Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-20 / 272. szám

Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az első oldalról.) — Elkészült az ország egész területére kiterjedő regionális koncepció, az úgynevezett országos településhálózat fejlesztési tervtanulmány. Ez az első vezérfonal, amelyet máris felhasználunk a beruházási létesítmények telepítésénél, az egyes népgazdasági ágazatok területifejlesztési elgondolásainak kialakításánál és a tanácsok távlati fejlesztési terveinek kidolgozásánál. Trautmann Rezső beszámolt arról is, hogy fokozottan előtérbe került a városok és községek rendezési terveinek előkészítése. E tervek útján kell ugyanis biztosítanunk. hogy a tető alá kerülő épületek és egyéb építmények együttesen gazdaságosan fenntartható településeket alakítsanak ki. A munkák során már elkészült Budapest és valamennyi városunk, sőt csaknem félezer nagyobb községünk általános rendezési terve is. Az ipari is a közeljövőben beépülő lakóterületekre, továbbá a fejlődő városközpontokra részletes rendezési tervek is készültek, illetőleg készülnek. Egyelőre kísérleti jelleggel, megkezdtük néhány község újszerű rendezését is. Az Itt szerzett tapasztalatok felhasználásával kialakíthatók a legjobb típusmegoldások, amelyek alapul szolgálhatnak később falvaink korszerűsítéséhez. — A területrendezési tervek, az építési előírások és követelmények érvényesítése, nagyrészt az építkezések hatósági engedélyezése és ellenőrzése révén valósul meg. Ezen a téren az a feladatunk, hogy megszüntessük az építkezések engedélyezési eljárásának jelenlegi hosszadalmasságát és bonyolultságát. Célunk az, hogy különböző hatósági eljárásokat összevonjunk és ezáltal az engedélyezési eljárás egész Időtartamát csökkentsük. Ezekhez szintén korszerű, összehangolt törvényi alapelvek szükségesek. A továbbiakban a műemlékvédelem időszerű kérdéseiről szólt, majd így folytatta beszámolóját: — Tisztelt országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat végrehajtásához, gyakorlati életbe való átültetéséhez, az építéspolitika valamennyi korszerű követelményének érvényesítéséhez természetesen több rendelkezés szükséges. Ezek körültekintő elkészítésénél számítunk valamennyi, az építésügyben érdekelt szerv támogatásáru, segítségére. Különösen fontosnak tartom a tanácsi szervek közreműködését, annál is inkább, mert tanácsaink saját területükön a rendelkezési tervek, a telekgazdálkodás, az építésrendészet — úgyis mondhatnám, hogy az építésügy —, gazdái. Ezért külön ls ki kell emelnem annak a lehetőségét, hogy a tanácsok illetékességi területükön építésügyi szabályokat alkothatnak, amelyek figyelembe vehetik az építésügyi célok realizálásánál az adott terület sajátosságait és a lakonság szokásait is A képviselő a törvényjavaslatot elfogadta. Ezután az elnöklő Vass Istvánné szünetet rendelt el. Szünet után az országgyűlés Polyák János elnökletével folytatta munkáját. Hevér Lajos Heves megyei képviselő, a következő felszólaló, hangoztatta többek között, hogy a törvény végrehajtásának alapfeltétele az elsőfokú építési hatóságok szakmai megerősítése. Hevér Lajos a törvényjavaslatot elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Inokaí János Fejér megyei képviselő arról beszélt, hogy az építésügyi törvényjavaslat fontos része annak a munkának, amelynek célja a múltból ittmaradt elavult jogszabályok felszámolása, és az új, szocialista tartalmú joggyakorlat kialakítása. A képviselő a törvényjavaslatot elfogadta. Kovács Pál Békés megyei képviselő néhány apróbb módosítást javasolt az eredeti szövegen, majd indítványozta, hogy az Építésügyi Minisztérium a jövőben foglalkozzék behatóbban a típustervek kialakításának, s az egyes szerkezetek és építményrészek tipizálásának kérdésével. A törvényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Reszegi Ferenc Hajdú megyei képviselő örömmel üdLosonci Pál: vözölte a törvényjavaslatot, amelynek következetes végrehajtásával a jelenleginél összehangoltabb, gazdaságosabb. gyorsabb és jobb minőségű lesz az építőipar munkája. Jobb együttműködést kell teremleni a tárcák között is — mondotta, majd az építőiparban különösen sok problémát jelentő munkaerő-hiányról szólt, Befejezesüi a képviselő hangoztatta: az egész magyar nép büszkén tekint azokra az alkotásokra, amelyeket szocialista építőiparunk hozott létre a felszabadulás utáni két évtizedben. A törvényjavaslatot elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Ezután az elnöklő Polyák János szünetet rendelt el. Az ebédszünet után Vass Istvánné elnökletével folytatódott a tanácskozás. Gergely Lajos Baranya megyei képviselő rámutatott arra, hogy az építőipar — vitathatatlan fejlődése ellenére — gyakran hátráltatja a gazdasági tervek ütemezett megvalósítását. — Az építési törvénytől — mondotta — azt várjuk, hogy a gyakorlatban szervező és irányító erővé váljék, segítse az egységes fejlesztési törekvések, elképzelések és feladatok valóra váltását. Befejezésül hangsúlyozta, hogy feltétlenül szükséges az értékes műemlékek védelme is. A törvényjavaslatot elfogadta. Szepesik Rezső Borsod megyei képviselő magállapította: a törvényjavaslatnak a telekkisajátításokkal foglalkozó része megkívánja a tanácsok illetékes, szerveitől hogy kellő körültekintéssel hozzák meg határozataikat, s minden esetben igazságosan döntsenek. Javasolta, hogy a törvény végrehajtási utasítása mondja ki: az elsőfokú építési hatóság nyolc napon belül legyen köteles elbírálni a kérelmeket, ha a részletes rendezési tervben meghatározott helyen típusterv alapján történő építkezés engedélyezéséről van szó. Hangsúlyozta: nagyon lényeges része a törvényjavaslatnak, hogy állami hitelt csak azokra az építési beruházásokra adnak, amelyek típustervek, illetve államilag ajánlott tervek alapján valósulnak meg. A javaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Az építésügyről szóló tőrvényjavaslat vitájában végül Valter Imre Somogy megyei képviselő szólalt fel. Kiemelte, hogy a törvényjavaslat előírásainak és szellemének megfelelően az illetékes hatóságoknak az eddiginél jobban kell támaszkodniuk az építésügyi állandó bizottságok, illetőleg albizottságok tevékenységére, véleményére. Részletesen foglalkozott a mezőgazdasági építkezéseknél alkalmazott típustervekkel. Kifogásolta, hogy a típustervek gyakran változnak, s emiatt nem egy helyen akadozik a beruházások megvalósítása. A tapasztalatok szerint a mezőgazdasági építkezésekre rendelkezésre álló keretek felosztásáról, a fejlesztési előirányzatokról sok esetben csak a huszonnegyedik órában döntenek az illetékesek. Ez hátráltatja a beruházások előkészítését, s kedvezőtlenül befolyásolja a kivitelezést is. A törvényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Ezután Trautmann Rezső építésügyi miniszter válaszolt a felszólalásokra. Megjegyezte, hogy egyetért Kovács Pál Békés megyei képviselő véleményével, aki a törvényjavaslat 30. paragrafusának módosítását indítványozta. Trautmann Rezső kérte az országgyűlést, hogy e módosítással fogadja el a törvénytervezetet. Az országgyűlés az építésügyről szóló törvényjavaslatot a Kovács Pál képviselő által Indítványozott módosítással egyhangúlag elfogadta. Ezután az elnöklő Vass istvánné szünetet rendelt el. Á helyes vízgazdálkodás népgazdasági szociális érdek A fiatalok nagyszerű helytállása Trautmann Rezső ezután köszönetet mondott a tömegszervezeteknek, a népfrontbizottságoknak. mert hozzájárultak a településfejlesztési tervek megalapozásához, a műemlékek gondozásához. Külön megemlékezett az építőiparban dolgozó fiatalokról, akik az elmúlt években sok értékes kezdeményezést bontakoztattak kt. Számos új létesítmény sikeres elkészítése, bravúros megvalósítása köszönhető a munkálatokban részt vett fiatal műszakiak és munkások nagyszerű tevékenységének. Biztos vagyok abban — fo'.>-ta",a —, hogy az építőipar előtt álló feladatok megoldásában a fiatalok — átérezve azt, hogy tulajdonképpen róluk, jövőjükről van szó — motorjai lesznek a nagyobb termelékenységért, a szilárd technológiai és munkafegyelemért, a jobb és gyorsabb építésért folyó munkának. Befejezésül Trautmann Rezső a következőket mondta: — Az építésügyről szóló törvény elősegíti és alátámasztja valamennyi területrendező, építésvezető, építőipari kivitelező, minden építésügyi dolgozó törekvését, hogy munkájával minél eredményesebben szolgálhassa az ország, a szocializmust építő társadalom, az egész nép ügyét A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. (Taps.) Az építőipari törvényjavaslat vi'ája Ezután az országgyűlés iparj bizottságának nevében Bondor József, a bizottság elnöke emelkedett szólásra és utalt arra, hogy az építés szervezete a kisiparj módszerekkel dolgozó kézműiparból modern eszközökkel felszerelt nagyiparrá alakult és alakul át. Ezek megvalósításakor számtalan városrendezési, tervezési, kisajátítási és egyéb jogi prol>léma vetődött fel, amelyeknek megoldása napról napra nehezebben ment a régi rendeletek és jogszabályok labirintusában. Ezért vált szükségessé az eddigi jogszabályok felülbírálata és egy új, átfogó törvény megalkotása. Az új törvény alapján lehetőség nyílik az építésügy bonyolult, sokrétű feladatainak összehangolására, zökkenők nélküli irányítására. Hangsúlyozta, hogy az új törvény az építésügy szabályozásakor messzemenően figyelembe veszi a lakosság érdekeit, majd rámutatott arra Ne»v a törvényjavaslattá' egyidejűié" elkészül! a véTchaltá* rendelettervezete ÍR Ez lehetődé tes-.i. hogy a törvény elfogadása után késlekedés nélkül napvilágot lásson a végrehajtást szabályozó rendelkezés. Ezután a típustervek használatának jelen tőségérő] beszélt. Végül hangsúlyozta: a törvény végrehajtásában nagy szerepe lesz a tanácsoknak is. Befejezésül bejelentette, hogy a törvényjavaslatot az országgyűlés jogi, igazgatási, igazságügyi, mezőgazdasági és ipari bizottsága nevében elfogadja és elfogadásra ajánlja. (Taps.) Dr. Harrer Ferenc képviselő az országgyűlés jogi igazgatási és igazságügyi állandó bizottsága nevében szólalt fel. A törvényjavaslat — mondotta egyebek között — pontosan megjelöli egyrészt a hatóságok, másrészt a társadalmi szervek ég az állampolgárok feladatait az építésügyi rendelkezések végrehajtásában, s részletesen körülírja az építésügyi hatóságok jogkörét is. Részletesen szólt ezután a törvényjavaslat fontosabb rendelkezéseiről, majd befejezésül hangoztatta: a feladatok a tervezésben és a kivitelezésien egyaránt a legésszerűbb megoldásokat., a közreműködő vállalatok és szakemberek jó együttműködését és olyan ve/etőgárdút követelnek, amely szívvellélekkel szolgálja az ügvet, tehetségével és tudásával hozzájárul az építésügyelőtt álló feladatok megoldásához. (Taps.) Szünet után Polyák János elnökletével folytatódott az ülés. Az országgyűlés megkezdte a vízügyről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Losonczi Pál földművelésügyi miniszter terjesztette elő. — Gazdasági életünk fejlődése — kezdte beszédét Losonczi Pál —, a lakosság anyagi és kulturális helyzetének javulása jelentősen megnövelte és állandóan fokozza a vízfogyasztást. Meglevő vízkincsünk és hasznosítható vízkészletünk azonban nem növekszik az igények arányában. — Hazánk vízkészlete korlátozott, csapadékviszonyaink eléggé szélsőségesek. A Duna-völgyének egész térségébein országunk és főként a Tisza-völgye a helyben keletkező vizekkel legkedvezőtlenebbül ellátott terület Növeli nehézségeinket, hogy felszíni vízkészletünknek 96 százaléka a szomszédos országok területéről többnyire szennyezetten érkezik hozzánk. A folyókból és kevés állóvízből származó vízkészletünk időszaki alakulása nincs összhangban az egyes Időpontokban felmerülő igényekkel. Ezt bizonyítja az a tény, hogy felszíni vlzkéizletünk júliusban és augusztusban a legkisebb, éppen akkor, amikor a mezőgazdaság öntözővízés az ipar hűtővízigénye, valamint a lakosság vízfogyasztása a legnagyobb. Vízellátási helyzetünket nem enyhíti az sem, hogy a felszín alatti kis vízkészlet helyenként kielégíti a helyi szükségletet. — Vízkészletünk korlátozottsága, az Igények növekedése céltudatos, tervszerű vízgazdálkodási munkát követel. Éy •Baji ij|j|WMip|| js?'; .JK. hl w, ÉÍÉP " < Wm KT i toítfTi AmS íiü JH Öntözés félmillió holdon A mezőgazdaságban a vízgazdálkodás — a belvízrendezés, az árvízvédelem és az öntözés — régi hagyományokra tekint vissza. Az öntözés terén az utóbbi években számottevő eredményeket értünk el, hiszen — az öl év előtti 165 000 holddal szemben — az idén kereken félmillió holdat öntözünk. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt tíz évben a mezőgazdaság vízhasználata 840 millió köbméterről 1 milliárd 400 millió köbméterre növekedett. Az öntözés — számításaink szerint — holdanként háromszáz-háromezerhatszáz forint többletjövedelmet jelent. Ezért az a célunk_ hogy a még hasznosítható vízkészletek igénybevételével tovább növeljük az öntözött területet. — A mezőgazdaságot érintő másik fontos vízgazdálkodási tevékenység a belvízrendezés és árvfzvéd°1em. A. mezőgazdaságnak elsőrendf érdeke, hogy minél több hasznosítható vizet tartson vissza a talajban. Fontos feladat viszont a káros, felesleges vizek elvezetése is Az elmúlt évek során javult a belvízvédelem. Tizenöt évvel ezelőtt átlagosan 30 nap kellett a belvizek elvezetéséhez, jelenleg pedig 25—26 nap alatt mentesíthető a mezőgazdasági terület a belvízelöntés alól. Tizenöt-húsz év távlatában azt tervezzük, hogy a talajok hasznos vízkészletének növelése mellett 10—12 napra csökkentjük a belvizek levezetésének átlagos idejét. Ezt a munkát azért sem szabad elhanyagolni, mert az időszakos vízborítás még most is összes mezőgazdasági területünknek a felét veszélyezteti. — Ugrásszel üen nőtt a szocialista ipar vízhasználata is: az utóbbi tíz évben félmilliárd köbméterröl másfél milliárd köbméterre. Az ipari vízhasználat ilyen mértékű növekedése új feladatokat jelent az ipari üzemek munkájában. A beterjesztett törvénytervezet lényegében először összegezi 67 Ipar vízhasználattal kapcsolatos gazdálkodási, jogi tevékenységét. — A víz, mint energiahordozó is nagy szerepet játszik gazdasági életünkben. Igaz, energiatermelésre alkalma® vízkészletünk nincs bőségesen. Az a három- és fél milliárd kilowattóra energiamennyiség azonban, amit vizeink, mint lehetőséget tartalmaznak, nem lebecsülendő a mi közismerten szűkös energiaellátottságunk közepette. Ezért törekszünk — nemcsak önállóan, hanem az országok közötti együttműködésben is — a vízenergialehetőségek kihasználására. Ezen a téren kedvező lépést jelent majd a Csehszlovákiával közös beruházásként tervezett dunai erőműrendszer megépítése. — Tisztelt országgyűlés! A dolgozók szociális és kulturális helyzetének állandó javulása jelentősen megnövelte a lakosság vízigényét Ez természetszerű, hiszen a városokban, de a falvakban is mind nagyobb számban épülnek közművesített lakások, több a közműves fürdőszoba és nőtt a közös vízfogyasztó létesítmények (fürdők, stb.) száma is. Mindennek következtében az utóbbi tiz évben •t lakosság vízfogyasztásmegkétszereződött. A lakosxág ií ellátás ért — A lakosság vízellátásának kedvezőbb alakulása ellenére sem tudtuk azonban még teljesen felszámolni a múltból származó elmaradást. Kétségtelenül haladást jelent, hogy a lakosság közműves vízellátása az 1949. ért 19 százalékod arányról mostanáig 30 százalékra növekedett. Ezen belül a falvak lakóinak ellátottsága csak mintegy 14 százalék, tehát messze ű maradunk a fejlett iparral rendelkező európai országok lakosságának vízellátási színvonalától. A helyzet Javítása a városi vízkészletek tervszerűbb felhasználását, rt hálózat í Ovítését, a falvakban pedig a helyi vízkészletek fokozott feltárását és közműves hasznosítását igényli. — A városokban fokozott figyelmet kell fordítanunk a lakosság és az ipar víasllátásának egyeztetésére. Elsősorban az ipari üzemek helyi vízkészletük fokozottabb felhasználásával mentesítsék a közműveket, hogy ezzel is javuljon a lakosság vízellátása. Természetesen ez utóbbit a vízvezeték- és szennyvízcsatorna-hálózat további bővítésével és korszerűsítésével is elő kell segíteni. — A szocialista falu fejlődése, termelőszövetkezeti parasztságunk életkörülményeinek javulása is új igényeket támaszt a vízellátással szemben A falvak lakóinak korszerűbb, egészségesebb vízellátását — amint azt a törvényjavaslat is célozza — elsősorban a lakosság helyi kezdeményezésének fokozottabb felkarolásával, állami támogatásával érhetjük el. A falusi lakosság erőinek összefogása a vízműtársulatok keretébe, az állam által biztos'tott kedvezmények célszerű felhasználása. az olcsóbb törpevízműgépházak és hidroglóbuszok előregyártása meggyorsíthatja a falu jogos vízigényének kielégítését. — A belerjesztett törvényjavaslat intézkedései ezeknek a feladatoknak a sikeres megvalósítását szolgálják. Azt tervezzük, hogy — ha anyagi erőnk lehetővé teszi 1980-ig a laknss*nnrk öbb mint 75 -zárai"— közműves vízcllá'ásbatl r'sreüljön ós legalább 50 s7á7alékának lakóterületén legyen szennyvízcsatorna. — A törvényjavaslatban fontos helyet foglal el a vízkincsünk minőségének vé2 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek. 1964. november 29.