Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-19 / 297. szám

KÖZGAZDÁSZ SZEMMA Szegedi tapasztalatok a gépi adatfeldolgozásról A Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat szegedi kirendeltségének tapasztalatairól tartott tanácskozáson a Dél-Magyarország szerkesztősegében megjelent és felszólalt Halász Árpád, a Magyar Kábelművek szegedi gyáregységének vezetője, Kiss Dénes, a Csongrád megyei Húsipari Vállalat főkönyvelő-helyettese, Lukácsi Jó.seí, a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat főmérnöke, Makra József, az ÉM Csongrád megyei Építőipari Vállalat főkönyvelője, Sík József, a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat szegedi telepének vezetője, dr. Szabó Tibor százados, a szegedi városi-járási rendőrkapitán ság igazgatásrendészeti alosztályának vezetője, Tesléry Jánosné, a Szegedi Építőipari Vállalat főkönyvelője, Vass István, a Pamutnyomóipari Vállalat szegedi textilművek gyáregységének főkönyvelője és Vígh Zoltán, a szegedi textilművek technológusa. A gépi adatfeldolgozás kevés, de lelkes munkatársa ezelőtt, körülbelül 10—15 éve a nagyobb vidéki iparvárosokban ankétokon ismertette a Hollerith-rendszer nyújtotta lehetőségeket. A közelmúltban aztán a különböző vidéki ipartelepüléseken jelentkező igények gondos felmérése alapján hozta létre a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat Pécsett cs Szegeden vidéki telephelyeit. Bár Szegeden csak néhány hónapja folyik produktív gépi adatfeldolgozás, már némi tapasztalatokról beszélhetnek azok, akik részesei ennek a munkának. A kezdeti eredmények és az időközben mogsokasodó feladatok bebizonyították, hogy a korszerű ügyvitelt hagyományos eszközökkel megteremteni szinte lehetetlen. A gyakorlat során felmerültek kérdések, lassan kialakultak a szervezés közben előre nem látott módosítások, helyesebb módszerek, de a rendszer egészében — már most. megállapítható — itt Szegeden is elérte célját. Ezt bizonyítja, hogy a már meglevő anyagok a szervezés alatt álló feladatok a szegedi telephely jelenlegi kapacitását szinte teljes egészében lekötötték. A tanácskozás egyik résztvevője úgy fogalmazta meg a dolgot, hogy azok a vállalatok, amelyek az adminisztrációs munkák könnyítésére bevezették már a gépi adatfeldolgozást, „magasan lekörözték" a többieket. E véleményt a jelenlevők többsége igazolta. Ha ez így van, s ha a jövő perspektívája mindenképpen azt mutatja, hogy a manuális munkák elvégzését több szempontból is érdemes a gépekre bízni, mégis azt kell mondanunk, hogy a jelen helyzetben túlzott igényeket nem támaszthatunk a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat szegedi telephelyével szemben sem. A géppark két műszakban dolgozik alig néhány hónapja, kezdő szakmunkásokkal, s kezdő — a munkában részt kívánók szinte a téma elemistái — ügyfelekkel. Így a szakembergárda — főként a múlt években érettségizett fiatalok, akik néhány hetes tanfolyamon sajátították el a feldolgozó gépek kezelését — nem tekinthetők teljes értékű. jól begyakorlott együttesnek. Szükségük van egy bizonyos „kifutási", azaz begvakorlási időre. így a jelenlegi géppark kihasználása a gépek gyakorlati lehetőségeihez mérten körülbelül 70 —75 százalékos. Ezek a körülmények arra engednek következtetni, hogy bizonyos idő múltán a szakembergárda fejlődésével és a tervezett új gépek leszállításával párhuzamosan emelkedik majd a telephely munkafelvevő képessége. A munkába már bekapcsolódott vállalatok képviselői igazolták, hogy u gépi adatfeldolgozás bizonyos mértékű kényszerü.seggel hat a vállalatokra. Kényszerűséggel, hogy a Hollerithrendszerű feldolgozásra szánt adatszolgáltatásuk munkafolyamatait területenként részleteiben és alaposan megvizsgálják, sok esetben az ésszerűség parancsának engedelmeskedve átszervezzék. A gépi adatfeldolgozás kényszerít egy olyan ügyrend, ügymenet kialakítására, melyet a gép a maga mechanizmusában feldolgozni képes. Éppen ezért fontos, hogy már a szervezési munkába kapcsolódjanak be az érdekelt vállalatok vezetői. A feldolgozás kialakításában szükség van ezeknek az embereknek szaktudására és tekintélyére egyaránt. A gépi adatfeldolgozó vállalat szakemberei saját munkaterületükön kívül nem lehetnek járatosak a különböző szakágak, a vállalatok sokrétű életében. A mindkét fél szempontjából lehető legpraktikusabb rendszer kidolgozásához elengedhetetlen követelmény, hogy munkájukhoz szükséges érdembeni szakmai tájékoztatást kapjanak. A szervezés során a vállalatok vezető szakembereinek tekintélyére is nagy szükség van. Mint általában mindentől, ami a megszokottól eltérő újabbat jelent, előfordul. hogy a gépi adatfeldolgozástól is húzódoznak az emberek. Azok, akiknek munkájában valamilyen változás várható, bizalmatlanul fogadják — sőt néha ösztönösen gátolni is igyekeznek — a rendszer bevezetését A textilművek példája igazolja, hogy a szervezési résznek csupán egyik oldala magának a feldolgozási rendszernek a kialakítása. Megjelenik a Hollerith és adja a táblákat. Az emberek méregetik és ismerkednek az újjal. Gondos előkészítő munkára van szükség, hogy senki se érezze: emiatt kell más munkát végeznie, változtatnia megszokott munkakörén. Bár többször hangsúlyozták, hogy nem elsődleges szempont, de a tanácskozáson szólók szinte kivétel nélkül valamennyien e témával kezdték mondanivalójukat: a Hollerith, a gépi adatfeldolgozás megmenti az embert sok manuális munkától. Ebből következik, hogy mint ilyen, adminisztratív létszámot takarít meg. A textilművek fejlődő üzem, ott könnyű a helyzet, átcsoportosítással megoldható e néhány ember — a szövődéi adatszolgáltatáson dolgozó 12, a rendszer bevezetésével legfeljebb 3—4 adminisztratív dolgozóval kevesebbre van szükség — problémája. De mit tesznek a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál, vagy a szegedi szalámigyárban, a stabil üzemekben az így felszabadult néhány dolgozóval? Szinte egyöntetű volt a tapasztalatokkal alátámasztott veiemény: nem kell félni a munkahelyen a gépi adatfeldolgozástól. sem az érintetteknek. sem a vezetőknek. A gép hátránya ugyanis. hogy természetéből adódóan gondolkozni nem tud. Amíg a szövődéi termelést összegyűjtő, vagy anyagkönyvelést végző adminisztratív dolgozó munka közben észreveszi a hibákat, s képes azokat korrigálni — a gép a kapott adatok feldolgozását mechanikusan végzi. E tényből adódik, hogy a manuális munkától megmentett megfelelő képzettségű embereket az alapbizonylatok helyes kitöltéséhez, vagy a kitöltés ellenőrzéséhez kell átcsoportosítani. A gépi feldolgozásnál elengedhetetlenül nagy szükség van a magasabb színvonalú — megbízhatóan precíz — alapadminisztrációra. Az alapbizonylatok helyes vagy helytelen kitöltésétől függ ugyanis elsősorban a gépi adatszolgáltatás pontossága. Sok szó esett ezen a tanácskozáson a gépi adatfeldolgozás pontosságáról is. Az anyag- vagy árukönyvelés, s általában a körxyvelés gépesítése már kitaposott úton halad. Számos példa, sok vállalat, üzem gyakorlati tapasztalata igazolja ezt. És maga a feldolgozó vállalat is biztos kézzel, már kidolgozott és bevált rendszerrel kezdhet a dologhoz. Igy ezen a területen a gépi adatfeldolgozás bevezetése különösebb problémát nem okoz egyik félnek sem. Helyi példa erre a Szegedi Építőipari Vállalat anyagkönyvelése. A hét ember, aki ezzel a munkával foglalkozott, hosszú éjszakába nyúló túlórázással sem tudott százszázalékos pontosságú feldolgozást kiadni az osztályról. A gép egyszerre több szempontból csoportosít, az eredmény precíz és biztos, kiküszöböl minden félreértést. De mi a helyzet a gépesítés számára új munkaterületeken? Ilyen a szegedi gyakorlatban a textilművekben a szövődéi termelés számba vételének rendszere, melyet mór egy hónapja bevezettek, s a szalámigyárban jelenleg előkészületek alatt levő áruelosztást irányító * rendszer kialakítása. A textilművek illetékesei tanácsolták, hogy a gépi adatfeldolgozás bevezetésével párhuzamosan a kezdeti időszakban nem szabad egy bizonyos ideig elhagyni a már hagyományos adatszolgáltatást, a manuális feldolgozást sem. Ennek az óvatosságnak az oka. hogy az elméletileg kialakított gépi feldolgozási rendszer bevezetése után a gyakorlatban jelentkezhetnek előre nem látott körülmények, amelyek módosításokat követelnek. S az sem elhanyagolható, hogy az új bizonylatokat kitöltő emberek — a szövődéi termelés feldolgozása során elég sokan — tévedhetnek. Ezért az első, kezdeti időszakban, amíg a bizonylatok kitöltésénél még hiba fordulhat elő, kívánatos a párhuzamos ügykezelés. Különben — bár a gép menet közben a hibát nem veszi észre — kialakíthatók olyan feldolgozási rendszerek. amelyek bizonyos fokú ellenőrzést tesznek lehetővé. Az elhangzott példák általában különböző megtörtént események regisztrálását. különböző szempontból történő bontását, olyan manuális munkák gépi feldolgozását végzik el, amelyek a vezetés mindennapos, operatív adatszolgáltatását segítik elő. Felvetődött a kérdés, 'hogy a műszaki adatszolgáltatás — például programozás — gépesítésére mikor kerülhet sor. Sokat beszélnek erről a témáról szerte a világon. Egy biztos: egyelőre megnyugtató Jelenleg: 75 százalékos kihasználás Ésszerű ügyrendre van szükség Precíz bizonylatokat Fontos adatszolgáltatás II műszaki adatfeldolgozásról A rendszer megoldás nélkül. Aki az NSZK-ba látogat, s e témáról érdeklődik, azt a választ kapja, hogy náluk ugyan még nem találtak biztos rendszert, de Angliában igen. Angliában azután egy más ország nevét említik. A műszaki adatszolgáltatás gépesítése tehát még eléggé tapasztalatok nélküli terület. A szegedi telephely gépi adottságaiból következik, hogy nem is foglalkozhat ezzel a témával. Ha azonban valamely szegedi vállalattól ilyen igényekkel jelentkeznének — amint a tanácskozáson a kábelgyár példája igazolta, hogy létezik ilyen elképzelés —, a feldolgozó vállalat budapesti központja vállalkozik: a kívánalmak ismertetése után a helyszínen megvizsgálja a lehetőségeket, a műszaki adatok gépesített feldolgozásának lehetőségét elektronikus gépeivel. Amint az eddigiekből kitűnt, a gépesített adatszolgáltatás rendszerének bevezetése nem jár nagyobb arányú létszámmegtakarítással, s mint hangsúlyoztuk, nem is ez a bevezetés elsődleges szempontja. Akkor honnan származhat mégis a megállapítás: a gépesített adminisztrációjú vállalatok megelőzték fejlődésükben az ettől elmaradt üzemeket? Talán nagyobb gazdasági megtakarítás érhető el a középvagy lyukkártyagépes megoldások bevezetésével? Az első válasz e kérdésre az volt: ha nem is kifejezetten gazdaságos, ha nem is jár önköltségcsökkentéssel — ráfizetést akkor sem okoz a gépesített adatfeldolgozás rendszere. Általában a vállalatok nem is kívánják a költségcsökkentést, legtöbb helyen az adatszolgáltatás gyorsítását várják a rendszertől. A kérdés latolgatása közben azonban a végső megállapítás kicsit megváltoztatta az elsőt. Az igaz, hogy a kezdeti időszakban, a szervezés alatt és közvetlen a bevezetés után semmiféle megtakarítást nem eredményez a gépi adatfeldolgozás a vállalatnak. Valamiféle hirtelen bekövetkező költségcsökkenésről szó sem lehet. De egy ügymenet stabil rendjének kialakulása után az adatok pontos és határidőre történő szolgáltatása, a gyorsabb feldolgozással járó, rövidebb időn belül kapott adatok alapján hamarabb történő intézkedések okvetlenül jeletős költségcsökkenéshez vezetnek. Szegeden még ilyen tapasztalatokról nem beszélhetnek. mivel a kezdeti lépéseknél tart a gépi feldolgozó telephely és a szegedi üzemek, vállalatok is. A jelenlegi helyzet még sok tisztázatlan kérdést vet fel. De az eddigi tapasztalatok már világosan és egyértelműen bizonyítják: az adminisztráció jövője a gépi adatfeldolgozás felé halad. Kétnapos úttörőkarnevál a Parlamentben A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa, a KISZ budapesti bizottsága és a Magyar Üttörők Szövetségének budapesti elnöksége a Parlamentben az idén is megrendezi hagyományos úttörőkarneválját. A kétnapos ünnepségsorozatra már kikézbesítették a meghívókat; december 25-én reggel és délután, valamint december 25-án délután és este összesen hatezer vendéget — kisdobost, a legjobb budapesti expedíciós őrsök tagjait, valamint KISZ-es ifivezetőket — várnak. A sopron környéki erdőkben kiválasztották az óriásfenyőt, magasságát „lábon" 18—20 méterre becsülték — amelyet december 19-én, szombaton hajnalra várnak Budapestre. A karnevált télapó — Hadics László — és kíséretének látványos bevonulása, majd köszöntője nyitja meg, s szavai végeztével látványos tűzijátékkal folytatódik a program. Az ünnepségeket az idén a világifjúsági találkozók jegyében rendezik meg. A műsor végén megszólal a talpalávaló, s táncraperdülnek a gyerekek és a szereplők. A Parlament vadásztermében, a gobelinteremben és a folyósokon elektromos játékok egész sora várja a pajtásokat. A delegációs teremben filmek peregnek és vetélkedőt rendeznek a budapesti és vidéki úttörők részvételével. Az idei karneválra ugyanis nemcsak a fővárosból, hanem az ország minden megyéjéből ís hivatalosak a pajtások legjobbjai. (MTI) DR. BORDÁS SÁNDOR? VESZÉLYES NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK A fejlett, gyárszerű mezőgazdaság alfája és ómegája a kemizálás. A kémia a mezőgazdaságban azonban elképzelhetetlen anélkül, hogy a szakvezetők, szövetkezeti gazdák ne ismernék a különböző hatóanyagok sokféle tulajdonságát. A tapasztalatlanság következtében a legártalmatlanabbnak vélt növényvédő szerek is nagy károkat okozhatnak emberek, állatok életében és egészségében. Szabálytalan felhasználásuk beláthatatlan következményekkel járhat adott területen a természet biológiai egyensúlyára nézve is. Épp ezért ezekhez a ma már óriás mennyiségben elterjedt és rendelkezésre álló_ méregtartalmú növényvédő szerekhez csak hozzáértő, avatott kezek nyúlhatnak. A vegyszerek kezelése külön szakágazat ma már a tsz-ekben is. E szakágazat teljes kifejlesztéséhez nélkülözhetetlen dr. Bordás Sándor könyve, mely a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában most ötödszörre jelent meg. Ez a kötet véleményünk szerint egyetlen mezőgazdasági szakvezető növényvédő szerekkel dolgozó parasztember könyvtárából sem hiányozhat. Szükséges, hogy mindennap kéznél legyen. S mielőtt egy-egy növényvédő szert használni kezdenénk, vegyük elő ezt a könyvet, fogadjuk ei útbaigazításait. Ez élet- és vagyonbiztonságot jelent. (Mezőgazdasági Kiadói DR. SfPOS—DR. LAMMEL: GYAKORLATI TALAJVÉDELEM Ugyancsak a közelmúltban jelent meg dr. Sipos Gábor és dr. Lammel Kálmán: Gyakorlati talajvédelem című könyve is. Legértékesebb nemzeti kincseink egyike a termőtalaj. A talajok termőerejével való takarékos gazdálkodás, a termőerő gyarapítása a szakemberek napi gondjai közé tartozik. E gondot könnyítik meg a gyakorlati talajvédelem című könyv szerzői, amikor a legfontosabb tudnivalókat egy kötetben összefoglalva nyújtják át. Sok érdekes kepén mutatják be többek között a talajvédelem részben már ismert és még elterjesztésre váró gépeit. Leírják a szerzők azok legcélszerűbb használati módozatait. Betekintést adnak a tudományos talajismeret világába is. Mezőgazdasági szakkörök, tszek könyvtárai számára feltétlenül ajánljuk. (Mezőgazdasági Kiadó.) Rádió- és televizióműsor Szombat KOSSUTH RADIO 4.30 Hlrek. 4.35 Vidáman, frissen! 5.00 Hírek. 5.05 Falurádió. 5.30 A postát bontja: Kapusi Rózsa. 6.00 Hirek. 6.20 Orvosi tanácsok. 6.35 Hirdetőoszlop. 7.00 Hírek. 7.10 Üj könyvek. 7.30 Színház- és moz'műsor. a.00 Hirek. 8.05 Műsorismertetés. 8.15 Lányok, asszonyok. 8.35 Katonadalok. 9.10 Zenekari muzsika. 10.00 Hírek. 10.10 Pódium 64. 11.,5 Keleti szvit. 12.00 Hírek. 12.15 Tánczenei koktél. 12.57 A vidéki színházak műsora. 13.00 Horváth Zsigmond könyvszemléje. 13.15 Tannháuser Operarészletek. 13.50 Hét nap a külpolitikában. 14.00 Hírek. 14.10 Szárnyaló dallamok. 14.39 „Az egész világnak így kell énekelni". 15.08 A nyomdáért. Rádiójáték. 16.00 Hirek. 16.10 A derevér. Operettrészletek. 17.00 Három történelmi nap — három hétköznap. 18.00 Hirek. 18.10 Villanéfényben a MÁVAUT és az ünnepi csúcsforgalom. 18.15 Schubert: f-moll impromtu. 18.25 Ahogy tetszik. Vígjáték. Közben 19.55 Jó éjszakát, gyerekek. 20.00 Esti Krónika. 21.30 Magyar nóták. 22.00 Hírek. 22.15 Sporthíradó. 22.30 Táncoljunk. Közben 24.00 Hirek. PETŐFI RADIO Ipari gyakorlattal rendelkező számviteli vezetőt , továbbá szervezőt (mérlegképes vizsgával vagy közgazdasági egyetemi végzettséggel) keres újonnan létesülő vegyiipari vállalat. Ajánlatot „Jövő" jeligére kérjük a Sajtóházba. Szeged leadni. H 727 6.00 Hírek. 6.10 Torna. 7.00 Hlrek. 7.15 A postát bontja: Kapusi Rózsa. 8.00 Hirek. 14 00 Keringő. 14.10 Időjárásjelentés. 14.23 Külföldi tudósítcnl- jelenti. 14.35 Mikes Tbolya énekel. 15.00 Hírek. 15.05 Beethoven-művek. 15.55 Orvosi tanácsok. 16.00 Heti hangversenykalauz. 16.45 A győztes. 17.00 Hírek. 17.06 Zenés találkozó. 18.05 Verbunkosok. 18.40 A mű és közönsége. 19.00 Hírek. 19.05 Kodély-művek. 19.56 Két vers. 20.00 Rosslnl: Hamupipőke. Opera. Közben: 21.10 Hirek. 21.15 Miért szép? 22.50 Szivecskét megcsalják. Elbeszélés. 23.00 Hirek. TEI EVIZ1Q 16.00 Kis zenetörténet: Romantikusok. 17.50 Hírek. 17.55 Nagy pillanatok, r.agy felfedezések. Az Északi-sark meghódítása (ism.) 18.20 Egy óra a debreceni müvészklubban. Helyszíni közvetítés. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.45 Hétről hétre... 19.55 A más asszonya. Magyarul beszélő francia filmvígjáték. (16 éven felülieknek!) 21.10 Vendégkönyv: 1. Hemuth Zachariás hegedül. 2. Fényes Kató énekel. Kb. 21.50 Tv-híradó, 2. kiadás. 22.10 A selyemlétra. Olasz vígoperafüra. (MTR Szombat. 1064. december 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 481