Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-21 / 273. szám

«wmtm ^B^x^mi Wm Külügyminiszteri beszámoló népköztársaságunk nemzetközi helyzetéről — Interpellációk 54. évfolyam. 273. szám Ara: 60 fillér Szombat. 1964. november 21. Péter János: Bővültek államközi, gazdasági kapcsolataink sével foglalkozott ezután Pé- getlenségéért, az imperializter János. mus hadállásainak felszámoBesaéde elején a külügyminiszter rámutatott: A Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatai az utóbbi időben nagymértékben növekedtek. Így a nemzetközi élet terén új lehetőségek vannak előttünk. Külpolitikánk alapelveit, céljait, a magyar nép alapvető érdekei határozzák meg. Ezért külpolitikai tevékenységünknek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy: O

Erősítsük a szocialista országok összefogását; O

Fejlesszük a szocialista és a többi antiimperialista ország kapcsolatait és együttműködését a kolonializmus és neokolonializmus teljes felszámolásának gyorsítására; ©

Erősítsük a népek harcát a termonukleáris háború veszélye ellen a nemzetközi béke megszilárdításáért; O

fejlesszük kapcsolatainkat a nyugati kapitalista országokkal a békés egymás mellett élés jegyében, a. kölcsönös előnyök alapján. Az új lehetőségek bonyolult feladatokkal járnak együtt A 14 szocialista ország szövetségi rendszerében különleges helye és szerepe van a szocialista országok elsőszülöttének, a Szovjetuniónak. A világ minden népe kőzött a Szovjetunió népei szenvedtek, áldoztak és alkottak a legtöbbet más népek szabadságáért, felemelkedéséért, a gyarmati rendszer széteséséért, a béke megvédéséért. A Szovjetunió a fő tényező abban — természetesen a köréje csoportosult nemzetközi béketáborral együtt —, hogy a harmadik világháborút sikerült mind a mai napig elhárítani, sőt, hogy reális célkitűzés lehet a termonukleáris háború veszélyének, ezzel együtt bármiféle világháború veszélyének végérvényes kiküszöbölése. A béke további védelme megköveteli a szo- etatista orszíágoktól, a háborús veszély ellen mozgósítható minden antiimperialista erőtől a fokozott összefogást, együttműködést a Szovjetunióval a feszültségek enyhítéséért, az imperialista agresszió veszélyeinek felszámolásáért, az általános és teljes leszerelésért. A Szovjetunióhoz fűződő testvéri, baráti, szövetségi kapcsolatainkat tehát nem egyszerűen szomszédságunk, közös érdekeinknek sorozata határozza meg, hanem az a világpolitikai felelősség és hatékonyság is, amelyet mi a Szovjetunióban látunk. Éppen így a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa elvei és gyakorlatai sem csak egyszerűen e szervezetek tagországaival fűznek egybe bennünket, hanem ezeket az elveket és, gyakorlati akciókat kívánjuk alkalmazni az olyan szocialista országok felé is, amelyek nem tagjai ezeknek a szervezeteknek. Mi különösen érdekeltek vagyunk a külkereskedelem és általában, vagy még inkább a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztésében — mondotta Péter János, majd arról beszélt, hogy külkereskedelmi forgalmunk 65—70 százaléka a szocialista országok, 30—35 százaléka pedig a többi ország felé irányul. A szocialista országokkal bonyolított forgalomnak mintegy fele tartozik a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok területére. Ez év első kilenc hónapjában importunk legnagyobb részét nyersanyag- és félkészáru képezte. Ez «s összúnportlalatok tervének kidolgozására. 1964. november 2án életbe lépett az Intermetall nevű magyar—csehszlováklengyel közös vaskohászati vállalkozás létrehozására vonatkozó megállapodás. A szocialista országokkal folyó kulturális kapcsolataink mélyítése és tervszerűbbé tétele szempontjából különösen jó és tanulságos példának ígérkezik a magyar—csehszlovák viszonylatban életre hívott kulturális vegyes bi zottság. öt testvéri szocialista országnak a nemzetközi feszültség, provokációk veszélyével különösen megterhelt szakaszán meg kell küzdeni. TávolKeleten a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Kiriad Népköztársaság' Az el nem kötelezett országok ez év októberében Kairóban tartott második konferenciájának jelentőségéről szólva elmondotta: míg 1961-ben a belgrádi konferencián 25 ország hivatalosképviselété és 3 ország megfigyelője vett részt, addig a kairói konferenciád 57 ország' volt hivatalos rész ve, vő és 10 ország küldte el megfigyelőit. A kairói közös nyilatkozat a bókéért, a népek füglásáért a neokolonializmus ellen vívott harc útmutató jellegű, mozgosító és széles frontot összefogó kiáltványa. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözli a konferencián részt vett kormái riyokat, szolidaritásáról biztosítja őket harcukban, s magáévá teszi javaslataikat és követeléseiket a népek, függetlensége, szabadsága, a nemzetközi béke és biztonság érdekében. Támogatjuk az el nem kötelezett országok antíímperialista törekvéseit A fejlődő országok kedvező hatása a nemzetközi életben sokféle vonatkozásban érzékelhető. Európában és Amerikában egyre inkább úgy kell külpolitikai tervekkel foglalkozni, hogy figyelembe kell venni ezt a hatalmas új tényezőt. 115 állam vesz ma részt a nemzetközi életben. Szavazatuk a nemzetközi szervezetekben független gazdasági, népességi, haditechnikai erejüktől. Egy állam egy szavazat, s a 115 állámból mintegy 75 tartozik az el nem kötelezett orszának 57 százaléka volt, 17 százalékkal több, mint az előző év első három negyedévben, s ennek nagy részét a Szovjetunióból kaptuk. Az import második legnagyobb csoportját — közel 30 százalékát — a beruházási célzatú gépek és gépi alkatrészek alkották. Külkereskedelmi forgalmunk szocialista viszonylatban főleg akkor növelhető tovább, ha fejlesztjük és tervszerűbbé tesszük az ipari kooperációt és szakosítást. Ezért nagy a jelentősége a Szovjetunióval és a Lengyelországgal kötött alumíniumtermelési egyezménynek, a magyar—csehszlovák együttműködésnek a közös dunai vízierömű-rendszer felépítésében, a magyar—bolgár megállapodásoknak a gazdasági élet különböző területein közös intézetek és válgok csoportjának keretébe, és a Vietnami Demok- Jelenlétük a nemzetközi ratikus Köztársaság, a konferenciákon az antiimperialista harc lényeges tényezője. A Magyar Népköztársaság nagy megbecsüléssel tekint ezekre az országokra, hősies antikolonialista harcaikra, s kívánjuk, hogy most a neokolonializmus ellen vívott küzdelmeikkel tudják kivívni gazdasági függetlenségüket és megszilárdítani nemzeti önállóságukat. Az Egyesült Arab Köztársaságtól és az Algériai Demokratikus és Népi Köztárnyugati féltekén a Kubai Köztársaság és itt KözépEurópában a Német Demokratikus Köztársaság. A békéért, biztonságukért, a szocializmus vívmányainak védelméért vívott harcukban teljes szolidaritásunkról biztosítjuk őket — mondotta Péter János. A nemzetközi kapcsolatoknak nem jelentéktelen tényezője az utasforgalom. Mi minden irányban tettünk lépéseket az utazási könnyítésekre. Ebben az évben a Szovjetunió, Lengyelország, NDK, Bulgária, Románia és Jugoszlávia — viszonylatában könnyítettük meg az utazásokat. De megkönnyítettük t nyugati országokba, így elsősorban Ausztria felé is. Az afrikai, az ázsiai, a latin-amerikai országokhoz fűződő kapcsolataink kérdésaságtól kezdve a fejlődő országok egész sorával folyt ebben az évben is kormányszintű megbeszélés kapcsolataink bővítésére. Jemen elnökének és Etiópia császárának magyarországi látogatása nemcsak e két országgal való kapcsolatok szempontjából volt jelentős. Tervek vannak további magasszintű kölcsönös látogatásokra a közeli hónapokban a fejlődő országok és a Magyar Népköztársaság között. Külképviseleteket tartunk fenn Afrikában: az Egyesült Arab Köztársaságban, a t Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságban, a Marokkói Királyságban. Etiópiában, Szudánban, Ghanában, Guineában, Nigériában, Kenyában —, de szoros kapcsolatokra törekszünk más afrikai országokkal is. Külképviseleteink vannak Ázsiában: Indiában, Indonéziában, Irakban, Szíriában, Burmában, Japánban. A latin-amerikai országok közül a következőkben van külképviseletünk: Kuba, Brazília, Bolívia, Argentína. Uruguay. Kapcsolataink a nyugati államokkal A nyugati kapitalista országokhoz fűződő kapcsolatainkról szólva Péter János külügyminiszter elmondotta: lényegesen javultak és bővültek kapcsolataink a legutóbbi időben is ezekkel az országokkal, mind kormányközi, mind gazdasági és kulturális téren. A békés egymás mellett élés elvét pártunk nyolcadik kongresszusa tömören így fejezte ki: „Még bensősé(Folytatás a 2. oldalon.J Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 orakor folytatta tanácskozás it. A vízügyi törvénytervezet vitájában felszólalt Erdei Ferenc Bács megyei, dr. Zsigmond László Vas megyei, dr. Noszkay Aurél budapesti és Nagy József Békés megyei képvis lő, majd Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, a napirend előadója válaszolt a hozzászólásokra. Egyebek között elmondotta, hogy a képviselők javaslatait a kormány megvizsgálja és a vízügyi és egyéb illetékes állami szervek a népgazdaság teherbíró képességéhez mérten megteszik a szükséges intézkedéseket a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság vízellátásának további javítására. Hangsúlyozta: a vízügyi törvényjavaslat vitája megmutatta, hogy a vízgazdálkodás, amely azelőtt lényegében csak a szakmai köröket foglalkoztatta, jelentős társadalmi üggyé vált. Rámutatott arra, hogy a kormány is nagyra értékeli a tanácsok munkáját a helyi vfzüg i feladatok egész sorának, a lakosság vízellátásának, a csatornázásnak, a kisebb vízrendezési munkáknak, az öntözés fejlesztésének, az árvízvédelem igazgatási feladatainak megoldásában. A miniszter a továbbiakban a helyi erőforrások felhasználásának jelentőségével VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! és a képviselők néhány más indítványával foglalkozott. Az országgyűlés Losonczi Pál válaszát és a törvényjavaslatot — a képviselők által javasolt módosításokkal — egyhangúan elfogadta. Ezután az elnöklő Vass Istvánné szünetet rendelt el, majd szünet után Polyák János elnökletével folytatódott a tanácskozás. Napirend szerint Péter János külügyminiszter beszámolója követi ezett a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról, A miniszter végül hangsúlyozta: A kormány is szükségesnek tartja és megfelelően támogatja, hogy a vízüg.s i, egészségügyi és egyéb illetékes szervek továbbra is fokozott figyelmet fcrditsanaic a szennyvíztisztítási technológia tökéletesítésére, a ciz-kémiai és víz-biológiai kutatások lejlesztésére. Ehhez jelentős seg.tséget ad a KGST keretében kialakult tud mányos együttműködés, s adnak azok a tanulmányok és ajánlások, amelyeket ebben a kérdésben a KGST szervei kidolgoztak. A szomszédos országokkal kötött kétoldalú egyezmények is kellő alapot nyújtanak ahhoz, hogy vízügyi szexvek erőfeszítései a határfolyók szennyeződésének megszüntetésére eredményre vezessenek.