Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-10 / 238. szám

Nincs lóiét öntudatos, fegyelmezett munka nélkül (Folytatás az 1. oldalról) zaságok felszámolásához tar­tozik a technológiai és pénz­ügyi fegyelem megszilárdí­tása. A szocialista munkaerkö'csről — A dolgozó tömegek egyetértenek a párt politiká­jával — mondotta az előadó. — De éppen az építőmunká­nál tapasztalt lazaságok bi­zonyítják: a szocialista fejlődés meg­követeli, hogy a munka szerepét tudatosító nevelő tevékenységünket megja­vítsuk. Nem egy helyen laza a munkafegyelem, nem keze­lik megfelelő gonddal a tár­sadalmi tulajdont. Ezt igen sok dolgozó is szóvá teszi és követeli a nagyobb erélyt, a keményebb fegyelmet. — A mi pártunk, kormá­nyunk, társadalmunk, egész rendszerünk mindig nagyra értékelte és megbecsülte a munkát. Ez érthető is: mun­kásállam vagyunk! Nincs szocialista előrehala­dás, nincs népjólét öntu­datos, fegyelmezett munka nélkül! A jó munka minden gazda­sági előrehaladásunk, or­szágunk további szocialista átalakításának a forrása. Ezért mindenkinek, nagy a felelőssége a rábízott mun­káért, a munkásnak, mér­nöknek, igazgatónak, műve­zetőnek, iparban és mező­gazdaságban, a tanácsoknál, de különös súllyal azokban a szervezetekben, ahol a ter­melést, a gazdálkodást, a politikai munkát irányítják, nyilvántartják, ellenőrzik. Ezekkel az elvekkel kap­csolatosan ismételten arra hívta fel a figyelmet Apró Antal elvtárs, hogy min­den pártbizottságon, minden vállalatnál rendszeresen tűzzék napi­rendre a munkához való szocialista viszonyt. Ebben a vezetőknek kell példát mutatniok, védelmez­ve a társadalmi javakat, a közérdeket és szigorúan fe­lelősségre kell vonni min­den törvénytelenséget. Az állami vállalatoknál, a válla­latra kiszabott kötbérekért, büntetőkamatokért felelős személyeket valóban felelős­ségre kell vonni, illetve kár­térítésre kell kötelezni. Ha­tékonyabbá kell tenni a tár­sadalmi bíróságok működé­sét is, amelyek többségük­ben nem kielégítően végzik feladatukat Csongrád me­gyében. Tovább javítani munkamódszereinket! Belpolitikai életünk e leg­fontosabb kérdései után to­vábbi időszerű tennivalóinkat elemezte Apró Antal elv­társ. Mint mondotta, meg kell vizsgálnunk, ho­gyan javítsuk munkánkat a szocializmus teljes fel­építéséért. Először a gazdasági vezetés továbbfejlesztésének kérdé­sei közül említett néhá­nyat. A párt Központi Bi­zottságának kezdeményezé­sére számos intézkedés szü­letett már ennek érdekében: növeltük a minisztériumok, a vállalatok önállóságát, számos területen hatékony gazdasági, pénzügyi eszközö­ket adtunk a vezetők kezé­be. A gazdasági vezetés meg­javítását szolgálták a dolgo­zók anyagi érdekeltségét ja­vító intézkedések is. Bevált a nyereségrészesedési rend­szer a bérpolitikában az át­lagbérrendszer. Fokozatosan mutatkoznak az iparirányí­tás átszervezésére tett in­tézkedésekből eredő előnyök is. Az új szervezeti intézke­dések természetesen egye­dül még nem oldják meg a műszaki fejlesztés, a jobb gazdasági vezetés problémá­it Gazdaság] mechanizmusun­kat tovább kell javítani, az anyagi ösztönzés, a dol­gozók érdekeltsége terén — különösen a műszaki fej­lődés szempontjából — még számos intézkedést kell ten­ni. A gazdasági munka meg­javításáról szólva kifejtette Apró elvtárs, hogy először a tervezési módszert kell továbbfejleszteni. Számos intézkedést kell ten­ni a beruházás, a termékgaz­dálkodás javítására, ugyan­csak tovább kell tökéletesí­teni árrendszerünket és az ipar, valamint a külkereske­delem kapcsolatát Át kí­vánják tekinteni az ipari termelés legfontosabb kö­zépkádereinek, a művezetők­nek helyzetét, hogy a rájuk háruló feladatok ellátásához kellő jogkört, biztosítékot kapjanak. — A Csongrád megyei elv­társak gondolják át most az év vége felé a munkát, le­gyenek szigorúak az érté­kelésben és készüljenek fel az 1965-ös esztendőre, amely átmeneti esztendőt jelent a harmadik ötéves tervhez. A megyei, járási, üzemi, kerületi pártbizottságok legfontosabb feladata a munka ésszerű szervezése, a fegyelem védelme, min­denki számára a személyi felelősség megszilárdítása. A szélesebb körű demokrá­ciát nemcsak biztosítani kell, hanem a demokrácia adta jogokkal tudni kell élni és minden visszaélést meg kell büntetni. Most, amikor ha­zánkban megszűnt a kizsák­mányolás, jobban ki kell tudnunk használni rendsze­rünk előnyeit, hogy saját magunk javára és a kapita­lizmussal folytatott ver­senyben, a gazdasági épí­tőmunka terén új sikereket érjünk el. Együtt a szocialista országokkal a gazdasági építőmunkában is tesen fokozódnak a KGST mányunkat. „Biztosak va­keretein belül nemzetközi gyünk abban — mondotta gazdasági együttműködés ér- —, hogy ez a jövőben is így dekében is. A jövő héten lesz lesz!" Beszámolóját e sza­Moszkvában a KGST legkö- vakkal fejezte be: zelebbi végrehajtó bizottsági — Előadásomban a mun­ülése, decemberben pedig káról, a munkafegyelemről, a Prágában a KGST XIX. ta- vezetők felelősségéről be­nácsülése. Az elmúlt években széltem. Most. amikor ha­— mint ismeretes — zánkban megszűnt a kizsák­néhány fontos nemzetközi mányolás és kiépült a gazda­szerv is született már: ság szocialista rendje, ami­a közös vagonpark, a közös kor ténylegesen mondhatjuk, bank, a közös szabványügyi hogy államunk munkásállam intézet, s eredményesen mű- és a hatalom a dolgozó nép ködik a központi villamos kezében van, energia teherelosztó, a Ba- fele'ősséeünk azért rátság nemzetközi kőolajve­zetók- és a Rpke-tnwpzeiék "°2yan meSy » SZOCiailSia , .e® 3 tawezetek, építőmunka. valamint működik a kozos hajóbérlő iroda is. Mindig jussanak eszünkbe Mindezek igen jelentős József Attila szavai a mun­eredménynek tekinthetők, káról: „Dolgozni csak pon­Most — mint a beszámoló- tosan, szépen — ahogy a ban elhangzott — az a fél- csillag megy az égen — úgy adatunk, hogy érdemes", tovább keressük azokat a Apró Antal elvtárs beszá­közüs lehetőségeket, amc- mólója végeztével Győri Im­lyekben valamennyi KGST- re elvtárs hívta fel ismétel­ország érdekeit egyeztetni ten a figyelmet a megye ve­lchet. zetőinek legfontosabb idó­Az élet, a kapitalizmussal szerű mezőgazdasági felada­folyó harc sürgetően köve- taira. különösen az őszi ve­teli a szocialista országok tés sikeres, időbeni teljesíté­erőlnek jobb összefogását a sére. Végezetül melegen kö­gazdasági építőmunkában is. szöntötte a megyei pártbi­zottság é® a pártaktíva ne­Köszönet a Csongrád vében is megyeieknek A?ró Antai elvtársat, aki ö/ husz esztendővel ezelőtt, a A mindvégig igen nagy felszabadult város első idő­figyelemmel kísért, mintegy sza,kaban ugyancsak Sze­háromórás beszámoló végén geden tevékenykedett, Apró Antal elvtárs köszö- itt vett részt a párt Köz- j nctet mondott a Csongrád ponti Bizottságának munká­megycieknek, a megye jában. Azóta is, mint a me­kommunistáinak felszaba- gye országgyűlési képvise­dulásunk 20. esztendeje lője szívén viseli a Osong­a lkai mából, rád megyeiek helyzetét, s fi­amikor harmadik évtizedébe gyelemme] kíséri az itt fo­lép a szocializmus itt, a me- lyó munkát, gyében. Köszönetet mondott Győri Imre elvtárs záró­azért, hogy támogattak Köz- szavaival a megyei pártak­ponti Bizottságunkat és kor- tívaülés véget ért. Apró Antal elvtárs Nagylakon és Makón Apró Antal elvtárs, az mertette a termelés helyze­MSZMP Politikai Bizottságé- tét, problémáit. Megtekin­nak tagja, a Minisztertanács tette Apró elvtárs az épülő elnökhelyettese tegnap, pén- pozdorjalemez üzemet, amely teken délután Nagylakra lá- Közép-Európa egyik legmo­togatott. Elkísérte Török dernebb üzeme lesz. A ken­László elvtárs, a Csongrád derüzembe munkásokkal be­megyei tanács vb-elnöke, szélgetett. Rózsa István elvtárs, a me- Este Makóra látogatott gyei pártbizottság titkára, Apró Antal elvtárs. A város Csakmag György elvtárs, a dolgozói nevében Szőnyi Fe­megyei pártbizottság ipari renc elvtárs, a makói járási osztályának vezetője. pártbizottság első titkára kö­A nagylaki kendergyárban szöntötte a pártbizottság Fehér Lajos elvtárs, a Dél- székházában. Itt tanácsko­rost vezérigazgatója üdvözöl- zott a város és járás vezetői­te, majd Tulkán István elv- vei, majd az este folyamán társ, az üzem igazgatója is- visszatért Szegedre. Kiállítások a falemezgyár és az újszegedi szövődé fejlődéséről Ogyessza köszönti Szegedet, felszabadulása 20. évfordulóján Ogyessza, Szeged szovjet felszabadulásának 20. évfor­testvérvárosának vezetői és dulója alkalmából. Üdvözlő lakossága legmelegebb bará- levelüket az alábbiakban kö­ti, elvtársi üdvözletüket kul- ....... dik Szeged népének a város zwljuk: HEHfEPCKAM HAPOJ1HAP PECnyöJlHKA top. CETEM CEKPETAPjP CErEflCKOro TOPKOMA BOPn tob. Í1EPEU1H J1ACJ10 NPEACEAATEIBO ncnojwoMA ropoacKoro HAPOAHOCO COBETA ion. 611110 flliEPÜb üoporne TORtipmuH! OT K»C«B OATCCKOTO NPOMUUJAEITHORO O6*o»a KH YRPAHTTT*. uenaauoira Oíwnoro ropoACKoro COBCT. • ocex Tpya.ia.xcn ropoaa-rcpti. O.cccbi cop/ciao .M/patancM Bac • eccx Tpy.wij.ixc. Cparcoro ropooa Cerc. c 20» nuoagmol co ... ocnofo..c..a ropo» OT QI.ULHCTCKCT lax.aT.HKOB. TpymciiHK. ropo.a O.cccu .otpene paiyiorc. SoawmM ycocao oriirrpcnna Tpya»iB»xc» 0 CTpOHTCALCTBC «OSO0 »«3H». C «j»jbl» rO.OM paC|SBCT3CT Tpy.O.a., COUttaaHCTll.CCKa. BcarpiM. paCTCT ee npoMHniatn.ocT» . eeabCKOe «03aacrn0. 6ucTpo pasn.MCTC. ofipajoMHUc. Hay.a « KyabTypa. BcrcpcKMÍ «apo. yacpc.no maracT arepc. no ny™ cou.aanaiM m»J pyKoao.cTooM Bein-epCKc.it eouiiaa»cT«.ecKO» pa6one» oapa... ee Ut.TpaabHoro KOMHTCT. oo raanc c TOBtpmfie. Haoucw Ka.apoM. C «aa..u» ro.o. «pcimyr • paaaneaioie. apy»cCTBcmmo CBKB íparcCTx fopo»» Ccre.a n Oaeccu. Onu> morm Tpy«e»n«oa .auiHi rapoaoe c«a3uiiacT .pyr c .pyron Aii4.ec jnaKOMCTBO. JHIXCIHH • jipy«6«. poju.oiu.ec. • OfiüjeB paöOTe. 0CH0BaH«0B M npo.nbtx np.nij.t'a. MApKCHJMa-ACHiittítJ*.. eu.cpixiuuina ucuwTama .pcccx • CTaaianK cijje npoHHce. TTO ramao »p«oe mipa»c»«e so opc». K«3.TO« Bauntx ieacra.j«L Mt. .tn Bau. aoporm VMapmpa, eooi eop...fl tcpAexK.* «p.Ber, mw .aAMtcüiuin SoAbiac yeexo. • .cae etponreabc™. cotpuanaua . Bcrpoe. caacTC . npouacTa... Tpyate«aM.a. öparcopo ropoaa Ccre*. riyCTt. spciutcr • pa38iiaacTCa ucpyui.ua. öparciea. jipysöa COOCTCKOTO > ecnrcpcuoro Hapo.oeI Beszámolója befejező ré­szében Apró Antal elvtárs hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatairól szólt. — Hazánk gazdasági kap­csolatai — mondotta — mind a szocialista, mind a nem szocialista országokkal állan­dóan bővülnek. Politikai és gazdasági szükségszerűség, hogy összefogásunkat elsősorban a szocialista országokkal erősítsük. Együttműködésünk ma már kiterjedt a gazdasági élet számos területére. Pártunk Politikai Bizottsága és kor­mányunk is sokat foglalko­zik országunk nemzetközi kapcsolataival. Elmondotta ezután, hogy a szocialista országokkal foko­zottan keressük a közös meg­oldásokat, a gazdasági össze­fogás útjait a KGST-n belül és a KGST-n kívüli 2—3 ol­dalú tárgyalások során. E kétoldalú gazdasági tanács­kozások azért is jelentősek, mert könnyebben tudjuk egyeztetni szükségleteinket, felmérni lehetőségeinket, tar­talékainkat és jobban meg tudjuk találni a kölcsönös előnyöket, megoldásokat. A közös felsőszintű pártmegál­lapodásoknak ugyanakkor igen nagy a jelentőségük a gazdasági együttműködés to­vábbfejlesztése szempontjá­ból. A kétoldalú kapcsolatok egyik legfontosabb és fej- ' lődö területe a közös vál­lalkozások létrehozása. a közvetlen termelési kap­csolatok kialakítása. Elsők között érdemel megemlítést az INTERMETAT.L: a Cseh­szlovákia. Lengyelország és Magyaroszág hengerműveit egyesítő, idén júliusban ala­kult nemzetközi szervezet Ez magyar kezdeményezés volt, Budapesten fog működ­ni, magyar vezetéssel. Az iránta megnyilatkozott ér­deklődést mutatja, hogy be­jelentette csatlakozását a Szovjetunió és jelezte csatla­kozási szándékát az NDK és Bulgária is E szervezetnek most hozzuk létre nemzetkö­zi apparátusát. Az erőfeszítések természe­A város két szélén két gyár, a falemezgyár, és az újszegedi szövődé egyszerre rendezett kiállítást. A fel­szabadulás óta eltelt húsz esztendő alatt elért fejlő­dést igyekeztek bemutatni a lelkesen, gonddal összeállí­tott tablókon. Az üzemi ebédlő falait itt is, ott is az emlékezés tette meleggé, ba­rátságossá. A falemezgyár házi kiál­lítását csak azok látják, akik a gyárban dolgoznak, s ne­kik felesleges magyarázgat­ni. Két tablón mas sincs csak fényképek gépekről, épületekről. Az 1944-től 1964-ig megvalósult beruhá­zásokat mutatják be. Egy másik tábla az üzem kiváló újítójának, Rozs­nyovszky Károlynak újítá­saival ismerteti meg a né­zőket. Mellette grafikon ta­lálható a gyári újítási moz­galomról. Íme, két adat be­lőle: 1949-ben 41 ezer, 1963­ban 637 ezer forintot taka­rítottak meg a népgazdaság­nak a falemezgyár újítói. Az újszegedi szövődé ebédlője tágasabb, lehetősé­get adott arra is, hogy az üzem felsorakoztassa termé­keit, a „világjáró" ponyvá­kat, műszaki szöveteket, a szőnyegeket. De honnan in­dultak? Még így, húsz év távlatából is ijesztő azok­nak a képeknek a sora, me­lyek a rombadőlt gyárat, a vízbe süllyesztett gépeket idézik fel. Szegedet elkerül­ték ugyan a háború borzal­mai, de a fasizmus itt is be­mutatta vandálságát. Az újszegedi gyár is rö­videsen talpra állt. A kö­vetkező tablók már a fej­lődést mutatják be. Szá­mok, adatok, grafikonok jel­zik hogyan értek el mind szebb termelési eredménye­ket. Ce.peiapp OACCC.OCO GpOMbiujaemtoro oGnowa un yupa.Hu <a BOPOHMH) OACeaaTeau ucnojlKoua noro ropoACKoro Coaera aioa TpyAnui..CA AHPHtalfl) Magyar Népköztársaság, Szeged Az MSZMP városi bizottsága titkárának, PERJÉSI LÁSZLÖ elvtársnak A mj. városi tanács vb elnökének, dr. BICZÓ GYÖRGY elvtársnak. Kedves Elvtársak! Az Ukrajnai Kommunista Párt Ogyesszai Ipari Terü­leti Bizottsága, az Ogyesszai Városi Tanács és a hős vá­ros, Ogyessza dolgozói nevében szívből köszöntjük Önöket és a testvéri Szeged dolgozóit, városuknak a fasiszta hódítók­tól való felszabadulása 20. évfordulója alkalmából. Ogyessza dolgozói őszintén örülnek a magyar dolgozók által, új életük építésében elért nagyszerű sikereknek. Év­ről évre virágzik a munkaszerető, szocialista Magyarország, nő ipara, mezőgazdasága, gyorsan fejlődik az oktatás, a tudomány és a kultúra. A magyar nép biztosan halad előre a szocializmus épí­tésében a Magyar Szocialista Munkáspárt, annak Közpon­ti Bizottsága élén Kádár János elvtárs vezetésével. Évről évre erősödik a baráti kapcsolat a testvérvárosok, Ogyessza és Szeged között. Városaink nagyon sok dolgozó­ja személyes ismeretséget alakít ki, a marxizmus—leniniz­mus tartós elvein alapuló tisztelet és barátság, mely a kö­zös munkában születik, mely kiállta az idők próbáját, kül­döttségeink látogatásai alkalmával is kifejezésre jut Kedves elvtársak, szívélyes és forró üdvözletünket küldjük önöknek, kívánjuk, hogy a szocializmus építésében további sikereket érjenek el Magyarországon, kívánunk testvérvárosunk, Szeged dolgozóinak boldogságot és jólétet Erősödjék és virágozzék a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan testvéri barátsága! Az Ukrajnai Kommunista Párt Ogyesszai Területi Ipari Bizottsága titkára P. VORONYIN Ogyessza Városi Tanács VB elnöke L. ZAJÁRNÜJ Húsz év albumából mm (Liebmarn Béla felv.) Most lesz húsz esztendeje, hogy a felszabadított Sze­geden megalakult népi rendőrségünk előde, a polgárőrség. Az évforduló alkalmából ma, szombaton délelőtt 10 órakor a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság ünnepséget ren­dez a városi tanácsháza dísztermében. Képünk két évtizeddel ezelőtt készült. A mostani városi tanácsháza elől járőrszolgálatra indult a polgárőrség egy kerékpáros csoportja. Csütörtök. 1964. október 8. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom