Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-17 / 244. szám

3 X a homokon — Nem kellene nektek egy következőkben foglalja ösz- felmérhetem a különbségekig komposzt? sze: ket is — sorolja terveit. — Dehogy nem! — kaptak — Száz négyzetméter terű- Szeretné, ha a földes komáz ajánlaton. leten 40 mázsa istállótrá- poszt hamarosan kilépne a Nyert vele a kutató is, a gyát egyenletesen elterítünk, kísérletek szűk köréből és a gazdaság is. A feketeföldes Ne legyen érett, inkább szal- tsz-ek gabonaföldjeit serkenkomposzt öthalomról hama- más, két-három hetes, hogy tené több termésre. Munkarosan átköltözött a szatymazi a bomlási folyamat a talaj- társa és barátja, Fazekas LaBéke Tsz hatórába és friss ban induljon meg. A szán- jos, az Intézet termésfejleszerejét a homoknak ajánlva, tás 14—15 centiméter mé- tési osztályának felelőse ebegyüttesen folytatták azt az lyen egy fejű ekével történik, ben lelkes segítője. Értékeígéretes teremtő munkát, és lehetőleg traktorral, mert lik a komposzt kihatását a amit a kutató rájuk bízott, ez lenyomja, szinte rávasal- nagyüzemi gazdálkodásra, kiA csernozjom és a homok ja (különösen a hernyótal- számítják a ráfordítás és „összeházasítása" beváltja-e pas) a talajra, fgv jobban az ígéreteket? — hosszú hó- aláforgatódik. Hagyjuk 3—4 napok titka maradt. hónapig érlelődni. közben Es dr. Gulyás János várt mintegy három hét múlva feszült türelemmel. Ahogy a disztillerezzük, másfél hókutatók lesik többéves kf- nap után pedig kultlvátor- holdnyi homoktalajának terBérleteik vizsgáját, a termé- ral segítsük a föld és trágya mőképessóge megháromszoszet szigorú iskolájában. A keveredését. Csapadéksze- rozódik. S ez nemcsak óriási föld pedig dolgozott. Titkon, gény időben trágyalével, gabonahozam-többletet jelent Kettős évfordulóra készül a MÉSZÖV Hazánk felszabadulásót, s tanak le. A felvásárlási teregyben önmaga születésnap- vet mintegy 200 vagonnal ját köszönti jövő év áprilisá- túlteljesítik, ezer holddal ban. Egyidősek. A szabadság több zöldségre és burgonyá20. évfordulója tehát szá- ra szerződnek, mint az idén. mukra családias ünneppel íme néhány adat a vállapárosul. A rangos és ben- lásból. A pénzérték mögött sőséges évforduló méltó fo- tízezrek munkáját. hozzágadtatást kíván. A tervek azt állását is meg kell látnunk, is ígérnek. A MÉSZÖV lapja, Ez is lényeges, hiszen a fela Híradó csaknem húrom szabadulási ünnep igazi köhozam arányát, s ajánlani fogják szélesebb körű felhasználásra. Az éves siker nagy ígéret a jövőre. A járás 130 ezer kiszámíthatatlanul. Úttörő próbálkozás Lesz-e siker? Lesz-e meglepetés? Dolgozószobájában, a Dél- redjen. A 40 mázsa szerves alföldi Mezőgazdasagi Kiser- trAgva 12o mázsa esernozletl Intézet növénytermesztési 1ornmai keveredve képezi a és trágyázási osztályán bevagy vízzel öntözzük. Végül majd. de — a több takarkézi erővel, vagy buldózerrel mány révén — az állatteprizrnákba gyűjtjük. Csak 12 nyésztés megkétszereződését centiméter mélyen szabad is. Dr. Gulyás Jánosnak a felszedni a komposztot ne- föídes komposzt t5bbéves hogy tolt talaj is belekevekísérlete a csernozjomon, meghozta a doktori diplomát; homoki alkalmazásáes trágyázást wziatyan oe- korrmo„tot Fzt ^hordják , . k ,. szélgetunk a kísérlet ered- n kii,,lftu fftldrc. vagy a tá- ™k f™01 vör,a a ka?T ményéról és ígéretéről dr. votníobi homokterületekre Gulyással. Közvetlen fiatal- magyarázza, ember, kilenc éve végzett Harkovban, négy éve foglal- Es a meglepetés kőzik jelenlegi kísérleteivel. Fényképeket mutat a Az aratás meglepetést szerszatymazl rozsról: zett a fiatal kutatónak. A — Két hónap után már komposzt hatására a rozsbiztató volt a különbség a termés megháromszorozódott trágyázatlan és íi komposzt- a S7?ityma7ii homokon íme a tal javított földön. Dúsan, holdankénti átlaghozam: a buján fejlett a vetes — dátusd diploma megszerzését. S ezen felül azt az elégtételt jelenti: kutatásai, kísérletei nyomán gazdagabb lesz a homok és művelői. Balogh ödön oldalon közli célkitűzéseit. Ezt 81 ezer földművesszövetkezeti tagnak keil magáévá tennie, hogy az ünnepi vállalás valóban a tagság mozgalmává váljon. Küldöttgyűléseken, majd taggyűléseken beszélik meg, hogy ki mit tesz az ügy sikeréért. Amint Koczka Sándor, a MÉSZÖV politikai osztályának vezetője mondotta, ez az előkészület két hónapot igényel. A küldöttgyűlések már megkezdődtek. Melyek a főbb célkitűzések? Milliós, százezres tételek szólnak erről. Az áruforgalmi tervet 36 millióval túlteljesítik. 1 millió 300 ezer forintos részjegy-alapnövelést érnek el. A földművesszövetkezet tagságát 7 és fél ezerrel gyarapítják, 500 ezer forint értékű " társadalmi munkával szépítik, javítják a boltokat. A kisvendéglők a tervezettnél 2 millióval több ételforgalmat bonyolíszöntése az emberi lelkekben történik. Az emberek tetteiben nyernek életet a MÉSZÖV ünnepköszöntő vállalásai. Tulés uuikÁHHal Alaszkában épül a világ egyik legkülönlegesebb kísérleti laboratóriuma. amelyet vulkánnal fognak fűteni. Közép-Alaszka déli részén, a Vrangell-hegyen, 13 800 láb magasban építik meg előre* gyártott elemekből a laboratóriumot. amelynek fűtése, különleges hővezető padlón keresztül, a szunnyadó vulkán mélyéből történik. mondja Ez a 660 négyszögölnyi tozsvetés különösen szívügye volt Első ilyen kísérlete a homokon. Úttörő próbálkozás. — Feketeföldön már négy év termése és tapasztalata trágyázatlan földön 5.9 mázsa, az 50 százalékos földes komposzttal táplált talajon 14 mázsa, a 80 százalékoson pedig 15,2 mázsa. — A kísérleteket folytatom, Az őszön a kisteleki igazolja a Liszenkó-féle föl- Perczel Mór Tsz-ben és a des komposzt létjogosultsá- dorozsmai Üj Élet Tsz-ben gát Bár átlag 3—4 százalék- ... „„„ ukai kevesebb hozamot adott már nem feketefoIddel> ha" az így felerősített föld, mint nem humuszban gazdag hoaz istállótrágyázott, mégis ki- mokkái összeérlelt istállótráfizetődő. Előállítási költsége gyát használok a honloktáugyanis mázsánként csak 5 forint 80. míg a természetes trágyáé 12 forint 89 fillér. Az ígéret Igaz, a műtrágya használata a legkifizetődőbb a fekete földön, olcsó és jó hatású. De addig, míg megyénkben a szükségletnek csak 25—30 százalékát fedezi az istállótrágya és kevés a műtrágya is — igen jó termésnövelő a földes komposzt. Homokon már más a helyzet. A szatymazi próbaév a földes komposzt fölényes győzelmét, elsőbbségét ígéri. Honnan e következtetés? — Kétféle anyaggal kísérleteztem, az egyik 80 százalékos, a másik 50 százalékos komposzt volt Mit jelent az első? Azt, hogy 20 százalék isitiállótrágyát 80 százalék fekete földdel keverek, s azt dúsítom 10 százalék szuperfoszfáttal. A második változatban már 50—50 százalék az arány. S mit gondol. melyik ígért többet? A 80 százalékos. Már az őszön, de a tavaszon még inkább mutatkozott a különbség — mutatja a fényképeket és a falon, az üveges képrámában őrzött rozscsokrokat. A homok • tehát jobban gazdálkodott a 80 százalékban feketeföldet tartalmazó komposzttal, mint az istállótrágyában bővelkedővel. Az elgondolás beigazolódott. A sok kaloidot, illetve humuszt tartalmazó anyag serkentette legjobban a homok termőerejét. javította vizvezető- és víztartóképességét, fokozta tápanvagmegőrzö tulajdonságát. Így a feketeföld, valamint a szerves és műtrágya keveréséből származó táplálékot a növény értékesíteni tudia. Minderre gondolt Gulyás János, mégis meglepte, hogv a homok termőkedvének a fekete ..múzsa" megjelenése ily szárnyakat ad. Hogyan készül Miben van a komposzt „varázsereje?" Az intézet ez évi közleményeinek különlenyomata és gépírásos clk-I kek szólnak készítéséről, fel i használásáról. Dr. Gulyás a 1 laj erősítésére. A másik próbálkozás pedig az, hogy csak feketeföldat adok a homokhoz — trágya nélkül —. 160 mázsát holdanként. így Álmaszüret szállítási gondokkal Színes, gömbölyded almák A szüretelés megiszervezémosolyognak az üzletek ki- sében előrelépést jelent, rakataiban és belső polcain, hogy a termelők — többletLendületesen folyik az őszi díjazás fejében — az előre almaszüret. A MÉK nagy kiszállított exportládákba gondban van. hiszen a napi csomagolják az almát. Így 15—20 vagonos felvásárlás- gyorsan és gondos minőséghoz a vasút nem tud meg- megőrzéssel történik az átfelelő vagonszámot biztosi- vétel. tani. A mindszenti Tiszavi- Eddig 150 vagon almát varég Tsz-ben például a hét. súroltak fel a MÉK emberei, elején .20 vagon alma várta A terv 550 vagont ír elő, elszállítását. A MAV ígérte, ;imi előreláthatólag meg is . lesz. Eddig exportra 52 vahogy mindent megtesz a Ronna, aBf6váresnak 50 va_ szállitásd nehezsegek lekuz- g0nnal küldtek a Csongrád désére. megyei almatermésböl. Munkaügyi tanácsaiig MIT KELL TUDNI A VÁLTOZÓ MUNKAHELY MEGHATÁROZÁSÁRÓL ÉS MEGVÁLTOZTATÁSÁRÓL? A Munka Törvénykönyve dokolni nem kell. azt a dol26. §. 2. bekezdése szerint, gozó nem vitathatja és az ha a dolgozót változó mun- egyeztető bizottság nem bíkahelyre alkalmazzák, akkor ráíhatja felül. Az átirányíebben kifejezetten meg kell tás önmagában tehát nem állapodni. Nincs szükség ki- lehet munkaügyi vita tárfejezett megállapodásra, ha gva, mert a dolgozónak az a munka jellegéből nyilván- alkalmazáskor már tisztában való, hogy a munkahely vál- kell lennie azzal, hogy ez a tozó. A változó munkahelyre változó munkahelyre történő vonatkozó megállapodást alkalmazás velejárója, írásba kell foglalni, ez azon- Természetes, ha az eredeban mellőzhető, ha az illető tileg állandó munkahelyre iparágban (pl. építőiparban) alkalmazott dolgozót változó a dolgozókat rendszerint munkahelyű munkakörbe több munkahelyen foglalkoz- osztják be. akkor oda átirátatják. A változó foglalko- nvítani nem lehet. Ebben az zási ágakat, illetve munka- esetben az áthelyezés sízabáköröket a miniszter a 6zak- lyaj szerint kell a vállalatszervezettel egyetértésben nak eljárni, tehát írásban határozza meg. a törvényes határidőn belül A változó munkahelyre kell az áthelyezést elrendeltörténő alkalmazás azt je- ni. a dolgozó pedig az áthelenti, hogy a dolgozó mun- lyező intézkedés ellen pak a végzési helyét bármikor, nasszal fordulhat az egyezmjnden külön határidő és tető bizottsághoz, írásbeli közlés nélkül meg A változó munkahelyre lehet változtatni. A gyakor- történő alkalmazás követlatban általában ezt úgy bo- kezménye a munkahelyek nvolít.ják le. hogy a dolgo- közötti átirányítás, de ez zókat átirányítják az egyik egyben nem jelenthet munmunkahel.vről a másikra. A kakör-változtatást is. Ha teváltozó munkahelyre alkal- hát a dolgozót olvan munmazott dolgozók foglalkozta- kahelyre irányítják át. ahol tása tehát — ellenkező ki- a korábbihoz kénest a muelkötés hiányában — a vál la- keköre is megváltozik, akkor lat egész működési terüle- már ezt is az áthelvezés szatére szól. bálvainak betartásával lehet Ha a dolgozót változó eszközölni és természet"ron munkahelyre alkalmazzák, ez ellen is panasszal élhet akkor a vállalaton belül má- a dolgozó az egyeztető bisik munkahelyre történő át- zottsághoz. irányítás szükségességét in- Dr. K. J. Vándorló szikrácskát Mostanában hallottam egy történetet két lengyel diákról, meg a szegedi halászléről. Állítólag most történt, a játékok alatt. A két lengyel diák halászlére éhezett. Ha már itt járnak, megkóstolják, milyen az. Mindketten nagyon éhesek voltak, s amint a pincér eléjük tette az ételt, az egyik mohon belekanalazott, s mohón lenyelt egy kanállal. Abban a pillanatban elöntötte a szemét a könny, mert a halászlé nemcsak erős volt és csípős, mint a méreg, hanem forró is, mint a pokol. A másik — látván emennek könnybe lábadt szemét — aggodalmasan megkérdezte: — Mi van veled? Mitől könnyes a szemed? Csak nem sírsz? Emez fájdalmas hangon megszólalt: — Mert éppen most jutott eszembe, hogy pontosan egy évvel ezelőtt, ezen a napon, ebben az órában halt meg az apám... Mire a másik is bekapott egy kanál levest, annak is azonnal könnybe lábadt a szeme. Most meg emez érdeklődött: — Hát te miért sírsz? Neked mi jutott eszedbe? — Az, kedves pajtás, hogy amikor az apádat temették, miért is nem akasztottak fel téged melléje... Amikor ezt az anekdotát nekem elmesélték, legyintettem: régi vicc. „Hogy-hogy régi vicc? — méltatlankodott a mesélő. — Hogyan lenne régi vicc, amikor most történt, Szegeden, a játékok alkalmával." S nem akárt belenyugodni az igazságba: ez a történet sok száz évr járja már a világot. Egyike azoknak az anekdotáknak, amelyek nem ismerve se nyelvi, se politikai határokat, hol itt, hol ott bukkannak fel, s ha kifürkészhetetlen útjaik különös kanyargóira gondolunk, óhatatlanul eszünkbe jut valami következtetés, amit ennek az elmélkedésnek a végén érdemes lesz levonni, de addig még mondjunk el mást is. Más történetet is — a tanulság kedvéért. Talán nincs hazánkban olvasott ember, aki ne ismerné az egykori csongrádi főbíró, Bagi József esetét a frakkal. Mikszáth Kálmán kürtölte tele az országot vele. A szabadságharc utáni szomorú időkben történt volna, hogy az újonnan kinevezett megvefőnök — aki a telekkönyvből nézte ki a meghívandó leggazdagabbak névsorát — a gazdag Bagi Józsefet is meghívta a beiktatási ebédre. Csakhogy Bagi uram örökké egyszerű poszlóruhát viselt, magyarosat, s a magas vendégségbe is ebben ment el, persze az ajtónálló kituszkolta: itt csak frakkban lehet megjelenni. Bagi József hazament, frakkot vett, s mikor az ebédnél hozták a levest, a nyakas, rátarti volt főbíró a frakk szárnyát nyomkodta bele, mondván: „Egyél frakkom, te vagy ide meghíva ..." Az anekdota levegője annyira „magyaros", s mivel élő, valóságos személyről szól, annyira hitelesnek tűnik, hogy az ember nem is gondolná: nem is magyar, nem is hiteles. Eredete ki sem kutatható. Annyi bizonyos, hogy a híres, nevezetes Naszreddin Hodzsával is megtörtént egy lakodalomban, mégsem ő volt az első. A japánoknál egy híres pap, Ikkyo Osho etette meg drága brokát ruháját a felszolgált étellel, de mehetünk még távolabb is. A XII. században Incze pápa egy filozófusról, ugyanezen időtéjt egy dominikánus szerzetes a nagy görög klaszszikusról. Homéroszról írja meg ugyanezt a történetet. Bagi uram históriája tehát nem is „magyaros", nem is hiteles —, ki tudja, kivel történt meg először, amit Mikszáth az 6 nevéhez fűzött Ebben az esetben a dolog nyilvánvaló. Egy sokszor megírt, több helyütt olvasható anekdotát magyarosított meg az író. Egy sereg más esetben azonban úgy suhannak át földrészről földrészre, országról országra, népektől népekig a derűs történetek, hogy nyomaik semmiképpen sem követhetők. Egy kellemes pillanat, futó hangulat és már mennek tovább; más nyelven másokat vidítani. Öröklődnek nemzedékről nemzedékre, kifürkészhetetlen módon bukkannak fel itt-ott, hasonulnak a kor ízléséhez, az egyes népek gondolatvilágához — mindenütt otthon érzik magukat. Otthon is vannak, mert az emberiség közös kincsei ők. Az emberi szellemnek azonban nemcsak az ilyen anekdoták a vándorló és mindenhol fel-felröppenő szikrácskát: így viselkednek, így vándorolnak, így tanítanak és örvendeztetnek más népeket a közmondások, szólások, olykor ncpdalmotívumok — s leginkább a népmesék is! Hol eredtek, az emberiség múltjának, tapasztalatainak. szellemi műhelyének, tudatvilágénak milyen mélységeiben gvökereznek — ki tudhatná ezt! Szegeden az első világháború előtt jegyeztek fel egy hitelesen Szeged környékinek nevezett népi anekdotát. Két huszárról szólt. Az egyik huszár — olaszországi katonáskodásából hazatérve — nagvotmondó módon mesélte, miket látott a távoli világban. . Talíánországhan — mesélte — akkora káposzták teremnek, hogy az egész ármádia húsölhetett alattuk a nagy melegben" — efféléket mondott. Akkora méhet látott, mint egy ló. — Hát a kaptár mekkora volt? — kérdezték tőle. — Csak akkora, mint mifelénk. — Hát akkor hogyan ment be a méhecske? A huszár nem jött zavarba: „Akkor már eljöttem volt onnan" — ezt felelte. „Ez mind semmi" — legyintett a másik huszár. És folytatta: — Mikor mi Polyákországban jártunk, akkora üstöt láttam csinálni, hogy mikor a kovácsok az egyik feliben kalapáltak, nem hallották a kalapálást azok, akik a másik feliben dolgoztak. — Ez nem igaz — mondta a Tallánországban járt huszár. — Ugyan mit csinálhattak azzal a nagy üsttel? — Mit? Hát a te káposztádat főzték meg benne — volt a válasz. Nos, ez a „Szeged környéki" gyűjtés egyik típusa az ősi füllentés anekdotáknak és se szeri. se száma a minden nép körében ismert változatoknak. Mint ahogy a minap Szegeden pórul járt két lengyel diák esete is ezer szállal kapcsolódik a régi idők és más népek hasonló típusú anekdotáihoz. Már a sok kalandú Naszreddint is hasonló módon „ejtette át" a fe'esége a forró levessel. Könnyei okát így magyarázta a férjének: „Eszembe jutott, hogy mennyire szerette szegény apám az ilyen levest, azért könnyezek." S mikor a Hodzsa torkát is megégette a forró étel. a felesége érdeklődésére így felelt. „Azért sírok, mert az jutott eszembe, hogy meghalt az apád is, az anyád is, le pedig életben maradtál". Otthonos ez a történet Olaszországban Is. ott az 1388. évi bolognai pestis ideién történt volna meg két szerzetessel, de felbukkan! a modern időkben Amerikában is, ahol állítólag két indián törzsfőnök járta meg a soha nem ízlelt mustárral, Hoover elnök hivatalos ebédjén, a Fehér Házban. Máig is alakuló, folyton változó és rejtelmes a sokszor oly jelentéktelennek látszó ősi anekdoták útja. S még ezek a naiv, olykor ódon történetkék is arra tanítanak a maguk módján, amire korunkban a nagv, világcsoda számba menő emberi teljesítmények, a tudomány és a technika, a művészetek évszázadokon át felhalmozott csodálatos eredményei figyelmeztetnek: az emberi világ egységes. És amit az emberiség a közös történelem beláthatatlan útjait megjárja együttes fáradtsággal összehordott a nagy közös kincstárba — azt kötelességünk épségben, minden pusztulástól és pusztítástól, akár az emberi ölő, pusztító, romboló szándékoktól is megvédelmezve, átaladni a következő nemzedékeknek. Mocsár Gábor 4 DÉL-M/ lYARORSZÁG Szombat, 1964, ojktóber M,