Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-25 / 276. szám

A közömbös ráhagyásról Mi van az elszámolási lapon? Gyorsposta | A ponyva alatt I IIII. és a IV. Békekölcsön nyerőszámai AZ EDDIGI LEGNAGYOBB TANÁCSI BERUHÁZÁS — MEGVA­LÓSÍTÁSA A HARMADIK ÖTÉVES TERVBEN KEZDŐDIK — MEGALAPOZZA SZEGED TOVÁBBI FEJLŐDÉSÉT Készül a gázvezeték MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 54. évfolyam, 276. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1964. november 25. Új főgyűjtőcsatorna épül A szegedi városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap, kedden délelőtt ülésezett. Napirendi pontként tárgyalta — többek között — egy új szennyvíz- és csapadékelve­zető főgyűjtőcsatorna beru­házási programját. A beru­házási programot az Orszá­gos Tervhivatal és az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság egyetértésével a végrehajtó bizottság jó­váhagyta. A M óra város—Rókus, az­után a leendő északi város­rész, s a körtöltésen kívüli iparkörzet — amely a gumi­gyártól az Izabella hídig ter­jed — új főgyűjtőcsatorná­idnak. beruházási összköltsége több mint 134 millió forint. A város, illetve a tanács éle­tében ez az eddigi legnagyobb összegű beruházás. Az új fő­gyűjtő megépítéséinek jelen­tősége az egész város életére, fejlődésére kihatással lesz. Megalapozza a nagyarányú urbanizációs folyamatot, a to­vábbi iparosítást, valamint, hogy a távlatokban sor kerül­hessen a külső városrészek nagyütemű korszerűsítésére. A megépülő főgyűjtő a Ti­sza jobb partján, a Tisza és a körtöltés által határolt te­rületnek, a móraváros-rókusi városrészeknek, valamint a leendő északi városrésznek a szenny- és csapadékvizét to­vábbítja. A körtöltésen kívüli ipar­körzetből pedig a szenny­vizeket vezeti cl. A gravitációs főcsatorna 2—3 méter közötti átmérőjű lesz, teljesen a földbe süllyesztve. Az alsó szakaszán a csatorna 6—7 méter mélyen kerül a földbe. A főcsatorna a körtöl­tésen kívül mellékágat kap, s ez szennyvíz-nyomócsőből áll. A Vám téri osztóművön át a szennyvíz, a csapadékvíz a Tiszába Jut. Az új főcsatorna csatlakozik a hattyas—holt-tiszai csator­narendszerhez is. amely, mint ismeretes, igen jelentős Alsó­város csapadékvizének elve­zetésében. Az új főcsatorna, valamint a hattyas—holt-ti­szai vízátemelő megteremti a feltételeit annak, hogy hosszú évtize­dek baját megszüntessék, s Alsóvárost, Móravárost, Ró­kusi mentesítsék a pusztító csapadék- és talajvizektől. Ezzel együtt a távlatokban mód lesz arra is, hogy a külső városrészekben fokozatosan eltűnjenek a múlt átkos örök­ségeként még meglévő nyíit­szelvényü csatornák, utcai ár­kok. Az új főgyűjtő megépí­tése után természetesen erő­tele jesen napirendre kell tűzni a fő­gyűjtőbe torkolló csatorna­rendszer korszerűsítését, illetve újak megvalósítását is. Az új főgyűjtőből a szenny- és csapadékvíz továb­bítását a Tiszába a legjobban a távlatokban biztosíthatjuk. Az elgondolások szerint ugyanis — a város távlati fejlesztésének fontos része­kónt — megépül a Holt-Tisza partján a derítőmű. A következő évben elké­szül az új főgyűjtő műsza­ki, kivitelezési terve. A generáltervező az ÉM Mélyépítő Tervező Vállalat. Ezután a harmadik ötéves tervben a kivitelezési munka kezdődik. Az új főcsatorna teljes megépítése átnyúlik a negyedik ötéves tervbe is. Tovább fejlődik az öntözés Szegeden Új SntözStelep a Móra Tsz-ben Tanulnak a leendő szakmunkások Losoncai Pál földművelés- MA—200-as öntözőberende­ügyi miniszter az onszággyű- zés érkezett a tsz-be, s a lés szónoki emelvényéről je. tél folyamán még egy MA— lentette be mindannyiónk 350-es berendezést vásárol­nagy örömére: nak. Az üllési földgáz szegedi hasznosítása gyakorlatilag is a megvalósulás útjára ke­rült. A város közigazgatási határától a gázműig —mint ezt korábban jelentettük — a gázmű megkezdte a föld­gázvezeték építését. Az Or­szágos Gáz- és Kőolajipari Tröszt intézkedésére a Sió­foki Kőolajvezeték Vallalat munkabrigádjai hozzáfogtak a földgázvezeték kiépítésé­hez Ülléstől Szeged határáig. A földbe süllyesztett veze­ték Ülléstől a városig 22 ki­lométer hosszú lesz. A cső­vezeték 318 milliméteres át­mérőjű és 8 milliméter vas­tag. A vezeték — a terv sze­rint — december végére ké­szül el. Az üllési földgáz Szeged­re vezetésével egyenletesebb, jobb lesz a gázszolgáltatás. vascsődarabokat összehegesztik, majd a vezeték nyom­vonalához szállítják idén már — az öt évvel ezelőtti 165 ezer holdról — kereken félmillió hold­ra növekedett az öntözött területek nagysága ha­zánkban. E nagyszerű országos siker kapcsán elmondhatjuk: az öntözéses, belterjesebb nagy­üzemi mezőgazdaságért való küzdelemből a szegedi tsz-ek is derekasan kivették ré­szüket eddig. A megyei jogú városi tanács vb mezőgaz­dasági osztályának adatai szerint a szegedi közös gaz­daságokban idén 2144 hold területet öntöztek, s ez megközelíti a közös szántóföldek egy­negyed részét, A tsz-ekben jelenleg is hosszabb-rövidebb távlatok­ra szóló újabb és újabb ön­tözésfejlesztési tervek ké­szülnek. Néhány új terv — mint Szabó Zoltán városi főagronómus elmondotta — máris a megvalósulás útján van. 1965-ben a legnagyobb „ugrást" a Móra Ferenc Tsz gazdái tervezik. Az utóbbi hónapokban két darab nagy teljesítményű Kohászati automatizálási konferencia A Bányászati és Kohászati egyesület, továbbá a Villa­mos Automatika Intézet ren­dezésében, a Technika Házá­ban kedden háromnapos ko­hászati automatizálási konfe­rencia kezdődött A tanács­kozáson részt vett Molnár László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­je és a kohászat sok mérnö­ke, kutatója, s egyéb szak­embere. A megnyitó beszédet dr. Kocsis József Kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes mon­dotta. Hangoztatta, hogy a vaskohászat az ország ipari termelésének mintegy egy­nyolcadát adja, ezért rendkí­vül fontos, hogy munkáját korszerűen, a lehető leggaz­daságosabban végezze. A ko­hászat fejlesztéséheik sőt au­tomatizálásában is igen je­lentős eredményeket értek el az elmúlt évek folyamán. A közeljövőben újabb feladato­kat kell megoldani. Ilyen a borsodi ércelőkészítőmű lét­rehozása, amely a diósgyőri és az ózdi kohászatot szol­gálja majd ki. A miniszterhelyettes beje­lentette, hogy a jövő év őszén a KGST Magyarorszá­gon rendezi a második kohá­szati nemzetközi automatizá­lási konferenciát, amelyet ki­állítással kötnek össze. A megnyitó beszéd után Bartha Zoltán, a KGM táv­lati fejlesztési főosztálya ko­hászati osztálya vezetőjének előadását olvasták fel a ko­hászat automatizálási tervei­ről, majd a tanácskozás rész­vevői több szekcióban meg­kezdték munkájukat. (MTI) A három géppel jővóre újabb 400 hold közös szán­tóföld öntözése válik le­hetővé. Az új öntözőtelepet a bajai műút és Kiskundorozsma kö­zött elterülő, aszálytól ed­dig gyakran sújtott határ­részen rendezik be. Az Űj Élet Tsz legköze­lebbi öntözésfejlesztési ter­vében — melyet 1965-ben valósít meg — további 250 hold terület permetező ön­tözése szerepel. S ehhez két új berendezést rendelt a szövetkezet. A több éves ta­pasztalatok alapján különösen a fűszerpaprika termesztésére lesz itt ál­dásos hatássa] az öntözés. A Felszabadulás Tsz a baktói szikeseken idén már 682 holdon termelt rizst. S a korábban csaknem termé­ketlen területek most 16— 20 mázsás átlagtermést ad­tak. 710 holdon pedig egyéb szántóföldi növényeket, ta­karmányt és zöldségféléket öntöztek. Jövőre elsősorban az öntözéssel eddig elért eredményeik megszilárdítá­sát tervezik. Ugyanakkor több száz hold szikes le­gelőre is ki akarják ter­jeszteni az öntözést. Szabó Zoltán szerint az 1965-ös év a szegedi tsz-ek öntözéses gazdálkodásában a minőségi változások éve lesz. Megkezdik többek között az öntöző szakmunkások terv­szerű folyamatos képzését. Már a közeljövőben meg­kezdődik mintegy 32 szövet­kezeti gazda részvételével az első 3 éves öntözőszak­munkás-képző iskola. A hallgatók a télen tantermekben sajátítják el a szükséges elméleti szak­ismereteket, nyáron pedig gyakorlatban ismerkednek az öntözés mes­terfogásaival. A tervszerű szakmunkásképzéssel lehető­vé válik, hogy a következő években a már kész ás épü­lőfélben levő nagy öntöző­rendszerek tökéletes kiszol­gálásához a képzett szak munkásgárdát felneveljék. A vezeték nyomvonalánál daruk mozgatják a vascsövet, amit a földbetevés előtt újból hegeszteni kell, hogy „egy darabból" álljon mind a 22 kilométeren Tudományos megállapítások idegen forgalmunk felentőségéről Az Országos Idegenforgal­mi Hivatal által rendezett idegenforgalmi kollokvium keddi ülésén Rédei Jenő. a konjunktúra és a piackutató intézet igazgatója tartott elő­adást „Az idegenforgalom és a piackutatás" címmel. Megállapította, hogy a magyar devizabevételek­ben az idegenforgalom ma még csak szerény hánya­dot képvisel. Ha a bevételt növelni kí­vánjuk, módszeres és alapos piackutatás szükséges. Hogy az idegenforgalom devizabe­vételei mennyire javíthatják a fizetési mérleget, arra kü­lönösen jellemző Svájc. Ausztria és Spanyolország példája. A továbbiakban rámuta­tott, hogy nálunk a turisták, a kül­földiek viszonylag nagyon keveset költenek. Ennek okait részletesen fel kell tárni, az azonban bizo­nyos. hogy nem nyújtunk elég sokrétű vásárlási és szó­rakozási lehetőséget. Még a külföldi tudósok is hangoz­tatják, hogy Magyarországon az egyik legfontosabb ide­genforgalmi gócpontot a gyógyfürdők alkotják, ezt azonban nem használ­juk ki eléggé. A gyógyfür­dőkön kívül „jól el tudnánk adni" a Balaton strandjait, a népi táncot, a népzenét, a tokaji bort. a magyar kony­hát, a vadászati alkalmakat, 'a művészeti érdekességeket és az egyes sajátos magyar specialitásokat A Financial Times éppen a napokban írta, hogy a szocialista országok kö­zül Magyarország egyike a leg vonzóbbaknak a nyugati turisták számára Dr. Bognár József egyete­mi tanár, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnöke „Az idegenforgalom mint a gazdasági növekedés egyik faktora" címmel tartott elő­adást, Megállapította, a hazánkba irányuló ide­genforgalom öt és félsze­rese az 1960. évinek. Különösen sokat emelkedett azoknak a száma, akik Csehszlovákiából. Lengyel­országból, a Német Demok­ratikus Köztársaságból, va­lamint Jugoszláviából és a Német Szövetségi Köztársa­ságból látogattak hozzánk. Nagyot nőtt azonban a ten­gerentúlról. az USA-ból és Kanadából hozzánk látoga­tók száma. Az új vízum­rendszernek tudható be. hogy a tavaly októberi 990Ó nyugati vendéggel szemben ez év októberében már 16 ezer nyugati vendéget fo­gadhattunk. Az idegenforgalom által nyújtott anyagi előnyök megfelelő idegenforgalmi in­tézményeket kívánnák. Ide­genforgalmunk azonban csak akkor válhat hasznot hajtó­vá, ha az összes, idegenfor­galommal kapcsolatos szol­gáltatást magas szinten nyújtjuk. Nemcsak a szállodákra, ét. termekre kell gondolnunk, hanem például a szórako­zási. áruvásárlási lehető­ségekre. Az idegenforgalmi intézmé­nyek létesítésével párhuza­mosan javítani kell a vízel­látást és más kommunális szolgáltatást, bővíteni kell a bolthálózatot. Mindez növeli a falu egész anyagi és kul­turális ellátottságát, s lehe­tővé teszi, hogy a falusi lakosság színvo­nalas, jó elhelyezést nyúj­tó szobák kiadásával kap­csolódjék be az idegenfor­galomba, versenyezve a kifejezetten idegenforgalmi intézmé­nyekkel. Ismeretes, hogy Svájcban és Ausztriában alig akad olyan útmenti ház, amelyen ne lenne látható a „Zimmer frei" feliratú tábla. Ezt — ha kisebb mértékben —. de nálunk is el kell érni. Lényegesen javítani kell az áruellátást. A legszebb táj sem jelent önmagában vévé idegenforgalmi lehetőséget. Az üdülőhely a maga civi­lizációjával. szátiociáival, fej­lett úthálózatával, magas színvonalú anyagi és kultu­rális szolgáltatásaival, sétá­nyaival és parkajival eriütt alkotja a7. üdülőhelvet. Ezek nélkül csak festői táj lehet Ezt figyelembe kell ven­nünk, ha idegenforgalmunk fejlesztéséről tárgyalunk. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! 1 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom