Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-11 / 239. szám

Vajúdik a Hortobágy A hajdani édes-bű® ma- pásztornép talán az élete fe- vette és sikeresen alkalmazgjrac romantika az egekig lót is boldogan adta volna M gazdaság. Elkérnél te ezt az iradatlan nagy az ilyen, szeptember végén , . ,, , , . „.,, hajdúsági pusztát. És azon- is haragos zölden viruló, kel a módszerekkel javítják ban csak most láttam elő- rendkívül dús, selymes fü- nagyüzemi méretekben terüször, milyen kegyetlen és vet kínáló legelőért. leteiket, s mint már említeteifra nyomorúságot takartak egykor a jól táplált, vágtató szilaj csikósokról, cifra szűrös. akkkurátusan pipázgató ven gulyásokról festett kéMásíél évtized Graczl Détem évente 800 holdat „han«tőTtudtám raPnak le" az ős Hortobágy meg, hogy a testéből. A javított szikesekutatók 1949 ken búzát is termesztenek a Hortohágy- mál% nem is keveset. Idén pek. Graczl Dénes, a Dél- óta birkóznak alföldi Mezőgazdasági Kísér- gyal. Akkor áprilisban lételeti Intézet tudományos ku- sült itt egy kisebb öntöző- 5700 holdról 9,5 mázsa átlagtatója hívott meg egy kis telep a vízigények megálla- termést takarítottak be. kirándulásra. Harminchaton, pítására és fűmagtermesztés . . . , , , .... főleg mezőgazdászok, kula- céljából A szegedi kutatók A hortobágyi csárda előtt tók. vízépítő mérnökök és 1951-ben vetették meg lá- néhány nyugati gépkocsit is az újságíró autóbuszon kora bukat a Hortobágyon, s két láttam, pedig dühös, szeles délelőtt indultunk Debrecen- irányban indult a kutatás A ^ ^ s az idő semmi bol. A jo, zsíros „kalomasta sz.ikes gyepek fuhozamainak _ , ,, , földek után egyszcrcsak ha- növése különböző agrotech- esetr(' ^m volt alkalmas tulotthalványra vált a táj. El- nikai eljárásokkal, volt az risztikára. A külföldiek mégis fogytak a fák. a kukorica- egyik cél. A másik: a mes- jókedvvel kortyolgatták a sok. a tanyák is Kiszikkadt fenséges gyeptelepítés alkal- hosszú kú ' cilinderüveszikesek mindenfelé. Az ál- mazhato módszereinek kilami gazdaság birkanyája is fürkészése. Az idestova más- gek ]önak nem mondható elhúzódott valamerre jobb fél évtizedes kemény mun- tartalmát. A gyenge borocslegelőkre. Később nagy tá- ka lényegében már legyőzte kát nyilván megzamatosította volságból feltűnt egy hatal- itt a természet komisz, ki- a puszta romailtikája. A mas, gömbölyű tetejű acél- szamithatatlan erőit ringva.rengve járó aut6köl. Rverkezet A mátai kísérletekben — ^ . , * szeraezeu temenyek azonban nem me— A Keleti Főcsatorna táján járunk. Az ott már a főcsatorna egyik hídja* Szántóföldek a szik helyén melyeket megtekintettünk — a javított gyepek évi száraz szénatermése két mázsáról ötven-hetven máztéra tán nem lett volna °ly£m JÓ részkedtek a puszta belsejébe. Hisz ha bementek volna, emelkedett S ehhez holdanízű a hortobágyi bor se. Bent már nagyonis látható; halA csatorna kettészeli a ként két mázsa szuperfoszfáJ+Ité • A -4. „Z „„ „ . Q_ doklik a régi betyáros paszpusztát, innen tot és ot mázsa pétisót hasz- i és rajta túl mór szántóföl- náltak fel. Az 1962. évi mé- torromantika. Vajúdik az dek vannak a szik helyén. ráf öreg Hortobágy. Modern lesz o "=> «» a jtt is minden nemsokára. Az ditott költségek leszámítása ilyesmi pedig már a nyugati Csakhamar elrobogtunk a híres csárda előtt, keresztül a kilenclyukú hídon. A Hor- után 47 mázsa holdankénti tobágyi Állami Gazdaság ^énatermés volt a tiszta országok regenyességet keremétai kerületébe jutottunk. . _ . , Ec»«r futai kútértét,",™ aaro- nyereség. Ez az eredmény Egy fiatal kísérletügyi agronómusnő, Dobrai Lajosné talán felnyitja a Csongrád meg Graczl Dénes vezetésé- megyei gazdák szemét is. vei gyalog folytattuk tovább beruházás sem téaz utat Az éjjel kiadós eső . ,, , , esett, s a Hortobágy nem ^^ gyorsabban, tűri á Ballon Cordaticcal pat- mint a korszerű legelőgazkolt „csikókat". dálkodás fejlesztésére fordíKözben Dobrainétól sok tott forintok, mindent hallottam az állami A szegedi kutatók kidolgazdaságról. A Hajdúságból gozták a Hortobágyon a tamintegy 200 ezer hold a lajjavításnak egy másik jó Hortobágy. Ebből valamivel módszerét is. Ez pedig azoktöbb mint 70 ezer hold az a talajokra vonatkozik, állami gazdaságé. Az ország melyeken már az öntöző viz legnagyobb gazdasága ez. ÁL ^ a műtrágya sem segít landóan szaporítják a szán- Ezeket feltörés után cukortóföldet, de még mindig gyári mésziszappal megjaví„csak" 23 ezer hold van. tották g ^^ egy-két évre Nyolcezer hold halastó, 37 szántóföldi művelésre fogták, ezer pedig még mindig ős- Késóbb p^ újra befüvesígyep. Évente átlagosan 800 tettéfc Ezzel a módszerrel holdat javítanak meg, fog- 5ntözéses viszonyok között és nak öntözés alá. Négy és fél megfelel6 tápanyagellátással ezer hold még senki földje, háram.négjr évi váltószakaszamát még az állami gazda- ^ 3(y_4Q mázsa száraz szé_ ság sem tart számon. Híva- nának megtelel6 fűtermést te r1 ^ értek eL Ugyanezekben a kfnem eső terület. Az állami gazdaság főprofilja egyébként állattenyésztést 61 ezer ső polgárainak otthon sem újság. Mi azonban nagyon örülünk az új Hortobágynak. Csépi József Két munkarend, két világ Ha volna időgép, megfor- Az első összevetés gatnám kerekét, s e szavak- megtörtént, kai lépnék be Wimmer Füezzel löp rácsokkal elkerített szobájába, a szegedi kenderfonógyárban. — Jó napot kívánok, ve- Ha Wimmer úr már nem zérigazgató úr! Alázatosan is „vall", vallanak a fennkérem, kegyeskedjék szá- maradt írásbeli és szóbeli momra betekintés végett köl- emlékek. csönadni a gyár munka- a királyi iparfelügyelő, rendjét. Tetszik tudni, már aki jóhiszemű ember lehe20 éve annak, hogy a szov- tett a maga idején, 1912-ben jet hadsereg felszabadította a következő sorokat vetette Szegedet, s a mai fiatalok papírra jelentésében: nemigen tudják hogyan él- gyárban nagy számú tek elődeik ezek között a ^tt korú munkás nemSzinte erőtlen a maga egyszerűségében a maj vállalati munkarend, mely kimondja: „A gyáregységhez tartozó dolgozók munkavégzés céljából reggel 5.30-tól 6 óráig, 13.30-tól 14 óráig, 21.30-tól 22 óráig léphetnek be az üzem területére". Tehát a három műszaknak megfelelően, reggel, délben és estei napi 8 órai munkára. Két munkarend, két világ. falak közti m — Mit akar? Munkarencsak a törvényben előírt 10 óránál nem hosszabb napi munkaidőre alkalmaztatik, hanem reggeltől éjjel 11 óráig dolgozik, azaz a fiadét? Vegye tudomásul, hogy tal gyermekmunkások napi itt én vagyok a munka- munkaideje a munkaközi rend! Én Nem hallott még szünetek beszámításával 17 róla? — üvölt az árnyék. órát tesz ki". — De igen, kérem, hogy- A kereskedelmi és iparne. Mintha ezt a rácsot is kamara 1912-es évben kiazért méltóztatott volna esi- adott értesítőjében pedig ez náltatni, nehogy meglincsel- olvasható: jék munkásai. „A textiliparban sok olyan — Mars ki! könnyű munka van. melyet — Kérem. Inkább meglá- fiatalabb munkások, muntogatom Nagygyörgy Mária kásnők könnyen végezhetelvtársnőt, a gyár igazgató- nek, minden különösebb testi ját. és szellemi megerőltetés nél— Tessék ez az új mun- kül. S mert a 16 éven aluli karendünk ami 1964 ja- munkások munkaidejét a nuár elsejével lépett ér- törvény túlzott mértékben vénybe Érdemes átlapozni, korlátozza, az olcsobb muns összevetni azzal ami 1945 kaer6k alkalmazása nehézelőtt „szabályozta" a ken- ségekbe ütközik". dergyár dolgozóinak mun-. Kell ehhez kommentár? káját. Éppen délelőtt volt Felesleges. Legfeljebb még nálam néhány úttörőgyerek, azt tehetjük hozzá, hogysem Óket is ez érdekelte. Mesél- 1927-ben, sem 1936-ban — tem nekik róla. Nagyon fi- adaték vannak rá —• nem gyeitek, de azért azt hi- volt jobb a helyzet, látástól szem, mégsem egészen ér- vakulásig dolgoztatták a tették meg, amit mondtam munkásokat, nőket. gyerekeJó nekik! ket egyaránt. birka, 3380 szarvasmarha, 800 ló és 57 ezer tyúkféle, néhány ezer gyöngyös alsérletekben öntözés nélkül holdanként 18—25 mázsa száraz széna volt az eredmény. Az új tudományos módkotja az állatbázis gerincét, szerekkel kezelt területeken Ez az állomány a területhez — melyek 25—30 mázsa holképest még kevés. A jó ter- dankénti szénatermés előállímőföldhöz szokott Csöng- tására alkalmasak — az álrád megyei ember számára latokat már kiegészítő takarazonban nagyon is sok. Kér- mányok nélkül is nagyszerűdezték is, hogyan tudnak itt ennyi jószágot eltartani? Éppen ezt mutatta meg a velünk együtt érkezett kis kutatócsoport A feltört legelőkből kialakított szántóföldek után ismét gyepek jöy6ben már csak úgynevekezdődtek. de még milye- zett tartam-kísérleteket folynék? A hajdani hortobágyi tatnak. Új módszereiket áten el lehet tartani. S ez nagy szó itt. A szegedi kutatók lényegében befejezték küldetésüket a Hortobágyon. A 800 holdas „harapások" Made in Hungary Világverseny milliók részvételével Gyakori dolog hogy proA legemberibb tevékeny- kor sem éri kár az orszáség a munka frontján is vi- got. elfogyaBztjuk. felhasz- ^Snvonafoflt bS lágverseny folyik. Mi ma- ^ gunk is — a békés gazdamagunk" — jező. apróbb simításoktól, a - . , gondos szereléstől adjusztásági verseny jegyében - mondhatná bárW" Csakhogy láfit(jlj sajnál„ termékeinkkel benevezünk e akkor miből szerzi be ipa- juk a türelmet, a fáradsá... .. . , , , , got és a Viszonylag elenyénagy vetélkedő nyilvános fo- runk a folyamatos munká- sz- löbbletköltségeket. Külrumain, a nemzetközi árube- jahoz nélkülözhetetlen lm- kereskedelmi szakembereink mutatókon, vásárokon — és az olykor kevésbé látványos portanyagokat, színesféme- ^S^'véS^ . . , ket, ércet, kokszot, nyers- részét kötbér és büntetőkavilágpiacon. A világ minden ^ köo]ajat gyapot, a mat formájában visszaflrészébe eljutnak hazánk kö- •MMl ^MHÉÉH * " " vetei, a Made In Hungary múszercket feliratú termékeik. Külföldet fejlődéshez nélkülözhetetlen mert az áru — útközben — a rossz csomagolás , az idehaza nem miatt megrongá]ódott (a kor. iárva tóeső érzés találkozni gy&rUytt' korsaerű gépeket. A szerű csomagolás nem járva jóesö érzés taiaiáozm piacról élünk _ hangoztat- luxus!), vagy mert hasznájuk, ha a családi bevételek- latba vételkor apróbb szeréi van szó, de valahogy relési hlbak mutatkoztakezekkel a követékkel. Nemcsak a hírnév Termékeink azonban nem mindig aratnák osztatlan si- pia<lP5i ^ kert. Sőt. néha pontozásos, ^ ^ vagy kiütéses vereséget is Korszerűt, szenvedünk. Ennek a vere- gzép kivitelben ségnek nemcsak erkölcsi, hanem érzékeny anyagi következményei ls vannak, közvéleményünk általában mégnincs még eléggé a köztudat- Együttműködés ban, hogy az ország is a Néha csak akkor figyelünk fel a hibákra, amikor — egy-egy termék esetében már piaci pozícióink megrendültek. A külkereskedelmi munkának nincs kellő nyilvánosA kíváncsiság bajnoka A magyar ember kíváncsisága közis. mert, de hogy menynyire kíváncsi, azt a a diákok — különö- tudakozót, s nem min posta tudakozó szol- sen most az iskola. den aiap nélkül, gálata bizonyítja. A A szolgálatnál Érdemes tehát jobban tanulmányozni a világpiacot, ahoi kialakul a termékek 6ága üzemeinkben. (Bezzeg a . , többé-kevésbé objektív, és nyugati konkurrena cégek sem ™«t ugy a tóvére, ^^^^ ^^ mér. legkisebb hibáinkat is igyecéje. A piaci verseny tör- köznek nagydobra Verni!) vénye: az eredeti megoldá- Néh» üzemeinkben azt sem sért. az újért, a valóban kor- tudják, melyik országba exEzen a világpiaci vetélke- árúért magas árat fizet a Portálják termékeiket, csak dőn nem egyszerűen csak a vevő> ^ elavult viszont ieg- úgy „általában" kivitelre hírnév forog kockán. „Ha többször még árengedmény- dolgoznak, a piac specifikus tudjuk külföldön értékesfte- nyel sem értékesíthető. Ki igényeinek ismerete nélkül, ni az exportra szánt egyik vesz ma például 'gőzmoz- A külkereskedelem c® az donyt? A „trumanokat" már ]Par harmonikus egyuttmu1945-ben ócska vasáron vásá- ködése még sok kívánnivalót roltuk! S nálunk még ma is hagy maga után- Ebben az készülnek, ha nem is gőz- esztendőben már több inmozdonyok, de alig értéke- tézkedés született, amely az síthető, elavult termékek. »Pari üzemeket anyagilag jobban érdekeltté teszi az mint — mondjuk — válogatott futballcsapatunk esetleges kudarcát vagy másik szállítmányt, akMennyi a csiga átlagsebessége? Mi a hajhullás orvossága? Hány foga van az egérnek és mekkora az a bolha szíve? Mikérdések többsége a évben — egy-egy ne- természetes, ]yen bátor az oroszEzért oly fontos feladat a . . , műszaki fejlesztés, s a ku- .^^unka eredmenyeben. tatás eredményeinek gyors A munkások, a dolgozók tízrealizálása a termelésben, és százezrei pedig, akik haMinden olyan műszaki ered- zánk megannyi követét, a mény. amely gyorsan kerül Made in HungalT j6lzéssd piacra, bevezetésre és sok milliós többleteredményt ellátott termékeket készítik, telefonelőfizetőkkel hezebb történelmi, bcgy a kiSdiák taná- Ián? Hogyan készül kapcsolatos, egyré- matematikai feladat- csof kér, mit rajzol- a fogccment és hol szűk azonban igazi nál veszik a telefont, jon, mert azt a fel- lehet kapni? Festik-e kíváncsiságot takar, hívják a tudakozót, adatot kapta: hogyan a kutyák szőrét a A „tudakozó kisasz- A keresztrejtvény, képzeli el a jövőt, kutyakozmetikában? szonyok" készséggel, fejtők ugyancsak Tyereslsova címe, A tudakozó kisasz. fáradhatatlanul telel- mindennapos ügyfe- Gina Lollobrigida szonyok körében vég- j hozhat a népgazdaságnak. A útjukra bocsátják, gondoljagetnek a kérdések lei a szolgálatnak, csípőbősége sem tar- zett közvéleménykuözönére —mégolyan- amely nem egyszer tozik a furcsa kérdé. tatás egyöntetűen a ra is, ami nem fel- lesz igazságot a leg- sek közé. Akad azon- következő kérdezőadatuk. különbözőbb fogadá- ban olyan kérdés, nek ítélte oda a kfA pesti tudakozó soknál. A pesti talál ami joggal megdob- váncsiság bajnoka havonta 13 000—15 000 lékonyság „intelli- benti a lányokat. Íme címet: Volt-e patkókérdésre felel. Min- gens szervíznek" ne. néhány példa: ja a trójai falódennapos dolog, hogy vezte el a különleges Repül-e a lótetű? nak?... késedelmekből viszont felbe- nak arra, hogy az ő szemécsülhetetlen károk szármáz- iyes munkájukon is múlik nak. Törekedjünk tehát a hazárlk rangja ^ hel korszerű termeknek kijaro SJ J magas árak elérésére, a gyor- világban, sasággal szerzett többletbevételek növelésére. Kovács József A napi munkaidő 1927ben is „csak" 9 és fél óra volt hivatalosan. Csakhogy a munkásokat rendszerint túlóráztatták, hétszámra dolgoztattak le velük napi két műszakot. S ez még hagyján, de a munkavezetők verték -is a gyerekeket, asszonyokat. Igen, verték, a nyugdíjas fonónők. idősebb asszonyok emlékeznek rá! Ezért* s a pénzbüntetések elharapózása miatt léptek sztrájkba a kendergyáriak. S győztesen jöttek meg a harcbóL Akkor, egyelőre. Mert Winrv merék nem 6okáig tartották be a sajátmaguk által aláírt kötelezvényt, s kezdődött minden elölről. Manapság is van még túlóra, olykor vasárnapi műszakot is szerveznek a termelés érdekében. Hogyne. Ki-ki tudja miért, hogyan. A szakszervezet éber őre a túlóráknak, a vállalati szabályzat pedig így intézkedik: „Heti pihenő vagy munkaszüneti napon is csak a berendelt dolgozók léphetnek az üzem területére. Névjegyzéküket előző napon az engedélyezésre jogosult vezetőnek be kell mutatni, s azután le kell adni a portásnak". „Munkaidő végeztével mindenki — a túiórázók kivételével — köteles a gyárat 60 percen belül elhagyni"; Azzal kapcsolatban pedig* hogy szabad-é vagy tilos a dolgozókat megütni — egy árva szó sem szó] a szabályzatban. Az önbíráskodás üldözése nem a munkarendhez, hanem n szocialista együttélés törvényeihez tartozik a kendergyárban éppúgy. mint mindenütt. A második világháborús konjunktúra a kenderfonógyár tulajdonosainak is kedvezett. Wimmer úr helyére ugyan dr. vitéz Görög Károly úr került, s Richter százados úr, a katonai Parancsnok személyében. „Gyönyörű" napok következtekj például fogdát rendeztek be a gyárban, e aki elkésett, egynapi sötétzárkát kapott „figyelmeztetőül". A munkaidő pedig egészen egyszerűen megszűnt, akkor és addig kellett dolgozni, amig parancsolták. S azután elérkezett 1944. október 11. Szeged felszabadult. S elérkezett 1948. március 28. A gyárat a munkások vették birtokukba. Ma tehát elkéshet bárki? „A munkaidő megkezdése után érkező, tehát a munkából elkéső dolgozóktól a kapuőr köteles elvenni a gyári belépőt, hogy a portásnak átadhassa". Igen. bizony. A munkafegyelem ma ls kötelező, sőt most kötelező csak igazán, amikor nem a Wimmerek és Richterek szabják meg, mi az. hanem azok a vezetők, akik a munkásosztály soraiból nőttek fel. akiket nem a részvénytársaság, hanem a dolgozók bíztak meg a gyár vezetésével. — Elnézést, vezérigazgató úr, a zavarásért. Néha szükség van a tetemre hívás rá. — Köszönöm, igazgató elvtársnő, hogy segített a viszszaemlékezésben. Tudom* még sokat, nagyon sokat lehetne beszélni arról, ami volt. s ami van. De hát egyelőre ennyi is elég lesz. Kevés szóval is lehet talán sokat mondani. Fehér Kálmán Fasárnap, 4964. október II. DÉL-MAGYARORSZÁG 13