Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-04 / 259. szám

Közhír%?nk EG YMILLIÓ MSZBT-KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT MOSZKVÁBA Jakab Sándornak, az MSZMP Központi Bizottsága póttagjának, a Nógrád megyei pártbizottság első titkárának vezetésével kedden Moszkvába utazott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság hattagú küldöttsége a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulójának ünnepségeire. ELUTAZOTT A BOI.GAR KP KÜLDÖTTSÉGE Kedden elutazott a Bolgár Kommunista Párt pártmunkásküldöttsége, mely Velko Szemkornak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának. Vidin megyei pártbizottság első titkárának vezetésével látogatást tett hazánkban. A CHILEI ELNÖK TAVIRATA DOBI ISTVÁNHOZ Dr. Eduardo Frei Montalvo táviratban mondott köszönetet Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének azokért a jókívánságokért, amelyeket Chile köztársasági elnökévé történt beiktatása alkalmából küldött. a közös takarékszámlán Zárszámadás előtt Öttömösön A Magyar László Tsz gazda- pasztalataikat bizonyára más letet növeli. Jelenleg eladásközössége Öttömösön ismét szövetkezetekben is jól ha&z- ra vát' "^g többek között 1 egy eredményekben gazdag nosítanák. Kicsit csodálkoz- mllliónyi gyökf,res szőlővesz. . " . , . SZO, negyedmillió forint eresztendörol adhat majd sza- va neznek egymasra, s ugy fűszerpaprika, mintegy mot. Pedig itt — ismerve a vélik, semmi olyan nincs itt. 300 ezer forint értékű hízó teremnj az Istennek sem ami új lenne. Csak éppen marha és tenyészüsző. Ugyanakaró ötlömösi homokbuc- gazdák és vezetők egyaránt ?kk°'" 490 eze.r forint Urta, „ ., . lekolt készpénze is van a kakat — talan a Nemzeti JO lelkiismeretük szenntve- gazdaságnak, amint a könyBank is jobban elnézne egy gezték dolgukat az esztendő- velés adataiból kiderül. Tofélmilliócska mérleghiányt, ben. De azután mégis fény vábbá jelentős haszon ígérmint máshol, például Bálás- derült egyre s másra kezik a háztájiakból közötyán. vagy Pusztaszeren, öt- ' ®en értékesített szőlő után tömösön azonban szó sincs A Magyar László Tsz kö- is> ugyanis a nagyüzemi felmérleghiányról. Huszta Jó- ZÖBsége két évvel e2eiőtt sza- ?r. a közösséget illeti Ezútzsef. a tsz elnöke, Besenyei ..." . - tal csak néhány nagyobb teJenő főkönyvelő ós Loksai kltott a hagyomanyos mun" telt soroltam fel. de már Ferenc párttitkár sok-sok kaegvségeken alapuló elosz- ezekből is látható, hogy az adattal bizonyítják: a kö- tási rendszerrel, annak elle- év végén az 1 millió forintzelgő zárszámadás várha- nére hogy éppen a rossz ayi plusz már biztosan megtóan 1 millió forint megta- helvzetre való kantott pénzt talál majd a ga^lkodasr helyzetre va o közösség betétszámláján, s hivatkozássá! nem javasol- mjlgy fo^nf^rtaSS termeszetesen a beruházási ták nekik ezt a járásnál. Ok vojt a ^ a zárszámadásiterveket is teljesíti a közosA j"6 elosztás kamata Kérem a vezetőket, beszéljenek a siker titkáról. TaÉpül a pusztamérgesi művelődési ház Pusztamérges központjában, a templom szomszédságában a művelődési ház téglafalai emelkednek. — Nagyon sínylette a népművelés a megfelelő otthon hiányát. A meglévő szűk volt, az emberek kívülről, az ablakon keresztül fülelték az előadásokat Az ifjúság és a könyvtár is beszorult a tanácsházához — mondja Tégla.s Mihály, a tanács végrehajtó bizottságának titkára. A község nagy munkába kezdett a nyáron a művelődési ház építésével, eddig közel 100 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. A helyi ktsz, az állami gazdaság és a tsz fiataljai több mint száz kisvagon épületanyagot raktak ki társadalmi munkában, egy sem esett fekbér alá. Az 1 millió 600 ezer forintos középület munkálatai jól haladnak, előreláthatólag elkészül a tervezett időre, jövő év augusztus 20-ra. Ezzel megvalósul a kulturális és szervezeti élet fontos tárgyi feltétele. A 250 férőhelyes előadóterem, színpad és öltözők mellett helyet kap itt a könyvtár, az olvasóterem, a párt- ós KISZ-irodák, a klubterem. mégis nekivágtak, s csakha- kor ez 534 ezer forint lett. mar tapasztalhatták, milyen A gondos tartalékolás még nagy erkölcsi húzóhatása termelési adottságok , . ,.. , mellett is biztonságossá tevan annak, ha a gazdak ha- ^ a munkát Megnyugvásvonta saját zsebükben érez- ^ szolgál a gazdák ré&2ére hetik: tulajdonképpen meny- már az év elején hogy ^ nyit is érnek ők a közösség milyen legyen i8 az időjászámára? A havi készpénzes rás tól nagy meglepetés elszámolás mellett alkalmaz- nem érheti 5ket zák a növénytermesztésben a részes művelést is. Méghoz- Vissza/önnek a fiatalok zá úgy. hogy a kockázatot A jó g^^^ _ a ^ egyformán viseli a terme- gazriaságl megerősödése lésben a közös és az egyes rövld idő ^ s^ünk lat. ember is. tára alakította át az egész község társadalmi életét is. Ezzel kapcsolatban említette Rövidlejáratú művelési hi- meg a tsz^inök. tavaly 30 telt az idén már egy fillért fíatal tért vissza a közösségnem kértek a banktól. Szép- be_ idén pedig újabb tfz tember végéig az összes ed- talember jelentkezett, hogy digi tartozásait rendezte a a szeretne megteleközösség a gazdákkal és az p^m állammal szemben egyaránt. _ ' .. „ .. , Csongrád megye délnyugati S az ezután ertekesitesreke- .. , ,, , ., ... ..,. . . . . ... csucskeben elrejtve élt narulo termenyek ara döntő ... . . Adósság nélkül mértékben már csak a közös alapokat, a közös pénzkészTíz perc alatt Műszak váltás a szegedi textilművek szövödéjében ra kettőtől úgy fél háro- Váltótársa ellenőrzi, nem té- ják. ha valahol szükség van míg mint a hangyaboly, vedett-e valahol. a fűzőnő segítségére. Most megbolydul az üzem tájéka. üres, így nyugodtan válthat Siető, jövő-menő emberek- Ne legyen hibás vetelő még szót Farkas Ilonával, kel telnek meg az utak, tő- _. _ ,„„ „ „,„ , „ möttebben érkeznek ósmen- A tártólto. Pintér Gizella Közösen „itelkeznek" nek vissza a városban a vik- ™ír jól előre igydkezett, Általában jól mennek a lamosok. hogy egyetlen vetelo sem ^ ^ Mostanában főként Fen, ő™ re^r, maradjon üresen az uj mu- ügyelünk, hogy tisztán Egy ora irtán mar gyoraan szak kezdetére, hogy rend- .í* % to. BV ^k K ÍTeel téW W* at a f^t té János^totarsa Práannak is. aki reggel 6-kor _ ügyelnem kell: egyet- . H_ Vím „ kezdte a munkát s annak is. Jen félig fogyasztott, úgyne- * vagy rosz. telfk az ebedlo. s kinyitják radjon a dobozokban. Amit „7+ általában elaz öltözők ajtaját ls. Efflt leh^t. azt űjból berakok a -uk megUtel ük sót ora Ut4n , odaáU1 a ^^ vetélőbe. amj pedig forma- ^^^ m^^ nézzük textilművek gyárkapujába a hibás lehúzódott, vagyegvéb portás: ellenőrzi az érkezők hibája van. leadom hulla- „Ilto+b T,Wf főmfívere\g.$gmLk _ w rn^ához látnak műszakdolgozói általában tíz perc- Nagy gondot fordít a tár- váltás idején. Eloszor azirocel előbb a gépek mellett töltő arra is. hogy a veté- daban adminisztrációs tenóiiT,=b- 1 u n tt mvalóikat végzik el. EllenaUnak- lok ne legyenek hibasak. Ha -rzik g iétszámot ha kell> Tiszta hengerrel Szálkás a farésze, könnyen különböző intézkedéseket beleakad a vékony szál, csa- tesznek. A szövőnő fél kettő felé pást — egyszerre több szál — Ma Timkó Zoltánnak már néhány pillantást vet a szakad ki — okoz, s ez sok adom át a szövődét a délvetést számláló órára, előre termeléskiesést jelenthet utáni műszakra. Azt kell elszámítgatja mennyi az az- mondanom neki. hoev fokonapi termelése. A tábláról látszik zottan ügyeljen a klímabe. rendezésre. sokszor ellenTíz perccel előbb ér- — T]-z pcrccei jövünk őrizze és állandóan működkezik a valtotarsnm. Fődx e]-bb mj js _ kezdi Farkas |e«.0 A délelőtt folyamán Maria. Együtt, járjuk korul nona majörfúzőnő. — Min- némi zavarok voltak vele. a gepeket. így aztan. ha va- d szövőgép henge- Jelentik egvmásnak a nalami nincsen rendjen. együtt rét megnézzük, különös gyobb gépállást okozó géplátjuk meg s igyekszünk, gonddal ügyelve'a szélekre, töréseket." csak olyanokat, hogy legközelebb ne forduljon elő hasonló hiba. A szövegének hátán a hengereket ^ ^ nézzük meg etöbb. Aztán ke- f^Yw a iánchenger 6 cserül a leszott anyagra a sor — meséli Babarczi Etelka. Váltótársam végignézi, nem hagytam-e benne elfűzött szálat, vagy valami egyéb imákat. A lelógó szálakat felkötöz- melyek megjavítása huzazük. megjegyezzük, melyik rrvosnbb időt vesz igénvbe. s gépen mikor várható, hogy ha előfordul, beszámolnak a henver- vagy csévehiánvról ítélni kell. is. A meetveszéiéc után köAztán megbeszélik az elő- zösen járják körbe a szöző műszak fűzőnőjével az vőtermet. hogv a művezetők eltelt nyolc óra alatti prob- között felmerült esetleges szövési hibát. Ha rendjén talál mindent, ráírja az anyagra a nevét lelős a minőségéért. vitákban ..ítélkezzenek". — Ma nem volt sok le- Két órakor szaggatottan , .. . fogyó henger és csapás sem felvillog fehér fénnyel a Onnantol o a te- nagyon akad't — adja át a lámpa a terem végiben. F.z partit Farkas Ilona váltó- a oerc igazán a műszákválAztán szaggatottan felvil- társának. Dudás Margitnak, tás ideie. A munka nem áll log fehér fénnyel a lámpa a — Rendjén ment minden— egy nillanatra sem. a terem végén. Két óra. Mű- teszi hozzá. gépek éppen c*ak gazdát szakváltás. Babarczi Etelka Dudás Margit megnézi a cserének a következő nyolc ráírja a teljesítménylapra a művezetői asztal mellett a órára. vetést számláló óra állását, táblát, melyre a szövők ír- Méry Éva gyon sokáig ez az aprócska falu. Ide nemigen jött senki, legfeljebb elköltöztek innen. Most pedig vannak, akik — mert itt látják biztos jövőjüket — ide települnek át. A fiatal Kothencz Ilona például Szatymazról jött. Migh Katalin pedig a Bács megyei Kelebi áról kérte felvételét a tsz-be. Tudják: nem ők az utolsók, akik más falvakból jöttek, s a jövőben itt akarnak élni. A fiatalok számára sokat mond itt például az. hogy Rózsa Lajos, Lázár János és más traktoristák havi keresete rendszeresen 2500 farint körül mozog, rakodómunkások. fogatosok, általában szakma nélküli dolgozók is kereshetnek annyit, mint az átlagos üzemi munkásfizetések. Szakember kellene Természetes, sok a javítanivaló még Öttömösön is. A nagy ígéretű, máris százholdakra rúgó szőlő-gyümöL csöstelepítések és a növénytermesztés mellett gyenge még az állattenyésztés. Kicsit szégyene is a közösségnek, hogy a sertéstenyésztésben az egy kocára jutó választási átlag eddig még az öt darabot sem érte el. A lehetőséghez képest kicsiny még a szarvasmarha-állomány is. A további fejlődéshez több szakemberre lenne szükség. Jelenleg például betöltetlen a főagronómusi állás is. Az állattenyésztés renbehozásához — mondják a vezetők — időre van még szükség. Ha továbbra is tartani akarják azonban azt a gyakorlatot, hogy évente félmillióval növelik a közös takarékbetétet. 1965-ben mára magasan jövedelmező állattenyésztésről sem mondhatnak le. Csépi József Gazdaságos tervteljesítést! M

agától értetődő dolognak tartjuk, hogy ki-ki a saját háztartásában, egyéni gazdálkodásában többször is megfontolja, hogy pénzét mire fordítsa. Válogatunk a termékekben, keressük az olcsóbbat, azt, amelyiknek megvétele gazdaságosabb számunkra. De amikor a közösség kasszájáról, a népgazdaság anyagi javairól van szó, igen sokan a vezetőkre mutatva azt mondják: az ő dolguk; hogyan gazdálkodnak vele. Pedig a mindannyiunk pénzével, közös vagyonával való gazdálkodás akkor hozhat sok és szép gyümölcsöt, ha minden munkahelyen, az élet legkülönbözőbb területein mindenkinek ügye ez s olyan egészséges szemlélet kap lábra, amely nem tűri meg a pazarlást, a felelőtlen gazdálkodást. Köztudott, hogy ha jobban akarunk élni, ha többet és olcsóbban akarunk vásárolni, akkor jobban is kell gazdálkodnunk, gazdaságosabban kell termelnünk. Nem véletlen, hogy ezt az igazságot most erőteljesebben hangsúlyozzuk. Átléptük az esztendő tizenegyedik hónapjának küszöbét, s a szegedi üzemek tapasztalatai tanúsítják: a tervteljesítés év eleji csorbáinak köszörűlése közben, a hajrában mint sűrűbb jelenség a felelőtlenség, újra kisért e mennyiségi számok hajhászása és emelkedik a termékek önköltsége. Sokan megfeledkeznek a gazdaságosság elvéről, nem látnak, s nem hallanak semmit, csak az éves terv mennyiségi száma lebeg előttük, ezt igyekeznek elérni minden áron. Az ilyen jelenségek láttán indokolt a felhívás: teljesítsük a tervet, de nem minden áron! Jogos a határozott figyelmeztetés: a tervet nemcsak mennyiségben, tonnában, vagy darabszámban kell teljesíteni, hanem azzal is törődni kell, hogy megfelelő termelékenységgel és önköltséggel termeljünk. Törekedni kell erre akkor is, ha például a rostkikészítő vállalat vagy a konzervgyár termékeire nagy szükség van és az utolsó két hónapra jócskán jutott az adósság törlesztéséből. Néhány helyen szükség van most e napokban is nagymértékű túlmunkára, mert az exporttervek teljesítése követeli ezt Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni — néha még a munkaszüneti napokon, rendezett műszakokkal is — bár jól tudjuk, ezek jelentősen növelik a költségeket. De nem engedhetjük meg azt, hogy a túlórákat jórészt a vezetés hibáinak elkendőzésére, a szervezetlenség miatti munkaidőkiesések ellensúlyozására használják, s ott, ahol általában megengedik a technológiai fegyelem lazaságát, az anyagpazarlást, a rossz minőségű munkát a fegyelmezetlenséget. Vagy ott. ahol olyan árut gyártanak, amelyből csak raktártöltő anyag lesz. Nagy szükség van például a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat termékeire. Ezért üdvözöljük azt a törekvést, hogy igyekeznek az év eleji lemaradást felszámolni és teljesíteni a tervet. Kevésbé dicsérhető azonban az intézkedési terv, amelynek megvalósításával akarják elérni ezt a célt. Többnyire túlórával szeretnék kiküszöbölni a csorbát. Már több hete munkálkodnak az intézkedési terv megvalósításán és még eközben is olyan hullámzó a termelés, hogy egyes üzemrészekben van olyan nap, amikor kényszerszabadságra küldenek embereket, másik alkalommal pedig a napi nyolcórai munkára rádolgoztatnak. A gazdaságosság követelménye azokban a gyárakban okozza a legtöbb gondot, amelyekben valamilyen ok következtében év elején nem tudták kihaszálni a termelési kapacitást. Itt nemcsak a gépek, a munkaerő átmeneti kihasználatlanságából adódtak veszteségek. Akkor sem volt célravezető ezt a részt olyan áruk termelésével betölteni; amellyel csak a raktár telik. Most sem szabad csak azért drága nyersanyagot felhasználni, s munkát ráfordítani egyes áruk termelésére, hogy a tervet teljesítsük, ha erre az árura a népgazdaságnak nincs szüksége. Drága az ilyen tervteljesítés a közösségnek. Az sem biztos, hogy az éú elején kiesett termékekre most szükség van. Lehetnek és vannak is olyan fogyasztási cikkek, amelyeknek májusban; júniusban van szezonjuk, de mivel akkor nem készítették el üzemeinkben, ma már aligha jelentenek többet, mint raktári anyagot Nagy felelőtlenség, a népgazdaság javaival való könnyelmű gazdálkodás lenne most olyan iparcikkeket gyártani, amelyek úgy kerülnek ki az üzemből; mint bóvli. Ne raktárra, hanem a szükségletek kielégítésére termeljünk! Ez legyen most minden üzem termelési jelszava és csak ez lehet a munka értékelésének reális mértéke is. Nem hasznos a népgazdaságnak az, ha tovább nőnek a készletek. S ne higgye senki, hogy a tervteljesítés mennyiségi számainak hajhászása dicsőséget hozhat a vállalatvezetésre, ha ugyanakkor drágábban termelnek a megengedettnél. A mennyiségi számok túlszárnyalása sehol sem mentheti a vállalat vezetés felelősségét a gazdaságtalan termelésért Tudjuk, nem könnyű kiszakadni a számok mennyiségének bűvöletéből, hiszen évekig ez volt a jó munka mércéje. De nemcsak a vállalati vezetőknek kell különbséget tenniük számok és számok között. Amikor egyes tervszakaszok lezárásakor összegezzük a számokat és tényeket, minden esetben azt is vizsgálnunk kell, hogy e számok mögött hasznos ipari termékek vannak-e, vagy olyanok, amelyek raktárakban hevernek. Hogy mennyire szükség van a szemlélet megváltoztatására is, arra jó példa a Szegedi Ruhagyár esete. Évközben át kellett állni szövetöltönyök gyártására. Egy ilyen átállás felborítja az éves tervet. A közületi gumírozott köpenyek helyett szövetöltönyöket gyártani egyet jelent a termelési érték csökkenésével. Ugyanis a köpenyek alapanyaga jóval nagyobb értéket képvisel, éppen ezért a készárú értéke is magasabb. A ruhagyáriak ezért tervmódosítást kértek a minisztériumtól. Hétfőn érkezett meg a miniszterhelyettes válasza, amelyben közli, hogy a termelési értéktervet nem változtatják meg, majd az éves tervteljesítés értékelésekor ezt figyelembe veszik. Nagy aggodalommal fogadták ezt a levelet, mert arra gondoltak, mi lesz, ha egy eredményes első félévi munka után Szeged vezetőit és közvéleményét arról kell majd tájékoztatni, hogy a ruhagyár nem teljesítette tervét. Más üzemben is előfordulhat ilyen jelenség. Senki se higgye, hogy csatát vesztett, ha egy-két százalékkal ilyen okok miatt elmarad a termelési értékterv teljesítésével. Sőt az lenne a veszteség, ha most a számok bűvöletében igyekeznének olyan árukat gyártani, amelyekkel ugyan teljesítik az év elején tervesített összeget, de ugyanakkor ezek az áruk, amelyekbe drága importanyagot, munkát öltek, raktáron hevernének hosszú hónapokig, esetleg évekig. Ezért hangsúlyozzuk; mindenütt teljesítsük a tervet, ahol erre lehetőség van, de nem minden áron, és gazdálkodjunk felelősséggel a ránk bízott anyaggal, az emberek munkájával. NAGY FAL Szerda. 1964. november 4. Díu-MAGYARORSZAG 3