Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-09 / 237. szám

r IJjra egy ül í volt az üzemi tanács A szegedi felszabadulási ünnepségek programja Szeged október 11-én ünnepli felszabadulásának 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból október 10-én szombaton és október 11-én vasárnap gazdag program köszönti a történelmi dátumot. OKTÓBER 10-ÉN, SZOMBATON: 8 órakor és 12 óra 30 perckor felszabadulási ünnepségek kezdődnek a szegedi iskolákban. 10 órakor a Csongrád megyei rendőrkapitányság ünnepsége a polgárőrség megalakulásának 20. évfordulója alkalmából a városi tanácsházán. 11 órakor a fül-orr-gégeklinika felavatási ünnepsége a szemészeti klinika tantermében. 11 órakor a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Csongrád megyei elnöksége „A magyar—szovjet barátság 20 éve" címmel fotókiállítást nyit a Móra Ferenc múzeum kupolacsarnokában. 11 órakor József Attila szobrának felavatása az egyetem központi épülete mellett. 12 órakor Felszabadulási Dokumentációs Kiállítás nyílik a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában. 12 órakor Berény Róbert festőművész emlékkiállítása nyílik a Móra Ferenc Múzeum képtárában. 15 órakor felszabadulási váltófutás kezdődik a József Attila sugárúton, a Kossuth Lajos sugárúton és a Szőregi úton. A versenyzők a Széchenyi téren találkoznak. 16 órakor felavatják a Tisza parti új gimnáziumot. 18 óra 15 perckor a Kommunista Ifjúsági Szövetség Szeged városi bizottságának szervezésében fáklyás, lampionos felvonulást rendeznek. A felvonulás útvonala: Dózsa György utca, Lenin körút, Dugonics tér. Kárász utca, Vörösmarty utca. 19 órakor a város felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged várc6i bizottsága, a megyei jogú városi tanács és a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága díszünnepséget rendez a Szegedi Nemzeti Színházban. OKTÓBER 11-ÉN. VASÁRNAP: 7 órakor a Szegedi Munkásőrség Zenekarának zenés ébresztője a belvárosban. 10 órakor koszorúzás és katonai díszszemle a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműnél. Ugyanakkor koszorúzási ünnepség a Dugonics temetőben lévő szovjet hősi emlékműnél is. 11 órakor „A szabadság zenéje" címmel hangverseny a középiskolások számára a József Attila Tudományegyetem aulájában. 11 órakor „Ki mit tud?" döntő a Szegedi Nemzeti Színházban. 11 órakor ingyenes bábszínház kezdődik. 12 órakor a Hazafias Népfront városi bizottságának Vörösmarty utcai székházában megnyílik a képzőművészeti körök kiállítása. 18 órakor műsoros úttörő tábortűz a partfürdő területén. 19 órakor a Móra Ferenc Múzeum lépcsőjén kórushangverseny kezdődik. A műkedvelő kórusokon kívül fellép a Szegedi Munkásőrség Zenekara is. 19 órakor évadnyitó előadás a Kamaraszínházban: Figaro házassága. 20 órakor tűzijáték kezdődik. A rakétákat a Tisza-híd magasságában Újszegedről lövik a város fölé, A hidat fél 8 órától a tűzijáték befejezéséig — esetleges balesetek elkerülése végett lezárják. Felvételünkön Strack Adúm, Török Gábor, Agócsi János, Borbély Jenő és Péter Lajos a kiállítást nézik A szegedi kenderfonógyár munkásai beírták nevüket új történelmünkbe. Az országban először itt alakult meg az üzemi tanács 1944 októberében, mely a szakszerve, zeti bizottság elődjeként dolgozott Tegnap a kendergyár művelődési otthona zsúfolásig megtelt. A jeles történelmi eseményre emlékeztek az üzem munkásai. Eljött az ünnepségre Strack Ádám, az egykori üzemi tanács elnöke és ott voltak a többiek is, Agócsi János, Borbély Jenő, Török Gábor, Péter Lajos. Az ország első üzemi tanáNagygyörgy Mária igazgató emlékezett a történelmi évfordulóra. Szeged felszabadulásának és az üzemi tanács megalakulásának történelmi jelentőségét méltatta. A lelkes hangú Ogyessza üdvözlete a Moszkvai Rádión A kamerák előtt SZEGEDI NAP A TV-BEN Bensőséges és egyre bővül a kapcsolat a két testvérváros: Ogyessza és Szeged között S most, Szeged felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából Ogyessza műsort munkás- ad Szegednek a Moszkvai ... .. , Rádióban. A magyar nyelvű gyules utan a gyár veterán- műsort a Moszkvai Rádió Ezekben a napokban Sze- veket Tervező Vállalat vegeddel és Csongrád megyé- zérigazgatója és Móczán Lavel ismerkedik az ország a jos, a textilművek igazgaMagyar Televízió jóvoltából, tója beszélgetett Megyeri KáAz alkalom e táj felszabadulásának évfordulója. Tegnap két ízben adott helyszíni közvetítést Szegedről a tejai a fiatalokkal együtt né^ október 11-^ vasárnap este Ievizió; délután a t^tu™ték meg a házi kiállítást, 19 Jf®30 P?fcto1 suga A ' 1 11 mMoroo pAinnhiM. _ _ a 31—41 méteres rövidhulmely az özem fejlodeset ke- lámhosszon és a 194-es kopekben illusztrálja. zéphullámhosszon. Felszabadulási műszak Szeged-állomáson (Tudósítónktól) Szeged-ál- se, a balesetmentes szolgálat lomás forgalmi dolgozói Sze- és a vonatok terhelésének ged felszabadulásának 20. maximális kihasználása áll. évfordulója alkalmából októ- A felajánlás értékelése okosának két tagja, Szőcs Sán- ^ff tóber első dekádjának ered" ^ x „ x x x mVszakot, indítottak. A fel- ménye alapján történik a dor és Kovács József már ajanlás kozeppontjaban a . . . , . ... _ a ,n . vonatok menetrendszerű in- harom forgab™ ezoclaii;ta nem értek meg a 20 éves a VQnatkÖ7jekedési brigád között. jubileumot. Bánkfalvy Gyula veket, este az újságfróklubot keresték fel a kamerák. „Rkik Szeged új arcát formálják..." Ezzel a címmel szinte randevút adott egymásnak a város múltja, jelene, jövője a textilművekben. Szeged első szocialista üzemének látképével kezdődött a műsor, melyben Perjési László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, Árvái József, a városi tanács vb elnökhelyettese, dr. Somló György, a VegyiműIN C0NTUMACIAM I

i.* m-t szemben vele, a nyitott ltt ülol{ ablakon behallik a főtér forgalmának zsongása, gyönyörűen süt az őszi nap, ós dr. Zápori Dezsőnek, a MÁV szegedi főorvosának arcán fiatalos fények játszadoznak, amint a húsz évvel ezelőtti emlékeket idézgeti. — Lám, már húsz éve — gondolkodik el — így telik az idő, s mégis, mintha most lett volna olyan világosan emlékszem azokra a napokra. A „Szegedi Kiáltvány"-ról beszélgetünk, arról a dokumentumról, amely 1944. november 21.-érői kelteződött, s amelynek egyik aláírója dr. Zápori Dezső — akkor még klinikai orvos — volt. „Budapest Népe! Magyar Honvédek!" — így hangzott a felhívás, a kiáltvány, tényleg, mint egy kiáltás volt a még fel nem szabadított főváros lakosságához, a még fel nem szabadított országrészekben élő magyarokhoz: ne engedjétek a német fasiszták által rombadönteni a fővárost, fordítsátok a fegyvert az igazi ellenség, a német és magyar fasizmus ellen. „Mi vagyunk illetékesek bizonyságot tenni az igazságról...." — írták a Délmagyarország 1944. november 24-én megjelent számában kiáltványukban Szeged társadalmának köztiszteletben álló ismert személyiségei. S, hogy mindjárt a felszabadulás után milyen széles körű volt a városban a társadalmi összefogás annak érdekében, hogy rend, nyugalom, béke legyen, s az egész ország mielőbb megszabaduljon a fasiszta zsarnokság és háború szörnyű terhétől, mutatja a „Szegedi Kiáltvány" aláíróinak névsora. Dr. Balogh István plébánostól kezdve, Kollár Pál zeneiskolai igazgatón, Lippai Imre gyároson, és a kommunista Komócsin Mihály szakszervezeti titkáron át a társadalom legszélesebb rétegeinek képviselői emelték fel szavukat az értelmetlen pusztítás ellen, s a németekkel való szembefordulás érdekében. Tudjuk, hogy a múlt rendszer mennyi rágalmat, mocskot szórt a Szovjetunióra, a Vörös Hadseregre, a nyilas budapesti rádió azt kürtölte világgá azokban a napokban is, hogy a szegedi Széchenyi téren akasztófák sora áll, rajta a „bolsevizmus" áldozataival, s nagyon jól tudjuk, hogy a fasiszta agitáció és a háború szörnyűségei mennyi, de mennyi tisztességes embert megzavartak. Ezért emelték fel szavukat az elsőnek felszabadult legnagyobb magyar város. Szeged társadalmának ismert személyiségei: „Szeged népe, szokásai, törvényei és emberi jogai tekintetében teljes cselekvési szabadságot élvez: templomaink, iskoláink, kultúrintézményeink nyitva, közigazgatásunk, a bíróságaink a magyar törvények értelmében és szellemében zavartalanul működnek, senkit bántódás nem ért, aki a helyén maradt" —, írtak. Majd később: „Létérdeke a magyarságnak. hogy Budapest ne váljék romhalmazzá és ne legyen a német imperializmus áldozata..." — s felhívják a figyelmet, hogy a német fasiszták magyar vér és magyar városok pusztulása árán akarják saját végzetük beteljesedését kitolni..." ~ ,. | Magyarország hangja " 31 U| I volt már, ezért hördültek fel Budapesten és a még fel nem szabadított országrészekben a nyilas banditák, s nem sokkal később már közölte is a budapesti nyilas rádió, hogy Szálasiék in contumaciam — a távollétében — halálra ítélték és „képletesen" kivégezték a Szegedi Kiáltvány aláíróit. — Igen, emlékszem, az ú'sárköziemén y is megvan, ami ezt bejelen lette, de akkor se ez volt a fontos — mondja, én pedig felidézem neki, hogy mit írt ezzel kapcsolatban akkor a Délmagyarország: „Meg vagyunk győződve, hogy a németbérenc Szálas! bandának ezek a .kivégzett' szegedi áldozatai csak kitüntetésnek veszik, hogy a magyar szabadság áldozata' • nak ezen a képletes listáján szerepe' hetnek." Most 20 év történelmi távlatában látszik, hogy — noha ennek a felhívásnak ellenére, különböző történelmi noly riporter közreműködéséveL A téma rendkívül Izgalmas, mégha a szegediek jól ismerik is a textilművek építésével és az új szegedi beruházások telepítésével Járó örömöket és gondokat. A szép tervek, a remények mellett a gondok eltörpülnek. A város — amint azt dr. Somló György szavaiból is megtudhattuk — kiválóan alkalmas akár egy nagy vegyipari üzem telepítésére is, hiszen a kulturált környezet, akár csak a vegyipar számára oly nélkülözhetetlen víz, Itt mind megtalálható. S ha ez a nagyszerű terv megvalósul, hatása meglátszik majd az egész városon. A városrendezés távlati programja felér egy új város alapításával. Az adás alatt szinte űraz dul elő a títéseknél. forteleviziós közvemegtörtént a okok miatt nem sikérült megvédeni a pusztulástól fővárosunkat, s nem sikerült a fegyveres szembefordulás a német fasisztákkal — mégis e kiáltvány politikai értéke vitathatatlan és akkor bátor haÍ° sebesseggel rohant tett volt, nagy szolgálatot tett, hogy időj s ami csak ritkán tisztábban lássanak az emberek. — A szovjet repülők röpcédula formájában nemcsak Budapest, de a Dunántúl felett is leszórták ezt a felhívást — mondja Zápori elvtárs. S mi itt — élve a szovjet hadseregtől kapott szabadsággal és jogainkkal — arra törekedtünk, hogy minél előbb meginduljon a normális élet, mert ez volt a legjobb bizonyítéka annak, hogy amit kiáltványunkban közöltünk, annak minden betűje igaz! — Akkor a sebészeti klinikán voltam — s meg kell mondanom, hogy kilenc apáca sem menekült el! — s bizony sok dolgunk akadt. Kiütéses tífusz esetek fordultak elő, a szovjet katonaorvosok segítségével megszerveztük Pur^-z nvoteosrerral az élen és Varga Istvánnal — aki ma körzeti orvos — a védelmet, kórházat állítottunk fel. — Én beteljesedni láttam mindazt, amiben reménykedtem. 1933 óta részt veszek a baloldali mozgalomban és 1939 óta tagja vagyok a pártnak. Már abban az időben is kommunisták és nem kommunisták megtalálták az összefogást a közös cél: a város életének talpraállítása, a harcoló szovjet hadsereg segítése, majd később a felszabaduló országrészek érdekében —, mondja Zápori főorvos. — Jöttek az emberek, mondjak valamit, mi lesz, hogy lesz? A legjobb megnyugtató szónál is többet ért, ha látták, hogy visszatér az élet normális rendje a városba, de most már .új lehetőségekkel, amikor a népi erők szabadon kibontakozhatnak. S hogy milyen eredménnyel? Tekintsen csak szét bárki ezen a városon: húsz év alatt olyat produkált a felszabadult nép, amivel nem kel] szégyenkeznünk ... I Dr. Zápori Dezső ma I 67 éves. haját már beaz ősz, de szeme fiatalosan A kitűnően sikerült műsort B. Megyeri Gabriella rendezte, vezető operatőr Horváth József volt. „ftz 610 irodalom és a Tiszaiéi" Az újeágíróklubban rendezett esti vita a szegedi irodalom problémáiról mindenekelőtt élénkségével és rendkívüli közvetlenségével tűnt ki. Andrássy Lajosnak, a Tiszatáj főszerkesztőjének köszöntője után Fekete Sándor vezetésével eleven, tartalmas beszélgetés bontakozott ki, amelyben a szegedi irodalomnak jóformán minden jelentős és lényeges kérdése felvetődött a Tiszatáj formátumától kezdve — megtudtuk, hogy néhány hónap múlva új folyóiratformátumban jelenik majd meg — egészen a vidéki irodalom problémáiig. A vitában részt vett Siklós János, a Csongrád megyei pártbizottság títkára, Papp Lajos költő, az írócsoport titkára, Mocsár Gábor és Dér Endre prózaírók és Simái Mihály költő. A műsorban Papp Lajos, Simái Mihály versének és Mocsár Gábor elbeszélésrészletének felolvasásával baj: 9 perccel túlhaladtak az közreműködött Kiss Gábor, engedélyezett időn. Hogy baj Hőgye Zsuzsa és Mentes Jóvolt-e igazán? A néző szá- zsef, a Szegedi Nemzeti mára semmi esetre sem! Színház művészei. Húsz év albumából (Liebmann B. fedv.) Húsz év. festette csillog, amikor azokra a napokra emlékezik. Racz Lajos 1944. október 9-én este, húsz esztendővel ezelőtt nagy robbanás rázta meg Szegedet: a fasiszták vízbe omlasztották a szép ívű közúti hidat. Hiába reménykedett a lakosság, a pusztítás ösztönei és fegyverei erősebbek voltak a józan emberi óhajnál. Képünk a vízbe roskadt hidat örökítette meg, amikor már legalább komp járt. s a szovjet katonák segítségével építeni kezdtük a két partot összekötő pontonhidat Csütörtök. 1964. október 8. DÉL-MAGYARORSZÁG 3