Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-02 / 282. szám

SzoTjef államférfiak köszönő távirata Dobi Istvánhoz és Kádár Jánoshoz L. J. Brezsnyev, a Szov- az Elnöki Tanács elnökének jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, A. I. Mikojan, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táviratban mondott és Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója alkalmából külRokonszenvvel fogadták hazánk küldöttségét Nyilatkozat az új-delhi világkonferenciáról köszönetet Dobi Istvánnak, dött jókívánságaikért. (MTI) Dr. Dezséry László, az Országos Béketanács főtitkára, aki részt vett a béke és a nemzetközi együttműködés kérdéseiről Üj-Delhiben rendezett világkonferencián, nyilatkozatot adott. Negyvenhárom ország és Nii van a burgonyával? Kimegyek a szegedi piac- A szatymazi Finn—Ma- tájiban sem vetettek többet ra és ámulok: az alma ol- gyar Barátság Tsz-ben is lé- pár száz négyszögölnél, csóbb, mint az oltott rózsa nyegében ugyanez történt' a Több tsz-ben — melyekvagy a gülbaba krumpli, nyáron. Azok a gazdák, kik ben megfordultam — az a Szaklapokban értekezést ol- régebben 100 mázsa burgo- vélemény alakult ki: a vevashatok arról, hogy mi en- nyát is termesztettek hol- tőmagot helyben, lehetőleg nek az oka: száraz, meleg a dánként, most 35 mázsával másod vetésben kell megterklímánk hozzá, kevés a szer- érték be a lelkiismeretlen meszteni. S ha lehetséges, ves trágya stb.. stb. S ez így vetőmagszállítók miatt. öntözni is kell. Helyesen néhámegy már jó tíz éve. Krump. , nyan már arra is gondoltak, liszüret után mindig meg- Éghajlatunk alkalmas hogy társulnak magtermeszmagvarázzuk, hogy miért tésre. Például fekete földű drága és miért termett olyan Regőezi István, a Csöng- gazdaság homoki partnert kevés. Valamikor a hazai rad megyei MÉK igazgatója keres magának. Mert tény, termés kifutotta szükségle- mondotta el: a vetőmagel- hogy a talajtípusok változteinket most meg évről év- látó vállalatok a törvényt tatása is nagy termésnövelő re több az import. Nos a felrúgva közönséges étkezé- hatással bír. minap a nyakamba vettem a si> vagy már arra sem alszegedi járást hogy vitat- kalmas burgonyát fémzárol- Inkább a 4 forintos kozzak erről magukkal a ter- nak és elküldik nemesített melőkkel. vetőmag gyanánt a tsz-ek- A burgonya második kenek. Emiatt a fitoftora, az nyerünk. Egy forint hetveMi az oka? erwinia agróseptica. corato- nért két forintért bármeva es mas burgonyabetegse- „., ..,,. , ,, , , Sisák Jánossal, a kisteleki gek úgy elhatalmasodtak, lyik zoldsegesboltban barmiÜj Élet Tsz elnökével négy h°Sy nem egy helyen emiatt lyen mennyiséget vásarolhaesztendőre visszamenőleg le¥teUenné válik tunk. Csakhogy ez a krumpli vizsgáltuk az eredménveket. ^Syd^ fg °1CSÓ ^ « Négy közül három évben 25 ben földjeink, éghajlatunk fogy- mert ro8sz a minősege, mázsa alatt volt a tsz hol- alkalmas a burgonyatermesz. Nem felel meg a fogyasztodankéti burgonyatermése. tbsre'..fIn^ a ?°k ^ ^ közönség késének. Ezért Jon ltt egy elismert burgo- azután aki jó krumplitakar. Csupán tavaly emelkedett „yatermesztő. Bitó Mátyás ^ ' a piacr- pésy fol 45-ig. idén azonban 21 má- kisteleki gazda véleménye: ^mof is od^ad ^gy MÓ^. zsára zuhant vissza. Ez — Huszonöt éve foglalko- Kár. hogy lassanként ilyen olyan kevés, hogy szinte fel- zom krumplival. Ez idő alatt áron sem hoznak a Szeged merül a kérdés: ilyen ala- ~~ tanúkat is állíthatok erre környéki termelők, mert a —- csak egyszer, 1952-ben, az gülbabát. meg a szép oltott pon egyaitaian eraemes-e ernlékezetes fagyos észten- rózsaburgonyát Pesten már termeim? Pedig — sokan bi- dőben volt 50 mázsa termé- 5—6 forintért sem kell árulzonyították — minden esz- sem holdanként. A 25-ből ni. Termelők újságolták, trágyázott talajba, 24 évben mindig 140 mázsa vetettek, rendesen g^te? a holdankénti kapáltak. Mi hát akkor a tendőben gondosan lyekből mindmáig büntette- gülbaba burgonyát termelt, nül hagyott felelőtlenséggel Holdanként átlagosan 300 elkövetett bűncselekmény tá- ™azsa irtáRótragyát és 2 , mázsa petisot használt A sirt111 leL ker titka szerinte sem a taA kistelekiek az Idén na- laj művelésben van. Ettől gyon jót akartak. A nyír- előbb való a jó vetőmag. Maua , lurctr , , „„„ ga sohasem vetett saját teregyházi MÉK-től tavaly 800 „lésből, mindig a Nyírségmázsa gülbaba vetőmagot bői vásárolta a magot. Ezrendeltek. A mag időben ve} elkerülte a talajunottmeg is érkezett Gondosan ságot Válogatva, szabályosan el- A me„oldás? vermelték. A meglepetés csak tavasszal érte a gazdá- Széli János, a szatymazi kat. A téli prizmákban 470 Finn—Magyar Barátság Tsz mázsa rothadt burgonyát elnöke sem véletlenül kapta találtak. Megvizsgáltatták a a j^p^ Szé]] nevet Ide_ hogy ez az ára Békéscsabán, Orosházán és Gyulán is... Nem mehet ez így tovább! S ennek az eredménvnek Feltéte,eink alapvetően jók jxm zlzi ahh07" hogy °1CSÓ és ízietes ro-nH t? burgonyát termeljünk a va!g rosi fogyasztók számára. Legfőbb ideje, hogy munkához lássunk! szerencsétlenség oka? Ok- __ . ,,, , ... .. auuuv,, nuc,! uitsu mányok kerültek elő, me- hogfl^ MátyV --- burgonyáAermeljünk CsepI József tizenkét haladó nemzetközi szervezet képviselői vettek részt a tanácskozáson — mondotta. — A résztvevők között az ázsiai—afrikai országok küldöttei voltak többségben. Ezért valamennyi kérdés, legyen az a békés együttélés, a leszerelés, vagy a nemzetközi együttműködés, a gyarmatosítás elleni küzdelem, a felszabadító mozgalmak és a népek önrendelkezési jogának összefüggéseiben vetődött fel. Sok szó esett — úgy is mondhatnám a legtöbb — a gazdasági együttműködés fejleElzré-sénck fontosságáról, feladatairól. Csak úgy, mint a genfi világkereskedelmi konferencia résztvevőinek többsége, az új-delhi tanácskozás felszólalói is a kölcsönös előnyökön alapuló, megkülönböztetés nélküli kapcsolatok mellett foglaltak állást, sürgették a nyersanyagok és az úgynevezett elsődleges termékek árának nemzetközi szabályozását és rögzítését. — A világkonferencián számos határozatot hoztak, s jól jellemzi a tanácskozás légkörét, hogy valamennyi döntés egyhangúlag született. Örömmel számolok be arról, hogy a világkonferencián nagy rokonszenvvel fogadták hazánk, békemozgalmunk küldöttségét Helyeselték javaslatainkat, amelyekben összefogást kezdeményeztünk a háborúval fenyegető gócok felszámolására, s a népek közötti ellentéteket szító ideológiák, köztük a nacionalizmus, a sovinizmus, a fasizmus leküzdésére. Eredményeinket azzal is elismerték, hogy mint a magyar küldöttség vezetőjét megválasztottak a nemzetközi együttműködés kérdéseivel foglalkozó bizottság alelnökévé — fejezte be nyilatkozatát dr. Dezséry László. (MTI) Pillantás a népgazdaságba Az ipar fejlődésének üteme űz ötéves terv eredetileg 48—50 százalékkal irányozta elő az ipari termelés növekedését 1960 és 1965 között Most a negyedik év végén tartunk és idén az állami ipar termelése — háromnegyed év eredményei alapján — kb. 42 százalékkal lesz magasabb, mint volt 1960-ban. A termelés mennyiségi tervét tehát előreláthatóan túlteljesítjük, nem lesz szükség „hajrára" az ötéves terv utolsó esztendejének végén. De a növekedés üteme mégsem volt egyenletes. A terv első évében volt a legkiadósabb: az állami iparban 12 százalékos, az egész iparban — tehát a szövetkezeti és a magán kisipart is beleértve — 11 százalékos volt a növekedés 1961-ben. A következő évben 9 százalókkal nőtt a termelés, tavaly — a „kemény tél" esztendejében — azonban csak 7 százalékkal. Az idei év termelésnövekedés viszont újra 9 százalék körül lesz. Ha tartjuk a termelésnövekedés eddigi ütemét, akkor az ipar teljes termelése az idén eléri 1949. évinek a négy és félszeresét. Bár a termelékenység fejlődésével és az önköltség csökkentésével lemaradtunk a mennyiségi fejlődés mögött — az ipar ma már több mint négyszer annyit ad a nemzeti jövedelembe, mint másfél évtizeddel ezelőtt. Már pedig a népgazdaság általános erősödésének, az életszínvonal emelkedésének elsősorban az ipar az alapja, — különösen, ha a gazdaságosság tekintetében is megfelelően fejlődik. Idén az év első kilenc hónapja együttesen 9 százalékos termelráemelkedést hozott az iparban — a növekedés azonban az év folyamán sem volt egyenletes. Az első negyedben jóval nagyobb volt, mint a későbbiek során. Ennek oka az, hogy tavaly az év első hónapjaiban, az átlagosnál hidegebb és hosszabb tél miatt sok vállalat, sőt iparág a tervezettnél kevesebbet termelt. Ez a magyarázata annak, hogy a tavalyi alacsony eredményhez hasonlítva 12 százalékkal nőtt a termelés az idei első negyedévben. De a második negyedben már csak 8 százalék volt a növekedés üteme, a harmadikban pedig 7 százalékkal termelt többet az ipar, mint az előző év azonos időszakában. Az ipari termelés eddigi feji ődése a második ötéves tervben (19 60—100) Nehézip. Könny űip. Éleim. ip. Az egész áll. ipar 1961 1962 1963 1964 I—IX. 113 124 132 144 110 116 124 133 111 119 129 142 112 122 130 142 Ezek az adatok az egész állami iparra vonatkoznak. Ezen beiül az egyes iparágak, vállalatok termelésének alakulásában kisebb-nagyobb eltérések találhatók. Az átlagosnál gyorsabb ütemű volt az egyes termelő eszközök gyártásának fejlődése, továbbá a gépiparon belül főleg a híradástechnikáé (TV, távbeszélőkészülékek [valamint a vegyiparé], szuperfoszfát, műanyagok, egyes gyógyszerek). A nehézipar általában gyorsabban fejlődött, mint a fogyasztási szakembereivel, s stova 40 termelési Növényvédelmi Szolgálat zárkiderült, hogy az elitmag- tapasztalata áll mögötte. Ez ként szállított áru 70 száza- idő alatt az átlagtermés 60— 3éka vntdJe®' 130 mázsa között váltako sos baktériumokkal telített, A 20 százaléka vészes (fitofto- 2X>tt nala- s mo®t szinte fájrás) burgonyabetegséggel fer. dalom számára, hogy a 20 tűzött volt, míg 10 százaléka fusáriumos száraz rothadást tartalmazott A tsz kényszerhelyzetében megfizette a nyíregyházi vállalat 100 ezer forintját, s a megmaradt beteg. csíraképtelen maggal bevetettek 40 holdat S a termés? Jóformán semmi. A tsz anyagi kára meghaladja érdekeiket^ most a félmillió forintot. Rothadt vetőmag A röszkei Aranykalász hold közös burgonyának csak 35 mázsa volt az átlaga a vásárolt vetőmag miatt. Mi a megoldás? Szükség van a törvényes felelősségre vonásra azokkal szemben, akik csak az önös vállalati a forgalmat, a prémiumot nézik, s rútul becsapják a termelőket. Bizonyos ' ideig szüneteltetni kellene a vetőburgonya-szálTsz-ben amikor meghallot- ...... . ... ták. hogy krumpli után ér- kasokat az ország egyik réti ödöm. Forró László tsz- szébő] a másikba. Átmenetie.'nök kézen fogott. Megmulatta. mit kaptak az Orosházi Vetőmagellátó Vállalattól. „Elismert somogyi sárga utántermesztett vetőburgonva" fémzárnk alatt 150 mázsa rothadt burgonya érkezett a gazdaságnak. A fémzárolás a bélyegző tanúleg csak a . termelőknél levő saját termelésű burgonyát kellene felhasználni, mert ezek még mindig jobbak. Erre is van példa. Idén 15 hold. tavasszal víznyomott földet vetettek be burgonyásága szerint november 10-én val a már említett röszkei történt. 10 nap telt el a ki- Aranykalász Tsz-ben házicsomagolásig és ez idő alatt vetőmaggal, s a terület ösza burgonyavésztől teljesen fertőzött „vetőmag" több mint egyharmada teljesen elpusztult. Bármit is tehet ezután a szövetkezet — öntözhet is —. a beteg vetőmagból 20—25 mázsánál jobb termésre nem számíthat. sz.esen 1400 mázsa termést adott. A 200 háztáji gazdaságban — mely ide tartozik — Forró László elnök szerint jelenleg is több mint háromezer mázsa eladó burgonya van, pedig egyik házPanaszok és panaszosok Javul a vásárlók és a kereskedelem kapcsolata — Már másodszor lejárt felelően eljártaik a nyers ke- S ha már a minisztériszavatossági idejű kávét ad- nyerek készítőivel szemben, umot említették, jó a vásártak a Marx téri 66-os számú — Sóik vásárlónk pana- lók tudomására hozni, hogy élelmiszer-kiskereskedelmi szolja, hogy kevés a kannás van olyan belekeresk'edelmi árudában — írta bejelenté- tej — magyarázza Némethi minisztériumi rendelkezés, sében K. J. szegedi lakos, Gyula ellenőr. — Sajno6, mely szerint csemegeszaláaz élelmiszer-kiskereskedel- mást nem tudunk mondani, mit szeletelve kell forgalommi vállalat központjának. — mint azt, hogy a boltok fele- ba hozni. A vásárlók ugyanAmikor ezt szóvá tettem az fele arányban kapják a pa- js ezt sokszor sérelmezik, s üzletvezetőnek, a következő lackozott és a kannás tejet, a bolti dolgozókat szidják, választ kaptam: „Nincs Főleg a kispénzű nyugdíja- mert nem akarnak részükre más". — Kérem, intézked- sok sérelmezik ezt, mert ná- egész rúd szalámit kiadni, jenek az ügyben — írta a luk számít az is. hogy egy d továbbiakban K. J. liter tejért 3 forintot, vagy A notonus panaszkodó A Szegedi Élelmiszer-Kis- 2 forint 60 fillért kell fizetni, kereskedelmi Vállalat veze- Mindenesetre a boltok vezetője azonnal intézkedett, tőin sok múlik: elég rugalNémethi Gyula ellenőrt el- masan szolgálják-e ki a veküldte a jelzett boltba. Az vöket, vagv sem. ellenőr a helyszínen megállapította, a panasz jogos volt. mert az üzletben egyszerre nagyobb mennyiségű kávét tároltak, s így lejárt a szavatossági idő. A jelentós alapján a vállalat igazgatója kivonatta a forgalomból a régi kávét. Kenyér, péksütemény — Az utóbbi időben igen sokat javult a vásárlók és a kereskedelmi dolgozók kapA füstszűrös cigaretta — Fecske cigarettát kérek! — ezzel az óhajjal keresi fel a vásárlók nagy része a szegedi dohány- és élelmiszerboltókat is. A váA jogos panaszok mellett természetesen akadnak „képtelen" panaszok is. Nemrégiben fordult elő, hogy egy vásárló azt panaszolta: miért van a háromszeietesnek jelzett, előre csomagolt áruban négy szelet hús? Mit lehet erre válaszolni? Akadnak notórius panaszkedók is, akik bejelentéseikcikkeket gyártó iparok. Az átlagosnál lassabban fejlődött — a tervnek megfelelően—a bányászat és a kohászat, továbbá a textil-, bőrés a ruházati ipar. Hárnm iparcsoport: a narom vegy_ a könnyű_ és az élelmezési ipar lényegében már az idén teljesíti eredeti ötéves tervét A gépipar is elérte az előírt feilődés időarányos részét: az ötévre tervezett 62—65 százalékos növekedésből eddig kb. 51 százalékot. Az ún. kiemelt gépinari ágazatok közül a híradástechnika globálisan már idén teljesíti az ötéves feladatát: megkétszerezi termelését, a múszerioar viszont az eredeti ötéves tervének csak a felét teljesítette a négy év alatt Az ötéves terv első négy éve az adatok tanúsása szerint a nehézségek és egyes lemaradások ellenére is szép mennyiségi eredményeket hozott az iparban. Annál sürgősebb és fontosabb, hogy most már a termelés gazdaságossága is megkapja az őt megillető helyet a népgazda ság e legfőbb ágának a fejlesztése terén. Adám László lás, az esetek többségében kel ^klatjak szinte naponta lasz az esetek tobbsegeben g vállalat központjót_ a ta_ nácsot. sőt még a rendőrsénem kap. a következő: — Sajnos nincs, tunk. A vásárlók a válasszal nem elégednek meg, s ebből születnek a panaszkönyáílapítják "meg Y1 bejegyzések, s egyéb becsolata az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat vezetői. — Jó, hogy kevés panasz érkezik az áruk minőségére. Sajnos, a legtöbb bejelentés még jelentések a központhoz. Milyen választ tud erre adni a vállalat központja? — Mindenki füstszűrős cigarettát keres. A legnagyobb get is. A kivizsgálások során kiderült, hogy nincs igazuk, de közben igen sok ember idejét pazarolták el. Egyébként a Szegedi Élelmiszer-kisekereskedelmi Vállalat vezetőinek gyors intézkedésére jellemző, hogy a napokban kaptak egv panaszoslevelet a szegedi II-es kórház mozgóárusával kapcsolatban, s máris tárgyimindig a kenyér és a pék- sikere a Fecskének van. de sütemény rossz minősége sokan megelégednének Totó- tótó wh.. __.„ miatt van. Nemrégiben pél- val. vagy Szeged cigarettá- kó™z ™divel- a „ qq_ „r. .-.„„akttól v^-H-o voi Kotr.™ „-7 irff,-r n».m Kornazieiujitas során gon dául a 98-as árudából hozta val is. Sajnos, az ipar nem be a vásárló a kétkilós, 3 tud többet gyártani. Fordulforintos kenyeret, mert az tunk már ebben az ügvben csaknem teljesen nyers volt. — éppen a vásárlók érdekéA Szegedi Sütőipari Vállalat ben — a Belkereskedelmi vezetőj rugalmasan gyorsan Minisztériumhoz is. Azóta orvosolták a panaszt, másik növelték a füstszűrös cigakenveret adtak a sületlen retták gyártását de sajnos, helyett. Intézkedtek is az nagyon messze járunk még ügy felülvizsgálatára, s meg- a szükségletek fedezésétől. doijanak a meglevő büfé korszerűsítésére is. A kórház vezetői erre ígéretet is tettek, s így ismét mehet a válasz a sérelmezőnek: Amint elkészül a kórház büféjének felújítása, megszüntetik a mozgóárusítást. H. M. Jubilál a Villamosipari Kutató Intézet Több mint 300 szakember — erősáramú kuiatóintézc tek, vállalatok, üzemek kép viselői — gyülekez.ek össze kedden reggel a Magyar Tudományos Akadémia székházában a Villamosipari Kutató Intézet 15 éves fenn. állása alkalmából rendezett tudományos ülésszak megnyitásán. A jubiláló intézetet és a tudományos ülésszak résztvevőit Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke üdvözölte, majd dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter mondott ünnepi megnyitó beszédet. Ezután dr. Urbanek János, az intézet Kossuth-díjas igazgatója ismertette a kutatóintézet másfél évtizedes munkásságát, majd a külföldi küldöttek üdvözölték a jubiláló intézményt. A tudományos ülésszak kedden délután, valamint szerdán és csütörtökön a Technika Házában folytatódik. Szerda, 1964. december 2. DÉL-MAGYARORSZÁG 3