amelyből évente 80—100 letkezik, szennyvíztisztító mázsa halat halásztak le. berendezés nélkül nem ter- Ma ez a rész — a mihály­veztethelő és nem állítható teleki falualja, a Görbe, a A/ Operastúdió bemutatkozósa Kollégiumi igazgatók tanácskozása A Könnyűipari Miniszté- együttműködés pedagógiai rium felügyelete alá tartozó kérdéseivel, kollégiumok igazgatói két- Üjból leszögezték, hogy a napos értekezletet tartottak kollégiumokban folyó neve­Szegeden, a „Szabó János" lőmunkának nem szabad kollégiumban. november háttérbe szorulni más prob­30-án és december l-én. Az léniákkal szemben, hiszen a értekezleten részt vett Szak- kollégiumok a szervezett kö­mány László, a Könnyűipari zösségi nevelés legfontosabb Minisztérium oktatási osz- tényezői. Az itt folyó ered­tályának helyettes vezetője, roényes munka nagymérték­Sebestyén Antal, az oktatási ben támogatja az iskola ok­osztály előadója, valamint a tató-nevelő munkáját. A kollégiumi igazgatók. Az ér- szakminisztérium képviselői tekezlet megvitatta a Szabó biztosították az igazgatókat János kollégiumban folyó a még jelentősebb anyagi és nevelőmunkát, dr. Dugonics erkölcsi támogatásról. Ferenc igazgató beszámolója A kétnapos értekezlet a alapján, valamint behatóan kollégium életével foglalko­foglalkozott az iskolák és zó filmek vetítésével ért kollégiumok közötti helyes véget. eS A Szegedi Nemzeti Szín­ház fiatal művészeiből és a Zeneművészeti Szakiskola növendékeiből alakult Ope­rastúdió két pompás vigope­rét mutatott be. Az első mű Pergoleri Úr­hatnám szolgáló-ya fonák zenetörténeti konstelláció­ban keletkezett. A XVIII. századi Itália közönsége ugyanis csömört kapott a véres drámáktól, ráunt a gö­rög mitológiára, a fennkölt oíimposzí istenek cselszövé­seire és a mindennapi élet apró eseményeit várta a színpadtól. Ebből az igény­ből keletkeztek az interniez­zók (.szó szerint: közjátékok), a komoly operák szünetei­ben előadott tréfás jelene­tek. Kezdetben még kapcso­latban voltak a nagyopera cselekményével s egyes moz­zanatait parodizálták, később azonban önállósultak és az intermezzók színpada meg­telt a Commedia deli' arte figuráival. KI sos vigopera le. Gallavits Attila mozgás­ban és mimikában mindent elkövetett, hogv Vespone né­ma szerepét élethűvé tegye. A Zeneművészeti Szakiskola növendékeiből alakult zene­kart Visontay István vezé­nyelte. Karmesteri készsége elvitathatatlan, de mozdula­tai még nem elég változato­sak és kifejezőek. A zongora­continuót Falusi Erzsébet játszotta. * Haydn színpadi alkotásait életében alig ismerték. Hu­szonnégy operájának a zö­me alkalmi célra készült s néhány szűk körben lezaj­lott előadás után az Esz­terházy herceg irattárába ke­rült. A XIX. századi zene­történészek még alig tesznek említést róluk. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre A vetésekben terjed a csócsároló Az őszi vetésekben leg- lése. Most sürgős intéáke­utóbb országszerte erősödött désre van szükség, hogy a a csóesárolófertőzés, számos még hátralevő, munkára al­helyről jelentették, hogy a kalmas rövid idő alatt a zsenge gabonában kipusztult Hungazin-adagokat kiszór­nagyobb foltok találhatók, ják. A tapasztalatok szerint Kívánatos, hogy a termelő- ugyanis az őszj Hungazin­üzemek rendszeresen ellen- kezelés — a kellő csapadék­őriztessék gabonavetéseiket, mennyiség révén — a leg­s ahol fertőzést tapasztal- hatékonyabb. (MTI) nak, azonnal kezdjék meg a védekezést HCH. illetve Hungária DL porozószerrel, amelyekből 25 kiló szüksé­ges holdanként. A vegyszer megválasztásánál gondosan ügyeljenek arra, hogy a kö­vetkező évben gyökgumós növények, főleg burgonya alá kerülő területeken ne az átható szagú HCH-t, ha­nem kizárólag a Hungária DL porozószert használják. Így megakadályozhatják a következő évj burgonyater­més kellemetlen szagosodá­sát. Az őszi mezőgazdasági Radnóti Miklós emlékest A Radnóti Miklós gimná­zium hétfőn névadójára, az alkotó éveinek egyharmadát Szegeden leélt tragikus sorsú költőre emlékezett halálá­nak huszadik évfordulója alkalmából. Délben az Iskola KISZ-szervezete Ma­ri Kálmánné KISZ tanács­adó tanárnő vezetésével megkoszorúzta a költő em­léktábláját a Dóm téri par.­theonban, majd emlékestet rendeztek a Nemzeti Szín­Agai Katalin, Chikán ÁgneSj Viski Árpád, Gyürki István és Nóvák Zoltán is. Emlí­tésre méltó, hogy e műsort egy negyedikes diák — Pet­ri Ferenc — elgondolásai alapján állították össze és rendezték az intézet tanár­női, Szalay Lujza és dr. Moldovay Kálmánné. Joó Ete kísérőzeneje szervesen illeszkedő aláfestést adott az összeállításnak. Érdekes, modern megol­első kő­házban. De még arra is . gondoltak, hogy a színház dasnak lehettünk társalgójában egy tárlóban zönsége Kardos István zene­kis kiállítást rendezzenek szerző három Radnóti-vers­Radnóti és barátai, a Szege- hez M zenéjét h „ di Fiatalok Művészeti Kol- , légiuma tevékeny fiataljai- lyeket Verebely Ivan, a bú­nak munkáiból. Az emlék- dapesti Nemzeti Színház est ünnepi beszédét éppen művésze adott elő a zene­eme alkotó kör egyik részt­vevője, a költő barátja, Tol- s/er7'° zongorák,seretcvel. nai Gábor akadémikus Hallgatva egeszeben figyel­mondta volna, azonban mell- met felkeltő, szuggesztív hártyagyulladása miatt csak megoldásnak érezzük Kardos a beszéd gondosan elkészí­tett szövegét küldhette el, amelyet így dr. Moldovay Kálmánné igazgatóhelyettes­nő olvasott fel. A személyes hangú, élményt keltő, s ugyanakkor mélyen intellek­tuális bevezető nemcsak a költő sorsának tragikus jel­megzenésítését — nehéz fel­adatra vállalkozott, hiszen Radnóti külső formájukban hagyományos verseinek for­marendje voltaképpen na­gyon is modern s a hagyo­mányos zenei megoldásokkal ellenkezik. De nézve a fi­képességét és tiszta ember- gyelemkeltés olykor az esz­ségét méltatta - „Én száj- tétikai érzék határát súrol­jál sem hazudtam soha" - ta> mert viszont modernsé­idézte egy beszélgetés során £"k sajátos stílusa más, mint elhangzott szavait -, hanem a brechti balladaformába arca mosolyát, életkedvét, bújtatott líráé, nem játsz­teljes emberségét. örvendetes volt, hogy a műsor irigylésre méltóan tett ház előtt folyt. Kidolgozásán látszott tanárok és az Iskolai mai és volt diákjainak ösz­szefogása. Egészében jól ha­tott az a töménységében is példamutató irodalmi szín­padi műsor, amely az em­'lékest gerincét képezte. Hammert János festőművész ízlésesen egyszerű modern díszletmegoldássa hozzáillő keretet teremtett, melyben az egyszerre antik hangu­latú és modern kórusmeg­oldás jól érvényesült. Csí­kos Gábor, valamint Ács László színművészek — az iskola volt növendékei — hivatott Radnóti tolmácso­toknak bizonyultak, amikor a költemények kemény gon­dolati és érzelmi tisztaságát előadásuk egyszerűségével érvényesítették igen szug­gesztíven. Ebbe az emelke­detten egyszerű stílusba jól illeszkedett a többi szólista, hatók meg Bicska Maxi-sze­rűen. Sajnos, Verebély Iván az Erőltetett menet recitá­lása során ilyen eszközökkel is élt, s ez egy pillanatra megingatta egyébként jó or­gánumú és hatásos előadá­sát. A műsor egészéről csak jót mondhatunk, népes kö­zönségével együtt méltó em­lékezés volt az egykor Sze­geden diákoskodott költőre. N. F. Ujabb exportcikk Üjabb gyártmány karúit a Székesfehérvári Villamossá­gi. Televízió- és Rádióké­szülékek Gyárának export­cikk-listájára. A kisképer­nyős Favorit televízió után a nálunk ís nagy sikert ara­tott Madison zsebrádiók hf­re is eljutott külföldre. Az elmúlt hetekben csehszlovák külkereskedelmi szakembe­rek érkeztek a gyárakba, megtekintették a kis készü­lékeket, s annyira megnyerte a tetszésüket, hogy tizenöt­ezret rendeltek belőle. (MTI) több Haydn-operát újítanak munkák torlódása miatt or­fel, amelyek — ha nem is mérhetők a nagy szimfóni­ákhoz, vonósnégyesekhez, oratóriumokhoz —, jelentős Az Úrhatnám szolgáló és részletszépségekben bő­eredeti formájában szintén velkedő alkotások. intermezzo volt, amelyet 1733-ban mutattak be a Büszke fogoly cimű dalmű felvonásai között. Az Operastúdió előadását Bárdi Sándor rendezte és gondos munkájában számos ötlettel színezte a humoros, de egyébként sovány cselek­ményt. Kökéndy József meg­győzően alakította a koros, gyámoltalan Ubertót, az ári­akban nemes organuma is érvényesült, de a secco reci­tativók iramát nem győzte. Joó Csillától az elmúlt évek során legtöbbször nagyléleg­zetű áriákat hallottunk; ez­úttal, mint szubrett mutat­kozott be. Serpinának, talp­raesett, ravasz szobalánynak a szerepében. Kiváló stílus­érzékén túl természetes, hun­cut báj jellemezte alakítását s ámbár értékes hangja szé­pen szárnyalt az áriákban, a jellemábrázolás érdekében takarékoskodni is tudott ve­Az 1768-ban bemutatott A patikus című vigoperája Goldoni szövegére készült, aki a Commedia deli' arte ismert cselekményét egzoti­kus színekkel és egyéni me­seszövéssel tarkította. Az előadás sikerét Szabó László (Sempronio) pompás humora, rutinos színpadi mozgása és tiszta intonáció­ja biztosította, de a sikerben Réti Csaba (Mengone) egyen­rangú társként osztozott. Di­cséret illeti Szabadíts Judit (Volpino) és Bálint Ilona (Grilella) alakítását, vala­mint Takács László szelle­mes és mozgalmas rendezé­sét. Szalay Miklós karmester ízlésesen domborította ki a mű humorát és líráját; a ké­nyes részletek azonban több próbát és gondosabb betanu­lást igényelnek. Várjuk az Operasfúdió to­vábbi előadásait. Dr. Nagy István szágszerte háttérbe szorult a jövő évi kukorica vetésterü­letek őszi Hungazinos keze­Jpgysy íírtí a mellényzsebben Ál-agglegények albérletben Bemutató előtt a Kamaraszínházban „Tokodiné rettenetes per­szórux! Tokodiné rettenetes per-szó-na!" Ketten is állít­ják ezt, míg a harmadik ia elfogadja. Nem társbérlők veszekszenek, nem is szom­szédasszonyok pletykálnak, hanem Miklós Klára és fér­je: Kormos Lajos igyekszik meggyőzni Pagonyi Nándort: a világéi] se menjen Toko­dinéhoz albérletbe! De miért akar albérletbe menni Pa­gonyi Nándor, akinek tisz­Lappfölditől Kasziiliáig: itt a tél Párizsban december első Kemény hidegek köszöntöt­napjára virradó éjszakán fe- Vek be az Egyesült Államok hér hótakaró borította be az közép-nyugati részén is, s a utcákat. Az észak-olaszor- Mi.ehigan-tó partján csak a szági magaslati üdülőkben legnagyobb nehézségek árán szintén átvette uralmát a tél. tudják fenntartani a közle­Madonna di Campiglio vas- kedést az utakon, útállomást másfél méteres Egyedül a Szovjetunióból hó borítja, s továbbra is ha- érkeznek „melegebb hírek", vazik a Brenner-hágón. „December úgy kezdődik, Svédországban, a Lappföl- mint máskor a március" — dön levő Kirunában mínusz írta hétfőn este az Izvesz­20 fokot mértek. Norvégia tyija. A különös időjárás északi részében 30 fokkal azonban a Kaukázus fekete­szállt a zéró alá a hőmérő tengeri vonulatainál komoly higanyszála. Számos főútvo- viharokat, özönvízszerű eső­nalat elvágott a havazás. zést okozott, számos kis pa­Ausztriában a hó ugyan- tak kiáradt és elsodorta a , , i-i házakat. A katonaság és a csak megnehezítette a kozle- lakosság azonban Ád6ben kedest, különösen Tirolban, megszervezte a mentést és ahol a félméteres vastaggá- így emberéletben nem esett got is eléri. Csehszlovákia- kár. Azóta a vihar körzeté­ban is működésbe léplek a ben is újból melegen süt a hóekék a hegyesebb tájakon, nap. tességes főbérleti lakása van Szegeden? Bonyolult bonyodalmak .., Azért, mert ő nem is Pa­gonyi Nándor, hanem Sol­tész, a Budapestre helyezett Kormos Lajos, azaz nem is Kormos Lajos, hanem Csóri Antal kollégája, akit viszont éppen abba a vidéki városba helyeznek le. ahonnan Cső­rit főihelyezték... Egyszóval nagyon bonyolult ez a dolog, amelyet Tóth Miklós Jegy­gyűrű a mellényzsebben cí­mű zenés, három felvonásos vígjátéka bogoz. Tehát csak a Kamaraszínház színpadán csepülik Tokodinét, ahol a próbák folynak, s a .„plety­ka" egyelőre titokban marad, hiszen csak egy ember hall­ja: Szász Károly, a rendező, aki elégedetten nyugtázza is ezt a pletykát a nézőtéren ülve: — Ez jó volt, gyerekek, mehetünk tovább! Betoppan a szállásadónő A darab tovább megy — de mi már képtelenek va­gyunk tovább követni a bonyodalmat, amelyhez ké­pest az előbb adott ízelítő pofon-egyszerű volt. Mert Kormos megfogadta Pago­nyi tanácsát, bogy csak úgy kap Pesten albérletet, ha agglegénynek adja ki maga! és mellényzsebébe dugta a jegygyűrűt. Ezért toppan be Miklós Klárának nem a leg­nagyobb örömére — mint­hogy ő a darabban is felesé­ge a férjének — Décsy Györgyi, a pesti háziasszony, és kész a botrány! De ha még csak ennyi történne! Azonban saját lánya kezét éppen olyan fiatalember kéri meg, aki öt perce albér­lő náluk, s akinek a veséjé­be, de legalábbis a mellény­zsebébe szeretne látni: va­jon az albérlet kedvéért nem rejtette oda ő is a jegy­gyűrűt? Bemutató: pénteken De mindez zenekísérettel történik és — egyelőre a próbákon még — a Figaro házassága barokk díszletei kö­zött. így hát senki sem gon­dol itt komoly veszekedésre, jóllehet a szereplők még „civilben" periekeidnek egy­mással. Visky András zené­je azonban kellemessé teszi perlekedésüket, s a vesze­kedő házaspár Mezei Károly koreográfiája szerint még charlestont is táncol — s To­kodinét is csak egy dalbe­tétben „áztatja" a trió. De hogy milyen is ez a Toko­diné és hogyan kerül a mel­lényzsebbe a jegygyűrű — s végül a legbonyodalmasabb botrány is miként fordul jó­ra a zenés vígjáték törvé­nyei szerint — ezt meglát­hatjuk pénteken este a be­mutalón. Nagy Katalin Szerda. 1964, december 2. ou-rttagyakorsla* s

Next

/
Oldalképek
Tartalom