Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-03 / 258. szám
\ Kinek van igaza? Legfelsőbb bírósági állásfoglalások vitás ügyekben Jégverés pusztította él az egyik tsz 90 holdnyi paprikatermésének nagy részét. Az Állami Biztosító 517 ezer forint kártérítést fizetett, de a szövetkezet ezt az összeget keveselte és további 689 ezer forint megfizetéséért pert indított. Arra hivatkoztak, hogy a termésnek azt a részét, amit a jég nem pusztított él. nem tudták értékesíteni. A keresettel szemben a biztosító azzal védekezett, hogy becslöi a jégkárt jól állapították meg, az ellen a szövetkezetnek sem volt kifogása. A kárösszeg kiszámításánál a megmaradt termés értékcsökkenését is figyelembe vették. Az értékesítési lehetőségek hiánya miatt keletkezett veszteségre a biztosítási szerződés nem terjed ki, ilyen kockázatot nem vállaltak, ezért a szövetkezet további igényt nem támaszthat. A Csongrád megyei bíróság az Államj Biztosítót 143 ezer 750 forint megfizetésére kötelezte. A Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet megsemmisítette, és a keresetet elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a kármegállapítás a legmesszebbmenő körültekintéssel történt, sőt, egy szakértői bizottság még ellenőrizte is és ennek alapján fizette ki a biztosító a több mint félmilliónyi kártérítést. A szövetkezetet valóban ennél nagyobb kár érle, ez azonban az értékesítési nehézségek következménye volt. amire a biztosítási szerződés nem terjed ki. Ilyen körülmények között követelése alaptalan. Téglagyártás — maszek alapon Egy szövetkezet elnökét felkereste két téglagyári szakmunkás és a következő ajánlatot tette: — Amennyiben anyagi támogatást kapunk, vállaljuk, hogy 500 ezer szénporos téglát gyártunk. A kockázatot mi viseljük. A szövetkezet építkezni akart, ezért kapott az alkalmon. Meg is állapodtak. A szerződés szerint a tsz a téglákért ezer darabonként 300 forintot fizet. A két ember munkásokat vett fel és a gyártást teljhatalmúan irányította. Amikor feladatukat elvégezték, és a félmillió tégla elkészült, a munkásokat szélnek eresztették. Az elbocsátott emberek azonban 15 nap felmondási illetmény megfizetéséért a tsiz ellen pert indítottak. Ezenkívül kártérítést is kértek azért, mert munkakönyvüket késve kapták meg. és emiatt nem tudtak másutt elhelyezkedni. A hódmezővásárhelyi városi bíróságnak mindenekelőtt azt kellett megállapítania, hogy a tsz és a munkások között keletkczett-e munkaviszony, mert ez dönti el a kártérítési felelősség ós a bérkövetelés kérdését. A bíróság álláspontja az volt, munkaviszony volt közöttük. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa ellenkező határozatot hozott ós a következőket mondta ki: — A mezőgazdasági termelőszövetkezet — a népgazdaság szükségletének megfelelően — gazdasági melléktevékenységet is folytathat. Ez azonban nem szolgálhat alapul arra, hogy ezt a lehetőséget egyesek visszaélésekre használják fel és a szövetkezet cégére alatt saját hasznukra működjenek. A szénporos tégla gyártása nem tartozott a szövetkezet melléktevékenységéhez, tagjait a munkánál nem foglalkoztatta. Bár úgy tüntették fel, mintha a szövetkezet működési körébe tartozna a gyártás, valójában a két szakember vállalkozása volt. A munkások nom a tsz-szel, hanem a gyártás két irányilójával kerültek jogviszonyba. Ezért a szövetkezet ellen indított keresetüket el kellett utasítani. A tsz közgyűlésre tartozik Egy tsz-tag tanyája mellett fekszik a szövetkezet földje. A tanyának nincs kerítése és így a gazda állatai átjártak a szomszéd vetésbe. A szövetkezet közgyűlése megállapította, hogy az. állatok a kukoricásban súlyos károkat okoztak, ezért a tag ellen a Csongrád megyei bíróságon kártérítési pert indítottak. Az ügyben végső fokon — törvényességi óvás alapján — a Legfelsőbb Bíróság a következő határozatot hozta: — A háztáji gazdaság az egész termelőszövetkezeti gazdálkodás szerves része. Ma még fontos szerepet tölt be nemcsak a termelőszövetkezeti családtagok élelmezésében. hanem a lakosság hús-, tej- és tojásellátésában is. A háztáji gazdaság a termelőszövetkezeti élethez tartozik és szorosan összefügg a tagsági viszonynyal. Ha tehát a tsz-tag a háztájiban úgy gazdálkodik, hogy azzal a szövetkezetnek kárt okoz, akkor az illetővel szemben fel lehet lépni. Amennyiben a kár egy éven belül a 300 forintot meghaladja, a kártérítés kérdésében a közgyűlés dönt A kövér bika esete Egy termelőszövetkezeti tag bikahizlalási szerződést kötött. Vállalta, hogy meghatározott időre legalább 430 kilogramm súlyú, másodosztályú. saját nevelésű bikát ad át. Kötelezettségének azonban csak elkésve tett eleget; a határidő után 68 napra szállította le a bikát. Viszont akkor az állat már hat mázsát nyomott és elsőosztályú minőségű volt. Ennek ellenére a.hizlaltató vállalat, késedelmi kötbér fizetéséért, a letenyej járásbíróságon pert indított ellene. Nem volt vitás, hogy a határidő elmulasztása miatt a tsz-tagnak kötbért kell fizetnie, csak azt kellett eldönteni. milyen alapon számítsák azt ki, A vállalat ugyanis amellett kardoskodott, hogy nc a bikának a szerződésben kikötött kisebb, hanem az átadáskori hatrruL zsás súlya után számítsák a kötbért. A Legfelsőbb Bíróság a tsz-tag javára döntött. Kimondta: ha a termelők nem azért esnek késedelembe. mert az állat a kikötött határidőre nem érte el a kívánt súlyt, hanem a mulasztásnak valamilyen más oka van, de végül is nagvobb súlyú állatot szolgáltatnak be, ez nem eshet a rovásukra, hiszen a súlytöbblet a népgazdaság érdekét szolgálja. Ilyen esetben nem azt kell alapul venni, mennyi a leszállított állat értéke, hanem azt, hogy mennyit ér a szerződésben kikötött állat. H. E. múzeumi termek vitrinjelbe, hogy egykori őseink életmódjának és kultúrájának „regőseivé" váljanak. Balogh Ödön Afrikába és vissza — fél óra alatt Marokkóban társaságot szerveztek, amely a gibraltári szoros alatt Afrika és Európa között alagutat szándékozik építeni gépkocsik számára. A terv szerint az alagút hossza 13 km lesz. Az interkontinentális utazás tehát mindössze néhány percet vesz majd igénybe. Új típusú autórádió A Székesfehérvári Finommechanikai és Autójavító Vállalatnál az elmúlt évben újtípusú autórádió sorozatgyártását kezdték meg. A készülék minden gépkocsiba beszerelhető tranzisztoros* nyomtatott áramkörös, három hullámsávos, kitűnően bírja az autó rézását. Ez a rádió még csaknem teljesen ismeretlen a hazai autótulajdonosok körében* mert tavaly csak exportra készítették. Az idén azonban már belföldön is forgalomba kerül. Az év végéig mintegy ötezret adnak át a hazai kereskedelemnek. (MTI) A Várpalotai Szénbányászati TrOtzt férfi m unkaerőt vesz fel 18—45 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydráH szenet kapnak térítés nélkül. Oliköltségot felvétel esetén megtérítünk. Felvételhez szükséges: munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi Igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet folyamatosan a Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán. néma tanúi is belépnek a A régmúltról vallanak Mint az aranyától megfosztott zsugort, földúlt arccal és földszegényen áll Tápé határában az a természet alkotta „múzeum", mely évezredeken át mély hallgatással rejtegette kincseit. A nyáron régészek jöttek és megvallatták a föld mélyét, elvittek mindent, amit féltve őrzött. Az értékes leletek a Móra Ferenc Múzeum régész-műhelyében várják, hogy a szakemberek nagy-nagy türelemmel és hozzáértéssel a cseréptöredékekből „feltámaszszák" és újra teremtsék. Gazdag régészkincs Munka után és munka előtt állanak a régészek. A sok Izgalmat és meglepetést nyújtó ásatásokkal nem ért véget a munkájuk. Sőt, talán ezután kezdődik a nehezebbje. Rendszerezni, rekonstruálni a leleteket, tudományosan feldolgozni az anyagot — igazi szakértői és egyben türelem-munkát igényel. Trogmayer Ottó régész mutatja a dobozokba, ládákba gyűjtött anyagot. Mintegy 10—12 ezer cserépdarab, sok dísztárgy, használati eszköz képezi az idei leletanyagot. — Három nagyobb ásatást végeztünk az idén. Most október elején dr. Bálint Alajos múzeumigazgató Kiskundorozsmán tárt fel egy honfoglaláskori temetőt Az öt sír egyikében fegyverzetével együtt eltemetett harcos feküdt Az ilyen korai (X. század!) magyar település elég ritka, ezért értékes a lelet — magyarázza. — A másik két ásatást én vezettem. Négy évi munka után most befejezettnek tekintem a tápéi bronzkori település feltárását Mintegy 680 sírt ástunk ki, melyekben ritka bronzékszereket, szövetdarabokat találtunk. Ez Közép-Európa egyik legnagyobb bronzkori lelete, melynek kora az időszámítás előtti 1350—1250-re tehető. Fejedelmi lelet Faládában fekszik az egyik zsugorított csontváz, lábánál cserépkorsó, derekán bronzöv. Fejedelemnő lehetett. Előkelő volt életében, s előkelő leletmivoltában is. — Ilyen bronzöv mlndöszsze hat darab van egész Európában. Igen értéke*: a régészet számára — mutatja Trogmayer az eredeti földdel együtt kiemelt csontvázat. Milyen újabb ismeretanyagot nyújt a szakembereknek a tápéi lelet? A bőr- és szövetmaradványokból rekonstruálhatják a bronzkori viseletet, ami eddig eléggé ismeretlen volt A nagyszámú sírfeltárásból az akkori emberek etnikai hovátartozására és társadalmi vonatkozásaikra következtethetnek. Szőnyegnagyságú helyszínrajrajzon megfigyelhető bizonyos temetkezési rendszeri mely sokat mond az avatott szemnek. Szófejtés régészmódra Igen érdekes kor tanúi hall-* gatnak a kis kék dobozokban. Hallgatnak, mert töredékek ... Minden egyes cserépdarab egy-egy szó, melyet a régész nagy türelemmel a helyére illeszt és a valódivá teremtett edény már érthető egész „mondatban" beszél! hogyan élt a neolitikus korszak embere, milyen háziállatai voltak, milyen növényt termesztett, mit evett hétezer évvel ezelőtt. A Gyálarét melletti ásatás ugyanis egy neolitikus telepet tárt fel. Az egyik legrégebbi hazánkban. Fényképek, leletek bizonyítják a feltárás sikerét. — Számunkra legérdekesebb a földbe épített kemence. Ez a legrégebbi, amelyről tudunk — mutatja a fényképet a régész, majd egy miniatűristenszobrot (agyagbői) és egy csontból faragott állatfejet mutat Ez utóbbi egész modern, lényegre törés jellemzi, akár a mai kisplasztikát. A régészek nyara ls gazdag aratást hozott. Nemcsak számbelileg gyarapodott a múzeumi anyag —, az idén olyan leleteket gyűjtöttek, köztük néhány „koronatanút", melyek jórésze eddig hiányzott. Megfelelő gyógykezelés után a régi korok e Tclebafoszkóp Ezt a nevet adták a szovjet konstruktőrök az általuk készített röntgen-televíziós berendezésnek, amelynek segítségével a sebész egyidejűleg látja a szervezet felszíni szöveteit és mélyebb szféráit A készülék lehetővé teszi, hogy a sebész pontosan és gyorsan tájékozódjék az idegen testek eltávolításakor. Alekszandr Vlsnyevszkij akadémikus szavai szerint a telebatoszkóp új távlatokat nyit meg az orvostudomány különböző területein. Így lehetővé teszi többek közt a diagnózis megállapításakor a szív-érrendszer, a légzőszervek és az egyéb fontos szervek, továbbá a daganatok megvizsgálását Hajók Egyiptomnak A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi üzemegységében tolatómotorcsból és a hozzátartozó szállító uszályból álló hajóegységet adtak át Egyiptom részére. A szárazáru szállításra alkalmas egység sikeres próbautat tett a Balatonon. A hajógyárban az év végéig még két hajóegységet gyártanak. Ezek pontos másai lesznek a most átadott hajóknak. (MTI) Puskin emlékműve Ogyesszában A Budapest tankhajó a kikötőben Az Ismeretlen matróz nhelixzk.ie a Patyomkin lépesönéi 4 OtL-MASMOtSIAf Kedd m x Ogyesszai vázlatok Ogy ossza! rajzoló, Oleg Sutov rajzait, vázlatait közöljük az alábbiakban Szeged szovjet testvérvárosáról. A Szegedről elnevezett motoroshajó a tengeren