Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-05 / 260. szám

Megkezdődött a mezőgazdasági szakmunkásképzés November első napjaiban hivatalosan is kezdetét vet­te a felnőttek mezőgazdasági szakmunkásképzése — kö­zölte Tóth Ferenc, a me­gyei tanács vb mezőgazda­sági osztályának tanulmá­nyi felügyelője. Több szö­vetkezetben már eddig is megkülönböztetett gondot fordítottak a szakmai hoz­záértés fejlesztésére, s üze­mi tanfolyamokat szervez­tek. Ebben az oktatási évad­ban 17 üzemi tanfolyamon 500-nál több jelentkezőre számítanak. A körzeti be­járásos szakmunkásképzőkön 300 hallgatóval ismertetik meg a mezőgazdasági szak­ma egy-egy ágazatát. Szege­den a postás művelődési otthonban —, ahol már ed­dig is több tanfolyam mű­ködik —, a járási tanács me­zőgazdasági osztálya szer­vez több szakmában bejá­rásos oktatást A megyei ta­nács vb mezőgazdasági osz­tálya központi elhelyezéssel Kisfcundorozsmán és Szege­den a turista szállóban no­vember 1 és március 31 kö­zött több turnusoe tanfolya­mot indít ugyancsak első év­folyamon. Azok a fez-gazdák, akik tavaly, vagy a korábbi évek­ben már elvégezték a me­zőgazdasági szakmunkáskép­ző tanfolyam első évfolya­mát, most tovább tanulhat­nak. Az eddig tanfolyamra jelentkezettek közül másod éven — üzemi, körzeti és bentlakásos elhelyezéssel — 1100, harmadik évfolya­mon pedig 1200 hallgatóra számítanak. A körzeti és a bentlakásos tanfolyamok költségének tekintélyes ré­szét a megyei tanács költ­ségvetésből biztosítja. A szakmunkásképző tan­folyamok mellett Szegeden és a megye különböző he­lyein tsz-akadémiákat is in­dítanak, továbbá húsz he­lyen — a gépállomásokon és a jól gépesített szövetke­zetekben — csaknem ezer fez-tag ismerkedhet meg — alapfokon — a traktorveze­téssel. A mezőgazdasági szakmunkásképzésbe és a traktoros tanfolyamokra 4000 —4500 szövetkezeti gazdát várnak. Tovább emelkedett az áru- és pénzforgalom1 Csongrád megyében Három napja jelentettük, hogy az év háromnegyed részében több üzem, válla­lat nem teljesítette tervét, más szóval kevesebbet adott a közös kasszába, mint amennyit népgazdaságunk várt. Sőt, egyes helyeken nem érték el a tavalyi termelési szintet sem. Az elmúlt 9 hónap statiszti­kai számai nemcsak a termelés alakulá­sát tárják elénk, hanem a dolgozók kere­setének mérlegét is. Ez a mérleg arról tanúskodik, hogy az állami iparban dolgozók keresete 3 szá­zalékkal nőtt 9 hónap alatt. A Szegedi Építőipari Vállalatnál például, ahol az egy órára jutó építőipari termelés nem érte el a tavalyi hasonló időszak terme­lésének 90 százalékát sem, 5 és fél szá­zalékos volt a keresetnövekedés. Az egy főre jutó havi átlagkereset elérte az 1735 forintot. A munkabérként kifizetésre került ösz­szegekről hű képet ad a Magyar Nemzeti Bank pénztárforgalma is. Ezek szerint Csongrád megyében háromnegyedév alatt 11,1 százalékkal fizettek ki több pénzt munkabérre. Lényegesen emelkedett a személyi jellegű kifizetések összege is. A legnagyobb emelkedés a munkaegység részesedésként kifizetett összeg nőtt, több mint 30 százalékkal az elmúlt év hasonló időszakához mérten. A pénzforgalom jelenségei tükröződnek a kiskereskedelmi forgalom alakulásában. A három negyedév alatt 10,4 százalékkal nőtt kiskereskedelmi vállalataink forgal­ma. Igen számottevő az emelkedés az élelmiszeripari és vegyesipari cikkek for­galmában. Az év első 9 hónapjában to­vább nőtt a takarékbetétek összege is Csongrád megyében. Szeptember 30-án 44 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. ÖK ÉRZIK, hogy övék a gyár Szocialista megőrzésre vetfe át a gépeket a kábelgyár egyik brigádja „Saját gondjuknak érzik 20. évfordulója tiszteletére e k5s koHetkíva. mondja: az emberek az építkezés gondját. Ennél többet, szeb­alakított szocialista küzdő brigádot A bet a példák sem mondanak, lom hármas jelszavának megvalósításáért küzdenek. azok- Szocialista módon akarnak élni, tanulni, dolgozni, ök sem rábeszélés miatt, ha­nem kötelességből, és ezt így elmért műszaki patronálók, mozga­amelyeket hosszan lehetne sorolni, emlékeztetve ra akik, ha szükség van rájuk, többet adnak, nem rábeszélés miatt, hanem kö­telességből." E mondatokat fogalmazták meg vállalásuk­nyolc hónappal ezelőtt ír- ban. Tíz pontban tam a szegedi gumigyár ter­„1965-ben pártunk és Ennyi a bevezető, amely után tíz pontba szedték vál­lalásukat Van ebben szó a szakma, a gyártási techno­lógia magas színvonalon tör­ténő elsajátításától kezdve kor- sok minderről. A második melési tanácskozásáról szóló mányunk ipartelepítési prog­„Ez a mi munkánk és nem is kevés" című tudósi tás^ ban. Most ismét azok ne­vét, munkáját és fogadalmát vetem papírra, akik többet adnak és szintén nem rábe­szélés miatt, hanem öntu­datból. Akkor —. nyolc hó­nappal ezelőtt —, az építő­ipari vállalat dolgozóiról volt szó, most a gyár saját munkásainak egy csoportjá­ról. ramja keretében a szegedi gyáregységbe települ a vál­lalat lemezüzeme. Az idei terv sikeres teljesítése és az üzem új telephelyen történő megindítása, továbbá a kö­vetkező évi tervfeladatok eredményes megvalósítása érdekében a lemezüzem sze­gedi dolgozói brigádot ala­kítanak és célul tűzik ki a megtisztelő szocialista cím elnyerését.' Huszonötén írták ezt alá, Huszonöt plusz kettő s Komócsi Józsefet válasz­tották vezetőjükké. A „plusz" kettő: Mucsi László üzemmérnök és Orbán Bé­Huszonöt plusz két műsza­ki, ennyiből áll a kollektíva, amely Októben 11. névvel Szeged felszabadulásának pontban például azt vállal­ják. hogy a két telephelyen dolgozók együttműködésé­vel az év hátralevő hónap­jaiban 20 ezen négyzetmé­ter hevedert és 10 tonna műszaki lemezt gyártanak. November 1-től az AUMA­vulkanizálón gyártott heve­dereket a Szegeden üzeme­lő új javítóprésen javítják majd. Azt is vállalják, hogy ezt a munkát lehető legjobb szakmai hozzáértéssel vég­zik el, úgy, hogy a 100 fo­lyóméterre eső hibaszámot a jelenlegi 11-ről 7-re csök­kentsék. A szakmai ismere­tek bővítése érdekében részt la szakmányvezető. ök nem vesznek szakmunkásképző tagjai a brigádnak, de ahogy Tavasszal rendezik meg a Ságvári kulturális szemlét Az idei. 1964—65-ös nép- Ennek jegyében fordul a velésének számos területe művelési évben is megren- KISZ megyei bizottsága, a van. A tanulás, olvasás, is­dezik a hagyományos Ságvá- megyei tanács művelődésügyi meretterjesztés. különböző ri Endre kulturális szemlét, osztálya, a Szakszervezetek szellemi vetélkedők, kiállítá­melynek legfontosabb fel- Megyei Tanácsa, a Hazafias sok. pályázatok meghirdeté­adata továbbra is a fiatalok Népfront megyei elnöksége se mindennek a munkának műveltségi színvonalának és a földművesszövetkezetek a felfrissítését, elevenebbé emelése, a tanulási mozga- megyei központja azzal a tételét célozza. A tanulási lom fellendítése, az ízlésfej- felhívással a különböző mozgalomban kifejtendő lesztés és a fiatalok érdek- KISZ-alapszervezetekhez, lődésének további kibonta- hogy koztatása. Az idei kulturális szemle nemcsak egyszerű folytatása az előző évek ha­gyományainak. hanem ünne­pi seregszemléje lesz az or­szág húszéves szabadságát ünneplő fiataloknak. tívabban vegyenek részt az 1965 tavaszán megren­dezésre kerülő kulturális szemlén. 4 KONVUA MU VESZ El Halréles, gulyás, halászlé, s egyéb speciális szegedi ételek készítését is elsajátítják a Hágj Étterem szakács­tanulói. Nagy Endre tizennyolc fiatalt avat be a kony­haművészet titkaiba. mester és tanítványai jobb munka érdekében pél­dául létrehozza a KISZ az i-Li - i úgynevezett megyei tanulási bSotteágot illetve járási, városi KISZ-bizottságok mel­lett működő tanulányi alosz­tályokat. Az idén is kioszt­ják a József Attila olvasó­Az ifjúság kulturális ne- mozgalom bronz, ezüst ós aranv fokozatait. A korszerű általános és szakmai mű­veltség elsajátítása érdeké­ben ismeretterjesztő szakkörök, film- és tv-klubok alakul­nak. Színház- és hangverseny-lá­togatásokon. ankétokon, or­•zágjáró kirándulásokon vesznek részt a fiatalok. Az egvéni tehetség és fel­készül tség kibontakoztatásá­nak jól bevált formája a ..Ki mit tud?", a „Ki miben tudós?" és a ..Ki minek mes­tere?" vetélkedő. Ezeket a vetélkedőket az 1961-65-ös évadban is he­lyi. járási, városi, megyei és viigiii országos szinten reuuezik meg. De rendeznek szellemi vetél­kedőket egy-egy középiskola szellemi öttusacsapatai kö­zött is. A Csongrád megyei ipari tanulók modell- és munkrtárgv-kiállítást ren­deznek Hódmezővásárhelyen Ezenkívül számos — képző­művészeti. foto ós amatőr film. valamint népművelési pályázat várja a fiatalok al­kotókedvének megnyílván u­tanfolyamon, előadásokat hallgatnak a lemezgyártás technológiájáról, sőt az első évhez mérten még tanulmá­nyi eredményeiket is javít­ják. Valamennyien beíra­koztak a pártoktatás vala­melyik formájára, s már nemcsak magukra gondol­nak. hanem az újonnan ér­kező munkásokra is. Ezek tanításában ls közreműköd­nek. Az csak természetes, hogy a fegyelmezett munká­ban példát mutatnak. Öv­ják maguk és egymás egész­ségét, testi épségét, s mind­ezen túl a gyártelep érté­kes, új berendezéseit szo­cialista megőrzésre veszik át. A törzsgárda tagságért A szocialista cím elnyeré­sével együtt szeretnék kiér­demelni az Országos Gumi­ipari Vállalat törzsgárda­tagságát is. Így születik az új gyárban a szocialista tí­pusú új ember. Ezt jelzi a maguk szövegezte vállalás 10 pontja. Mindez a kezdet, amely alapján erősebbé, ed­zettebbé válik a közösség, s jó gazdájává a második ötéves terv egyik legnagyobb szegedi beruházásának. N. P. Utazó gazdák lVaponta új, s mind na- van a tojástermelésre, mint gyobb termelési lehe- a parlagi tyúkoknak. Ezért a tőségeket fedezünk fel! A parlagi tojók 100—110 dara­probléma csak az: mérhetet- bos tojáshozamával szemben len lehetőségeinket hogyan évente 240—260-at is toj­gyümölcsöztethetjük legna- hatnak. rnarább? Az új fejlett ter- Egy-egy ilyen kiruccanás melési módszereket a kor- kevés ahhoz, hogy bármit szerű üzemszervezési eljá- is alaposan megtanuljunk, rásokat nem elégséges csak arra azonban jó, hogy még a mezőgazdasági diplomások- idősebb parasztemberek is nak ismerni. A szövetkezeti rászánják magukat itthon a gazdatömegek közkincsévé tanulásra, kell tenni azokat. E célt Egy másik utazó paraszl­szolgálják a mostanában csoport Székkutason arról mindjobban sűrűsödő mező- győződhetett meg többek kő­gazdasági tapasztalatcserék zott, hogy valóban nem „me­is. Szövetkezeti brigádveze- sebeszéd" az itatásos borjú­tők, elnökök, tsz-tagok fel- nevelés, bár eddig annak kerekednek ötvenen, százan, tartották, mert a járásban s elutaznak az ország leg- és Szegeden sincs még egy távolabbi tájaira is, hogy tsz sem, ahol ezt kipróbálták láthassák: mit hozott eddig volna. Egy-egy borjúnál az az ott élő gazdáknak a szö- itatásos módsszer mellett vetkezeti mozgalom, mi az 20—22 kilogramm vaj árá­amit ott már sikeresen kipró- val lehet csökkenteni a ne­báltak, s esetleg idehaza is velési költséget. Ugyanakkor beválna? a felnevelt állatok is szeb­Az egyéni élet béklyóitól bek- egészségesebbek lesz­megszabadult emberek min- nek­denütt ezernyi ötlettel gazr E8y másik delegáció a dagítják már a szövetkezést, szarvasi Öntözési és Rizs­A közelmúltban népes de- kutató Intezetben járt Itt legáció járt Szeged környé- láthattak a vendégek: mit kéről a Baranya megyei Bel- »s értünk ma korszerű ret­várgyulán. A belvárgyulai ^ legelogazdalkodason. Ot­Közösút Tsz-ben iskolapél­dáját láthatták többek kö­zött annak, hogy mit is je­lent a termelés fejlesztésé­ben az, ha a sokat emlege­tett tsz-demokrácia igazi szocialista tartalmat kap. Amikor minden gazda meg­győződéssel vallhatja, hogy a negyvennyolc és fél milli­ven-hatvan mázsa fehérjék­ben gazdag szénatermés hol­danként az eddigi három­négy mázsával szemben! Ráadásul a pár évvel ez­előtti leghaszontalanabb le­gelők adják ezt. Más alkalommal a Baja környéki Hosszúhegyi Álla­ós közös vagyon az övé is j Gazdaságbail arról gyö. A belvárgyulaiak esküsznek fa ^ arra, hogy ma már a tsz- ződhettek meg az oda utazó ekben nincs értelme a pre- szövetkezeti gazdák: évtize­mizálásnak, mert 6z a jelen- dekre magas önköltségre és legi viszonyok között renge- . fl, munkára kár­teg igazságtalanságot rejt 6011 telesieges munkára kar­magában. A prémium ugye­bár a termelési tervek túl­teljesítésétől függ. S egy gazdaságon belül sok a jó, ,„, ... , . ., »k a közepes, és nem kevés ultet!k' mert nem Ismenk rossz föld is van. S e kö- 32 almatermesztést forradal­rülmény eleve korlátokat másító új rendszereket, szab egyes emberek premi­hoztatja magát az a szövet­kezet, melyben még mindig a magas törzsű almafákat zálhatóságának. Sok minden függ attól, ki milyen földön dolgozott. A prémium he­lyett ök az év végi nyere­ségrészesedésre szavaztak, már évekkel ezelőtt. Évköz­okszor milliós állami támogatásnál is töb­bet ér a táguló szemlé­let, a jó tapasztalat. A nagyüzemi tapasztala­tok adják együtt a közösség ben jól kidolgozott normák Af fjf" alapján mindenki készpénzt kezetl szakvezet°k feladata, kap a munkájáért. Tavaly például a keresetek 60 szá­zalékának megfelelő nyere- általános ségrészesedést fizetett a tsz. hogy minden lehetséges esz­közzel gyarapítsák a gazdák termelési ismére* S aki többet dolgozott, tér­téit. A jó agronómus ma­Megemlékezések az ellenforradalom áldozatairól A főváros dolgozói szerdán — az 1956-os ellenforra­dalom áldozataira emlékezve — kegyelettel megkoszorúz­ták a mártírok sírjait és emlékműveit. A budapesti pártbizottság dolgozói virágokkal díszí­tették a pártház védelmében elesettek emléktábláját. A koszorúzáson részt vettek a pártbizottság titkárai, a párt­apparátus dolgozói, a székház védelmében részt vett cso­port életben maradt tagjai, és a hősi halált haltak hozzá­tartozói. Az emléktáblán a pártbizottság nevében Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság első titkára, a pártszervezet tagjai ne­vében Kuhári Ferenc helyezett el koszorút. A kegyelet virágaival díszítették Mező Imre emlék­tábláját a mártírról elnevezett utcában, s koszorút helyez­tek el a Kerepesi úti temetőben nyugvó mártírok sírjaira is. mészetesen több nyereséghez napság nemcsak termeléshez jutott. értő emoer, hanem pedagó­IJgyanitt láthatták a Sus is a posztján. Szüntele­szegedi járás utazó nül kéri a pártszervezetek parasztjai a családi tervezés segítségét az újabb és újabb jó rendszerét is. ,_„ , . . , Ugyanez a delegáció Bak- szak™nkas tanfolyamok­sán láthatta, hogy a mala- hoz E§y-egy jó termelési cok választásánál megfordí- módszer, üzemszervezési tották a hagyományos rend- mesterfogás hallatán az ag­szert. Nem a választásra . ,. , ,, érett malacokat veszik ki ronomu-s surgetl legjobban, az alomból, hanem az anya- ho§y a gfzdák kozul minél kocát. A malacokat pedig többen tekintsék meg azt. még néhány hétig a régi he- Az utazásokat eddig leg­lyükön hagyják. Így koránt ...i. ..... sem sínylik meg Annyira a tobbszor a jarasi tanacs me­választást, s ezáltal jó egy zogazdasagi osztálya, vagy a hónapot nyernek a süldőne- megyei tanács szervezte. Ho­velésben. vatovább azonban kevés lesz Azután meggyőződhettek . utazásokra a ró arról is: szűkös takarmány- ®ZCKre az utazasekra a ta­készleteikből milyen hatal- nacsok költségvetésében sze­mas érték pocsékolódik el replő pénz. Több áldozatot még mindig a tojástermelés- kell hozni maguknak a tsz­ben, azért, mert eddig nem _,,„• • . , ... , éreztük szükségét az élkor- eknek ls' A kulturális ala­csosult parlagi tojók kicseré- P°k egy részét ne sajnálják lésének. A speciálisan tojás- hát, éppen az utazásokra termelésre kitenyésztett Nick költeni. Többszörösen meg­Chick tojóhibridek például ... .. .. , sohasem kotlanak. Évente terul ez P®ldaul a h®™*13" 3-4 hónappal több idejük zasoknal xs. Mielőtt egy-egy nagyobb építkezésbe fog­nánk, jó, ha más gazdasá­gokban először alaposan szemügyre vesszük, hogyan is működik az a vállalkozás, amelyikbe mi még csak most akarunk belekezdeni. A termelési tapasztala­tok ma már nem egyes földbirtonosok, vagy nagy­gazdák féltve őrzött titkos privilégiumai. Az új forra­dalmi módszerek az egész magyar mezőgazdaság köa­kincse. Aranyvizű kút, mely­ből mindenki meríthet. Nem szabad hát a jövőben sem sajnálni a fáradtságot. CSÉPI JÓZSEF mmm. lm, nóv^mber á, QiL-MÁSYAAQftíZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom